Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9-10. szám
1988. szeptember-október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 11. oldal Üzenetek, interpellációk Grósz Károlynak r-----------------------------------------------------------------^ TŰZ TAMÁS: Ennyi volt az egész Mint arról lapunk július-augusztusi számában beszámoltunk, Grósz Károly magyar miniszterelnök 1988. július 24-én a New York-i Intercontinental Szálló egyik termében találkozott az amerikai magyarság mintegy 150 tagjával. Beszámolója után Házi Vencel nagykövet hét meghívottnak adta meg a szót. Az alábbiakban Nagy Károly felolvasni tervezett és Bodnár Gábor felolvasott felszólalását közöljük. (Hámos László felolvasott felszólalása a 9. oldalon olvasható.) azon a reggelen különös hallgatásom nem volt panasz se fegyelem csak döbbenet a megtört szép varázson tekintve azt hogy a valóság A nekem küldött meghívólevél a magyar kormányzat azon óhaját fejezi ki, hogy Amerikában élő magyarok segítsenek hidakat építeni a két ország között. E hídépítő munka feltételeiről szeretnék itt két dolgot mondani. Az 1960-as évek második felében általunk innen, Amerikából indítványozott és Kodály Zoltánnal, Ilylyés Gyulával, Váci Mihállyal közösen kezdeményezett első Anyanyelvi Konferenciát 1970-ben rendeztük meg Debrecenben. Azóta Magyarországon és Nyugaton élő magyar szakemberek együtt munkálkodnak a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásán, vagyis azon, hogy a Kárpát-medence magyarsága a jövőben is számíthasson hídépítőkre, külföldi érdekképviseletre. Az anyanyelvi mozgalom immár 18 éves nemzetközi munkájának sok gondja közül van egy, ami most már súlyosan akadályozza további együttműködésünket. Ez pedig az, hogy Nyugaton mondott, írt és nyomtatott szavainkat postai és határcenzúra miatt csak erősen korlátozott körülmények között tudjuk eljuttatni a munkatársainknak. Jövőre a VI. Anyanyelvi Konferenciát rendezzük Kecskeméten. Feltétlenül szükségesnek tartjuk és elvárjuk, hogy addigra az új magyar kormányzat szüntesse meg a szavainkat, írásainkat sújtó cenzúrát, állítsa helyre a köztünk megépült hidakon a kommunikáció mindkét irányú, teljes emberi szabadságát. Egy másik itteni gondunk a magyarság nyugati megbecsülésével kapcsolatos. Olvastuk a Miniszterelnök Úr szavait angolul az amerikai és az európai Newsweek-ben, és magyarul a budapesti napilapokban az 1956-os magyar forradalomról. Mi, akik azt személyesen átéltük, tudjuk, hogy állításai nem felelnek meg a valóságnak. Megtapasztaltuk azt is, hogy Amerika és más nyugati országok népei szemében mekkorát emelkedett a Németh László által 56-ban „emelkedő nemzetnek” nevezett magyarság az 56-os forradalom alatti szabadságszerető és demokratikus magatartásáért. Ez a megbecsülés és tisztelet olyan értékes erkölcsi tőke és hitel, amelyet roncsolni a nemzetnek okoz kárt, és amelyre felelősségteljesen építeni az összmagyarság érdeke. Ezért sürgősen szükségesnek tartjuk az új magyar kormányzat részéről az 1956-os magyar forradalom történelmi igazságának teljes rehabilitálását, és azokét is, akiket a forradalom előtti és utáni években jogaik, szabadságuk, életük elvesztésével sújtott a rendszer. Nagy Károly Mi a Magyar Cserkészszövetség Intéző Bizottságának tagjai, jóleső érzéssel olvastuk dr. Benda Kálmán Szegeden „A Magyar Cserkészet története” című kiállítás megnyitóján elmondott beszédét. Az általa rögzítettek szerint „a mozgalom olyan részlete a magyartörténelemnek, a két világháború közötti fejlődésének, amelyet nem kell szégyenlenünk, és amelyet nem kell letagadnunk”. A neves történész veretes mondataiból új idők érkeztét következtetjük. Megelégedéssel olvastuk a szegedi kiállítás ismertetőjében: „A Magyar Cserkészszövetség rendkívül fontos kulturális missziót tölt be az emigrációban. Sok helyütt a fiatalok magyarságmegőrzésének egyetlen formáját jelenti. ” Magyarország hivatalosai nemrégiben még olyan „idejétmúlt” fasiszta intézménynek jellemezték a cserkészetet, amiről beszélni sem illett. Örvendetes, hogy ma már egyre nagyobb számban jelennek meg a cserkészet értékeit és magyarságszolgálatát ismertető, tárgyilagos hangú írások. Ez az örvendetes fejlődés indít bennünket arra, hogy felhívást intézzünk az illetékesekhez. Engedélyezzék Magyarországon az Isten, a Haza és az embertársak szolgálatára nevelő cserkészet működését. Ez mind a magyar ifjúság, mind a magyar nép alapvető fontosságú érdeke. Magunkénak valljuk Mészáros István cikkének kérdését és válaszát (Új Ember, 1988. június 5.). „ Van-e időszerű mondanivalója a cserkészetnek a mai magyar ifjúság számára? A leghatározottabban igennel kell válaszolnom. A cserkészet számtalan értékel ül tetett a gyerekekbe. ..a munka becsületét, megkövetelte az igazmondást, a tisztességet... vallásos nevelést is adott, de nem volt politikai ...mozgalom. ... Elsődleges értéknek tartotta a szolgálatot (ahol tud, segít)." Külföldi eredményeit alapul véve, cserkészetünk tud és képes ma is embert és magyart nevelni. Erre Magyarországon is kétségtelenül szükség van. Harmadik törvényünk szellemében örömmel nyújtunk segítő kezet, ha erre kémek bennünket Nem szándékunk a külföldi magyar cserkészetet Magyarországra átültetni. A cserkészetre váró otthoni feladatok számottevően különböznek a kintiektől. A megoldáshoz vezető utat Magyarországon kell keresni és megtalálni az otthoniaknak, ahogy a külföldi útkeresés a mi feladatunk. Az utat kereső otthoni „újraalapítókat” szívesen látnánk Fillmore-ban, a Sík Sándor Cserkészparkban vezetőképző táborainkban, hogy megoszthassuk velük tapasztalatainkat. Bodnár Gábor mély sűrűjében élek hangnem váltás se volt se meglepő ítélet bimbózni kezdtek már a rózsák ennyi volt az egész a levegőben megállt keze röpte s kezdetét vette az emlékezés árnyékba menekült hogy ott ragyogjon mindörökre J értem már most hogy még sokáig öleli őt a messzeség hogy hosszú út van még odáig még szétnyílik a felhőkárpit s meglátom repdeső kezét Celebrate the World's First Multiculturalism Act It belongs to Canada Canada's Multiculturalism Act is now a reality — and a first for the world. The Act will promote an increased tolerance and understanding among all Canadians as we work to ensure a land free of prejudice and discrimination. And the Act affirms in statute the constitutional right and freedom of Canadians of every origin to preserve, enhance and share their cultural heritages. The Government of Canada recognizes multiculturalism as a fundamental characteristic of the Canadian identity. It is the heart of the land we call Canada. The land we call Home. Please send me information about the world's first Multiculturalism Act and a copy of the proclamation suitable for framing. LANGUAGE PREFERENCE: □ English □ French Please print clearly: NAME:_________________________________________ ADDRESS:_____________________________________ ____________________CITY:_____________________ PROV:_________________POSTAL CODE:__________ Mail to: Canadian Multiculturalism Act Dept, of the Secretary of State of Canada Communications Branch Ottawa. CANADA K1A 0M5 ............................................................... ■♦I Department of the Secretary of State of Canada Gerry Weiner, Minister of State for Multiculturalism Secretariat d’Etat du Canada Gerry Weiner, Ministre d’Etat au Multiculturalisme Canada
