Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
1990. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal NAGY KÁROLY: Az Anyanyelvi Konferencia egyre fontosabb — Göncz Árpád nyitotta meg a Védnökség ülését — 1989-ben Kecskeméten az Anyanyelvi Konferencia kimondta: autonóm, demokratikus, nemzetközi magyar mozgalomként kívánjafoiytatnimunkájátmagyarországi, a szomszédos országokban kisebbségben és Nyugaton élő magyarokat egyaránt képviselő választmánnyal. A mozgalom megújulásának kidolgozására felkért 25 tagú nemzetközi bizottság 1990. július31-ig kidolgozott javaslatait a Konferencia Védnöksége augusztus 1-én határozatban elfogadta. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság—akkor még két napig ideiglenes—elnöke baráti szavakkal nyitottameg az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége augusztus 1-i ülését. „Talán hat-nyolc évvel ezelőtt voltam először anyanyelvi konferencián, nagy élmény volt, nagyon tetszett” — mondta bevezető szavaiban. „Évtizedeken át komoly ellenzékkel szemben komoly értékeket hozott létre és őrzött meg e mozgalom.” Egyórás beszélgetés során az államfő hangsúlyozta: „Az Anyanyelvi Konferencia a legjobb eszközt választotta a magyarság összefogására, azt, ami identitásának alapja: a nyelvet, így e mozgalom bizonyos mértékig modellértékű. Nemzetközi magyar lobby, amelynek célja a magy arnyelv és identitás megmentése. Mint társadalmi szervnek a most születő demokráciákban sokkal nagyobb lehetőségei vannak, nagyobb mozgástere van, mint az állami szerveknek. Ezért is tulajdonítok fokozott jelentőséget az Anyanyelvi Konferencia önszerveződésének és organikus fejlődésének, megőrzésének, megújulásának.” Jeszenszky Gézakülügy miniszter hétfőn, július 30-án adott fogadást az Anyanyelvi Konferencia munkabizottságának és Védnökségének. Köszöntő beszédében a magyarországi szabad választások első kormány anevében fejezte ki nagyrabecsülését amozgalom eddigi munkássága iránt és biztosította a Konferenciát az új kormányzat határozott támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy azok, akik az elmúlt nehéz évtizedeken át külföldi demokratikus, bátor és minőségi ellenzékként építették a magyar-magyar kapcsolatokat, hazajártak és otthoniakat külföldi előadó körűtakba meghívtak, jelentős mértékben hozzájárultak a mostani rendszerváltást munkálók tájékozódásához és tájékoztatásához. A háromnapos tanácskozást meglátogatta többek közt Beke György kolozsv ári és Dobos László pozsonyi író, Kiss Gyula miniszter, valamint a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkársága munkatársa, P. Szabó Judit is. A kisebbségi magyarság támogatása Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége augusztus 1-én Nyilatkozatot adott ki. „A megváltozott közép- és kelet-európai helyzet lehetővé és szükségessé teszi, hogy az anyanyelvi mozgalom eddig végzett munkája mellett a jövőben fokozottabban és határozottabban támogassa a szomszédos országokban kisebbségi helyzetben élő magyarság anyanyelvi kultúrájának és nemzeti tudatának megtartását és fejlesztését. Ezeket a nemzeti feladatokat elsősorban pedagógiai és kulturális, valamint tájékoztatási és érdekvédelmi tevékenysége által végzi el. Ebben a munkájában nagy mértékben támaszkodik a M agyarországon és bárhol másutt élő magyarságra, és kéri ennek még szélesebb körű és hatékonyabb közreműködését. Az egyetemes magyarság iránt érzett felelőssége és szolidaritása alapján az Anyanyelvi Konferencia kész támogatni és segíteni a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem helyreállítását és a komáromi magyar főiskola megalapítását. Felhívással fordul a világmagyarságához, hogy nyújtson gyakorlati segítséget e két létfontosságú magyar intézmény létrejöttéhez.” A mozgalom ugyanakkor továbbra is folytatja, fejleszti anyugati szórványmagyarság körében és érdekében végzett eddigi munkáját, az egyetemes magyarság nemzeti szolidaritása alapján igyekszik szervezni a magyar-magyar kapcsolatokat. A Nyilatkozatot a Konferencia elnöke, Lőrincze Lajos, valamint három társelnöke, Gál Sándor (Kassa), Nagy Károly (Edison, USA), és Pomogáts Béla (Budapest) írták alá. Szakmai tevékenység Az Anyanyelvi Konferencia a jövőben aköv étkező eddig is működő és új bizottságok révén munkálkodik: pedagógiai; tankönyv; felsőoktatási és tudományos; irodalmi; történelmi, honismereti és hagyományőrző; művészeti (képzőművészet, folklór, zene, tánc, stb.); egyházi; jogvédelmi. A bizottságok tevékenységi körébe tartozik az időszaki tanácskozások (anyanyelvi konferenciák, stb.), az oktató-nyaraló gyermek- és ifjúsági táborok, a pedagógus továbbképző tanfolyamok megrendezése, tankönyvek kiadása és támogatása, forrásmunkák és szakelőadók küldésének, diákok cseréjének szervezése, a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat megjelentetése, valamint a folyamatos tájékoztatás és érdekvédelem. Az AK évi költségvetése kb. 5 millió forint (mintegy 70.000 dollár). Összmagyarságot képviselő választmány Átalakult az Anyanyelvi Konferencia szervezeti felépítése, hogy ezentúl demokratikusan működhessék. Az új szervezet vázlata a következő: „Az Anyanyelvi Konferencia autonóm, demokratikus, pártoktól független, nemzetközi magyar mozgalom, amely a Magyarországon kívül kisebbségi helyzetben és szórványban élő magyarok anyanyelvi és kulturális oktatását és művelődését támogatja, magyar nemzeti tudatának megtartását és fejlesztését segíti. A mozgalom munkájában részt vehetnek a világ magyarságának szervezetei, intézményei, egyházai, egyesületei, fórumai és személyiségei, illetve bárki, aki elfogadja és támogatja az Anyanyelvi Konferencia céljait. A mozgalom időszakonként (legalább négyév énként) nyilvános konferenciát rendez. Akonferencia mint a mozgalom legfőbb határozathozó szerve hivatott arra, hogy kialakítsa vagy szükség szerint módosítsa amozgalom céljait, illetve feladatait, továbbá megválassza annak vezető szerveit és tisztségviselőit A konferencián szavazati joggal atársadalmi, kulturális, tudományos, egyházi és ifjúsági szervezetek, mozgalmak, egyesületek és intézmények küldöttei, valamint az elnökség által az anyanyelvi mozgalomban végzett munkájuk alapján meghívott és a választmány által jóváhagyott személyek rendelkeznek. Két konferencia között az anyanyelvi mozgalom tevékenységét az Anyanyelvi Konferencia választmánya irányítja. A 60 tagú választmány egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban képviseli a hazai, a szomszédos országokban, illetve a nyugati szórványokban élő magyarságot. A választmány tagjait az anyanyelvi mozgalommunkájábanrészt vevő, az előbbiekben felsorolt testületek javaslata alapján a V édnökség, illetve a továbbiakban a választmány által felkért bizottságjelöli és zárt ülésén a Konferencia választja meg. Az anyanyelvi mozgalom legfőbb vezető szerve az AK 4 tagú elnöksége. Tagjai az elnök és az egyetemes magyarság három nagy csoportját képviselő három társelnök. Az elnökség irányítja és egyezteti az elnökségi munkabizottság és a bizottságok tevékenységét, összehívja és vezeti az Anyanyelvi Konferenciákat és a választmány üléseit. Áz elnökség, illetve az elnök képviseli hazai és külföldi intézmények előtt az Anyanyelvi Konferenciát. Az elnökség tagjait a választmány által megbízott jelölőbizottság javaslata alapján a konferencia választja meg. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Tevékenységéért az elnökség a konferenciának felelős. Az Anyanyelvi Konferencia elnökségi munkabizottsága folyamatosan szervezi és egybehangolja az anyanyelvi mozgalom szakmai munkáját. A testület szakmai kérdésekben az elnökség tanácsadó testületé. Az elnökségi munkabizottság tagjai a bizottságok vezetői és az AK titkára. Az AK folyamatos ügyintézését és szervező munkáját az elnökség megbízásából és irány ításával a titkársága végzi. A titkárság vezetője az AK titkára. A titkárság foglalkozik az AK gazdasági és pénzügyeivel is. Az AK titkárságának tagjait az elnökség egyetértésével azelnökjavaslataalapjánazMVSz főtitkára nevezi ki. Tevékenységükért az AK elnökének és az MVSz főtitkárának felelősek.” Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége megbízta az Elnökséget, hogy az Anyanyelvi Konferencia alapszabályának és működési szabályzatának kidolgozására egy bizottságot hozzon létre. Anyanyelvi Konferencia és Magyarok Világszövetsége A munkaértekezletek résztvevői alaposan meg - vitatták és gondosan kidolgozták az Anyanyelvi Konferencia és a Magyarok Világszövetsége egymáshoz való viszonyát is. A társszervezeti, egyenjogú, mellérendelt működés gyakorlati megtervezését az is segítette, hogy a munkabizottság tavaly felkért védnökségi tagjaiként részt vett a tárgyalásokon többek közt Czine Mihály, aki egyúttal a MVSz társelnöke is, valamint Komlós Attila református lelkész (volt Princeton-i teológus hallgató, a Reformátusok Lapja főszerkesztője), aki szeptembertől elvállalta a MVSz főtitkári teendőinek ideiglenes ellátását, a szervezet újjáalakulásának munkálását. (A MVSz tiszteletbeli elnöke június 23-a óta Sütő András.) A munkabizottság és a védnökség végül a következőképpen döntött ebben a kérdésben. , Az Anyanyelv i Konferencia autonóm mozgalomként, a Magyarok Világszövetségével stratégiai egyetértésre törekedve, azzal szoros együttműködésben kíván dolgozni. A mozgalom szervezeti, pénzügyi és hivatali tekintetben a V ilágszövetségre támaszkodik, költségvetése a Világszövetség költségvetésének elkülönítettrészét alkotj a. Az együttműködés részleteit az Anyanyelvi Konferencia és a Magyarok Világszövetsége vezetőségének írásbeli megállapodása szabályozza. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége megelégedéssel veszi tudomásul aMagyarok Világszövetsége életében bekövetkezett változásokat és bizakodással tekint a Világszövetség megújulására és új vezetőségére. Az Anyanyelvi Konferencia együtműködésre törekszik mindazokkal ahazai, magyar kisebbségi és a szórványban működő magyar társadalmi, kulturális, egyházi és ifjúsági intézményekkel és szervezetekkel, illetve e szervezetek oktatási és kulturális szekcióival, amelyek a közös nemzeti felelősség és a kölcsönös nemzeti szolidaritás alapján maguk is képviselik és támogatják az anyanyelvi mozgalom céljait.” A tanácskozások során Gál Sándor (Kassa) a CSEMADOK és Dupka György (Ungvár) a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége nevében bejelentették, hogy képviselt szervezeteik készek együttműködési szerződést kötni az Anyanyelvi Konferenciával. Új védnökök, új tankönyv, forrásmunkák kisebbségi tanároknak A hatodik anyanyelvi konferenciát Budapesten rendezi a Védnökség az 1992. augusztusi Magyarok Hl. Világkongresszusa idején. Az addig tevékenykedő Védnökségmunkájában valórészvételre most új tagokként felkérték Cs. Gyimesi Évát (Románia), Csörgits Józsefet (Jugoszlávia), Herterich Katalint (Svédország), Kántor Lajost (Románia) és Világhy Katalint (Németország) is. A közelmúltban jelent meg az Anyanyelvi Konferencia legújabb tankönyve Aranyhíd címmel. A 240 oldalas, képes, kottás, foglalkoztató magyar nyelvkönyv és szöveggyűjtemény (szerkesztő: Szende Aladár) olyan 8-12 éves gyermekek számára készült, akik a magyar nyelvet nem vagy alig ismerik, mivel más nyelvi környezetben élnek. Határozatot hozott a Védnökség arról is, hogy könykiadóktól adománykönyveket kér és azokat ajándékként eljuttatja aMagyarországgal szomszédos országok magyar tanárainak, hogy a tényeknek megfelelő dokumentumokat, forrásanyagokat használhassanak oktatói munkájukhoz addig is, amíg az ottani új tankönyvek elkészülnek. Pomogáts Béla vezette az AK munkabizottsági és védnökségi tárgyalásait (Budapest, július 30—augusztus 1.) Tudományos felmérés, diákcsere A Magyarországgal szomszédos országok kisebbségi magyarságának demográfiai, művelődési és egyéb adatai legalább hozzávetőlegesen ismertek. A nyugati országokban élő magyarság különböző csoportjairól kevés felmérés készült eddig, jelenlegi adataik jórészt ismeretlenek. Ezért az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége elhatározta, hogy tudományos felmérést készíttet a nyugati országokban élő magyarság magyar nyelv és kultúra oktatásának és művelésének jelenlegi adatairól, adottságairól, helyzetéről, szükségleteiről és terveiről. Egyre szélesebb körű tapasztalat az, hogy a magyar családok szívesen lámák vendégül egyegy 14-16 éves, másik országban élő magyar tanulót egy iskolai évre vagy fél évre. Ez idő alatt a vendégtanuló a vendéglátó család országa iskolájába jár, annak kultúrájával ismerkedik, szükségszerűen meglévő nyelvtudását fejleszti. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége vállalta, hogy időnként közreadja a jelentkező vendéglátást vállaló családok és vendéglátást kérő tanulók nevét és címét, hogy egymással közvetlen kapcsolatot létesíthessenek. A jelentkezők újanak a következő címre: ANYANYELVI KONFERENCIA, 1905 Budapest, P.O.B. 292, Hungary. Köszöntjük a 10 éves Szivárványt! A Chicago-ban megjelenő „Szivárvány” című irodalmi, művészeti és kritikai szemle fennállásának 10. évfordulója alkalmából szeptember 7-9. között „Magyar irodalom az ezredfordulón" címmel találkozót szervez Csobánkán, az Ózon Turistaközpontban. Részvételi díj: 1000 Ft, szállással és napi háromszori bőséges étkezéssel. Szállás nélkül 600 Ft. Felkért előadók: Faludy György, Pomogáts Béla, Duray Miklós, Püspöki Nagy Péter, Györgyey Klára, Makkai Ádám, Szczepan Woronowicz. A találkozót Szakolcsay Lajos nyitja meg. Jelentkezni lehet: Finály Péter, József krt. 85. II. 12. Budapest 1085, tel: 1140-927. Kérjük, hogy legkésőbb augusztus 20-ig adják le jelentkezésüket. Elhelyezés 3-4 férőhelyes bungalókban. Szeptember 8-án, szombaton este, a Hobo Blues Band ad koncertet Földes László (Hobo) vezetésével. —A találkozón részt vevő írók és költők saját köteteiket árusíthatják. — Erdélyből, Kárpátaljáról és Délvidékről is várunk résztvevőket „Ózon” Kemping és Turistaközpont Csobánka Megközelíthető Budapestről 25 km-re a 11-es úton Pomázon keresztül, vagy a 10- es úton Pilisvörösvár felől. A különleges hegyvidéki panoráma és ózondús levegő méltán vívta ki a .Magyar Svájc” megtisztelő jelzőt. A kemping területén a lakókocsik és sárnak elhelyezéséhez elektromos csatlakozást biztosítunk. Vegyesbolt, büfé, házias ételek, éjjel-nappal hideg-meleg folyóvíz. Május 1-től október 31-ig 3-4 férőhelyes bungalóinkkal, turistaszállónkban 6-8 ágyas szobákkal állunk kedves vendégeink rendelkezésére.
