Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
1990. június Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 5. oldal Nagy Ferenc József Földművelésügyi miniszter 1923. április 22-én született a Baranya megyei Kisharsányban. — 1962-ben mezőgazdasági technikumban érettségizett, majd 1967- ben agrármérnöki diplomát szerzett a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. 1937—1959 között egyéni kisgazda volt. — 1959—1962 között a kisharsányi II. Rákóczi Ferenc TSz elnöke, 1962—1970 között ugyanott termelésirányító agronómus, majd 1971— 74 között ismét TSz-elnök lett. Ekkor az MSzMP siklósi járási bizottsága megvonta feddhetetlcnségi igazolását, ezután ismét termelésirányító, majd 1981—83-ban a siklósi termelési egyesülésben háztáji megbízott volt. 1983-tól nyugdíjas. 1937-től a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagja. Kezdetben a Független Ifjúság siklósi járási vezetője, majd 1947-ben megyei választmányi tag és az Országos Nagytanács tagja. — 1989- től a FKgP alclnöke, majd 1990. április 29-én a párt elnökévé választották. 1990-ben Baranya megye 6. számú választókerületében országgyűlési képviselővé választották. — Kálvinista református vallású, 30 éve presbiter és zsinati póttag. — Nős, három gyermeke van. Dr. Horváth Balázs Belügyminiszter 1942. augusztus 13-án született Budapesten. — Balatonfürcdcn érettségizett, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának clőfelvcteliseként egy évig a balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepeken dolgozott. Az egyetemi diploma megszerzését követően, 1965—68 között a Veszprémi Ügyvédi Kamaránál, majd 1968-tól ügyvédként a Veszprémi 2. számú ügyvédi Munkaközösségben dolgozott. Tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, a veszprémi szervezet elnöke, az MDF Országos Etikai Bizottságának tagja. — 1990-ben Veszprém megye ó. számú választókerületében országgyűlési képviselővé választották. Dr. Surján László Népjóléti miniszter Dr. Andrásfalvy Bertalan Művelődési és Közoktatási miniszter 1941-ben született Kolozsvárott orvoscsaládban. Apja 1945 után a Cserkészszövetség tagja volt, s 1989-től az újjáalakult Magyar Cserkészszövetség országos elnöke. Surján László a piaristákhoz járt, az érettségit követően teológiát is tanult, majd az orvosi egyetemre iratkozott be. A diploma megszerzése után, 1969-ben a Szövettani Intézet tanársegédje, majd az Orvostovábbképző Egyetemen patológusként folytatta pályáját a kórbonctani intézetben, ahol docensként dolgozott. Az orvostudomány kandidátusa, számos magyar és nemzetközi orvostársaság tagja. Egyik elindítója a nagycsaládosok mozgalmának, az Egyesület elnökhelyettese. 1989-től a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, a programkészítő bizottság elnöke. — Nős, három gyermeke van. Siklós Csaba Közlekedési és hírközlési miniszter 1941-ben született Budapesten református, vasutas családban. 1959-ben érettségizett a budapesti Árpád Gimnáziumban, majd egy évig pályamunkásként dolgozott a MÁV-nál. 1960—65 között a Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán tanult. Ez egyetem elvégzése után a MÁV-nál helyezkedett el, majd a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársasághoz került. 1973-tól a vállalat budapesti vezérigazgatóságának szakosztályvezetője. A fejlesztési, fenntartási és tervgazdasági tevékenység tartozik az irányítása alá. 1988 ősze óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, 1989-ben a párt budapesti 111. kerületi szervezetének vezetőségi tagja lett. — Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest III. kerületének 3. választókerületében választották meg képviselőnek, tagja az Országgyűlés gazdasági állandó bizottságának. —- Nős, két felnőtt gyermeke van. 1931. november 17-én született Sopronban. Budapesten szerzett néprajz-múzeológusi diplomát, hallgatott román nyelv és irodalom szakot is. — 1965-ben kertész-üzemmérnöki oklevelet szerzett levelező hallgatóként. 1961-ben egyetemi doktor, 1971-ben a történettudomány (néprajz) kandidátusa lett. Dolgozott múzeumokban, levéltárban, akadémiai kutatóintézetekben. Jelenleg docens a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, ahol néprajzi előadásokat tart. Meggyőződése miattnehézségei voltak, nyílt ellezékiségc, a Bibó-emlékkönyvben közölt írása, 1981 óta számítható. A magyarság és a vele együtt élő népek hagyományos műveltségét kutatta és számos tanulmánya, könyve jelent meg. Meggyőződéssel vallja, hogy a népismeret a jövő műveltségének fontos része lesz és alapja a Duna-menti népek megbékélésének és együttműködésének. 1990-ben Baranya megye 1. számú választókerületében — az MDF tagjaként — országgyűlési képviselővé választották. — Nős, három gyermeke van. Dr. Győriványi Sándor Munkaügyi miniszter 1927-ben született Budapesten. — 1945- ben érettségizett, majd tanonc lett. — Később beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára.—Már 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba és 1946-tól az egyetemi szervezetben tevékenykedett. Később kizárták az egyetemről, ezután államosított kereskedelemben dolgozott, majd a Munkaerőtartalékok Hivatalánál helyezkedettel szaktanárként. 1958-ban tanári vizsgát tett, majd az ipar és technika tárgyköréből doktorált. A szakoktatásban dolgozik, a szakmunkásképzéssel és a foglalkoztatással összefüggő témakörökben jelentek meg tanulmányai, cikkei. 1989-től az FKgP kulturális ügyeinek országos szaktitkára. — Az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja országos listáján került a parlamentbe. Gerbovits Jenő tárcanélküli miniszter Dr. Kiss Gyula tárcanélküli miniszter Mádl Ferenc tárcanéiküli miniszter Katona Tamás politikai államtitkár, Külügyminisztérium
