Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3-5. szám
12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. március-május FÓRUM Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége A kezdeményező bizottság több hónapi szívós munkája nyomán március 31-én a Zombor melletti Doroszlón, 150 küldött részvételével magalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Részlet Ágoston Andrásnak, a bizottság szóvivőjének beszédéből: „Régóta várt, nagy horderejű esemény az, hogy ma megalakíthattuk a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. Persze, tudjuk, hogy mi sem lehetnénk jelen, hanem lenne mintegy 6000 támogatónk, aki e közösség megalakításátszívügyének tekinti. Mitsem éme mindez, ha nem tudnánk, hogy a vajdasági magyarok ezrei figyelnek ránk reménykedve, hogy v alamit tudunk tenni az érdekükben, és nem kerül sor olyan visszarendeződésre, aminek következtében demokrácia hely ett s zámoInunk kell a kissebbség i sors különféle megpróbáltatásaival. Politikai szervezetünkmegalakításávalnemcsak azt akarjuk bizonyítani, hogy az Európa-szerte végbement változásokat immárnem lehet visszafordítani, hanem azt is, hogy demokratikusan alulról szerveződve képesek vagyunk kifejezni és képviselni közösségi érdekeinket. Igaz, a marosvásárhelyi atrocitások figyelmeztetnek, megtorpanhat a demokratikus változások folyamata, mégis tudnunk kell, hogy a legáltalánosabb összeurópai érdekek végre egyszer olyan irányban hatnak, ami megfelel a kissebségeknek.” A VMDK elnöke Ágoston András, alelnökeidr. Hódi Sándor és Vékás János lettek. Gyógyászati eszközök Magyarországra Lapunk egyik korábbi számában felhívással fordultunk olvasóinkhoz egy otthoni kórház megsegítése ügyében. Örömmel közöljük, hogy felhívásunk nyomán egy pace-makert máris hazajuttattunk — a montreáli H2M cég segítségével, s további jelentős készülékek (intenzív terápiás monitorok, laboratóriumi eszközök, s tb.) v árnak szállításra. Ismételten kérjük orvos és egészség - ügyi vonalon dolgozó olvasóinkat, hogy a rendelkezésükre álló — modernizáció, típus- vagy metódusváltás, stb. folytán feleslegessé vált, még működőképes — eszközöket, műszereket ne engedjék leselejtezni, mert azok otthon még jó szolgálatot tehetnek. Természetesen új berendezést is köszönettel fogadnak az otthoni kórházak! Az adományozási akció lebonyolításához, a szállításhoz és vámmentesség kieszközléséhez a Magyar Máltai Lovagok ajánlották fel nagylelkű segítségüket. Kérjük az adományozni szándékozókat, lépjenek kapcsolatotba Kanadában Dr. Megyeri Györggyel (514- 735-3980) vagy a H2M céggel (514- 341 -0602), az US A-ban pedig Dr. Hoyos Jánossal (914-686-8100). „Kortárs Erdélyi Művészek” Washingtonban A washingtoni „Kulturális Alapítvány Erdélyért” rendezésében május 16-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Galériájában „Kortárs Erdélyi Művészek” címmel erdélyi magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg, a magyar és a román követség támogatásával. Akiállítás 60képzőművészeti alkotást mutat be 14 erdélyi magyar művésztől, akikközül 13-an elhagyták Erdélyt. Ez a fiatal művészcsoport Marosvásárhelyen a nyolcvanas évek végén ,MAMÜ” néven pluralista neoavantgarde mozgalmat indított. Az általuk kifejlesztett irányzat előbb Magyarországon, majd Nyugaton is magára vonta a figyelmet. A legjobb galériák mutatták be munkáikat Budapesttől New Yorkig, Sao Paolotól Párizsig és Utrechttől Pittsburghig. A kiállítás megnyitójának több mint 450résztvevője volt. Képviseltette magát a magyar és román követség, a Támogassa lapunkat! Nemzetközi Valutaalap, valamint az Alapítvány vezetősége. Több amerikai és európai rádió és újság tudósítói voltak jelen. A megnyitó befejezéseként Sütő András Herder-díjas erdélyi magyar író üzenete hangzott el: ,A mi erdélyi természetünk sorsszerűleg örökölt olyan terheket, mint az irodalom, amelyek ugyancsak történelmi problémák és szenvedések felé fordították az érdeklődést. Nem egy festő életműve igazolja, hogy azesztétikai feladatok mellett milyen terhet jelentett számára az etikai kötelezettség. A korszerű esztétika azt vallja, hogy ezek fölösleges súlyok a művészek nyakán. Adja a sors, hogy — mint a világ más tájain — Erdélyben is eljuthassunk a tiszta észté tikumszabadságához. Ez bizonyára minőségi lépés lesz az erdélyi művészet történetében. Szívből gratulálok ehhez akiállításhoz, e rendkívüli eseményhez, és minden erdélyi sorstársam nevében köszönöm a fáradalmat, a szolidaritást, a mindenkori segítséget mindazoknak, akik a múltban és a jelenben is egy újabb, fontos Alapítv ány révén erről bizonyságot tettek.” Kulturális Alapítvány Erdélyért MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG 5582 Gatineau, #11, Montreal, P.Q. H3T 1X7, Canada NÉV:.................................................................................. CÍM:................................................................................. I L Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $25: USA: $23; egyéb országok: US-$28 (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!) I I I J Csurka—Pozsgay—MDF — Hozzászólás előző számunk vezércikkéhez — Tisztelt - bv -! A fenti megszólításban nincs semmi rejtélyes, mindössze a NyugatiMagyarság január-februári számának vezércikkét, Mr. -bv- írta. Ha rejtélyesnek nem is rejtélyes, azért mindenesetre furcsa, hogy valaki egy ilyen „nagy horderejű” kérdést tárgyal meg írásában és a végére csak annyit bigygyeszt oda, hogy - bv -. Vagy talán nem vállalja fel, amit leírt? Talán ezzel kellenekezdenem: miért nem vállaljuk fel „viselt dolgainkat”? A cikkíró arról beszél — finom csúsztatások kíséretében —, hogy az SzDSz azt terjeszti ország, illetve most már világ előtt, hogy azMDF-et, .kompromittálja”, hogy Magyarországon fel- vagy kiújult az antiszemitizmus. Előbb felsorolja az amerikai lapokat, azok feltehetően felelőtlen zsidó származású újságíróit, néhol még tehetségtelenséggel is megvádolva őket, mert azok a barmok az MTK-meccsen észlelték az antiszemitizmus mértékét. Tehát az a „csürhe”, mint a cikkíró írja, ma még nem a magyar nemzet része, pedig ő is szavazott. Arra még gondolni sem merek, hogy kire. Mert hogy az SzDSz-re, amelyiknek a plakátjai százaira volt zsidó csillag festve, arra biztos nem! De azok a „barom” rosszindulatú újságírók, azok hisznek a szemüknek, hisznek a fülüknek. Olvastam egy interjút Antall úrral, az MDF vezetőjével, aki csak úgy volt hajlandó interjút adni, ha a „Csurkaügy ” nem kerül szóba. Azaz lehet, hogy mégis volt „Csurka-ügy”? Elhatárolta magát tőle az MDF? Nem! Csak feltételeket szab! De hisz akkor, amit aCsurka mondott, az pártpolitika! Mert azt a baromságot, kedves -bv-, neméltóztassék emlegetni, hogy a Csurka Pista megmondta, hogy nem antiszemita, akkor a Csurkanem antiszemita! Ugye, ezt azért nem tetszik komolyan gondolni? A Csurka-ügy hosszú múltra tekint vissza! Valamikor—amikor még Csurka a lóversenypályát előnyben részesítette a politikai aktivitással szemben— volt egy „üvegpalotai”beszélgetés. Nevezetesen egy írószövetségi értekezlet, ahol bizony kiderült, hogy a mesternek nem tetszik, hogy a Nagymező utcában kaftános zsidók szaladgálnak a színpadon, a Hegedűs a háztetőn című darabban. Sőt, az meg egészen felháborító volt, hogy a Szovjetunióval összetévesztik a nézők a cári Oroszországot és ebből még baj is lehet, na meg jön majd az Arafat testvér és akkor azt látja, hogy az izraeli agresszorok vannak favorizálva Pesten. Egyedül Gyurkó László tisztessége törte meg az okfejtést... Azt is nehezen bocsáthatja meg a Csurka, hogy amikor a párizsi Irodalmi Újságban a zsidó Mérai lehozta a cikkét, azt egy másik zsidó. Fekete Sándor az Új Tükörben ízekre szedte, bizonyítva, hogy Csurkahatásvadász blöffölő, akinek lyukak vannak aműveltségén. S az sem közömbös, hogy az Itt-Ott konferencián elérkezettnek látta az időt, hogy benyújtsa a számlát a román népnek! Ezek után nem lehet semmit félreérteni,ha aCsurka„törpe kisebbségről” beszél a kulturális életben, akik ,.megnyomorították a nemzeti, magyar szellemet”, s vannak, akik arra a nyilas évkönyvre asszociálnak, amelyben az áll, hogy csak akkor lesz színtiszta magyar Sírgondozás Budapesten A Farkasréti temetőben hozzáértő n y ugdíjas sírgondozást vállal. Megkeresés levélben. Berkes Jánosné, 1124 Budapest, Zsámbéki u. 12. Magyarországról igen sok közérdekű és magánjellegű vagy üzleti vonatkozású megkeresés érkezik lapunk címére. A nemes, önzetlen kezdeményezéseket lehetőségeinkhez mérten ismertetjük, de az üzleti jellegű tájékoztatókat csak hirdetésként tudjuk közölni. Nagy hirdetők keressenek meg bennünket először levélben. művészet, ha a zsidókat kiebrudaljuk a színházakból, a filmgyárból, stb. Nos, kedves -bv-, ezért kellett volna Antall úrnak és az MDF-nek elhatárolnia magát Csurkától, de egy „Marosán”, úgy látszik, minden pártnál elkel. Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy az MDF antiszemita párt, sőt mondhatnám azt is, amit többször elmondanak nekem, hogy „nekem vannak zsidó barátaim is”, azaz nekem több barátom van az MDF-ben, mint az SzDSz-ben (aszemélyes barátokragondolok), mégis aggódom. Hogy miért, kedves - bv-? Előszöris azért, mert az MDF-nek nyíl tan azt kellett volna mondania, hogy valóban van egy új antiszemita hullám Magyarországon — ezt még Pozsgay is elismerte a torontói sajtókonferenciáján —, de most majd mi jöv ünk, akik ezt a kérdést a fontos és megoldandó kérdések között tartjuk számon, s nem csúsztatunk olyan megjegyzést, hogy az SzDS z nagyszerű programot jelöl meg, kár, hogy sok benne a zsidó! Nekem ugyanúgy tűnik, hogy több benne az az ellenzéki egyéniség, aki már akkor ellenzéki volt, mikor még az Antall úr múzeumot igazgatott és nem is álmodott arról, hogy Magyarország miniszterelnöke lehet. Akkor ellenzékiek voltak, amikor ennek még rendszeres letartóztatás, meghurcoltatás volt a velejárója. Akkor, amikor még a Konrád indexre került és a Csurka nem emelte fel a szavát egy írótársának amegaláztatásáért. Akkor, mikor a Demszky és a Rajk Laci nyomdagépet szereztek és elindították a szamizdatot, amikor még a Pozsgay teljhatalmú elvtárs volt! Nekünk itt az emigrációban ők jelentették a hazai ellenzéket, az ő bátor kiállásuk adott némi reményt arra, hogy ez a bizonyos szabad választás egyszermég lefolyhasson Magyarországon. Mi most nehezen mondanánk le róluk, mondom, mi, akik itt Nyugaton éveken keresztül kiálltunk mellettük, értük. Nem tudom, ön hol volt, Mr. -bv-, mert például a most hazarohangászó KMSz-vezetők akkor még messze elzárkóztak a Nyugati Magyarságtól is meg a Torontói Tükörtől is, a hazai ellenzéktől is. Pozsgay! Amikor Liskáék látták, hogy a Demszky-féle csoport egyre erősebb lesz, és Gorbacsov „beindult”, ők is csatasorba álltak. Nem eléggé dicséretes módon. Azt azonban tudták, hogy ugyanaz a sors vár rájuk, mint a Demszkyékre. Kitaláltak valamit, ami dolgozott. Számbavették, kinek ajánlhatnak szövetséget. Adott a „fenegyerek” Pozsgay. Pozsgay meghívást kap a lakitelki találkozóra. El is megy, de voltegy feltétele: csak úgy, ha a „kompromittált” ellenzék, a Demszkyék nem lesznek ott. Nem is voltak. Ebből a lakitelki találkozóból nőtt ki az MDF. S itt a másik pont, ahol, Mr. -bv-, nem tudunk egyetérteni. Aköztársaságelnöki szék! Tudom, Ön is szívesen látta volna a Pozsgayt ebben a székben. Volt idő, amikor én is. Sajnos a fenti eset és a manipulativ pártátalakulás megpecsételte Pozsgay sorsát. A Hivellel húzott párhuzam pedig abszolúte fals. Havel magyar megfelelője a Konrád György és nem a Pozsgay—tartásban, karakterben, helytállásban! Azmás kérdés, hogy Konrádnak nincsenek haveli ambíciói. Ma, amikor ezeket a sorokat írom, már véget értek a v álasztások. Az MDF nagyobb arányú győzelmet aratott, mint számítani lehetett. A kisgazdákkal és a keresztény demokratákkal való koalíciója abszolút többséghez juttatta, kormányt fog alakítani. Nem lesz könnyű dolga az ellenzéki SzDSz-szel, MSzP- vel és a FIDESZ-szel szemben. Megítélésem szerint egy jobboldali, nacionalista korm ány t v árhatunk, amelynek nagyon meg kell őriznie tartását ahhoz, hogy a „tehetségtelen” és rágalmakat terjesztő amerikai újságíróknak ne legyen igazuk. S adja Isten, hogy ne legyen! Kosaras Vilmos (a Torontói Tükör főszerkesztője) (IF % NAPI JÁRATOK SVÁJCBA KÉNYELMES CSATLAKOZÁSOKKAL BUDAPESTRE ÉS TÖBB MINT 100 MÁS CÉLÁLLOMÁSRA Hívja utazási irodáját vagy a Swissair montreáli központját a 879-9154-es telefonszámon Swissair VOLS QUOTIDIENS POUR LA SUISSE. EXCELLENTES CORRESPONDANCES POUR BUDAPEST ET PLUS DE CENT AUTRES DESTINATIONS. Contactez votre agent de voyage ou Swissair a Montréal au 879-9154 %
