Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-11-01 / 11-12. szám
RETURN ADDRESS: 5582 Gatineau Ave., #11 Montréal, gué. H3T 1X7 Canada NYUGATI A4 AGYA R SAG Hungarians cf the West - liongrcis d'Ccddent VII. évfolyam, 11-12. szám 1988. november-december A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ara: Kan. $2.00, US-$1.50 Megmozdult a világ lelkiismerete Erdély védelmében! Budapest, 1988. szeptember 12. — Tüntetés a Bős-Nagymarosi Vízierőmű ellen A Bajcsy-Zsilinszky úton (Fotó: Nagy Piroska) NAGY PIROSKA: Tüntetés Budapesten a Bős-Nagymarosi Vízierőmű megépítése ellen November közepén több mint két héten tüntettek magyarok és nem-magyarok a romániai falurombolás és etnocídium ellen. A Hungarian Human Rights Foundation szervezésében megindult világmegmozdulás azóta is tan. A brassói felkelés első évfordulója napján, november 15-én egyszerre tüntettek Kelet- és Nyugat-Berlinben, Bécsben, Brémában és Breslauban, Bonnban, B udapesten és Caracasban, Düsseldorfban és Firenzében, Frankfurtban és Göteborgban, Hágában és Helsinkiben, Koppenhágában, Los Angelesben, Lundban és Montreálban, Moszkvában és Münchenben, Minneapolisban, New Yorkban, Ottawában, Stockholmban és Torontóban. Budapesten a hatóság nem engedélyezte a felvonulást. Kedd délután 4:30 és este 6 óra között mégis mintegy 2 000 ember tüntetettt a Menedékbizottság és a Romania Libera szervezésében. A tömeg a Dózsa György út és Thököly út sarkán lévő Román-Magyar Barátság parkban gyülekezett és nagy létszámú rendőrtől körülvéve vonult a Keleti Pályaudvarig, ahol a rohamrendőrség megakadályozta a továbbhaladást, számos békés tüntetőt súlyosan bántalmazva — volt, aki kórházba került—, Deli Gézát, Pákh Tibort és Ritoók Zsigmondot rövid időre őrizetbe vették. A tömeg feliratain többek közt ez volt olvasható: „Románok, magyarok legyetek ejabadok!” — „Autonómiát a magyar nemzeti kisebbségnek!”. Volt egy ilyen tábla is: „Grósz meddig Áradsz?!” Este 7-kor nagygyűlés volt a Jurta Színházban, ahol többek között a Menedékbizottság vezetősége részéről Szilágyi Sándor, a Romania Libera vezetői közül pedig Virgil Pargu beszélt. A magyar televízió esti, 11 órás híradóműsora filmfelvételekkel számolt be a tüntetésről, megjegyezve azt is, hogy az nem volt engedélyezve, és hogy a New York-i Hungarian Human Rights Foundation szervezésében világszerte több helyen is tüntettek e napon. New York-ban 15-én délután 4:30 és este 7 óra között a román ENSz-misszió előtt több mint 800-an tüntettek. A tiltakozó megmozduláshoz számos nem-magyar szervezet is csatlakozott. Többek közt a következők szólaltak fel: Hámos László (HHRF), Manuela Dobos és Joanne Landy (Campaign for Peace and Democracy), David Dyson (Textile Workers Union, Labor Committee for Democracy and Human Rights in El Salvador), Rev. Bruce Southworth (New York Community Church), Michael Hirsch (New Jewish Agenda), Sam Myers (United Auto Workers), Diane Grace (Pax Christi), Cornel Rosea (Romania Libera), Sam Heath (World Monument Fund), Demszky Gábor (AB kiadó, Budapest), Mary Dierecks (International Council on Monuments and Sites) és Petrov Matiaszek (Ukranian Congress Committee of America), kező városokban tüntettek a romániai kisebbségek és falvak védelmében: Brüsszel, Columbus, Northhampton, Strasbourg, Zürich. A HHRF bejelentette, hogy közreadja a novemberi nemzetközi megmozdulás dokumentumait, ezért mindenkit arra kér, hogy minden akció összes dokumentumát sürgősen küldje el a HHRF címére: HHRF, P.O.B. ,J”, Gracie Station, New York, N.Y. 10028, USA. A romániai magyarság kiáltó szava közvetlenül is felhangzott ezekben a napokban. Minden veszéllyel dacolva, Erdélyben új magyar független — szamizdat — folyóirat jelent meg „KIÁLTÓ SZÓ, erdélyi magyar kisebbségi szemle” címmel. A szerkesztőség a folyóirat bemutatkozójában így ír „Személy szerint és közösségként része vagyunk a magyarnemzetnek, még ha nemzeti államunk határain kívül élünk is... Honpolgárságunkat nem mi, nemzeti hovatartozásunkat mi magunk választottuk. Párizs környékén, majd Párizsban nem kérdeztek meg minket, mit döntöttünk — döntöttek rólunk. .. Iskoláinkat elveszik, kultúránkat kalodába zárják, templomainkat, falvainkat lerombolják, kis közösségeinket szétzúzzák, csaknem száműznek az ország legtávolabbi sarkaiba, igyekeznek elszakítani minden szálat, ami anyanemzetünkhöz köt... Ahhoz, hogy a nekünk kijelölt sorsot el tudjuk kerülni, mindenekelőtt meg kell értenünk létviszonyainkat. Főleg ehhez akar hozzájárulni a Kiáltó Szó... E nehéz időkben szent meggyőződésünk, hogy a kisebbségünket osztó belső határvonalak ellenére létezik össznemzetiségi érdek, a Romániában élő valamennyi magyarnak a létproblémája, s ez nem más, mint megőrizni nemzetiségi etnitásunkat, kivívni, hogy emberként, de ugyanakkor magyarként is méltányos elbánásban részesüljünk. .. ” Ceausescu kormánya is reagált a világ-tiltakozásra: hazugságokkal. Október közepe óta azt terjeszti diplomáciai és sajtókörökben, hogy nem lesz falurombolás Romániában. A HHRF teljesen megbízható romániai forrásokból származó információi szerint ez a propagandakampány megtévesztő szándékú valótlanság-sorozat. Több városban erőltetett iramban építik azokat a kényszerlakhelyeket, amelyekbe a pusztulásra ítélt falvak lakosságát tervezik telepíteni. A HHRF felhívása hangsúlyozza: Most van a legnagyobb szükség arra, hogy minden erőnketlatbavetve cselekvésre bírjuk a világ közvéleményét! Mindaddig folytatnunk kell a jogos tiltakozást, amíg a román kormány nemzetközileg ellenőrizhető bizonyítékokat nem nyújt arra, hogy abbahagyta az etnocídiumot és elállt a falurombolás végrehajtásának tervétől. Szeptember 12-én a Duna Kör kezdeményezésében mintegy 30-40 ezren tüntettek a Bős-Nagymarosi Vízierőmű megépítése ellen. A tüntetést több független csoport szervezte, többek között a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, aFiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), a Hit Gyülekezete, a Magyar Demokrata Fórum, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, valamint a Szabad Kezdeményezések Hálózata. A tüntetők 17 órakor gyűltek össze a Vörösmarty téren, ahová a Szabad Kezdeményezések Hálózatának külön csoportja a Kálvin térről érkezett, hogy felhívja a Belváros figyelmét a tüntetésre. A Vörösmarty téren Lovas Pál, a Nagymaros Bizottság és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvédelmi Csoportja helyettes vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. A Vörösmarty térről a Parlamenthez a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán vonult végig többek között a következő szövegű transzparensek alatt: „Azért a víz az úr!”, „Nem kell a sóder, nem kell a duma, saját medrében folyjék a Duna!”, „Nem kell Gerőmű!”, „Nem kell Grószmaros!”, „Rosszul értették? Mi nem többgátrenszert akarunk! ”, „ Világ bulidózerjei, egyesüljetek!”, „A kádban pancsoljatok, ne a Dunában!”, „Az erőmű sérti nemzeti érdekeinket!”, „Pénz nincs, feszültség már van!”. A jelszavak pedig a következők voltak: „Nem kell vízlépcső!”, „Döntsön a nép! ”, „Ne add el az országot! ”, „Állítsd le! ”, „Lakást építs, ne gátat!”, „Népszavazást!”, „Ki a felelős?!", „Tiszta vizet akarunk!” A Parlamenthez érve, melyet rendőrkordon vett körül, Turcsány Péter költő üdvözölte a tüntetőket, majd Erdélyi Sándor beszéde után ismét Turcsány Péter következett, aki ezúttal saját versét olvasta fel. ŐtGreguss Sándor követte, aki szintén saját versét — melyben többször idézi Petőfit . .azért a víz az úr!”— olvasta fel, majd Szekeres László a Nagymaros Bizottság és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság Kömyeztvédő Csoportja vezetője szólt a tömeghez: „A környezetvédelem nálunk politika. Azért poliüka, mert a vízlépcső építése következtében vékonyabb lesz a zsebünk: ez politika. Megmérgezik a vizünket: ez is politika. Elrontják a Duna-kanyart, ami ősi magyar történelmi jelkép: ez is politika, és nemzeti identitásunkat sérti az, hogy a Duna egy másik ország területére kerül át magyar területről. Ezért van az, hogy mi most idejöttünk és politizálunk, politizálunk a Dunáért. ...Mi most idejöttünk és elhoztuk a haragunkat, és elhoztuk a reményünket. Elhoztuk a haragunkat azért, mert akarnak építeni egy olyan beruházást, amit mi nem akarunk. Tehát akaratunk ellenére, nem értünk. Azt mondják, az országért, de az ország mi vagyunk: akkor kiért? Ugyanakkor elhoztuk a reményünket is, azt a reményt, hogy van még lehetőség és lehet még mit tenni. Ennek érdekében próbálunk mi m őst egype tíciót átadni a Parlament épületében, amelyet Straub F. Brúnónak és Grósz Károlynak szeretnénk átnyújtani. Nem tudom, ki fogja átvenni. Mindenesetre, ha elfogadnak bennünket, ha egyenrangú partnereknek, tárgyalófeleknek tekintenek bennünket, az remény arra, hogy kialakulhat egy új párbeszéd, egy konszenzus. Ennek a konszenzusnak a nyertese csak a Duna lehet, csak mi lehetünk. ” Szekeres László után Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum képviselője mondott beszédet, melyben többek között a következőket hangsúlyozta: (Folytatás a 4. oldalon) ( -----------------------Á dlemes karácsonyi Ünnepelhet és ‘Boldog Új ‘Évet kívánunk minden fcgdves Olvasónlqialhj v_________________________________________________)
