Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-03-01 / 3-5. szám
1990. március-április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal NOVÁK MÁRIA (Budapest): „Ne féljenek tőlünk, mi nem vagyunk kommunisták” — mondták 1956 októberében Kárpátalján Kádár Jánosnak, aki kíséretével hazafelé tartva betért vízért egy falusi házba. Ezzel fogadott Teri néni Beregszászon. Fel is keltette érdeklődésemet a táj az itt élők iránt, habár régen szerettem volna már Kárpátaljára utazni. Most adódott rá lehetőség 1989 októberében. Nem ment simán, hiszen arrafelé csak csoportosan mehet az ember, többedmagával. Nekem nincs rokonom, aki meghívhatna. Egyébként nem szeretem a csoportos utazást. Különösen akkor nem, ha a társak kizárólag idős, veterán kommunisták, akik azért utaznak ide, mert emlékezni akarnak a múltjukra, a hősiességükre, a régi szép időkre. Kibírtam őket, jobban, mint gondoltam. Igaz elszakadtam tőlük, egyedül utaztam, jártam Munkács, Ungvár, Beregszász csodás utcáit, tájait, így találkozhattam olyan emberekkel, akik e vidéken születtek, élnek. Szívesen hallgattam őket, amint boldogan mesélték életük, az itteni magyarok sorsának történetet. Teri néni egy régi családi házban lakik és — ahogyan mondták—élő történelem a maga kilencvenegy évével. Ha nem csal az emlékezete, Adyval is találkozott. A lakásban rend és tisztaság, a bútorokon porcelánok, a falakon képek, a polcokon a múlt századból való olvasnivalók mellett a mai magyar irodalom kötetei. Nagy az eltérés a kinti világ és az itteni között, hiszen Beregszász utcái elképesztőenpiszkosak, elhanyagoltak, az üzletek és a kirakatok üresek s az emberek öltözete szegényes, ódivatú. Nem sok jóra számíthattam tehát Teri néninél, ahol a házvezetőnő fogad, aki mindjárt elnézést is kér azért, mert Teri néninek van egy kis dolga az ebéd körül, ugyanis ő adja meg a végső ízeket az ételeknek, ráadásul váratlanul érkeztem. Mentegetőzik, mikor végre előkerül, az ebéd miatt, mert, mint mondja, szerény lesz, ami az asztalra kerül. Szinte semmit nem kapott a boltban, piacon, amit szeretett volna. Igaz, túl sok mindenre nem is futná a havi ötvenkilenc rubelből. Habár ha a vele élő hatvanéves lánya nyolcvan mbeles nyugdíját is ide számítjuk, vigasztalóbb a család helyzete. — Sok mindent megéltem már — mondja Teri néni —, de ilyen szegénységet, mint ami mostanában errefelé van, még nem. A háború után is több volt annál, ami most van. Fél éve rohamosan romlik a megélhetés. Mindent elvisznek innen. Láthatta, gazdag vidék volna ez és a nép is szorgalmas, de nem marad itt semmi, mert kell az oroszoknak, elviszik az ország beljesébe, amit mi megtermelünk. Nem terem meg semmi, vagy nem dolgoznak arrafelé? A csuda tudja! Mi csak azt látjuk, hogy tőlünk elviszik, mint vitték annak idején fiainkat, lányainkat kényszermunkára. — Miért vitték el a fiatalokat? — Ki tudja, mi értelme volt a gyilkolásnak negyven valahány évvel ezelőtt? Egyszerűen jöttek és összeszedték a férfiakat, a gazdagabb vidékekről a kulákoknak kikiáltottak közül a nőket is vitték. Először Szolyvárra meg Dombózra, mert, mint mondták, ott kell majd dolgozniuk. Munka helyett legyilkolták őket. Úgy hallottam, összezsúfolták őket, mint a heringeket két-háromszobás házakban; s akik nem nyomták agyon egymást másnapig, azoknak reggelire papírral kevert, aprított üvegszilánkot adtak enni. Nem sokan maradtak élve, mert kilyukadt a belük és elpusztultak. Aki túlélte, azt vitték tovább utat építeni, a bányákban dolgozni. Nagyon kevesen tértek haza, pedig csak az én szűkebb lakóhelyemről negyvenezer embert szedtek össze a háború befejezése után. — Teri néni hogyan menekült meg, amikor mindig aktívan politizált, sőt 18—38 között a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja is volt? — Volt egy kis fűszerüzletünk itt Beregszászon, ezért engem szinte mindenki ismert és kedvelt ezen a vidéken. Sokan szerettek is, ez mentette meg az életemet. Nem is tanultam meg oroszul, ukránul. Mi itthon vagyunk, minek jöttek ide? Képzelje el, nem árult el senki, sem engem, sem a férjemet, aki sajnos betegségben halt meg már régebben. Persze, sejtve a jövőt, lányaimat orosz nyelvű gimnáziumba adtam, mert tudtam, hogy ők nem élhetnek úgy, mint én. És az idő engem igazolt: egy hajszállal nyugodtabban élhettek, mert tudták a nyelvüket, nem úgy, mint én. —Miért nem élhetett Teri néni nyugodtan ? — Az örök félelem miatt. Most se írja meg, amiket mondtam, bajom lehet belőle, visszajönnek, meglátja. — Kik? — Sztalinék. Ha nem is személyesen ő, de vannak itt még hozzá hasonlók bőven. Van még mitől tartanunk!!! „Az erdős Kárpátok vidékének, a Ruthen földnek és a Tiszahátnak története kezdettől fogva része Magyarország történetének. Itt, ezen a tájon jöttek be őseink a Vereckei hágón át. Itt zajlott le 1000 éves történelmünk nem egy sorsdöntő eseménye. Rákóczi földjének három legnagyobb városa, Ungvár, Munkács, Beregszász már a honfoglaló Magyarországnak is az első állomásai az új hazában. Történelmi múltjának köszönheti ez a vadregényes föld, hogy talán a legromantikusabb levegője van a történelmi Magyarország vidékei közölt. A romantika: — a nagy ellentétek, a fény és árny, szertelenség, könnyelműség és önfeláldozás, nagy vonalak és mélységek—egyébként itt a tájban is rejtőznek; a zegzugos hegy vonulatokban, kristálytiszta tengerszemekben és főképpen magukban az itteni emberekben és mindenkori viselt dolgaikban.”— Alapítvány a székelység megmaradásáért Hompoth Zoltán dísztárgy-készítő kisiparos, komlói, Bánffy György színművész, budapesti, Csengey Dénes író, keszthelyi, Sinkovits Imre színművész, budapesti, és dr. Schmidt Gábor ügyvéd, pécsi lakosok a Magyar Demokrata Fórum II. Országos Gyűlésén elhangzottfelhívásbanfoglaltakatmagukévátéve ALAPÍTVÁNYT-t hoznak létre. Az ALAPÍTVÁNY célja: A Magyar Köztársaság keleti, délkeleti országhatára közelében olyan nagy teljesítményű átjátszó-adó telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges anyagi erőforrás megteremtése, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a Magyar Rádió Kossuth adóját, annak műsorát, valamint a Magyar Televízió adásait megfelelő hang- és képminőségben a határokon túl, Erdélyben élő magyar nyelvű lakossághoz eljuttathassuk. Az ALAPÍTVÁNY céljai megvalósításához szükséges adományokat a Magyar Hitelbank Rt. Komlói Fiókjánál nyitott egyszámlán tartja nyilván. Az ALAPÍTVÁNY rögzíti, hogy a Magyar Hitelbank Rt. Komlói Fiókjánál nyitott egyszámlán nyilvántartott adományokat külföldi állampolgárok és jogi személyek is befizethetnek, konvertibilis valutában, mely adományokat a pénzösszegeket kezelő intézet vagy USA dollárban, vagy nyugatnémet márkában köteles megőrizni. Az ALAPÍTVÁNY lerögzíti, hogy a pénzösszegeket kezelő intézet a külföldi fizetőeszközt nem válthatja át belföldi fizetőeszközre a Kuratórium hozzájárulása nélkül. Az ALAPÍTVÁNY kimondja, hogy a befolyt összeget csak a Kuratórium együttes aláírásával rendelkező felhatalmazás alapján lehet a pénzintézetből kivenni, átutalni. A pénzösszeg felhasználása csak az ALAPÍTVÁNY céljaival összhangban történhet. Az ALAPÍTVÁNY rögzíti, amennyiben az ALAPÍTVÁNY célja az ALAPÍTVÁNY-tól független külső körülmények miatt nem teljesülhet, úgy a befolyt pénzösszegeket az Erdélyből menekültek javára fordítja. Az ALAPÍTVÁNY kimondja, hogy 1990. január 1. napjától 1991. december 31. napjáig terjedő időre létesül. Az ALAPÍTVÁNY várja a belföldön élő lakosság aktív tánogatásán túl a külföldön élő magyarok és minden egyéb rokonszenvezők anyagi támogatását! Kelt: Komlón, 1989. december 5. napján. Y0UR1989 INCOME TAX RETURN WHERE CAN I GO FOR HELP WITH MY TAX RETURN? At tax time, many people have questions about how to complete their return and what information slips to include. The first place to look for answers is the General Tax Guide that comes with your return. It gives you step-bystep instructions, and helpful tax tips. But if you still have questions, Revenue Canada offers a variety of services to help you PEOPLE WITH QUESTIONS expenses guide, a guide .for pensions and one for new Canadians'to name a few. Check the list in your General Guide. If there’s one you need, contact your District Taxation Office or call the special ‘request for forms” number listed there. • I». \ m ‘nominal • ‘«»i»» tro> WHAT KIND OF SERVICES ARE AVAILABLE? Revenue Canada offers phone enquiry services with extended hours during the peak tax return weeks. Check the back pages in your General Guide for numbers and hours in your region. For people who require special assistance, there’s a program in which volunteers, trained by Revenue Canada personnel, help those who can’t leave their home. There’s a special toll-free number listed in the General Guide for people with hearing disabilities, using a Telephone Device for the Deaf, and there are audio and large print guides for those who require them. WHAT GUIDES DO I NEED? Revenue Canada produces a variety of special guides for people with different income situations. There’s an employment WHY SHOULD I FILL OUT THE GREEN FORM? The proposed Goods & Services Tax, now before Parliament, has two main objectives: to make Canada more competitive and to improve the fairness of the tax system for all Canadians. The plan includes a new credit to offset part or all of the tax for lower or modest income households. To find out if you qualify, fill out the green form that comes with your 1989 tax package. Even if you don’t have to pay income tax, it’s important that you send in the green form. If you qualify for the Goods & Services Tax Credit, you could receive credit cheques every three months, starting this December 1990. WHAT IF I HAVE QUESTIONS? Check your General Tax Guide. It has most of the answers you’ll need. If you still have questions, contact your local District Taxation Office by phone or in person, and talk to the people at Revenue Canada Taxation. They’re People with Answers. PEOPLE WITH ANSWERS 1*1 Revenue Canada Revenu Canada Taxation Impőt
