Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3-5. szám

1990. március-április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal HHRF-CHRR HIRADO TŐKÉS LÁSZLÓ: Ceausescu meghalt, de szelleme tovább él — Marosvásárhely tanulságai — HUNGARIAN HUMAN RIGHTS^ FOUNDATION/CHRR MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY I a világ tizenhat milliónyi magyarsága emberi | Folyó év március 21-én az Amerikai Egye­sült Államok külügyminisztériumának szóvi­vője nyilatkozott az erdélyi, illetve marosvá­sárhelyi atrocitások ügyében. Az USA állás­pontja, pozitív tartalma ellenére, alapvető tájé­kozatlanságról tanúskodik. Kétoldalú, kölcsö­nös erőszakos cselekményekről beszél és mint ilyeneket ítéli el azokat, továbbá támogatásáról biztosítja Iliescu elnököt és a román kormányt a megbékélés és a közrend helyreállítása érde­kében tett erőfeszítéseiért. Sajnálatos módon, ez esetben a román rend­szernek újból sikerül félrevezetnie az USA jó­hiszemű illetékeseit, azt a benyomást keltve, mintha a románok és a magyarok egyaránt fe­lelősek volnának a Marosvásárhelyen történ­tekért. A valóság az, hogy a jogaikért békésen és demokratikus eszközökkel harcoló magya­rokat felbujtatott román csőcselék támadta meg Marosvásárhelyen (Tirgu Mures) és Szatmáron (SatuMare), vandál pusztítást végezve nemcsak a magyarság egyes intézményeinél (RMDSZ Székháza, Református Egyházi Hivatal), hanem a magyar polgárok otthonaiban is. A terrortá­madások során közel hét ember meghalt, több mint háromszázan megsebesültek. A Ceausescu-korszakra emlékeztet a román kormány, a nemzeti parasztpárt, a Vatra Roma­­neasca egyesület és a mass media félretájékoz­tató gyakorlata, mely azt akarja elhitetni, hogy a magyar kisebbség, másfelől pedig Magyar­­ország kormánya és Romániába látogató pol­gárai felelősek akirobbantott erőszakos cselek­ményekért. A decemberi felkelés idején ugyan­így érvelt Ceausescu is, aki egyébként mindvé­gig a nemzeti megosztásra alapozta kifinomult hintapolitikáját, és a magyar kisebbséget az or­szág „zsidóiként” játszotta ki a románsággal szemben. Pogromszerű események mentek végbe Marosvásárhelyen, melyeknek elkövetői kizárólag a vasgárdista és ceausista szellem­ben feluszított románok, áldozatai pedig egyér­telműen a kiszolgáltatott és megfélemlített ma­gyarok, akik legfeljebb önvédelemből folya­modtak erőszakhoz. A kormány, a hadsereg és a rendőrség vi­szont nemhogy a rendet és a megbékélést szol­gálta volna, de tétovaságával, távolmaradásával és az események hamis beállítása által elősegí­tette a helyzet elmérgesedését, s csupán a drámai összecsapások után, megkésve intézkedett. Az ügy kivizsgálása szintén kétes értékűnek ígér­kezik, miután a kormány már eleve a magya­rokban jelölte meg a felelősöket, s tartózkodik a jobboldali román erők elítélésétől — szabad utat engedve az egész országban (sajtóban, te­levízióban, tüntetéseken) kibontakozó, egyol­dalú magyarellenes kampánynak. Ezzel szem­ben a magyar kisebbség nem kap teret a tele­vízióban és a sajtóban álláspontja és a tények kimondására, több magyar és külföldi riporter testi bántalmazásban részesült. Az ellentétek és atrocitások szításának köz­ponti magva Erdély hovatartozásának kérdése. A magyar kisebbség individuális és kollektív jogainak követelése, másfelől Magyarország bármely, a romániai magyarságot támogató megnyilvánulása a román sovinizmus szemé­ben egyaránt Erdély elszakítását célzó, szepa­ratista törekvésnek minősül. A Vatra Romane - asca és szövetségesei a román nép egyfajta Er­­dély-komplexusára építik magyarellenes, el­nyomó, antidemokratikus jellegű manipulá­cióikat. Teszik ezt annak dacára, hogy a ma­gyar kormány többszörösen deklarálta a hatá­rok tiszteletben tartását, másfelől a magyar ki­sebbségtől távol áll Erdély Romániától való el­­szakításának szándéka. Az „erdélyi kártya" demagóg, diszkriminatív jellegű, politikai cél­zatú „adu” a román nacionalista szélsőjobboldal kezében. Ennyi és nem több. A marosvásárhelyi események politikai pro­vokációt jelentenek a magyar kisebbség (a), a magyar-román kapcsolatok (b), a jelenlegi ro­mán kormányzat (c), és általában a demokrácia (d) ellen. a/ Provokáció ez abban az értelemben, hogy a szélsőséges román erők erőszakos ellenállásra akarják rákényszeríteni a magyar etnikumot, melyre ezután könnyűszerrel rá lehetne sütni a románellenességbélyegét, s ezen a címen meg­fosztani jogaitól. — A magyarság azonban tar­tózkodik az erőszaktól, őtmegilletőjogaitbékés úton kívánja kivívni. Tanúság erre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programja és egész tevékenysége. Másodsorban azt is szeretnék elérni a Vas­gárda szellemében szervezkedő Vatra képvi­selői, hogy a megfélemlített magyarság tovább folytassa exodusát külföldre, s így végre megva­lósulhasson a nacionalista pánromán álom, az, hogy Erdély csak a románoké legyen. Az Er­dély földjén őshonos magyarság azonban nem kíván megválni szülőföldjétől, s a megbéké­lésben látja a románokkal közös jövője bizto­sítékát. b/ A Nemzeti Parasztpárt legutóbbi állás­­foglalásában sürgette a magyarországi turisták kizárását az országból. Megelőzőleg behozata­li tilalom sújtotta a magyarországi könyveket. Következésképpen — Ceausescu-szellemben — a román sovinizmus el akarja szigetelni a romániai magyarokat anyanemzetüktől, s nem tartja kívánatosnak a kölcsönös román-ma­gyar államközi kapcsolatok fejlesztését. Ceau­sescu „be nem avatkozási” ideológiája xenofób jelenség, s aromán kizárólagossági törekvések irányába mutat.—Ez ellene mond a nemzetközi kapcsolatok alapelveinek, az egységes Európa szellemének és annak az alapvető jognak, hogy egy kisebbség ápolhassa természetes kapcsola­tait saját nemzetével. c/ A szélsőjobboldal nem kevésbé provo­kálja a jelenlegi kormányzatot, mely közvetle­nül a forradalom után, egyértelműen elkötelezte magát a nemzeti kisebbségek jogainak biztosí­tása mellett. Az országban mesterségesen felszított ma­­gyarellenesség lehetetlen helyzetbe hozza a kormányt. Amennyiben tartja magát eredeti ígéreteihez és elveihez, magára vonja a szélső­­jobboldali erők haragját, melyek éppen arra várnak, hogy megbuktassák az amúgy is inga­tag vezetést. Ha viszont a kormány tétlenül szemléli a nemzetgyűlölet eluralkodását, hitelét veszíti nemcsak a kisebbségek, hanem a nem­zetközi demokrácia szemében is, sőt polgárhá­borús veszélynek enged teret. Az ellenzéki de­magógia ilyenformán, különösképpen a közel­gő választásokra való tekintettel, politikai fegy­verként használja a sovinizmust a kormányzó erők megbuktatására, illetve a félrevezetett és manipulált tömegek szavazatainak a megszer­zésére. — Minden bizonnyal ezzel is magya­rázható a román kormánynak a menzeti kér­désben, közelebbről a nacionalista túlkapások ügyében tanúsított kétes, felemás magatartása. d/ A legegyetemesebben aggasztó a maros­vásárhelyi események antidemokratikus vetü­­lete. Egészen nyilvánvaló ugyanis, hogy az ott elkövetett, pogrom határát súroló bűntények kihívást jelentenek a demokrácia ellen. A Vatra Romaneasca hárommilliós tagsá­gával ellene van az öt-hat milliónyi, tizennégy romániai nemzeti kisebbség egyenjogúsításá­nak, fennen hirdetve, hogy „Románia csak a románoké”, s az övékén kívül más nyelvnek nincs teljes létjogosultsága. Szemléletében a kisebbségi emberek másodrangú állampolgá­rok, az „ősi román földön” csupán jövevények és megtűrtek. Felfogásában tovább kísért a ceausizmus asszimiláló, homogénizáló és disz­kriminatív politikája, s ezt kész akár „idegen” vérrel is megpecsételni. A kialakult helyzet, a nemzetiségi feszült­ségek nagy veszélyt jelentenek. Rettegésben, vasdorongok és fejszék árnyékában képtelenség szabadon választani. Egy totalitárius, pánromán nacionalizmus szervezett formában, terrorisz­­tikus eszközökkel, hallgatólagos közponü tá­mogatással igyekszik sikerre vinni a gyűlölkö­dés és nemzeti megkülönböztetés politikáját. „Korteshadjáratának” útját sebesültek és ha­lottak százai jelzik. Aromán tömegeketmanipuláló, szélsőséges vasgárdista és soviniszta körök szégyent hoznak a román nemzetre, bemocskolják a forradalom és a szabadság eszményeit. Nemcsak a nemzeti kisebbségeknek, de egész hazájuknak és a ro­mán népnek is ártalmára vannak. Polgárháborús veszélyt idéznek elő, és Európa békéjét és biz­tonságát is veszélyeztetik. Hátráltatják ugyan­akkor a kelet-közép-európai demokratikus ki­bontakozást, megsértik az emberi és nemzeti­ségi jogokat. Románia abba helyzetbe sodródott, hogy a nacionalizmus oltárán feláldozva a demokrá­ciát, könnyen elszalaszthatja a fejlett Európához való felzárkózás páratlan történelmi lehetősé­gét. (1990. március 22.) jogainak szabad gyakorlása érdekében mun I kálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántar­tó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot vé-1 géz magyar és más nyelveken annak érdeké- | ben, hogy a tudományos, társadalmi és kor- ■ mányzati szerveket és a közvéleményt a ma- * gyár emberi jogok, elsősorban a magyar ki-1 sebbségek nemzeti jogainak védelmére kész-1 tesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi ■ szerződések értelmében. Az Alapítvány ma- J gyarságszolgálatát önkéntes támogatói segít- I ségével folytatja. Mint New Yorkban bejegyzett Not ■ For Profit Corporation, az Alapítvány J munkáját támogató adományok az I adóalapból levonhatók. Cím: Hunga-1 rian Human Rights Foundation, ■ P.O.Box "J", Grade Stn., New York, . . N.Y. 10028. Tel.: (212) 289-5488. I_________________________I A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa Nagyvárad, 1990. április 2h22* .. Cseke Péterné Gyimesi Eva, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára és Domokos Géza, a Kriterion könyvkiadó igazgatója, az RMDSz megválasztott elnöke, valamint Eröss Péter moldvai csángó küldött. uu>* Jl aoli IÁI |t il PEN AMERICAN CENTER 568 Broadway, New York, N.Y. 10012, U.S.A. v'/vrr rt^v^v ix President Ion Iliescu Bucharest, Romania 1990. április 4. (Telex) Tisztelt Iliescu Elnök Úr! Az Amerikai PEN 2400 író tagja nevében aggodalmunkat fejezzük ki Sütő András magyar író­társunk ügyében, akit román nacionalisták súlyosan bántalmaztak szülővárosában, Tirgu Mures-ben. Sütő Andrást jelenleg egy bostoni kórházban kezelik, szemműtéttel igyekeznek a bántalmazások okoz­ta sérüléseket gyógyítani, de a hírek szerint az a veszély áll fenn, hogy a bal szemére elveszíti látását. Aggasztó számunkra a romániai magyarok elleni újabb erőszakhullám és az, hogy az ön kormánya nem emel határozottan szót ez ellen az erőszak ellen. Alapokmányunk szerint a mi szervezetünk a szólás, a kifejezés szabadságát védelmezi mindenütt, ahol az veszélyeztetett. Ezért felkérjük, ogy védje meg a magyarok és Románia minden állampolgá­rának szólás-, kifejezési és egyesülési szabadságát, és garantálja minden békés tüntetőnek a fizikai erő­szaktól, a véleménynyilvánítás elfojtásától való teljes megvédését. Tisztelettel: Larry McMurtry, a PEN elnöke Faith Sale és Rose Styron, a PEN Freedom-to-Write Bizottsága társelnökei Az Amerikai PEN elnöke április 10-én a tagság nevében Sütő Andrásnak is levelet küldött Boston­ba. írásában aggódását fejezi ki és mielőbbi teljes gyógyulást kíván. „Biztosíthatjuk önt — írja Larry McMurtry —, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy erre az ügyre felhívjuk a figyelmet. Felháborodásunknak kifejezést adva írtunk az illetékes romániai szerveknek...” „Segítsenek demokratikus törekvéseinkben!” A március 11-i New York Times terjedelmes interjút közöltTőkés Lászlóval. Az Egyesült Álla­mokba azért jött — idézi a cikk —, hogy minden­kit a romániai demokrácia támogatására késztes­sen. „A nemzetközi demokratikus erők garantál­hatják a jó irányú társadalmi változások sikerét Romániában”. Beszámolt a forradalom december 16-i kitöréséről is, majd beszélt a magyar iskolák, egyházak válságos helyzetéről és a falurombolási tervekről. .Nemzeti ellentéteket igyekeznek szí­tani, minket, magyarokat fegyverként használva vádolni mindenért, mint Hitler a zsidókat.” Március 10-én New York-banmintegy 600 fő­nyi hallgatóság ünnepelte a temesvári lelkészt. „El vagyunk szánva arra—mondotta beszédében —, hogy becsületes politikai eszközökkel vívjuk ki jogainkat és szabadságunkat. Segítsenek a mi nemes, demokratikus törekvéseinkben!” Hámos László, a Tőkés László körútját szervező Hunga­rian Human Rights Foundation elnöke bevezető­jében elmondta: „Azért hívtuk meg Tőkés Lászót Amerikába és Kanadába, hogy személyesen buz­díthassa kiállásra, támogatásra, szolidaritásra a világ szabadságszerető népeinek e tájakon élő fe­lelőseit, hogy az új szabadság szép ígéretei a ma­gyarság számára is valósággá válhassanak Romá­niában. Mert még nem váltak valósággá. ” Az es­ten Tőkés Lászlót meleg szavakkal köszöntötte New York volt polgármestere. Ed Koch és a Ro­mania Libera egyik alapítója, Comel Rosca is. SÜTŐ András kórházi kezelésének költségeire gyűjtés indult. A HHRF az adományokat külön számlán ke­zeli és adónyugtát ad minden adomá­nyozónak. A csekket „HHRF—SÜ­TŐ FUND” névre kell kiállítani és a HHRF fenti címére küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents