Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. július-augusztus RÓNAI JUDIT (Sopron): f l Ifjúság ■■ —-— ... népfőiskolák — magyar jövő **■*••• ••....... ........ •• •• **'* ■■ ■■ ■ m m m a m m ■■ ■■ I 2. (befejező) rész Népfőiskolánk Németh László nevét viseli, öpéldakép és jelkép a gyógyulni és gyógyítani törekvő népfőiskolás fiatalság számára. Ismerjük névadónk igen erős kötődését a mozgalomhoz és azt is, hogy országjáró körútját — Móricz Zsigmonddal — Sopronban kezdte éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1940. januárjában. „El nem tudtam képzelni, hogy a nyugati végeken erre az ügyre ennyi meleg tenyér összehozható. Egy ifjú csapat az Adyk és Bartókok szellemében akar on egy nyugati magyar erődöt építeni” — úja Németh László soproni látogatása után a „Magyarország” hasábjain. Népfőiskolateremtő szándékunk mozgatórugója az is, hogy a helyi művelődéstörténeti előzményeket kutatva folytonosságot vállaljunk azokkal a törekvésekkel, nagy egyéniségekkel, akik itt a legnyugatibb kapuban a történelem során a legmagasabb szinten képviselték a korszerűség és megmaradás, magyarság és európaiság eszményét. Ez a gondolkodásmód segítheti a helyi cselekvés bárhol hasznosítható tartalmainak működtetését. Szülőföldem szeretete nem „működhet” annak ismeret nélkül. Mivel a fiatalok—önhibájukon kívül — nem ismerik névadónkat, felbecsülhetetlen értékű az a segítség, amelyet a Németh László Társaság nyújt, hogy a fiatalság megérthesse e nagy géniusz jövőbeni tájékozódásunk szempontjából nélkülözhetetlen eszményeit. Idei konferenciánkon, amelynek folytatását tervezzük, Németh László lányai, Magda és Ágnes, GrezsaFerenc, Vekerdi László, Sándor Irén, Püski Sándor, Monostori Imre, Cs. Vargalstván, Fűzi László, Lakatos István, korábbinépfőiskolai estjeinken pedig Czine Mihály segítette tájékozódásunkat. A Németh László Társasággal való kapcsolat régiók találkozását is ígéri, mint ahogy ez Sárospatakkal Újszászy Kálmánon, Harsányi Istvánon, Varga Andráson és a Gyermek Népitánc E- gyüttesen keresztül megvalósul. Ezmegint történelem is. Emlékezünk a Sárospataki Kollégium és a Soproni Líceum hajdani kapcsolataira. Benda Kálmán történetesen ahajdanimagyarnépfőiskolákszakértőjeként, egyéniségeként segíti mai terveinkmegvalósulását. Megkezdtük a magyar társadalom humanizálásában kulcsszerepet játszó intézmények működésének tanulmányozását. Kovalcsik József a szabadművelődés lényegének megértését segíti, amely azért igen jelentős számunkra, mert saját kezdeményezésünk is ennek megvalósítására és terjesztésére törekszik. Mint hangsúlyozta: „A szabadművelődés az erkölcsi és kulturális értékek képviseletében befolyásolni kívánja a társadalmat, az emberformálás azonban csak úgy képzelhető el, ha az e tevékenységben oktató, nevelő, vezető szerepet v állalók szabad és morálisan felelős személyiségek, akik a közösség demokratikus ellenőrzése mellett munkálkodhatnak.” A mai legfontosabb pedagógiai alternatívákról, amelyek a népfőiskolákkal együtt igyekszenek szétfeszíteni az elmúlt évtizedek agyonpolitizált, áltudományoskodó, monolitikus, tehát dehumanizált formáit, az új emberképről Deme Tamással kezdtünk együtt gondolkodni. Az iskola, a művelődés ügye népfőiskolásainknak, mint leendő szülőknek, az „egyetemes emberihez” egészséges szférákon keresztül (család, tagolt emberi közösségek; nemzet) kapcsolódni akaróknak is fontos. Nem lehet mindegy számunkra, hogy mi történik majd gyerekeinkkel. Mivel népfőiskolánk egy óvónőképző intézményhez is kapcsolódik, hallgatóink élményszerű kapcsolatba kerülhetnek a gyerekekkel. Ez az élmény segít jövőépítő felelősségük megértésében. Egyiknépfőiskolai főtan tárgyunkat, az embertant Kamarás István szociológus tanítja, akivel mélyen egyetértünk abban, hogy „szükség van egy olyan tárgyra, amelynek segítségével „összeáll” az ember, egy olyan embertanra, amelynek tengelyében a bölcseleti ember áll, mely mint gyűjtőlencse felfogja az emberrel foglalkozó szaktudományok (a történelem, a biológia, a lélektan, a szociológia, a néprajz, a politológia, az erkölcstan, stb.), valamint a művészetek és a mindennapi élet kérdéseit és válaszait, majd emberképpé alakítja a mozaikdarabkákat.” A vallással foglalkozó szemináriumunkra olyan lelkészeket hívunk meg, akik különbőzé felekezetek képviselőiként vesznek részt népfőiskolánkon, hitet téve törekvésükmellett az egységre, az ökumenére. A népfőiskoláknak segíteniük kell abban, hogy amegrontott emberi viszonyok nyomában sarjadó szomorú szeretetlenségben megszülethessen a bizalomélménye, hogy az újjászülető vallási intézmények, kialakuló bázisközösségek betölthessék hivatásukat egy olyan társadalomban, ahol „elfelejtették” kiépíteni, illetve megszervezni sem hagyták a szociális és mentálhigiénés védőhálót. Nem csoda, ha súlyos önismereti válságban lévő, identitászavarokkal küszködő társadalmunkban az emberek képtelenek megbirkózni problémáikkal. Mivel gondjaik artikulálhatatlanok számukra, ezért azokat biológiai betegségként élik meg, és azokkal az arra felkészítetlen és ugyancsak dehumanizált egészségügyi intézményekhez fordulnak, aholilyenkörülményekközöttmég tüneti kezelésre sem mindig van remény. Az „egészséges Magyarország” megteremtését, Levendel László professzor álmának valóra válását is segítenünk kell. Ez a nagy hittel és energiával megáldott kiváló orvos is „tanári karunk” meghatározó egyénisége. Mint egy helyütt írja is: „Baj van, nagy baj. Olyan nagy baj, hogy erről csak őszintén érdemes szólni, az elkenés, amellébeszélés még a hallgatásnál is bűnösebb. Én azt remélem, az őszinteségből fakadó hitelesség társakat toboroz, mást tudókat, hiszen a jó vállalkozásokhoz a különféle tudások összekapcsolására van szükség.” Ligetmagyarországot álmodó hitéből mi is erőt merítünk és szeretnénk szövetségesévé válni. Ebben kelt reményt nagyiét számú orvostanhallgató csoportunk is. Tavasszal népfőiskolái hétvégeken találkoztunk. Ezek markáns eseményei közé tartozott a Közép-Európai Klubbal, ill. a Történettudományi Intézettel közös rendezvényünk a magyarságnak a régióban betöltött szerepéről, a történelem humanizálásáról, az értelmiség felelősségéről. Megnyitottuk a Püski Sándor által eredeti dokumentumok alapján összeállított „Szárszó” kiállítást. Tettük ezt azért is, mert szeretnénk őrizni, folytatni a szárszói örökséget. Áprilisban több napos felvidéki kirándulásra mentünk, hogy végiglátogassuk a Rákóczi-emlékhelyeket Nagy kirándulásaink történelmi tudathasadásainkat is gyógyítani szeretnék azon túl, hogy a várható élmények segítik az összetartozás tudatának és igényének kialakulását. Részt vettünk Hódmezőv ásárhelyen a Németh László Társaság által megtar-Tény, hogy a kétnyelvűség roppant erősen fejleszti a szellemi képességeket. Akkor, amikor az anyanyelvet a gyermek már tökéletesen tudja, a második nyelv, a környezet nyelve már nem zavarhatja meg a jó alapokat: a befogadó ország nyelve nem halványítja el, nem oltja ki az any anyelveL Gyakorlatilag a kétnyelvű családok gyerekei is tökéletesen megtanulhatnak magyarul és ez nagy szellemi gazdagságot ad, mert ezek a gyerekek két dimenzióban láthatják a nyelvet és a világot. Kosztolányi Dezső, aki a magyar nyelv csodálatos művésze volt, egy alkalommal azt kérdezte tőlem: „Hol tanultál meg ilyen jól magyarul?” Azt feleltem: „Jules Renard-tól Párizsban.” Nevetve átölelt és közölte, hogy ő is a francián keresztül szerette meg és ismerte meg igazán saját nemzete nyelvét. Amikor Párizsban visszagondoltam az otthonomra, a népi nyelvre, éreztem meg a magyar nyelv törvényeit, sajátosságait, akkor, amikor már az anyanyelvi szinten voltam képes kifejezni szinte mindent egy idegen nyelven. De az alapotehhez az anyanyelv adta és ez a gondolat azt is magában rejti, hogy milyen fontos az anya szerepe a magyarság megtartásában. A magyar történelem bőven szolgáltat meggyőző példákat arra is, hogy az idegen anyanyelv ellenére is lehet valaki hűséges, áldozatkész tagja a magyar népnek. Széchenyi István anyanyelve nem volt magyar. — Bécsben nevelkedett német környezetben. Naplójában, ha valamit nagyon mélyről akart kimondani, könnyebben fejezi ki németül, s angol, francia mondatok versenyeznek a magyarral. Azért emeltem ki Széchenyit, mert világító példa, de sok hasonló van minden nemzet életében. Anyanyelv nélkül is meglelheti valaki nemzeti gyökereit és ilyenkor az etnikai hovatartozás, a nemzeti érzés kötöttsége — már csak a tott összejöveteleken és előkészítjük a tíznapos nyári népfőiskolái táborozást. Szeptember az évzárónk ideje. Ekkorvonjukmeg az eltelt esztendő mérlegét. Hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy minden szeptemberben a népfőiskolák és tudományok, művészetek lehetséges kapcsolódási pontjairól ankétot rendezünk. Tavaly a Magyar Zeneművészeti Társasággal zenei életünk helyzetét elemeztük, az idén a mai magyar filmművészet felelősségéről rendezünk vitát. Hallgatóinkat arra ösztönözzük, hogy saját egyetemeiken, főiskoláikon, lakóhelyükön rendezzenek népfőiskolái esteket. Tudományos műhelyekkel együttműködve szeretnénk úgy tovább csiszolni programjainkat, hogy a tőlünk telhető legmagasabb szinten segítsük társadalmunkat abban, hogy saját útját járva juthasson a közös európai házba. Segítjük az európai népek egymásratalálását. Nyelveket is tudó népfőiskolásaink a népi diplomácia kibontakozásának kiváló képviselői lehetnek. Szeretnénk tanulni a nagy hagyományokat őrző európai népfőiskoláktól. Külön öröm számunkra, hogy a dán Odder Népfőiskola testvémépfőiskolává választott bennünket. Olyan kapcsolatok kiépítésén fáradozunk, amelyek lehetővé teszik fiataljaink európai tapasztalatszerzését, hogy ezt a magyar vidék felemelésére kamatoztathassák. hiány miatt is — a szokottnál erősebb lehet. Meggyőződésem—már az előbbiekben is említettem —-, hogy a szabadság,a választás szabadsága igényli ésösztönzia kötöttségeket: megtalálni azt, hova tartozik az ember. Magam is sok emberrel találkoztam útjaim során és itthon is látogatóban lévőkkel, akik már rosszul, vagy alig beszéltek magyarul, de mégsem felejtették el a magyarsághoz való tartozás érzését, tudatát. Ez így van más nemzetekkel is. A legnagyobb francia költők egyike, Apollinaire lengyel származású volt. A népszerű angol író, Conrad is lengyel és ők ugyanakkor átérezték a lengyelség gondjait. A magyar nép történelme és szellemi élete is sok példát szolgáltat arra, hogy az édes anyanyelv gyenge lehet, miközben a nemzeti kötő ttség tudata erős, és ez a lényeges. San Franciscóban, az ottani egyetem magyar diákköre hívott meg. Egy Kezdeményezzük, hogy az egyetemek, főiskolák jobban segítsék hallgatóiknak a „hazai terepen” való helytállását. Szorgalmazzuk hallgatóink öntevékenységét és együttműködését. Aktivitásuk reményt keltő. (Papai Páriz Ferenc Népfőiskola, celldömölki népfőiskolái kísérlet...) Tragikus számunkra, hogy ébrednünk csak most, a gazdasági válság mélypontján lehet Hiányzik a működésünkhöz szükséges infrastruktúra, mindannyian kimerültek, túlterheltek vagyunk. Diákjaink anépfőiskolaidején a Soproni Óvónőképző tanulószobáiból kialakított helyiségekben, tábori körülmények között laknak. Bár igen nagy segítség számunkra, hogy az Óvónőképző Intézet befogadja és a legkülönbözőbb módon támogatja népfőiskolánkat, a mozgalom mindaddig nem számíthat komolyabb virágzásra, amíg egyéb forrásból, rangjához, súlyához méltó segítségetnem kap. Az ifjúság bekapcsolódása, aktivitása is sokkal nagyobb figyelmet, segítséget érdemelne, hiszen súlyos megélhetési gondjai közepette, az előző generáció legjobbjai által—mint Illyés írja—„át nem adott, mert át nem adhatott hitéből” mégis töltekezve kell egy, a bajokat orvosló magatartással példát mutatnia. Nehézségeink ellenére reménykedünk, hogy kezdeményezésünknek jövője is lesz. A szerk. megjegyzése: Köszönjük Rónai Juditnak a fenti összefoglalót, nemes kezdeményezéséhez pedig szívből gratulálunk és sok sikert kívánunk! —Bízunk abban, hogy olvasó ink közön sokan vannak, akik támogatni szeretnék amozgalmat. íme acún: Soproni Óvónőképzőintézet Németh László Népfőiskola, Rónai Judit részére, Sopron 9400, Ferenczi J. u. 5. szép, sudár, az angolszász női ideált megtestesítő lány volt az elnöknő, aki már semmit sem tudott magyarul, a neve volt csak magyar, Giczy, a nagyapja jött Amerikába Erdélyből, Kossuth-tal, a lány már a harmadik nemzedék. De felfedezte magában a magyart és olyan erővel képviselte, hogy a magyar diákkörelnökévé választó tták.Ésezgyakori jelenség ma. Valaki nem tud magyarul, életmódjában elszakad a magyarságtól, de találkozik a magyarsággal és ráismer, hogy ő ismagyarősökleszármazottjaés aztán kifejlődik, megerősödik a magyarságtudat és talán tettekké is válik: segíteni akar, gyarapítani amagyarságot, amelyhez tartozik, amelyhez valamiképp hazatalált. Várj uk hozzászólásaikat a következő címen: Ms. E. Hochenburger; c/oHungarian Language Survey ;414 East 82nd St., New York, NY 10028. PANNÓNIA BOOKS Churchill emlékiratai, l-ll. kve. $49.90 Dr. Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül — 1956 fve. $19.90 Rózsa Péter: Ha túlélted, halgass! (A magyar Gulagról) fve. $15.20 Latinovits Zoltán: Verset mondok kve. $ 5.30 Sütő András: Levelek a fehér toronyból (kazetta) $11.98 Nagy Bandó András: Nyílt kártyákkal (kazetta) $11.98 Boltunk kínálata: a KAPU, a HITEL, a MAGYAR NEMZET, a 168 ÓRA, a REFORM, a TALLÓZÓ, a HETI VILÁGGAZDASÁG legfrissebb számai, és még sok más magazin, újság, rejtvénylap! Kérje legújabb lemez-, kazetta- és könyvkatalógusunkat! CÍMŰNK: LEVÉLCÍM: 472 Bloor St. W. P.O.Box 1017, Stn. B I. emelet, Toronto Toronto, Ont. M5T 2T8 Telefon: (416) 535-3963 Pályázat A Buenos Aires-i Hungária Egyesület pályázatot hirdet — az „Új Látóhatár” köszöntésére — Domonkos Mátyásnak a Tiszatájban (44. évf., 1. sz.) megjelent kérdése alapján: „.. .évtizedeken át kerestem... és keresek most is valamiféle választ egy kérdésre, amely nemcsak bennem él, hanem a magyar történelem alakulása folytán százezrek és milliók olykor talán tudatosan is elfojtott kérdése, hogy: — Ady szavaival szólva—mit ér és milyen azé mber, ha magyar a diaszpórában?” A kérdésre a választ kérjük 1990. dec. 1-ig a Buenos Aires-i Hungária Egyesület címére jeligés borítékban (zárt borítékban csatolva a jelige kilétét) eljuttatni: Pasaje Juncal 4250. [1636] Olivos Buenos Airies, Argentina. — Terjedelme ne haldja meg a 10 oldalt, géppel, dupla sorközzel írva. A kapott gondolatok felmérésére Csoóri Sándort és Borbándi Gyulát kérjük meg. A nyertes pályázat szerzőjét meghívjuk Argentínába, hogy március 15-én a Dél Keresztje alatti „évadnyitó ünnepélyen” munkáját ismertesse. Ezt követően a Dél-amerikai Magyar Hírlap és a Tiszatáj első közlésének jogát megkapja. ILLYÉS GYULA: A külföldön született magyar fiatalokról
