Nyugati Magyarság, 1990 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1-2. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1990. január-február Az MDF programja Magyarországon demokráciát felelősséggel! — Magyar Demokrata Fórum — ( NmATI ^ Hungarians el Uie West v Hcngrcb tf Occident y Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave., #11 Montreal. P.Q. H3T 1X7, Canada Phone (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éttető J. Lajos, Győrgyey Klára, Hámos László, Megyeri György, Miklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Püski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $25; USA: US-$23, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem őrzünk meg s nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. A közölt írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! fflPPKTfe?! PÍJ3ZAPÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: ^ $1.00 per agate line j In Memóriám TELEKI BÉLA 1899—1990 Teleki Bélának Erdély, az erdélyi magyarság volt az élete. Nemcsak 6 rezzent együtt Erdély változásaival, hanem szeretett földjének minden—jórészt keserves és kiábrándító — mozzanata meghatározta életének minden szakaszát.Több embt. óltőnyi korszakot élt át, és mindig korával együtt haladt. Csodálatos, hogy megérhette Erdély újabb változását is és azt még teljes szellemi frisseségben tudta értékelni. Utolsó „hosszú” beszélgetésünk során együtt elemeztük még az eseményeket, erdélyi utamról való hazatérésem után pedig együtt örülhettünk az erdélyi magyarság életképességének, talpraállásának. Értelmes, korszerű, progresszív gondolkodásmódja végig frissebb volt, mint a nála korban jóval fíatalabbaké. Környezetét eltiltotta grófi címe használatától, ugyanakkor valósággal megtestesítette a „noblesse oblige” fogalmát, a kifejezés legtisztább, legodaadóbb, legnemesebb értelmében. Rugalmas észjárását, szellemi nagyságát akkor ismertem meg igazán, 14 évvel ezelőtt, amikor ő, a nálam 53 évvel idősebb, gazdag tapasztalatokkal rendelkező férfi, tőlem kért bocsánatot egy vélt tévedése miatt. Külsőre szerény, majdnem szigorú benyomást keltett, de a fegyelmezett külső mögött kedves, melegszívű, önfeláldozó egyéniség volt. Tudta, mit jelent önzetlenül szeretni. Azokkal törődött, azokért aggódott, gyötrődött és cselekedett, akik azt nem is sejtették, vagy csak jóval később tudták meg. Éleslátása, pontos emberismerete sokszor lehetővé tette, hogy jobban tudja, mire van szükségem, mint én magam. Életem privilégiuma, hogy ismerhettem Teleki Bélát, oly közelről és hosszantartóan, mint megadatott. Pótolhatatlan, korosztályának és korának talán utolsó tekintélyes, nagy embere. Közeli és távoli családjának gyásza a mi gyászunk is. Emlékét megőrizzük, álmainak valóraváltásáért továbbra Is küzdünk. Hámos László A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szervezetté alakulásakor, 1988 szeptemberében, alapító nyilatkozatot adott ki, majd I. Országos Gyűlése 1989 márciusábanprogramnyilatkozatot fogadott el. A részleges politikai program kidolgozása 1989 nyarán kezdődött el, s a tervezetet — széleskörű viták után — 1989 októberében fogadta el a II. Országos Gyűlés. Az alábbiakban ismertetjük a program legfontosabb pontjait. Politikai alapelvek Az MDF gyűjtőpártként indult, amelyben a tagság politikai beállítottsága a demokratikus népi-nemzeti hagyományoktól aliberális és kereszténydemokrata eszméken át a környezetvédőkig és a helyi autonómiákat hangsúlyozó mozgalmakig terjedt. Az MDF ellenzéki politikai magatartása és türelemre nevelő belső szerveződési formája fogja egybe ezeket az irányzatokat. Az MDFdemokratikus nemzeti középpárt: nem ideológiai és nem osztálypárt, elhatárolja magát a „szocializmus építését”célzó ideológiáktól, azok kollektivizmusától—ugyanakkor minden nacionalista, soviniszta iránytól, közösségi mítoszokat gerjesztő, az emberi méltóságot tagadó eszmétől és áramlattól. Önkormányzat Magyarország csatlakozzék a helyi önkormányzat európai egyezményéhez. Az új önkormányzati törvény megteremtése a szabadon választott országgyűlés egyik első feladata legyen. Azúj törvény alapján lehetőleg még 1990- ben önkormányzati választásokat kell tartani. Az alapelvek közé tartozik, hogy minden helyi település joga az önkormányzati forma megválasztása, társulásokról maguk szabadon dönthetnek. Az önkormányzat szintjeit a községek és városok, illetve a megyék és megyei jogú városok alkotják. A községi önkormányzatotelőljáróság irányítja, élén a polgármesterrel, akit a lakosság választ. A városok irányítását a törvényhatóság végzi, élénafőpolgármesterrel. A megyei közgyűlés a községek és városok önkormányzatainak delegáltjaiból alakul, hatásköre leszűkül, csekély számú hivatala lesz. Az önkormányzat alapja a községi tulajdon. Külpolitika A magyar külpolitikai tevékenységnek nemzeti érdek alapúnak, Európa központúnak és az emberi civilizáció egyetemes értékei t és normáit tiszteletben tartónak kell lennie. Magyarország felelősséggel tartozik ahatáron túli magyarok helyzetének alakulásáért. A magyar kisebbségekkel való rendszeres törődésnek egy átfogó nemzeti stratégia részévé kell válnia. — Egy semleges Magyarország is képes lenne arra, hogy szilárd partneri viszonyt alakítson ki a SzU-val. A semlegességet az MDF reális jövőbeni célként határozza meg. Kisebbségvédelem Célunk olyan európai normákhoz igazított kisebbségpolitika kialakítása, amely egyaránt alkalmazható a határokon túli magyar és a határokon belüli nem magyar kisebbségekre. Érdekeink ahatárok „ellégiesedéséhez” fűződnek. Természetesnek tekintjük a kettős kötődést, a többségi nemzethez és a kisebbséghez való tartozást egyaránt vállaló magatartásformát. Ahelyi és közösségi autonómiák rendszere kiemelkedő jelentőségű a kisebbségek sorsának biztosításában. Környezetvédelem A Kárpát-medence Európa egyik legzártabb, legsebezhetőbb területe, a környezetvédelem határokat átlépő szempontjainak érvényesítése e térségben különösen fontos. Azúj alkotmány az emberi környezethez való jogot is fogalmazza meg. A környezetvédelmi szempontok előzzék meg a gazdaságiakat A környezeti kockázatokat viselő lakosság véleménye feltétlenül kikérendő. Az információkat, adatokat mindenki számárahozzáférhetővékell tenni. A kömyezetetkárosító termelők természetvédelmijáradékot fizessenek. A mezőgazdaságban gátolni kell a túlzott műtrágyafelhasználást. — Az épített környezet is védelemre szorul. A vízgazdálkodás terén megoldandó a vízellátás és csatornázás, illetve a csatornázás és szennyvíztisztítás közötti olló zárása, elősegítendő a biológiai szennyvíztisztítók építése. A vízrendszerekbe való gigantikus beavatkozás kerülendő. Kiépítendő levegőtisztasági mérőhálózat alapján a lakosságot is tájékoztatni kell a levegő minőségéről, a védekezés módjairól. Gazdaság, mezőgazdaság Hatékony, versenyképes piacgazdaság kiépítése az MDF célja. Aszociális piacgazdaság megteremtése nélkül csak gazdasági légvárakat lehet építeni. Máshol bevált sémákat azonban nem lehet közvetlenül alkalmazni. A gazdaság súlyos válságban van. Óriási az eladósodás. A gazdaság (és a társadalom) felélte tartalékait. Súlyosan terheli a formálódó piacgazdaság indulását, hogy a meggondolatlan privatizálási törvény lehetővé tette, hogy az állami vagyont kétes ügyletekben kótyavetyéljék el. Az MDF elutasítja a néppel való kísérletezés minden formáját. A megújulást nem a visszafogásoktól és megszorításoktól, hanem a gazdaság modernizálásától, a fejlett piacgazdaság megteremtésétől várja. Deregulációra (a túlszabályozások megszüntetésére), külgazdaságinyitásra, amagánvállalkozás ösztönzésére, adómérséklésre, az állami költségvetés terjedelmének visszaszorítására van szükség. Ésszerűen ellenőrzött erőteljes privatizációt sürgetünk. A kis- és középüzemek fejlesztése kapjon kiemelt ösztönzést. A külföldi működötöké bevonása elkerülheteüen. Szembe kell néznünk a munkanélküliség súlyos gondjával, amely a modernizáció elkerülhetetlen ára. A képzés és átképzés állami rendszerének kialakítása, afeleslegesüzemekbezárásának ütemezése, új munkahelyek teremtése enyhítheti a munkanélküliség gondját. A magántulajdon rendszerén belül ösztönözni kell az autonóm szakmai szerveződéseket, az alkalmazotti részvételt, az alapítványi formában működő közintézeteket, az önkéntes társas szerveződéseket A polgárok gazdának tudhassák magukat országukban! Külgazdasági kapunyitást követelünk. Országunknak a fejlett országok irányába kell orientálódnia. A külföldi működötökének döntő szerepe lesz a megújulás folyamatában. A forint konvertibilitásának megteremtése akülgazdasági nyitás első eredménye, további erősítésének eszköze. Az ország nemzetközi fizetőképessége megőrzendő. A KGST-vel kapcsolatainkat helyezzük konvertibilis elszámolás alapjára. Az eddig a költségvetésen kívül kezelt kiadásokat be kell építeni a költségvetésbe. Azután a költségvetés kiadási oldalát össze kell zsugorítani: a termelési támogatások megszüntetésével, az exporttámogatás felszámolásával, a nagyberuházások elnapolásával, az apparátusok csökkentésével. Az államvagyon magánnkézbe adása (privatizálása) ésszerű és társadalmilag ellenőrzött folyamat legyen. A közvagyon helyi része felett az önkormányzati szervek gyakorolják a tulajdonosijogokat, ide értve a privatizálást is. A döntő hányad felett a népképviselet kezében van a tulajdonosi jogok gyakorlása, s csak hozzájárulása, megbízása és ellenőrzése mellett bonyolítható le a privatizálás folyamata. A versenyszektorba tartozó termelő egységeket állami vagyonalap, illetve privatizálási kormánybiztosság kezelje, s a termelőknek átadott eszközökért szedjen tőkehasználati díjat Az iparpolitika fő iránya a nehézipar ésszerű arányú visszafejlesztése, a nagyvállalatok szétbontása, a kis- és középvállalkozások hatékony támogatása, a tulajdonreform révén a versenyhelyzet és profitérdekeltség megteremtése, ösztönző adórendszer bevezetése. A mezőgazdaság jövőjét részint a családi munkán alapuló magángazdaságokban, részint a valódi szövetkezeti elvek szerint működő üzemekben látjuk. A mezőgazdasági termelés kulcskérdése a földtulajdon és földhasználat rendezése. A földtulajdon minden formája (állami, szövetkezeti, egyéni) legyen egyenrangú. A szövetkezetben lévő területeket a telekkönyvben a tagok és más tulajdonosok nevén kell nyilvántartani. Ilyen föld után a tulajdonost földjáradék illeti meg, amelynek értékét távlatilag a piacnak kell kialakítania. Lehetővé kell tenni a kényszerített szövetkezetek felbontását, önálló egységekké, magángazdaságokká alakulását. Az átalakulás ne kötelező legyen, hanem egyenlő esélyek között mutatkozó lehetőség. A lehetőségekhezmértenszolgáltassunk igazságot parasztságunknak, igyekezzünk kárpótolni elszenvedett sérelmeiért Az MDF emberközpontú település- és regionális fejlődést szorgalmaz, középpontban a helyi önkormányzatok erősítésével, ide értve azok gazdasági önállóságának megteremtését is. A központi újraelosztás rendszere felszámolandó. Az önfinanszírozó rendszer mellett bizonyos vidékeken szükség lesz nemzetgazdasági kiegyenlítő mechanizmusokra is. Regionális válságjelenségekkel: ipari nagyszervezetek körzeti gondjaival, elmaradott agrárterületekkel, sorvadásnak kitett határmenti vidékekkel a józan területfejlesztési politikának továbbra is számolnia kell; a parlament évente szabja meg a támogatásukra fordítható összeget, melyből e területek pályázat útján részesedhetnek. Szociális biztonság és családvédelem A lakáspolitika reformjának mindenekelőtt a lakástulajdon biztonságát kell helyreállítania. (Adók, illetékek, örökösödési terhek mérséklése, stb.) A társadalombiztosítás terén a biztosítóintézetek vállalkozói-pénzintézeti vonásait meg kell erősíteni. A nő számára lehetővé kell tenni a szabad választást az alapvető női szerepek (gyermeknevelés és/vagy munkavállalás) között. Ne anyagi kényszer legyen a nók munkavállalása, hanem egyéni döntés eredménye. A társadalom ismerje el a gyermeknevelő munka produktivitását. Állami intézetekből és a felbomló családokból nem kerülhet gyermek, fiatal az utcára. Egészségügy Az emberközpontú egészségügyi ellátás kialakulását elsősorban az egymással versengő ellátási formák létrejöttétől várjuk. A rászoruló ember szabad választási joga segítségével érheti el, hogy érdekeit tekintetbe vegyék. A környezeti és szociális feszültségek feloldása nélkül nem újulhat meg egészségügyünk. Szorgalmazzuk a biztosítási formák szabad versenyét (az általános és kötelező betegbiztosítás fenntartása mellett). A nyugdíjasok és keresőképtelenek biztosítását a költségvetés fedezze. Az állam adja biztosítók tulajdonába v agyona egy részét, hogy hozadékukkal segítse a biztosítók fenntartását. A társadalombiztosítás négy alapot teremt: nyugdíjalap, munkanélküli alap, táppénz és betegbiztosítási alap. Az egészségügyi alapellátás intézményei autonóm módon működnek. (Pl. a helyi önkormányzat vagy az orvos tulajdonában.) A díjazás állítsa vissza a hivatás presztízsét, feleslegessé téve a paraszolvenciát. A kórházak különböző formában működhessenek, a biztosítók, az állam, az egyházak tulajdonaként. A kórházak közötti versenyhelyzet az ellátás színvonalának javulását fogja előidézni. A gyógyszerellátást új, társadalmi alapokra kell helyezni. Oktatáspolitika Az iskolaügy stratégiai ágazat, nemzeti sorskérdés. Alapelveink: szabadság, autonómai, demokrácia és sokszínűség. A diák és a szülő nem tárgya, hanem alanya az oktatásnak. Ki kell alakítani a tantárgyak összehangolt, egymásra épülő rendszerét, be kell építeni az ökológiai szemlélet elemeit, az idegen nyelvek eredményes oktatását, a háztartási ismeretek tanítását (a civilizált életmódelterjedésételősegítendő). Az oktatás jó színvonalú anyagi ellátása állami feladat. Az országgyűlés határozza meg, hogy mennyit szán egyegy gyermek oktatására iskolatípusonként, s az iskolák tanulólétszámuk arányában kapják meg ezt az összeget. Az oktatásügy területén a „piac” csak mint az autonóm iskolák versenye képzelhető el. Az iskolaalapítás azonban egyének és testületek joga. Az iskolák önállóan alakítják tantervűket, szokásrendjüket. Akörzetesítéssel szakítani kell. A funkciók ellátására, döntésre, ellenőrzésre iskolaszékek felállítása célszerű. Az általános iskola hatosztályossá alakítandó, erre épül ahatosztályos gimnázium (Németh László modellje), valamint a hat-, illetve négyéves szakképzés. — Az általános iskola négy osztályára épülhet nyolcosztályos gimnázium is, más módon felépített tananyagával. (Mindkét gimnáziumban két idegennyelv oktatásával, a latin nyelv választását vagy kötelezését megteremtve.) Az esti és levelező oktatás fiatal korosztályok számára megszüntetendő. Hosszú távon kívánatos az iskolaköteles kor felemelése. Növelni kell a felsőoktatásban részt vevő fiatalok arányát, a felsőoktatás befogadóképességét. A felvételi vizsga fokozatosan megszüntetendő, aszelek - ció a felsőoktatáson belül történjék. A tudományos kutatás szabadságát biztosítani kell. Kutatási támogatást a költségvetés nyújtson, szétosztása nyilvános pályázatútján történjék. Minősüljön közérdeknek a tudományos utánpótlás biztosítása.