Nyugati Magyarság, 1989 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1989-09-01 / 9-10. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1989. szeptember-október Független, demokratikus Anyanyelvi Konferencia (Folytatás az 1. oldalról) képviseli, integrálódását elősegíti. Az Anyanyelvi Konferencia most már önálló autonóm mozgalomként törekszik munkája folytatására. Autonóm működése új szerkezetének fél éven—de legkésőbb egy éven — belüli kimunkálására magyarországi, kisebbségi és Nyugaton élő magyarokból huszonöt tagú munkabizottságot bízott meg és az Anyanyelvi Konferencia társelnökeiként megválasztotta Gál Sándor írót (Kassa), Pomogáts Béla irodalomtörténészt (Bpest) és Nagy Károly szociológust (USA). A magyarországi Ellenzéki Kerékasztal szervezetei nyilvánosságra hozott állásfoglalással álltak az anyanyelvi mozgalom függetlenségi törekvései mellé, a magyar kormányzat reformszámyának vezetője, Pozsgay Imre államminiszter pedig elfogadta a konferencia döntését, miszerint a mozgalom egy magyarországi és legalább egy nem magyarországi választott képviselője lesz tagja a kormányzat új tanácsadó testületéként működő Nemzetiségi Kollégiumnak. Természetesen nemcsak függetlensége megteremtésével, önmaga megújításával foglalkozott a kecskeméti tanácskozás. Gazdag programján bőven szerepeltek a magyarságtudat megtartásával, a hungarológia tudományával, a magyar irodalom külföldi és a külföldi magyar irodalom magyarországi befogadásával, valamint a magyar nyelv és kultúra átadásával, oktatásával foglalkozó beszámolók, előadások. Két újonnan elkészült tankönyvet mutatou be a konferencia pedagógiai bizottsága és javaslatot fogadottel egy irodalmi olvasókönyv elkészítésére. A kecskeméti Forrás szerkesztőségi beszélgetésen látta vendégül a résztvevőket és a Konferencia alkalmából 160 oldalas nemzetközi magyar folyóiratszámmal köszöntötte a teljes magyar irodalmat. A magyarországi televízió, rádió és sajtó számos közleménnyel, interjúval, riporttal adott hírt a naev ielcntősécű eseményről. Az Anyanyelvi Konferencia szándéknyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia autonóm, demokratikus, nemzetközi magyar mozgalomként kívánja folytatni munkáját. Ennek érdekében a magyarországi, a szomszédos országokban élő kisebbségi és a nyugati országokban élő magyarság ismert személyiségei közül munkabizottságot kér fel, amely széles körű konzultációk alapján az 1990-es év közepéig benyújtja az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének a mozgalom megújulását szolgáló javaslatait. Kidolgozza annak lehetőségét, hogy a Védnökség az egyetemes magyarság három nagy csoportját képviselő Választmánnyá alakuljon át, és a jövőben ez a Választmány irányítsa a mozgalom tevékenységét Javaslatokat tesz a mozgalom munkájának megújítására és tartalmi gazdagítására. Módszereket dolgoz ki a mozgalom munkájában részt vevő szervezetek, csoportok és egyének körének bővítésére. Javaslatokat tesz arra, hogy a mozgalom hogyan működjék együtt a megújuló Magyarok Világszövetségével és más hasonló intézményekkel. Gondoskodik arról, hogy a Védnökséget, illetve a későbbiekben a Választmányt két küldött egy Magyarországon és legalább egy nem Magyarországon élő magyar képviselje a Minisztertanács mellett működő Nemzetiségi Kollégiumban. A Bizottság munkáját az a meggyőződés vezérli, hogy az Anyanyelvi Konferenciának az egyetemes magyarság összefogását, kulturális együttműködését és a magyar nemzeti tudat széles körű ápolását kell szolgálnia, és az eddigi közös munka során létrehozott szellemi és intézményi értékeket kell gazdagítania. Kecskemét, 1989. augusztus 14. Munkabizottság Magyarországi tagok: Czine Mihály, Hanák Péter, Imre Samu, Komlós Attila, Lőrincze Lajos, Maróti Gyula, Pomogáts Béla, Szabó Zoltán Kisebbségi tagok: Csörgits József (Jugoszlávia), Dupka György (Szovjetunió), Galambos Ferenc (Ausztria, Burgenland), Gál Sándor (Csehszlovákia), Köteles Pál (Jelképesen: Románia) Nyugati magyarok: Beöthy Erzsébet (Hollandia), Csapó Marg (Kanada), Faerstain Katalin (Dánia), Fekete Pál (Egyesült Államok), Ferrari Mária (Olaszország), Heterich Katalin (Svédország), Lázár Oszkár (Svédország), Lovas Margit (Franciaország), Nagy Károly (Egyesült Államok), Romhányi László (Anglia), Várdy Ágnes (Egyesült Államok), Világhy Katalin (NSzK) Az Ellenzéki Kerekasztal támogatja a nyugati magyarság követeléseit (Az alábbi — a magyarországi sajtóban is nyilvánosságra hozott — nyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal nevében VÍGH Károly olvasta fel a VI. Anyanyelvi Konferencia függetlenséget tárgyaló fórumán) A nyugati magyarság és az anyaország szabad kapcsolattartásáért A magyarországi demokratikus reformfolyamatok részeként kívánatos a Nyugaton élő magyarokkal való kapcsolattartás reformja is. Augusztus 6-10. között az Anyanyelvi Konferencia tárgyal e kapcsolattartó szervezetek jövőjéről. Lényegi változások szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi kormányzat gyámkodó működési módszere helyett demokratikus módszerek érvényesülhessenek ezekben a kapcsolattartó intézményekben is. Mindezek alapján az Ellenzéki Kerékasztal támogatja a Nyugaton élő magyarság alábbi követeléseit: 1. Minden hivatalos és nem hivatalos szinten biztosítani kell a magyarországi és nyugati országokban élő magyarok szabad és természetes kapcsolatait. 2. A magyar kormányzatnak hatálytalanítania kell minden olyan intézkedést, amely vízummegtagadásokkal, határ- és postai cenzúrával és egyéb korlátozásokkal akadályozza a nyugati és a magyarországi magyarok kapcsolatait. 3. Alkotmányba kell foglalni a magyarok kettős állampolgársága lehetőségét, annak jogait és biztosítékait. 4. A nyugati országokban élő magyarokat jelenleg intézményesen támogató magyarországi szervezeteket — mint pl. az Anyanyelvi Konferenciát és a Magyarok Világszövetségét — támogatott, de független, autonóm, demokratikus szervezetekké kell átalakítani, amelyeket kizárólag a saját választott képviseleti közgyűléseik, illetve vezetőségeik felügyeljenek és irányítsanak. (Bpest, 1989. aug. 3.) Felhívás Mi, akik részt vettünk Kecskeméten a nagyvilág magyarságának kulturális együttműködését kifejező VI. Anyanyelvi Konferencián, emberi és baráti szolidaritásunkat nyilvánítjuk ki a Romániában üldözött magyar értelmiség neves képviselői: Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem magyar tanszékének tanára, Cseke Péter író és újságíró, valamint Tőkés László temesvári református lelkész iránt. Felhívjuk a világ magyarságát, hogy kísérje figyelemmel üldözött barátaink sorsát, s járjon el a számukra otthont adó országok kormányzatánál, a nemzetközi szervezeteknél, továbbá a román külképviseleteknél annak érdekében, hogy mindhárman zaklatás nélkül gyakorolhassák hivatásukat. Kecskemét, 1989. augusztus 10. Pozsgay Imre államminiszter megnyitó beszédét mondja Pomogáts Béla koordinálja a mozgalom függetlenné válásának tanácskozásait Csörgits József (Vörösmart) a Horvátországi Magyarok Szövetségéről tájékoztat Juhász Gyula a Magyarságkutató Intézet munkáját ismerteti
