Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. június BÁRCZAY GYULA: • • 4. Magyar Ökumenikus Találkozó Borken, NSzK, 1990. április 16-22. Először 1971-ben, a svájci Sionban rendezték meg a Nyugaton élő magya­rok ökumenikus találkozóját. Akkor a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozga­lom—Pax Romana-ba(KMEM) tömö­rült katolikus és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetembe (EPMSZ) szervezkedett evangélikus és reformá­tus nyugati magyarok jöttek össze egy­hetes közös konferenciára. A nyugati magyarságnak jeles eseménye volt az első ökumenikus találkozó, nagy egy­­másratalálást is jelentett, párbeszédet és annak felfedezését is, hogy nagyon sok lényeges kérdésben hasonlóan gon­dolkoznak és hazájukkal, népükkel szemben azonos felelősséget éreznek. Ha majd egyszer valaki megírja a ma­gyar Ökumene legújabbkori történetét, igencsak a sioni találkozót fogja a ma­gyar katolikus-protestáns közeledés el­ső, igen jelentős lépéseként értelmezni. 1976-ban az osztrák Fuschl-ban tar­tott második konferencián már az Euró­pai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Kon­ferencia (EMEIK) is részt vett. Turnus szerint ők rendezték a harmadik talál­kozót, kicsit elkésve, 1984-ben a belgi­umi Nassogneban. Most 1990-ben, mint első alkalommal, újra a KMÉM vállal­ta a rendezést; a nyugatnémet katolikus egyház ifjúsági konferenciás telepére, a gemeni vízivárba hívta meg a három testvérszervezet tagjait és kedves vendé­geit Közép-Kelet-Európa minden ma­gyarlakta országából. Mintegy 300-an gyűltek össze 1990. április 16-22. között a Münster melletti Borken városában. A műsort közös bizottság dolgozta ki. 1988 januárjában fogalmazták meg a témát:, Jiereszícny felelőssegünk Ma­gyarországért” és kezdték összeállítani az előadók névsorát. Akkor még arány­lag könnyű volt a felelősség mibenlétét meghatározni: az erősödő hazai reform­­mozgalmak támogatásátés a velük való feltétlen szolidaritást jelentette. Azóta sokat változott a világ Ma­gyarországon. A keresztény felelősség ténye azonban megmaradt, ha tartalma kibővült is, úgyhogy az eredeti műsoron és az előadók listáján alig kellett változ­tatni. Magyarországi előadók voltak: Ember Judit, Schlett István, Lengyel László, Kamarás István, Szalui Ju­dit, Solt Ottilia, Gadó Pál, András­­falvy Bertalan, Hafenscher Károly; nyugat-európaiak: Horváth Árpád, Cseri Gyula, Bállá Bálint, Gémes Ist­ván, Békés Gellért. Czine Mihály is fel volt kérve egy előadásra, de mivel ő utolsó pillanatban lemondta szereplését, a vendégként jelenlévő Pomogáts Béla beszélt helyette nagy sikerrel. Kétszer annyi magyarországi elő­adó volt, mint nyugati. Ez így is volt rendjén, hiszen ha a nyugati magyarok M agyarország iránti keresztény felelős - ségükről akarnak egyezségre jutni, ak­kor meg kell hallgatniuk, hogy hazai szakemberek mit mondanak a magyar­­országi szellemi-politikai-gazdasági élet jelenlegi kérdéseiről, az ifjúság és a hátrányos helyzetűek problémáiról, a tájvédelemről és az ökológiáról. Az ilyen találkozókon szokásos és fontos kulturális műsornak ezúttal csak a fele valósult meg: Gárdonyi Zsolt orgonahangversenye. A találkozó ökumenikus istentiszte­lettel indult és zárult, minden nap áhítat­tal kezdődött. A nyitó istentiszteleten Békés Gellért, a KMÉM lelkésze hir­dette az igét, a református liturgiát úr­­vacsoraosztással Bárczay Gyula (EPMSZ) és Varga Pál (EMEIK) vé­gezték. Az úrvacsorára — Jézus sza­vaival: ,,Jöjjetek énhozzám mindnyá­jan, akik...”—mindenki hivatalos volt és nagy örömet jelentett, hogy számos katolikus résztvevő mellett a három szervezet vezetői is együtt járultak az Úr asztalához. A záró katolikus misét a KMÉM öt papja celebrálta és Gémes István (EMEIK) hirdette az igét. Felemelő alkalmak voltak ezek, bár sokan szenvedtek amiatt, hogy a teljes úrasztali közösség hivatalosan még mindig nem lehetséges az egyházak között. Állandó témája a nyugati ma­gyar keresztényeknek: vegyenek a Ró­ma által még mindig tiltott inlcrkom­­munio helyett egyazon istentiszteleten egyszerre, de egymás mellett, külön­­külön katolikus és református úrvacso­rát, vagy — az adott helyzet „skandalu­mát” nem elkendőzve— tartsanak öku­menikus istentiszteleten is csak egyfaj­ta úrvacsorát, de arra hívják meg egy­mást, annak ellenére is, hogy egyes egyházak ezt még ma is tiltják? A keresztény felelősség kérdése ál­landóanjelen volt a találkozó előadásait követő vitákon, és az utolsó nap kél ke­­rekasztal-megbeszélése kizárólag vele foglalkozott. Egyöntetű volt a felisme­rés, hogy az egybegyűlt nyugati ma­gyarok nagy része hasonlóan gondol­kozik a magyarság sok mai kérdéséről. A magyarországi vendégek, előadók körében nagyobbnak látszott a meg­­osztódás. Kifejezésre jutott, hogy a haza iránti felelősségvállalás nem jelenthet kívülről, még kevésbé felülről adott jó tanácsokat, értelme és célja csak a jézusi hit által motivált szolgálat lehet. Persze voltak olyan kérdések is, amelyekben nem voltkönnyű egységre találni. Voltak, akik a magyarországi egyházak megújulását nyomatékosan sürgetni akarták, mások azt mondták, hoey ez az otthoni egyházak egyedüli felelőssége.—Voltak, akik inkábbegy egészébenhagyományos keresztény er­­kölcsiség támogatását tartották fontos­nak, mások egy keresztény alapértéke­ken nyugvó, de felvilágosult, liberális és toleráns szellemiség és etika szüksé­gességét hangsúlyozták, arra hivatkoz­va, hogy tragikus lenne, ha a pártállam parancsuralmi rendszerét most valami­féle egyházi uralom tiltásokra alapuló erkölcsrendje váltaná fel. Végül nem sikerült azáróny ilatkozat egyik lényeges pontjában megegyezni. Az első szövegtervezet tiszteletteljes hangon kérte fel a magyar katolikus hierarchiát, hogy a kommunista pártál­lam nyomására papi hivatásától eltil­­tottBulányiatyáthelyezze vissza jogai­ba és adjon életteret az egyházban aBo­­kor kisközösségeknek (Bulány i György vendégként részt vett a konferencián). A résztvevők jelentős része tapssal támogatta ezt a szöveg vál tozatot. A zá­rónyilatkozatot megfogalmazó bizott­ság azonban hosszas tárgyalások után, abékesség érdekében végül iskihagyott minden konkrét utalást a szövegből. KEDVES MÁRTA 1988 júliusában érkezett Montreálba. A nagybányai képzőművészeti középis­kola végzettje. Gazdag színvilágú fest­ményei, egyéni kerámiái mellett az itt bemutatott grafikája, a Ro­varok sorozatból, önmagáért beszéljen. Alkotásaiban a téma má­sodrendű fontosságú, mindig a „hogyan” és nem a „mit” a döntő. GÁL ZOLTÁN*: pillanatfelvétel egy néha előforduló székely jelenségről csíkban szck-el humor-pajzs befejezetlen csaták tömkeleget maga alá rejti néha e pajzs hozzákoccan a Somlyói templom harangjához az meg bclekondul a városba a lyceum gaudeamus-a megtorpan megvesznek a macskák kossuth-kokárdákkal nyakukban hal-(hall-)konzerv dobozcsörgcssel farkukon végigszáguldanak a „szocializmus útján" röhög a székely könnyek palakzanak arcán — sírás is lehetne ha nem sziklába vájta volna csepp pityókaföldjet ♦Kedves Márta férje. Az ITT-OTT és a Magyar Baráti Közösség MAGYAR HETE 1990. augusztus 18-tól augusztus 25-ig Lake Hope State Park, Zaleski, Ohio Augusztus 18. — szombat D.U. Érkezés, elszállásolás, ismerkedés, szabadfoglalkozás Augusztus 19. — vasárnap Műsorvezető: Somogyi Balázs 9:30 Résztvevők köszöntése 1í Ludányi András (Ada, Ohio) 10:00 Istenszolgálat Nyeste Zoltán (Hopatcong, New Jersey) 11:00 Új korszak küszöbén Csoóri Sándor (Budapest) 20:00 Irodalmi est—Huszti Péter és Piros Ildikó (Budapest) Augusztus 20. — hétfő Műsorvezető: Kovács Melinda 9:30 Magyar sors Kárpátalján a változások korában Balia D. Károly és Éva (Ungvár, Szovjetunió) 10:30 Beszámoló az erdélyi magyarság helyzetéről i , Hámos László (New York, NY) 11:30 Az erdélyi magyar irodalom a hatalomváltás után Ágoston Vilmos (Marosvásárhely — Budapest) 20:00 Tilinkó Együttes bemutatója Augusztus 21. — kedd Műsorvezető: Sass Márton 9:30 Amerikai és magyar ábrázolások egymásról Magyarország a New Jersey-i tankönyvekben Feketekuty László (North Brunswick, NJ) A magyarságról alkotott kép gyermektankönyvekben Bíró Ruth (Pittsburg, PA) Az erdélyi sors ábrázolása a New York Times-ban Ludányi András (Ada, OH) A szétszórtsági kiadványok és szervezetek feladatai Éltető Lajos (Portland, Oregon) 11:30 Közgazdasági kerékasztal Jónás Pál (Albuquerque, New Mexico) Szekeres Szabolcs (Washington, D.C.) 20:00 ! leszámoló a Szivárvány c. irodalmi folyóiratról Mózsi Ferenc (Chicago, IL) Szerzői est — Zalán Tibor (Budapest) Augusztus 22. — szerda Műsorvezető: Kovács Beáta 9:30 Istenszolgálat és előadás A magyar bázisközössegek jelentősége cs története a magyar jelenben —Bulányi György (Budapest) 10:30 Kulturális Alapítvány Erdélyért j í Györffv Ilona (McLean, VA) 11:00 Kerékasztal—Egységtörekvesck a diákéletben 1938— 1948 között Résztvevők: Pándy Szekeres László (Delhi, Ont.), elnök; Borbándi Gyula (München, Németország); Horváth János (Martinsville, Ind.); Jónás Pál (Al­buquerque, New Mexico); Nyeste Zoltán (Hopat­cong, NJ); Nyikos Gyula (Washington, PA). 18:00 Tábortűz: szórakozó est ■ Augusztus 23. — csütörtök Műsorvezető: Böjtös László 9:30 Milyen a harmadik út? Borbándi Gyula (München, Németország) 10:30 1989-90 — Sándor Iván (Budapest) 20:00 Sámán ének: llajnó, a vérbíró \. Szendrő Iván (Montvale, NJ) Augusztus 24. — péntek 10:00 Ifjúsági szavalőverseny 1.1:00 Magyar Baráti Közösség közgyűlése 20:00 Bemutató az MBK ifjúsági csoportja rendezésében { Augusztus 25. — szombat 10:00 Istcnszolgálat — Éltető Lajos (Portland, Oregon) 11:00 Búcsú — Ludányi András ; Jelentkezés telefonon vagy írásban: Böjtös László, 11312 Fitzwa­­ter Road, Brecksville, Ohio 44141, tel.: (216) 526-4587, este. — Helyfoglalás írásban, kabinonként egynapi díj letété ellenében, amit július hó 30-ig megkapott esetleges lemondás esetén visszaté­rítünk. A csekket MBK névre kérjük kiállítani. A hely korláto­zott, igényeket az érkezés sorrendjében veszünk figyelembe.--------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents