Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-09-01 / 9-10. szám

1988. szeptember-október

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident

15. oldal

Egyes országokban mostoha sors jut a kisebbségben élőknek. Tilos vagy kockázatos anyanyelvükön megszólalni az utcán, a boltban, a hivatalban, a kocsmában. Hangzatos, de ravasz érveléssel előbb bezárják egyetemeiket, színházaikat, lapszerkesztőségeiket, könyvkiadóikat; felére, harmadára csökkentik általános és középiskoláikat; utóbb megszüntetik anyanyelvükön a szakképzést. Ahol így a családra szűkítik az anyanyelv használatát, ott rettenetesen megnehezítik annak tanulását, gyakorlását, fejlesztését.

Akad ország, amely nemcsak a nyelvétől igyekszik megfosztani a kisebbségben élőket, hanem elszakítja őket a házuktól, templomuktól, a temetőjüktől, a kultúrájuktól, a gyökereiktől. Géppel tarolja le a nemzetiségi kultúra megteremtésében és ápolásában döntő szerepet játszó falvakat, kergeti szét a hagyományőrzés bölcsőit jelentő kis közösségeket Az iskolákat be lehet zárni, a településeket el lehet pusztítani, az anyanyelven írt újságokat, könyveket ki lehet venni az

emberek kezéből, a nyelvet azonban nem lehet börtönbe zárni, tőle megfosztani egyetlen népet, nemzetet nem sikerülhet. Mert az anyanyelv olyan, annál kívánatosabb. A nyel v erő, amely ellenáll legelszántabb próbára tevőinek is. Főként a tiltásoknak.

Érdekes vagy természetes? — hogy az anyanyelvhez való ragaszkodás ott erősödik fel igazán, ahol annak használatát meggátolni igyekeznek; iskoláért ott kiáltanak, ahol napról napra fogynak a tudás e csöppnyi házai, ahol veszélybe került a nemzetiségi lét. Ugyanakkor más tájakon, ahol elősegítik, támogatják a kisebbségek nyelvi-kulturális fejlődését, ott maguk a kisebbségben élők fordulnak el például az iskolától. (Minő fintora ez a

történelemnek!) És engem egy erdélyi magyar iskola bezárása éppen olyan szomorúsággal tölt el, mint egy ugyanilyen intézmény megnyitásának az elmaradása A- merikában. Minthogy az iskolák bezárásáról talán túlságosan is sok a tapasztalatunk, nézzük meg közelebbről egy amerikai magyar iskola és kollégium ügyének zátonyra futását.

Faust Ilona tanárnő tizenhárom évvel ezelőtt férjhez ment egy amerikai üzletemberhez. A jelenleg Rondában élő tanárnő nem kapott állást új hazájában. Vágyott a katedrára, mindenekelőtt anyanyelvén szeretett volna tanítani. Gondolta, magyar iskolát nyit, amelyben európai rend szerint tanítanak majd, s az anyanyelven kívül a magyar kultúrának, történelemnek is helye lesz a tananyagban. Egyébként régóta esedékesnek látszott egy ilyen intézmény megnyitása, mert a legtöbb amerikai magyar iskola az egyházak, a különböző társaságok, egyesületek égisze alatt, a hétvégeken működik. A tehetős férj pénzzel is támogatta felesége ötletét Megfelelő épületet szerzett Knightstown-ban (Indiana állam), ezenkívül fedezte a szervezéssel, a hirdetéssel járó kiadásokat és vállalta, hogy családjával együtt a kisvárosba költözik a tanév indításakor. Erre azonban már nem került sor. Diákok hiányában — mindössze tizennégyen jelentkeztek a minimálisan szükséges negyven helyre! — nem lehetett megnyitni az iskolát 1988. szeptember 1-én.

Ma sincs valódi magyar kollégium, iskola Amerikában.

S hogy miért volt kevés a jelentkező? Legtöbben sokallottáka havi négyszáz dollárt, amit a gyerekek tanításáért és teljes ellátásáért kellett volna fizetni, némelyeket az riasztotta vissza, hogy a tanárnő csak tizenhárom éve él kint, és erősek, jók a kapcsolatai Magyarországgal, osztozik gondjainkban, bajainkban.

Siránkozunk, mert Romániában nem mindenütt tanulhatnak anyanyelvükön a gyerekek, és siratjuk a bezárt erdélyi iskolákat. Amerikában viszont megtölteni nem lehet a magyar kollégiumot, pontosabban: megnyitni sem. Tanulók híján. És ez azért is furcsa, mert a Magyarok Világszövetsége által szervezett sárospataki nyelvkurzusra mindig kétszer, háromszor annyian jelentkeznek, mint ahányan felvehetők.

Erdély messze van Amerikától. Mármost mi lenne jobb, ha Erdély amerikanizálódna vagy Amerika erdélyiesedne?

Dr. Novák Mária (Budapest)

r--------n

I „Család és család” |

névvel

nemzetközi

szervezőiroda

■ nyílik Münchenben! ■

Szeretné biztos he- *

■ lyen tudni hat éven felü- I I li gyermekét a nyári I | szünetben? Nyaraltassa | I más országokban élő |

■ gyermekes családok- . ’ nál! ismertesse meg vele J

■ más népek nyelvét, kul- ■ I túráját, tájait, szokása- | | it, családjait, azok élet- |

■ módját most nyíló köz- ■

• vetítő irodánk segítsé- ■ J gével.

Olyan gyermeksze- * I rető, elsősorban gyér- | | mekes családok jelent- I I kezését várjuk, akik két ■

■ héttől két hónapig tér- . jedő időre - pénzért J

jj vagy csereképpen - szí- I I vesen fogadnák idegen | | családok fiait, lányait, |

■ nyaraltatnák más or- ■

■ szágbeli családok gyér- ■ ! mekeit, illetve elkülde- J

• nék saját gyermeküket ■ I ily módon nyaralni.

A költségek és a ki- I

■ vánságok rendezése a ■

• családok egymás közöt- . | ti megállapodása alap- '

■ ján történik. Irodánk- I I nál lehet jelentkezni, I | ahol komputerrel tart- | íjuk nyilván a választ ha- ■

• tó lehetőségeket, rögzít- ■ J jük az információkat.

Közvetítünk a csalá- • I dók között és informá- I | ciókat adunk a csalá- | I dókról, gyermekekről. I Első alkalommal jö- ■ ! vőre Magyarországon !

■ és Németországban ki- I I sérletképpen vállaljuk a I | nyaraltatás megszerve- | I zését.

Bővebb felvilágosí- ■ J tással szolgál:

PAPP Péter I | Belgrad Str. 59 |

München 4000 WGERMANY T.: 89-308-9280

I Nyugati Magyarság I | 5582 Gatineau,

Apt. 11 Montreal, P.g.

J H3T 1X7 CANADA J I T.: 514-731-4192 1

V.______J

demonstration, development, and applied research projects in the field of child care from:

• non-profit organizations

• community groups

• professional associations

• voluntary organizations

• educational institutions

• provincial, territorial, municipal agencies

• union locals

• individuals (applied research)

Should you or your organization have a potential project, please call the telephone numbers below, or write for a copy of the project guidelines and an application.

Child Care Initiatives Fund, 6th Floor,

Brooke Claxton Building, Tunney’s Pasture,

Ottawa, Ontario, K1A 1B5. (613) 954-8255 (613) 957-0638

Financial assistance for the development of new ideas and approaches to child care and the enhancement of existing services, is now available from the recently established Child Care Initiatives Fund (CCIF).

Who Will Benefit?

The child care areas in greatest need are those related to the requirements of families in unique circumstances and underserviced areas. These include:

• Indian and Inuit children

• special needs children, who are physically or mentally disabled

• children of parents who work shifts or are employed part-time

• children from minority cultural backgrounds

• school-age children

• children in rural communities and other settings requiring flexible models of care

• children who require shortterm, respite or emergency care.

Who May Apply?

The CCIF will give consideration to proposals for

■ Health and Welfare Canada

Santé et Bien-étre social Canada