Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montréal, Qué. H3T 1X7 Canada NYUGATI HAGYilSAG Hungarians ©f the West — Hon&rois d'Occident IX. évfolyam, 6. szám 1990. június A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ára: Kan. $2.50, US-$2.00 HERMAN JANOS*: A magyar külpolitika új irányai Dr. Antall József miniszterelnök 1932. április 8-án született Budapesten. — Édesapja a II. világháború alatt, 1939—44 között menekültügyi kormánybiztos volt, majd 1945—46-ban kisgazdapárti újjáépítési államtitkárrá, illetve miniszterré nevezték ki.—A budapesti piarista gimáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett történész diplomát. 1960-tól könyvtárosként, levéltárosként, illetve középiskolai tanárként dolgozott. 1984- től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója. Számos nemzetközi, valaminthazai tudományos társaság tagja, illetve vezetője. Több mint háromszáz politikai-történelmi tárgyú tanulmánya jelent meg. — Fiatal korától jelen van a közéletben. 1956 októberében részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Egyik alapítója volt a Keresztény Ifjúsági Szövetségnek. Elvállalta az Eötvös Gimnázium tanári forradalmi bizottságának elnöki tisztét, emiatt letartóztatták és állásából elbocsátották. — A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, jelentős befolyása volt az MDF általános politikájánakkialakítására. 1989-benkiemelkedő szerepe volt az Ellenzéki Kerékasztal tevékenységében, a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon. —1989. októberétől az Európa Mozgalom rendkívüli alelnöke, majd 1990. január 23-tól a Mozgalom magyar tagoza-Dr. Jeszenszky Géza Külügyminiszter 1941. november 10-én született értelmiségi családban. — Az érettségi után részben származási, de főleg politikai okok miatt, mint 1956-ot még később is vállaló személyt, nem vették fel az egyetemre. Két évig fizikai munkás volt. Később mégis sikerült elvégeznie az ELTE-t, majd egy tizenkét évfolyamos iskolában tanított. —Ezután az Országos Széchenyi Könyvtárban volt szakreferens, ahol kutatásokat végzett és publikált is. — Tudományos munkássága során Magyarország nemzetközi kapcsolataival foglalkozik, különösen a XIX. század közepétől az első világháború végéig, bizonyos értelemben a második világháború végéig. Ezen belül Magyarország külföldi megítélését tanulmányozta, erről könyve és több tanulmánya is megjelent. — 1973-tól akadémiai aspirantúrát, majd 1976-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén tarnt. Közben két és fél évet az Egyesült Államokban is tanított. — Az MDF tagja, a párt külügyi bizottságának vezetője. tának elnöke. —1989. október 21 -tői az MDF elnöke. Az 1990-es országgyűlési választásokon pártja budapesti listájának vezetőjeként került a parlamentbe, az MDF frakciójának is vezetője. — Nős, két fia van. TÚRI GABOR: Vannak vált... Magyar belpolitika, anno 1990 júniusa Az „MDF-tavasz” utáni budapesti kora nyárban születik ez az írás, próbálkozásként az új magyar kormány külpolitikai elképzeléseinek, az eddig eltelt rövid idő alatt tett lépéseinek bemutatására. Indításként lehet-e bármi fontosabb, mint azt hangsúlyozni, hogy a hazánkban folyó demokratikus átalakulás nyomán, annak szerves részeként nemzetközi tevékenységünk mind inkább a szóösszetétel első elemét is teljes értékűvé tevő, valóban magyar külpolitikává teljesedik. A kormány eltökélt szándéka nemzeti érdekeink következetesképviselete és védelme. Az első és talán legfontosabb lépés ezen az úton szuverenitásunk teljes birtokba vétele és gyakorlása, a korábbi időszakból fennmaradt, ezt gátló keretek kellően körültekintő, de határozott szétfeszítése. Ezzel lényegében egyidőben fogalmazta meg az új magyar vezetés, hogy külpolitikánk fő vonala együttműködésünk erősítése a fejlett Európával. Stratégiai célunk, hogy Magyarország belátható időn belül kontinensünk fejlődésének fő sodrába kerüljön, a nyugati civilizációs értékeket hordozó és továbbfejlesztő európai-atlanti térség részévé váljon. A kormány természetesen tudatában van annak, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra elérni. Erőfeszítéseink sikere elsősorban attól függ, hogyan alakul az ország belső fejlődése. A demokratikus kormányzási elvek, a jogállamiság teljes érvényesítése csak a feladat egyik részét jelenti. Legalább ennyire fontos, ugyanakkornehezebb, több időt igénylő feladat a hatékony, versenyképes piacgazdaság kiépítése. Noha kétségtelen, hogy elsősorban sajátmagunkra támaszkodhatunk, nem elhanyagolható, sőt bizonyos területeken kulcsfontosságú a fejlett piacgazdaságú országok, az ottani pénzügyi, vállalkozói körök támogatása. Erre különösen a kezdeti időszakban van nagy szüksége az országnak. Nem szorul magyarázatra, hogy a külpolitikajelentős szerepet hivatott játszani e területen is. A fenti általános, vázlatosan kifejtett megfontolásokból kiindulva nem lehet meglepő, hogy külpolitikánk fő törekvése kapcsolataink sokrétűbbé tétele, erősítése az európaiatlanti térség országaival, az együttműködés szálainak mind szorosabbá szövése e térség szervezeteivel. Ez átfogó orientációváltást jelent, melynek szükségessége aligha kérdőjelezhető meg. Nem túlzás megállapítani, hogy a kormány etre irányuló lépései a nemzet túlnyomó többségének helyeslésével találkoznak. Magyaror*A Magyar Külügyminisztérium szóvivője szág kormánya az utóbbi hetekben is többször kinyilvánította, megkülönböztetett fontosságú törekvése az ország EGK-tagságának előkészítése. Habár tudatában vagyunk annak, hogy a teljes jogú tagság csak néhány esztendő elmúltával lesz valós lehetőség, a kormány már most mindent megtesz azért, hogy ennek feltételeit megteremtse. Szándékunk egészében kedvező fogadtatásra talált, fokozatos, de a fő irányt tartó előrehaladásra számítunk ezen az úton. Fontosnak tartjuk együttműködésünk erősítését az EFTA-val, úgy is, mint a jövendőbeli Európai Gazdasági Térség fontos alkotóelemével. Magyarország várhatóan még az idén az Európa Tanács teljes jogú tagja lesz. A Nyugat szevezetei felé tett lépéseink átfogják a biztonságpolitika egyáltalán nem elhanyagolható területét is. Jeszenszky Géza külügyminiszter a közelmúltban látogatást tett a NATO központjában és tárgyalt a szervezet főtitkárával. Néhány héttel korábban beszédet mondott a Nyugat-Európai Unió közgyűlésén. Az EBEÉ folyamat — amelyben az európai országok mellett az Egyesült Államok és Kanada is részt vesz — a legkedvezőbb fórum Európa korábbi kettéosztottsága következményeinek teljes felszámolásához, az átfogó együttműködésen alapuló új Európa arculatának megformálásához. A magyar diplomácia aktívan járult hozzá a júniusi emberi dimenziókkal foglalkozó konferencia sikeréhez, ahol öt közép-európai állam egyikeként tervezetet nyújtottunk be a kisebbségek jogairól. A regionális együttműködés joggal vált a magyar külpolitika igen fontos területévé. Úgy véljük, hogy az egyesülő Európa nem pusztán országok halmaza, hanem a földrajzi, történelmi kulturális adottságok, hagyományok alapján kialakuló régiók együttese lesz. Számunkra e szempontból különösen fontos a jó ütemben kibontakozó Alpok-Adria regionális együttműködés, amelyben hazánk mellett Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Olaszország vesz részt. Az együttműködés keretében a közelmúltban külügyminiszteri megbeszélésre került sor s az öt ország készül a Velencében sorra kerülő regionális csúcstalálkozóra. Kétoldalú kapcsolatainban is elsősorban Nyugat-Európának, az Egyesült Államoknak és a velünk szomszédos országoknak szenteltük afőfigyelmet. Mindössze a legfontosabb látogatásokat felsorolva sem lehet említés nélkül hagyni Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök washingtoni megbeszélését Bush amerikai elnökkel, Antall József minisz(Folytatás a 2. oldalon) Hihetnénk: ha az utóbbi negyven évben valamikor, akkor most nagyszerű érzés lehet Magyarországon élni. E piciny földdarabon olyasmi történik e hetekben, hónapokban, ami kivívta a művelt világ elismerését és rokonszenvét: az egypárti, diktatórikus társadalmi berendezkedést demokratikus parlamenti demokrácia váltja fel — békésen, forradalom, vér, erőszak nélkül. Azt hihetnék, minden okuk megvan most a magyaroknak arra, hogy a rájuk kényszerített szűk egyenruhát lerázva, tekintetüket bizakodva a jövőbe vessék, s hittel és reménnyel hozzákezdjenek a szép, új világ felépítéséhez... Nos, igen. Az első lépés megtörtént, szabadon új parlamentet választott a nép, kinevezték az új kormányt s a törvénymódosítások eredményeképp ma így kezdődik az Alkotmány: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” Megkezdődött tehát arendszerváltozás örömteli folyamata, de mégis: egy hónappal a kormány hivatalba lépése után töretlen bizalom és akarat helyett tétovaság és sokasodó kétségek látszanak eluralkodni a közvéleményen. Van-e alapja az aggodalmaknak, okkal tartanak-e mind többen attól, hogy túlságosan lassú az átalakulás üteme, hogy az intézményesülő demokrácia nem képes meggátolni a hatalomátmentéseket? Vagy ismét a sajátos magyar karakterológiai jegyekkel, a kishitűséggel, az önbizalomhiánnyal, a hosszú „balsors” bénító következményeivel állunk szemben? Nem kétséges: a közvéleményt sokkszerűen érte a legnagyobb kormányzó párt és a legnagyobb ellenzéki párt megegyezése a kétharmados többséget igénylő törvények körének szabályozásáról. Pedig a korábbi pártállam egyik utolsó, rejtett aknájának hatástalanítása nélkül már megszületésekor halálra volt ítélve a magyar demokrácia, hiszen az új par(Folytatás a 2. oldalon)
