Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-07-01 / 7-8. szám

1990. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal HHRF— CHRR HÍRADÓ Hámos László meghallgatása a magyar parlamentben Hámos Lászlót, a HHRF elnökét dr. Fodor Gábor bizottsági elnök meghívá­sára meghallgatták a magyarországi or­szággyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának 1990. július 4- én tartott ülésén. Hámos László a HHRF rövid ismer­tetője során rámutatott arra a két legfonto­sabb folyamatra, amelyekhez eddigi te­vékenységük kapcsolódott, valamint ar­ra, hogy miként képzelik el mindezt a belátható jövőben is. Megalakulása óta a HHRF tevékeny­ségében az egyik folyamat arra irányul, hogy az Egyesült Államok csakis konkrét feltételek mellett adja vissza Romániának a legnagyobb vámkedvezményt, a felté­telek között pedig szerepeljen a romániai magyarság közösségi jogainak teljes mértékű helyreállítása. A másik folyamat, amelyben a HHRF tevékenyen részt vesz, a Helsinki Egyez­ményhez kapcsolódik. A legutóbbi, az 1990júniusában tartott koppenhágai Em­beri Dimenziók értekezletén teljesen új szerepet tölthetett be a HHRF, ugyanis sponzorálta nyolc erdélyi részvételét a konferencián. Hámos László véleménye szerint a Helsinki Folyamat pozitív irány­ban halad, erősen leszűkült a keleti és nyugati táborok közötti űr, a folyamat hitelesebbé vált, valódi párbeszéddé. Itt említette meg Hámos László, hogy rendkívül fontosnak tartja ezt a minőségi változást az erdélyi magyarság ügyére nézve. Ugyanis Magyarország, és Kop­penhágában a magyar delegáció, ebbe az új szellembe igen jól bele tudott illesz­kedni, hiteles módon hangoztatva mind­azt, amit Magyarország az elmúlt évek során meg tudott tenni az emberi jogok tiszteletben tartása terén, míg Románia és a román külképviselet, legalábbis Kop­penhágában, nem tudta megtalálni a he­lyét, továbbra is elszigetelődött maradt. Befejezésül mintegy összefoglalóan, Hámos László elmondta, hogy a HHRF a jövőbeli értekezleteken, valamint a sorra kerülő moszkvai konferencián arra törekszik, hogy átfogó szabályrendszert hozzanak lécre a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint azt is, hogy konkrét eszközökkel biztosítsanak folyamatos fe­lülvizsgálatot a szabályok betartására. Hámos László előadását nagy érdek­lődéssel hallgatták, több kérdés, hozzá­szólás hangzott el. A Vatra újabb támadása Július 9-én a Vatra Romaneasca új abb magyarellenes rendezvényeket, ill. tün­tetéseket szervezett Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsvárt és Bu­karestben. A tüntetések egyik vezérmo­tívuma a román tanulók .hátrányos hely­zetbe hozása” volt az egyes erdélyi isko­lák tervezett visszamagyarosítása miatt. Az alábbiakban idézünk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozó Nyilatkozatából (megjelent 1990. július 13-án, a marosvásárhelyi Népújságban): „Az anyanyelvi oktatás az általános emberi jogok és a kisebbségi jogok elen­gedhetetlen alkotó eleme, amelyet de­mokratikus rendszerekben az egyes or­szágok alkotmánya, nemzetközi vetület­­ben pedig számos dokumentum biztosít, így hát a Vatra azon állítása, miszerint anyanyelvi oktatást követelni jogtalan­ság, mi több — a románság jogait sértő privilégium, eleve valótlanságnak minő­sül. Mint ilyen, része annak a rágalomso­rozatnak, amelyet az a szervezet a közvé­lemény félrevezetése, az etnikumközi konfliktusok támasztása és élesztgetése céljából indított. A magyar anyanyelvi oktatás biztosí­tása nem történik senki rovására, senkit sem rövidít meg jogaiban. Bár már nem egyszer megtettük, új­fent leszögezzük a nyilvánosság előtt: Célunk a demokratikus Románia meg­teremtése, az egész nép kulturális szín­vonalának és jólétének emelése, létbiz­tonságának megteremtése, a kölcsönös megértés, a tolerancia és az építő dialó­gus légkörének kialakítása, állandósítása; a többségi román nemzet és a nemzeti kisebbségek szavatolására épülő jogál­lam megteremtése, a világfejlődésbe való beilleszkedés meggyorsítása.” A válasz nélkül maradt Gejdenson-levél A marosvásárhelyi véres események az amerikai kongresszusban is nagy fel­háborodást váltottak ki. Május elején Sam Gejdenson con­­necticuti képviselő a román elnöknek, Ion Iliescunak szóló levelet indítványo­zott, melyben az amerikai képviselők ki­fejezik „súlyos aggodalmukat a marosvá­sárhelyi erőszakos események miatt”, és követelik, hogy „a román kormány hatá­rozottan ítélje el a magyar kisebbség el­len irányuló brutális támadásokat.” A HHRF személyesen ellátogatott mind a 435 képviselő washigtoni irodá­jába, személyre szóló dokumentációval ellátott levélben felkérve őket, hogy alá­írásukkal csatlakozzanak az ún. „Gejden­­son-levélhez”. Ugyanakkor több ameri­kai város helyi magyarsága elindította a telefonláncot — felhívták képviselőiket, így kulcsfontosságú támogatást nyújtva a HHRF washingtoni tevékenységéhez. Öt nappal később a Gejdenson-levelet — támogató 93 képviselő aláírásával el­látva—elküldték Bukarestbe. Az ameri­kai kongresszus a mai napig sem kapott rá választ... Tőkés László autóbalesete Tőkés László nagyváradi refor­mátus püspököt súlyos autóbeleset érte Szerencs környékén. Délelőtt előadást tartott Sárospa­takon a Keresztény Újjáépítés Nem­zetközi Konferenciáján. Délután kormányőrök kíséretében Miskolc felé utazva, a sofőr elrántotta a kor­mányt, hogy kikerüljön egy eléjük került kerékpárost, s a gépkocsi egy villanyoszlopnak csapódott. A hátsó ülésen ülő Tőkés László medencecsontja mindkét oldalon, több helyen eltörött, ezenkívül köny­­nyebb mellkasi és fejsérüléseket is szenvedett. Augusztus 9-én a miskolci Szent­­péteri Kapui Megyei Kórházban si­keres műtétet hajtottak végre rajta. Dr. Bárány István főorvos szerint minden lehetőség megvan arra, hogy a püspök visszanyerje járóképessé­gét kéthónapi ágynyugalom és to­vábbi rehabilitációs utókezelés után. A két kormányőr is kórházi keze­lésre szorult. Négy alapelv Részletek a kormányprogram irányelveiből Első alapelvként kimodjuk, hogy ez a kormány a szabad­ság kormánya kíván lenni... A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezési, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze... Történelmi feladat a vállakózás szabadsá­gának helyreállítása... Nem lesz új jövőnk, ha tehetséges né­pünk legkiválóbb fiai külföldön keresik a boldogulás, az ér­vényesülés útját... Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni... Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve, hazug jelszóvá sorvasztot­ták. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét... Harmadik alapelvünk szellemében ez a kormány a gazda­sági fordulat kormánya kíván lenni... Célunk a szociális piac­­gazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális, és tegyük hozzá, környezetvé­delmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gon­dolkodó társadalom elvárásai egészítik ki... Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kor­mány lesz a szónak nemcsak földrajzi értelmében... Új feje­zetet kell nyitni történelmünkben, a megértés és türelem feje­zetét sokat szenvedett népünk és a hasonló örökséggel küszkö­dő szomszéd népek között... I-----------------------------------------------------------------------1 | HUNGARIAN I | HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CHRR | | MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántartó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot végez magyar és más nyelveken annak érde­kében, hogy a tudományos, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, el­sősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védel­mére késztesse a nemzetközileg elfogadoU jogvédelmi szerződések értelmében. Az Alapítvány magyarságszol­gálatát önkéntes támogatói segítségével folytatja. I Mint New Yorkban bejegyzett Not For Profit Corporation, az Alapítvány munkáját támoga­tó adományok az adóalapból levonhatók. Cím: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.BOZ "J\ Gracie Stn., New York, N.Y. | | 10028. Tel.: (212) 289-5488. | I____________________________________________________I Két dokumentumfelvétel (Zenglitzky Z.) Székelyudvarhely. 1989. december 22. Székelyudvarhely. 1990. február 1. Román és magyar táblafeliratok: „Testvériség —Egyenjogúság!" „Éljen a szabad Romániai”

Next

/
Thumbnails
Contents