Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1-2. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. január-február Az MDF programja Magyarországon demokráciát felelősséggel! — Magyar Demokrata Fórum — ( NmATI ^ Hungarians el Uie West v Hcngrcb tf Occident y Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal. P.Q. H3T 1X7, Canada Phone (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éttető J. Lajos, Győrgyey Klára, Hámos László, Megyeri György, Miklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Püski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $25; USA: US-$23, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem őrzünk meg s nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szer­kesztő bizottság álláspontját. A va­lódi névvel aláírt cikkekért a min­denkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! fflPPKTfe?! PÍJ3ZAPÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: ^ $1.00 per agate line j In Memóriám TELEKI BÉLA 1899—1990 Teleki Bélának Erdély, az er­délyi magyarság volt az élete. Nemcsak 6 rezzent együtt Erdély változásaival, hanem szeretett földjének minden—jórészt keser­ves és kiábrándító — mozzanata meghatározta életének minden szakaszát.Több embt. óltőnyi kor­szakot élt át, és mindig korával együtt haladt. Csodálatos, hogy megérhette Erdély újabb változá­sát is és azt még teljes szellemi fris­seségben tudta értékelni. Utolsó „hosszú” beszélgetésünk során együtt elemeztük még az esemé­nyeket, erdélyi utamról való haza­térésem után pedig együtt örülhet­tünk az erdélyi magyarság életké­pességének, talpraállásának. Értelmes, korszerű, progresszív gondolkodásmódja végig frissebb volt, mint a nála korban jóval fía­­talabbaké. Környezetét eltiltotta grófi címe használatától, ugyanak­kor valósággal megtestesítette a „noblesse oblige” fogalmát, a kife­jezés legtisztább, legodaadóbb, leg­nemesebb értelmében. Rugalmas észjárását, szellemi nagyságát ak­kor ismertem meg igazán, 14 évvel ezelőtt, amikor ő, a nálam 53 évvel idősebb, gazdag tapasztalatokkal rendelkező férfi, tőlem kért bocsá­natot egy vélt tévedése miatt. Külsőre szerény, majdnem szi­gorú benyomást keltett, de a fe­gyelmezett külső mögött kedves, melegszívű, önfeláldozó egyéniség volt. Tudta, mit jelent önzetlenül szeretni. Azokkal törődött, azok­ért aggódott, gyötrődött és csele­kedett, akik azt nem is sejtették, vagy csak jóval később tudták meg. Éleslátása, pontos emberismerete sokszor lehetővé tette, hogy jobban tudja, mire van szükségem, mint én magam. Életem privilégiuma, hogy is­merhettem Teleki Bélát, oly közel­ről és hosszantartóan, mint meg­adatott. Pótolhatatlan, korosztá­lyának és korának talán utolsó te­kintélyes, nagy embere. Közeli és távoli családjának gyásza a mi gyászunk is. Emlékét megőrizzük, álmainak valóraváltásáért tovább­ra Is küzdünk. Hámos László A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szervezetté alakulásakor, 1988 szep­temberében, alapító nyilatkozatot adott ki, majd I. Országos Gyűlése 1989 már­­ciusábanprogramnyilatkozatot fogadott el. A részleges politikai program kidol­gozása 1989 nyarán kezdődött el, s a tervezetet — széleskörű viták után — 1989 októberében fogadta el a II. Or­szágos Gyűlés. Az alábbiakban ismer­tetjük a program legfontosabb pontjait. Politikai alapelvek Az MDF gyűjtőpártként indult, amelyben a tagság politikai beállított­sága a demokratikus népi-nemzeti ha­gyományoktól aliberális és keresztény­­demokrata eszméken át a környezetvé­dőkig és a helyi autonómiákat hangsú­lyozó mozgalmakig terjedt. Az MDF ellenzéki politikai magatartása és türe­lemre nevelő belső szerveződési formá­ja fogja egybe ezeket az irányzatokat. Az MDFdemokratikus nemzeti kö­zéppárt: nem ideológiai és nem osz­tálypárt, elhatárolja magát a „szocializ­mus építését”célzó ideológiáktól, azok kollektivizmusától—ugyanakkor min­den nacionalista, soviniszta iránytól, közösségi mítoszokat gerjesztő, az em­beri méltóságot tagadó eszmétől és áramlattól. Önkormányzat Magyarország csatlakozzék a helyi önkormányzat európai egyezményéhez. Az új önkormányzati törvény megte­remtése a szabadon választott ország­­gyűlés egyik első feladata legyen. Azúj törvény alapján lehetőleg még 1990- ben önkormányzati választásokat kell tartani. Az alapelvek közé tartozik, hogy minden helyi település joga az önkor­mányzati forma megválasztása, társu­lásokról maguk szabadon dönthetnek. Az önkormányzat szintjeit a községek és városok, illetve a megyék és megyei jogú városok alkotják. A községi ön­­kormányzatotelőljáróság irányítja, élén a polgármesterrel, akit a lakosság vá­laszt. A városok irányítását a törvény­­hatóság végzi, élénafőpolgármesterrel. A megyei közgyűlés a községek és vá­rosok önkormányzatainak delegáltjai­ból alakul, hatásköre leszűkül, csekély számú hivatala lesz. Az önkormányzat alapja a községi tulajdon. Külpolitika A magyar külpolitikai tevékenység­nek nemzeti érdek alapúnak, Európa központúnak és az emberi civilizáció egyetemes értékei t és normáit tisztelet­ben tartónak kell lennie. Magyarország felelősséggel tartozik ahatáron túli ma­gyarok helyzetének alakulásáért. A ma­gyar kisebbségekkel való rendszeres törődésnek egy átfogó nemzeti stratégia részévé kell válnia. — Egy semleges Magyarország is képes lenne arra, hogy szilárd partneri viszonyt alakítson ki a SzU-val. A semlegességet az MDF re­ális jövőbeni célként határozza meg. Kisebbségvédelem Célunk olyan európai normákhoz igazított kisebbségpolitika kialakítása, amely egyaránt alkalmazható a határo­kon túli magyar és a határokon belüli nem magyar kisebbségekre. Érdekeink ahatárok „ellégiesedéséhez” fűződnek. Természetesnek tekintjük a kettős kötő­dést, a többségi nemzethez és a kisebb­séghez való tartozást egyaránt vállaló magatartásformát. Ahelyi és közösségi autonómiák rendszere kiemelkedő je­lentőségű a kisebbségek sorsának biz­tosításában. Környezetvédelem A Kárpát-medence Európa egyik legzártabb, legsebezhetőbb területe, a környezetvédelem határokat átlépő szempontjainak érvényesítése e térség­ben különösen fontos. Azúj alkotmány az emberi környezethez való jogot is fogalmazza meg. A környezetvédelmi szempontok előzzék meg a gazdasági­akat A környezeti kockázatokat viselő lakosság véleménye feltétlenül kiké­rendő. Az információkat, adatokat min­denki számárahozzáférhetővékell ten­ni. A kömyezetetkárosító termelők ter­mészetvédelmijáradékot fizessenek. A mezőgazdaságban gátolni kell a túlzott műtrágyafelhasználást. — Az épített környezet is védelemre szorul. A vízgazdálkodás terén megoldan­dó a vízellátás és csatornázás, illetve a csatornázás és szennyvíztisztítás kö­zötti olló zárása, elősegítendő a biológiai szennyvíztisztítók építése. A vízrend­szerekbe való gigantikus beavatkozás kerülendő. Kiépítendő levegőtisztasá­gi mérőhálózat alapján a lakosságot is tájékoztatni kell a levegő minőségéről, a védekezés módjairól. Gazdaság, mezőgazdaság Hatékony, versenyképes piacgaz­daság kiépítése az MDF célja. Aszoci­ális piacgazdaság megteremtése nélkül csak gazdasági légvárakat lehet építe­ni. Máshol bevált sémákat azonban nem lehet közvetlenül alkalmazni. A gazdaság súlyos válságban van. Óriási az eladósodás. A gazdaság (és a társadalom) felélte tartalékait. Súlyo­san terheli a formálódó piacgazdaság indulását, hogy a meggondolatlan pri­vatizálási törvény lehetővé tette, hogy az állami vagyont kétes ügyletekben kótyavetyéljék el. Az MDF elutasítja a néppel való kí­sérletezés minden formáját. A megúju­lást nem a visszafogásoktól és megszo­rításoktól, hanem a gazdaság moderni­zálásától, a fejlett piacgazdaság megte­remtésétől várja. Deregulációra (a túl­szabályozások megszüntetésére), kül­gazdaságinyitásra, amagánvállalkozás ösztönzésére, adómérséklésre, az állami költségvetés terjedelmének visszaszo­rítására van szükség. Ésszerűen ellen­őrzött erőteljes privatizációt sürgetünk. A kis- és középüzemek fejlesztése kap­jon kiemelt ösztönzést. A külföldi mű­ködötöké bevonása elkerülheteüen. Szembe kell néznünk a munkanél­küliség súlyos gondjával, amely a mo­dernizáció elkerülhetetlen ára. A képzés és átképzés állami rendszerének kiala­kítása, afeleslegesüzemekbezárásának ütemezése, új munkahelyek teremtése enyhítheti a munkanélküliség gondját. A magántulajdon rendszerén belül ösztönözni kell az autonóm szakmai szerveződéseket, az alkalmazotti rész­vételt, az alapítványi formában működő közintézeteket, az önkéntes társas szer­veződéseket A polgárok gazdának tud­hassák magukat országukban! Külgazdasági kapunyitást követe­lünk. Országunknak a fejlett országok irányába kell orientálódnia. A külföldi működötökének döntő szerepe lesz a megújulás folyamatában. A forint kon­vertibilitásának megteremtése akülgaz­­dasági nyitás első eredménye, további erősítésének eszköze. Az ország nem­zetközi fizetőképessége megőrzendő. A KGST-vel kapcsolatainkat helyez­zük konvertibilis elszámolás alapjára. Az eddig a költségvetésen kívül ke­zelt kiadásokat be kell építeni a költ­ségvetésbe. Azután a költségvetés ki­adási oldalát össze kell zsugorítani: a termelési támogatások megszüntetésé­vel, az exporttámogatás felszámolásá­val, a nagyberuházások elnapolásával, az apparátusok csökkentésével. Az államvagyon magánnkézbe adása (privatizálása) ésszerű és társa­dalmilag ellenőrzött folyamat legyen. A közvagyon helyi része felett az ön­­kormányzati szervek gyakorolják a tu­lajdonosijogokat, ide értve a privatizá­lást is. A döntő hányad felett a népkép­viselet kezében van a tulajdonosi jogok gyakorlása, s csak hozzájárulása, meg­bízása és ellenőrzése mellett bonyolít­ható le a privatizálás folyamata. A ver­senyszektorba tartozó termelő egysége­ket állami vagyonalap, illetve privati­zálási kormánybiztosság kezelje, s a termelőknek átadott eszközökért szed­jen tőkehasználati díjat Az iparpolitika fő iránya a nehéz­ipar ésszerű arányú visszafejlesztése, a nagyvállalatok szétbontása, a kis- és középvállalkozások hatékony támoga­tása, a tulajdonreform révén a verseny­helyzet és profitérdekeltség megterem­tése, ösztönző adórendszer bevezetése. A mezőgazdaság jövőjét részint a családi munkán alapuló magángazda­ságokban, részint a valódi szövetkeze­ti elvek szerint működő üzemekben lát­juk. A mezőgazdasági termelés kulcs­kérdése a földtulajdon és földhasználat rendezése. A földtulajdon minden for­mája (állami, szövetkezeti, egyéni) le­gyen egyenrangú. A szövetkezetben lé­vő területeket a telekkönyvben a tagok és más tulajdonosok nevén kell nyil­vántartani. Ilyen föld után a tulajdonost földjáradék illeti meg, amelynek értékét távlatilag a piacnak kell kialakítania. Lehetővé kell tenni a kényszerített szö­vetkezetek felbontását, önálló egysé­gekké, magángazdaságokká alakulását. Az átalakulás ne kötelező legyen, hanem egyenlő esélyek között mutatkozó lehe­tőség. A lehetőségekhezmértenszolgál­­tassunk igazságot parasztságunknak, igyekezzünk kárpótolni elszenvedett sé­relmeiért Az MDF emberközpontú település- és regionális fejlődést szorgalmaz, kö­zéppontban a helyi önkormányzatok erősítésével, ide értve azok gazdasági önállóságának megteremtését is. A köz­ponti újraelosztás rendszere felszámo­landó. Az önfinanszírozó rendszer mel­lett bizonyos vidékeken szükség lesz nemzetgazdasági kiegyenlítő mecha­nizmusokra is. Regionális válságjelen­ségekkel: ipari nagyszervezetek körzeti gondjaival, elmaradott agrárterületek­kel, sorvadásnak kitett határmenti vidé­kekkel a józan területfejlesztési politi­kának továbbra is számolnia kell; a par­lament évente szabja meg a támogatá­sukra fordítható összeget, melyből e te­rületek pályázat útján részesedhetnek. Szociális biztonság és családvédelem A lakáspolitika reformjának min­denekelőtt a lakástulajdon biztonságát kell helyreállítania. (Adók, illetékek, örökösödési terhek mérséklése, stb.) A társadalombiztosítás terén a biztosító­­intézetek vállalkozói-pénzintézeti vo­násait meg kell erősíteni. A nő számára lehetővé kell tenni a szabad választást az alapvető női szere­pek (gyermeknevelés és/vagy munka­­vállalás) között. Ne anyagi kényszer le­gyen a nók munkavállalása, hanem egyéni döntés eredménye. A társada­lom ismerje el a gyermeknevelő munka produktivitását. Állami intézetekből és a felbomló családokból nem kerülhet gyermek, fiatal az utcára. Egészségügy Az emberközpontú egészségügyi ellátás kialakulását elsősorban az egy­mással versengő ellátási formák létre­jöttétől várjuk. A rászoruló ember sza­bad választási joga segítségével érheti el, hogy érdekeit tekintetbe vegyék. A környezeti és szociális feszültségek fel­oldása nélkül nem újulhat meg egész­ségügyünk. Szorgalmazzuk a biztosí­tási formák szabad versenyét (az általá­nos és kötelező betegbiztosítás fenntar­tása mellett). A nyugdíjasok és kereső­­képtelenek biztosítását a költségvetés fedezze. Az állam adja biztosítók tulaj­donába v agyona egy részét, hogy hoza­­dékukkal segítse a biztosítók fenntar­tását. A társadalombiztosítás négy ala­pot teremt: nyugdíjalap, munkanélküli alap, táppénz és betegbiztosítási alap. Az egészségügyi alapellátás intéz­ményei autonóm módon működnek. (Pl. a helyi önkormányzat vagy az orvos tulajdonában.) A díjazás állítsa vissza a hivatás presztízsét, feleslegessé téve a paraszolvenciát. A kórházak különbö­ző formában működhessenek, a bizto­sítók, az állam, az egyházak tulajdona­ként. A kórházak közötti versenyhely­zet az ellátás színvonalának javulását fogja előidézni. A gyógyszerellátást új, társadalmi alapokra kell helyezni. Oktatáspolitika Az iskolaügy stratégiai ágazat, nem­zeti sorskérdés. Alapelveink: szabad­ság, autonómai, demokrácia és sokszí­nűség. A diák és a szülő nem tárgya, ha­nem alanya az oktatásnak. Ki kell ala­kítani a tantárgyak összehangolt, egy­másra épülő rendszerét, be kell építeni az ökológiai szemlélet elemeit, az ide­gen nyelvek eredményes oktatását, a háztartási ismeretek tanítását (a civili­zált életmódelterjedésételősegítendő). Az oktatás jó színvonalú anyagi ellá­tása állami feladat. Az országgyűlés határozza meg, hogy mennyit szán egy­­egy gyermek oktatására iskolatípuson­ként, s az iskolák tanulólétszámuk ará­nyában kapják meg ezt az összeget. Az oktatásügy területén a „piac” csak mint az autonóm iskolák versenye képzelhe­tő el. Az iskolaalapítás azonban egyének és testületek joga. Az iskolák önállóan alakítják tantervűket, szokásrendjüket. Akörzetesítéssel szakítani kell. A funk­ciók ellátására, döntésre, ellenőrzésre iskolaszékek felállítása célszerű. Az általános iskola hatosztályossá alakítandó, erre épül ahatosztályos gim­názium (Németh László modellje), va­lamint a hat-, illetve négyéves szakkép­zés. — Az általános iskola négy osztá­lyára épülhet nyolcosztályos gimnázi­um is, más módon felépített tananyagá­val. (Mindkét gimnáziumban két ide­gennyelv oktatásával, a latin nyelv vá­lasztását vagy kötelezését megteremt­ve.) Az esti és levelező oktatás fiatal korosztályok számára megszünteten­dő. Hosszú távon kívánatos az iskola­­köteles kor felemelése. Növelni kell a felsőoktatásban részt vevő fiatalok arányát, a felsőoktatás befogadóképességét. A felvételi vizsga fokozatosan megszüntetendő, aszelek - ció a felsőoktatáson belül történjék. A tudományos kutatás szabadságát bizto­sítani kell. Kutatási támogatást a költ­ségvetés nyújtson, szétosztása nyilvá­nos pályázatútján történjék. Minősüljön közérdeknek a tudományos utánpótlás biztosítása.

Next

/
Thumbnails
Contents