Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-09-01 / 9-10. szám

14. oldal

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident

1988. szeptember-október

NAGY KÁROLY:

r

Svédországban is a magyarságért

— Útinapló —

1. rész

„Figyelem! Fontos! Beszéljünk a családban magyarul! Kérjük gyermekeink számára az anyanyelvoktatást iskolában, óvodában, napköziben! ”—figyelmeztet a Svédországi Magyarok Országos Híradója 1988. márciusi számában az „Iskolabizottság Hírei” írója. Szendrői Erzsébet tanár, az Iskolabizottság egyik vezetője körlevelet is intéz a svédországi több mint 100 magyar tanítóhoz, óvónőhöz, tanárhoz.

Svédországban az állami iskolákban 137 nem-svéd nyelvet mintegy 600 oktató tanít mint anyanyelvet, származásnyelvet, rendszerint heti két 40 perces órában. 1988 tavaszán a művelődésügyi miniszter azt javasolta, hogy a származásnyelv-oktatást a napi órarendből tegyék át a délutáni, esti órákra. Ez ellen tiltakoztak a szülők és a magyar anyanyelvi oktatók is, hiszen ez megnehezítené a magyar nyelv és kultúra oktatását, amolyan iskolán kívüli, különóra jellegű foglalkozássá degradálná, amit nyilván kevesebb gyermek és szülő vállalna. „A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Iskolabizottsága, valamint az ugyancsak a Magyar Házban ülésező Szülői Munkaközösség eddig is éberen őrködött a magyar nyelvoktatás, a szülőkés a tanulók, de a tanárok érdekei fölött is, állandó kapcsolatot tartva fönn a tanügyi hatóságokkal — írja Szendrői Erzsébet a körlevélben.—Szükség van minden anyanyelvi oktató támogatására s aktív közreműködésére!” — ahhoz, hogy a magyar anyanyelv-oktatás a napi iskolai tananyag szerves része maradhasson.

•

Mérvadó becslések, felmérések és számítások szerint ma mintegy 20-25 ezer magyar él a 8,4 millió lakosú Svédországban. Jakabffy Ernő 20 ezerre becsli a magukat magyarnak vallók számát, Polgáry Sándor pedig, a Göteborg-i Magyar Egyesület volt elnöke a hivatalos statisztikák alapján (1984 végén) 24.758 első és második nemzedékbeli magyarral számol (SMO Híradója, VI., 22. sz., 1986. szept.).

A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 3.300 tagot számlál. A Stockholmban és környékén működő 12 magyar egyesület mellett ehhez a Szövetséghez tartoznak Göteborg, Jönköping, Ljungby, Malmö és Södertälje magyar egyesületei is (három kivételével az összes egyesület).

Ez a Szövetség hívta meg közös előadó körútra Borbándi Gyula írót, az Új Látóhatár főszerkesztőjét Münchenből és Nagy Károly szociológust az Egyesült Államokból 1988. május 13-23. között. A felkérés öt városban nyolc előadásra és szervezett beszélgetésre szólt. Téma: „Magyar szigetvilágban ma és holnap”.

• • •

Május 13-14. — Megérkeztünk Svédországba, a Stockholm melletti Magyar Házban lakunk (Lövásvágen 12, Bromma), amely a Szövetség székhelye is egyben, s így ténylegesen „összefogó erő, központ és otthon az egész svédországi magyarság számára, mint ahogy azt a fenntartó Magyar Ház Közösség megalakulásának 10 éves évfordulóján megfogalmazták. Nyolc éven át Jakabffy Ernő volt a Közösség elnöke—az Országos Szövetség elnöke ezalatt Rezsőfi Alajos volt —, ma pedig Kaiocsi Margit vezeti. A Közösség 1.013 fizető tagjával 12 környékbeli magyar egyesületnek ad otthont. Az épület bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy a svédországi magyarok 1848 és 1956 szabadságeszményeinek alapján állnak.

120 személyt befogadó előadótermében március 15-én és október 23-án ünnepi műsorokra kerül sor, máskor itt és a Ház más tágas helyiségeiben előadásokat, miséket, isTHINSZ GÉZA:

Oroszlán a ketrecben

— Útikalauz —

A kislány kíváncsi. Megkérdezi az édesapjától az állatkertben:

— Apuka! Ha egyikünket meg| eszi az oroszlán, hányas villamossal menjek haza?

— Az ötvenhatost ajánlanám, édes lányom. Vagy inkább a nyolcvanhetest? Ki tudja? Nehéz válaszolni az üyen egzisztenciális kérdésekre s a filozófiához különben sem értek, de történelmünk tanulsága szerint azt tanácsolnám, hogy menj át a Ferenc József hídon a Horthy Miklós körtérre, aztán éles fordulattal vágj át a Népköztársa| ság útján (vigyázz, a Rajk László utca nagy kerülő!) egyenesen a Sztálin-szoborig, onnét már csak

■ egy lépés a Forradalom útja, bár hivatalosan A Sajnálatos Események közének nevezik, és ha akkor balra fordulsz a jobboldalon, mára Kádár János Nagyáruház előtt állsz, ott még fagylaltot is kaphatsz, édes lá| nyom, de sajnos fizetni kell érte.

| Különben nem fog kijönni a ketrec■ bői az oroszlán.

(Bodza virág c. új kötetéből)

Regösének

Arcom öledben felejtem, rege, róka, rejtem, öröm terem az öledben, rege, róka, rejtem.

Nagy szükség van türelmedre, rege, róka, rejtem, mint nekem a szerelemre, rege, róka, rejtem, tested-leíked bizalmára, rege, róka, rejtem, szavak Jólbuzdulctsára, rege, róka, rejtem.

Ezért hát e regösének, rege, róka, rejtem, fogadj szíved regösének, rege, róka, rejtem!

V.____________________________

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

J

Nagy Károly, Borbándi Gyula, JakabfTy Ernő a stockholmi Magyar Ház (Bromma) előtt

tentiszteleteket, cserkészfoglalkozásokat, önképzőköri összejöveteleket, kiállításokat, filmvetítéseket, könyvtárat, klubesteket, gyűléseket látogatnak a tagok és az érdeklődők.

Előttünk, 1988 tavaszán Magyarországról Csuika István, Lezsák Sándor és Birinyi József, a svájci Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemtől Bárczay Gyula és Szöllősy Árpád, Amerikából pedig Lipták Béla tartott itt előadást De itt járt korábban Faragó Laura, Ferdinandy György, Gosztonyi Péter, Illyés Kinga, Kányádi Sándor, Konrád György, Lőrincze Lajos, Mózsi Ferenc, Petri György és Varga László is sok más vendégelőadó mellett

Május 15-én, vasárnap, a közös ebéd után kerekasztal-beszélgetés „Magyarságtudat —anyanyelvoktatás: tanárok, szülők, intézmények feladatai és lehetőségei” címmel. A kölcsönös bemutatkozások után a harminc résztvevő kicseréli tapasztalatait. Közös a vélemény: a magyarság külföldi megtartásának egyik legfontosabb tényezője a magyar közösségi élet.

Este 6-kor zsúfolt a nagyterem. Előadásunk után kérdések, vita, hozzászólások. Vacsora után mintegy harminc résztvevővel még éjszakába nyúlóan folyik a szervezett beszélgetés az európai és az amerikai magyar életről, irodalomról, az Anyanyelvi Konferenciáról mint nemzetközi magyar művelődési, tudományos és kulturális programról, és a Magyarok Világszövetségéről mint a magyarországi egypártrendszerű kormányzat egyik politikai, adminisztratív szervéről, a magyarországi fejleményekről és a Kárpátmedence magyar nemzeti kisebbségeiről. A beszélgetést, vitákat mindvégig demokraükus nyitottság, őszinteség, tolerancia és a tényekkel szembesülő nézetek revideálására való készség jellemzi.

Május 16-án, hétfőn, egész napos pedagógustovábbképző szeminárium a stockholmi és környéki anyanyelvi oktatóknak a Magyar Házban, az SMO Szövetsége Iskolabizottsága és svéd tanügyi hivatalok közös szervezésében. Huszonkét tanár, tanító, óvónő cseréli ki tapasztalatait és hallgatja meg Borbándi Gyula előadását a nyugati magyar szigetekről, irodalomról, publikációkról, valamint az én beszámolómat az amerikai magyar nyelvoktatás és az Anyanyelvi Konferencia tankönyvkészítő munkájának módszereiről.

Délután Szente Imre költő és műfordító, egyetemi tanár előadását hallgatjuk, akinek több tanítványa is részt vett a továbbképző , napon. (Egyébként nagyszerű magyar népdal-„nótafa” is, amit egy jó hangulatú együttdaloláskor magunk is megtapasztalhattunk.) Az ő magyar fordításában jelent meg Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport c. munkájának első négy része, két kötetben, 1.100 oldalon, és tavaly jelentette meg a Kalevala teljes fordítását „szemnek próza, fülnek költészet” formában, rengeteg leleménnyel, ízes, gyönyörű magyar nyelven. Előadásában ismertet egy svéd nyelven most megjelent tanulmánykötetet a romániai magyar kisebbség elleni etnocídiumról (Ungama I Trannsylvanien, Stockholm, Contra Förlag, 1988, 160 o.) és felolvas az általa fordított Kalevalából. Mindkét könyv megjelenése az SMO Szövetsége támogatásának is köszönhető.

A beszélgetések sok módszert, tapasztalatot hoznak napvilágra; megismerünk egy új tankönyvet is, Mérvéi Ferenc (és Szabó Ilona): Magyarék—Familjen Magyar című, 325 oldalas taneszközét, amelynek egymással szembeni magyar és svéd nyelvű oldalai a kontrasztív nyelvoktatás előnyeit igyekeznek érvényesíteni. Közös a pedagógusok véleménye: a svédországi magyar nyelvoktatás jövőjéhez fontos a tanítók, szülők, gyermekek és a magyar közösségek szoros együttműködése.

(Köv. a befejező rész)

Megjelent NAGY KÁROLY

Szigetmagyarság

és

szolidaritás

c. könyve

CSOÓRL SÁNDOR VÁ VAL

a CORVIN Kiadó gondozásában (5582 Gatineau, #11, Montréal, gué. H3T 1X7, Canada)

Részlet az előszóból:

Az emigrációt korunkban 6 se látja szerencsétlenségnek és végzetnek, de fölmagasztosíthatónak se gondolja. Tárgyilagosan megítélve:

küldetésnek ítéli, magyarságra olya kadtak rá, atnelye ban épp az emigrá

Főként manapság, amikor a tórténebni tennivalók szanek jórészét a legszabadab: végezhetik el.

rgődő

> magyarol

magyarok érdekképviselete a nemzetközi nyilvánosság előtt, a politikát befolyásoló nemzetek tájékoztatása, és ilyen a hazai ellenzék hangjának a fölerősítése, védelme, vagy az 56-os magyar forradalom történelmi szerepének a fönntartása a tudatban, kint a nagyvilágban s részben Magyarországon is...”

Csoóri Sándor

10 dollár

I Magyarság

I____

MEGRENDELHETŐ:

jlusz 1 dollár postaköltség) beküldése ellenében a CORVIN Kiadótól (a Nyugati :ímén) és a PÜSKI könyvesbolttól: 251 E. 82nd St., New York, N.Y. 10028, U.S.A.