Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11-12. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1988. november-december NYUGATI /HACWSÄ6 I Mit'jiH l.tns oi (he Vcsl v iicngrcis d'Occident y Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 5582 Gatineau Ave. ,#11 Montreal, P.Q. H3T 1X7, Canada Phone (514) 731-4192 Felelős kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, Györgyey Klára, Hámos László, Megyeri György, Miklóssi István, Nagy Károly, Németh Magda, Püski Sándor, Sass Márton, Tamási Miklós Megrendelési dijak egy évre: Kanada: $24; USA- US$20, egyéb országok: US-$28 (légi) Kéziratokat nem őrztínk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! HIRDETÉSI DÍJSZABÁS $10 (US-$8) per column inch Nagyvállalatok, állami szervek: l $0.95 per agate line j Sakk Páratlan bravúr született Szalonikiben a Sakkolimpián. A magyar női csapat POLGÁR Zsuzsa, POLGÁR Judit, MADL Ildikó és POLGÁR Zsófíaösszeállításban a sportág történetében először aranyéremhez juttatta Magyarországot. Fehérterror Magyarországon? Aktívaértekezletet tartottak november 29-én a fővárosi kommunisták. A Budapest Sportcsarnokban Grósz Károly, az MSzMP főtitkára több mint másfél órás beszédet mondott. Egyebek között kiemelte: vissza kell állítani a párt önbizalmát, s ha kell, fel kell lépni az ellenforradalmi erőkkel szemben, akik le akarják járatni a parlamentet, eltúlozzák a többpártrendszer lényegét, hangulatot keltenek a közbiztonsági szervek ellen, követelik a munkásőrség feloszlatását. Osztályharccal állunk szemben. Ha magunk mellé tudjuk állítani a józan erőket, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken s egy új, korszerű és egy hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, eluralkodik az anarchia — s ne legyenek illúzióink — a fehérterror. Az AP híügynökség november 29-én túlnyomórészt idézetekből álló jelentésben ismertette Grósz Károly pártfőtitkámak a pártaktíván elhangzott beszédét, kiemelve belőle, hogy az 1990-ben elfogadandó új „szocialista alkotmány” nem fog lehetőséget adni „a szocializmussal szemben álló” pártok megalakítására. Az AP ugyancsak november 29- én részletes jelentésben számolt be arról, hogy Magyarországon megalakult a „Szociáldemokrata Mozgalom”, amely egy esetleg később megalakuló párt magvának tekinti magát A hírügynökség által idézett „tájékozott forrás” szerint a mozgalom megvárja az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény elfogadását, s csak azután hozza nyilvánosságra programját. A program alapjául az egykori Szociáldemokrata Párt két — 1903-ban, illetve 1945-ből származó — dokumentuma, valamint a jelenlegi magyarországi helyzet elemzése szolgál majd. A Der Tagesspiegel című nyugat-berlini lap kedden beszámolt az egykori Kisgazdapárt újjáélesztésén fáradozó személyek által kidolgozott „pártprogramról”. A lap idézte Ravasz Károly szóvivőt, aki a párt fő célkitűzései között a szabad választások megtartását, állandóan ülésező parlamentet és a független kormányt nevezte meg. /-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Áldott Karácsonyi Ünnepeket, Boldog és Békességes Új Esztendőt kíván Amerikában és Kanadában élő tagjainak és támogatóinak az AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET központi tisztikara NT. BERTALAN IMRE TEGZE F. JÓZSEF PUSKÁS B. BÉLA elnök alelnök-titkár pénztárnok Washington, D.C. TÓTH JÁNOS kanadai igazgató, valamint szeretetintézménye, a BETHLEN OTTHON Ligonier, Pennsylvania V____________________________________________________—J--------------------------------------------------------------------------------Apróhirdetés... A tőzsde földrengésszerű hírei, a japán tőke világ-offenzívája, a milliárdos tranzakciók, a föld szinte valamennyi államának eladósodása Rothschildéknak és társaiknak — mind semmi. A torontói Financial Post-ban nem ez a lényeg. Nos, a lényeg az illusztris és nagy befolyású újság november 28-i számában a teljes 22. oldalon olvasható. Legfelül ez áll: Advertisement (= hirdetés). A tömör oldalon aztán megtudhatjuk, hogy milyen szép és jó Romániában minden, hogy a román nép kétezer éves, és hogy latin eredetű nyelven beszélnek. Magánnyomozás eredményeként tudjuk, hogy az egész oldalas fizetett hirdetés potom 22,000 dollárba került. Csakugyan, könnyű elképzelni, hogy milyen V____________________ szép és jó lehet minden Romániában, ha már semmi másra nem tudnak elkölteni huszonkétezer dollárt! Elgondolkodtató azonban, hogy milyen biztos talajon állhatnak történelmükkel, ha a „tényeket” újsághirdetés útján akarják elfogadtatni. De ugyan kivel? Egy teljes oldalon, sűrűn teleírva, pénzért hirdeti magát egy ország. Vajon nem zavaija a hirdetés megrendelőit, hogy világlapok oldalai vannak tele a fizetett hirdetéssel homlokegyenest ellenkező tényekkel? És nem pénzért? Szép csöndesen ismerjük el, hogy a királyi Románia azért gusztusosabb és módszereiben válogatósabb volt. Megyeri György _________________________) DORÁTI ANTAL (1906—1988) „Az élet, amíg csak tart, csupa kezdet S ha csak egy pillanat van hátra még, a kedv, mely telketek mélyén lobog, e pillanat kezdetéhez elég. ” Devecseri Gábor November 13-án, svájci otthonában elhunyt Doráti Antal, a világhírű magyar karmester. Középiskolai tanulmányait a híres Fasori Gimnáziumban végezte, majd a Zeneakadémiára iratkozott be, ahol Bartók, Kodály és Weiner növendéke lett. Mint annyiszor annak előtte és azóta is: a szegény kis Magyarország mecénása lett a nagy, gazdag nyugati országoknak. Nem adván munkát és igazán műértő nagyközönséget a drága pénzen felnevelt művészeknek, ajándékba adta őket a művészetet és kultúrát jobban becsülőknek. így Doráti sem érhette meg, hogy magyar zenekar karmestere legyen. Ugyan kapvakapott a Dezdai Opera, a Monte-Carlói Balett, a BBC és a Royal Filharmonikusok viláhíres zenekara, de a harmincas évek magyar zenei életének szemérmetlenül pöffeszkedő eunuchjai más „szellemi állásponton” voltak, ó ennek ellenére büszkén vállalta magyarságát és 1946-ban—Jehudi Menuhinnal együtt —kérés nélkül is segítő kezet nyújtott a szörnyű lidércnyomásból ébredező magyar népnek Bartók megrázó testamentuma, a Hegedűverseny budapesti bemutatásával. Sajnos sokan nem tudják, hogy milyen páratlan, a világ legnagyobbjai által is újból és újból megcsodált tünemény volt ez a szeretetre méltó, művészettel és emberséggel csorsulásig tele öreg mester... Halálával talán utolsó tagja költözött el tőlünk azoknak a tengernyi titkot tudó költő-sámán-varázslóknak, akik a századforduló utáni„Pesth” fülledt, német kispolgári mocskára rányitották a történelmi évszázadok ablakait: a magyar népdal friss fuvallatot hozó, ősi méltóságát. Miként tudná megérteni azt más, hogy mit jelent a magyar embernek ez a dal? Hogy micsoda múlt, micsoda szenvedély, micsoda messzeség, micsoda történelem nehezül ránk, amikor a hajdani bojtárfiú barna babájáról, vagy a császár fölszántott udvaráról hallunk? Hogy a magyar parasztnak minő fejedelmi öntudata, gőgös hite sugárzik belőle, aki érezvén lelki nemességét, nyugodtan és bölcsen megveti a világot, és senki különbet nem ismer el maga fölött? Az asztaltrónuson ül ő, a mámor-fejedelem, s az élet, a vágy és a gyönyör lakomáján száz szál gyertyát, száz icce bort tétet maga elé, hogy sirassa magát és a népét. „Csak tiszta legyen a forrás” — hirdette Bartók Béla, aki a Cantata Profana-ban megzendítette az ősforrások és őserdők énekét. Doráti Antal tudta, hogy neki is legfőbb szövetségese a népi teremtő géniusz. Megőrizvén e forrásnak szűzi tisztaságát, aklasszikus zene legmagasabb ormain is, ahol a vadpogány ősiregélőkBachperzselő érzelmi izzásával méretnek össze. Éberen élt benne a gyermekek és a lángelmék sajátja: az élet, a természet és a művészet elemi tüneményeire való őszinte rácsodálkozás, a kiváltság, hogy azonos lehetett saját gondolataival és művészetével. És most, hogy ez a zene elhallgatott, bár a gép felvette és majd visszazengi az évszázadoknak, mi lehet akár a legszebb zene is a legfőbb csoda nélkül? Hol van már ez az ártatlan szív, ez a múzsák által csordultig itatott lélek, akinek személyisége integráns része volt felejthetetlen és egyedülálló művészetének? Életét talán csak annak emléke hoszszabbíthatja meg, amit nekünk adott. Legfinomabb ösztönét megmagyarázhatatlan bölcsesség ellenőrizte, és igazán kevesek voltak azok, akik belülről felvilágosult, kifelé világító lényükkel ennyi embert vezettek volna el a lelkiismeretre. A közömbösség fátylát emelte fel szemünkről és—életével, zenéjével és egy nagy művész érzékenységével — előttünk járt a jó út keresésében. Mindannyiunk között királyi lélek volt. „Röpülj, páva, röpülj, napmadár, és távoli ligetekben ragyogtasd föl a nagy reggelek tündérsugarát!” (Szabolcsi Bence) Varnus Xavér Dr. Nagy Károly és Nagy Gáspár
