Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
1988. július-augusztus Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal (A Nyugati Magyarság irodalmi melléklete) CZIGÁNY LÓRÁNT: NAGY GÁSPÁR KÖSZÖNTÉSE*---------------------------. a sír Nincs sehol a gyilkosok a sír a test Nincs sehol se ITT a test se OTT a csont Nincs sehol a gyilkosok a csont (p.s.) egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI Ez a negyven szóból álló költemény Nagy Gáspár 1949. május4-én született a „Örök nyár; elmúltam 9 éves” címen a tata- Dunántúlon, Zalaegerszegtől északra, egy bányai Új Fonás 1984 októberi számában költői nevű faluban; Bérbaltaváron. Családi jelent meg. A negyven szóból kilenc, tehát a hátteréről korai verseiből hallunk hírt: népi költeménynek majdnem negyedrésze hatá- származását megvallja, a természet közelérozott névelő, mely kétszer a sírt, kétszer a ben s azzal harmóniában nőtt fel. A pannontestet, kétszer a csontot és háromszor a gyil- halmi bencés gimnáziumban érettségizett, s kosokat határozza meg, ha nem is néven ne- Szombathelyen szerzett diplomát népművevezi őket. A vers tipográfiai elrendezése lép- lő-könyvtáros szakon. Intellektuális eszmélcsőzetesen tördelt, kivéve a postscriptumot, kedése a hatvanas évek végére esik: amikor mely egyetlen tömbben vágódik az olvasó Párizsban majdnem „a képzelet vette át az szemének, s rímelése a tizenhatodik századi uralmat”, amikor ruritániai harckocsik herhistóriás énekekből jól ismert ragrím, a főné- nyótalpa csikorgóit a prágai Szent Vencel tévi igenév „-ni” végződése, melyet nagybetű- ren, s bergengóciai repülők bombázták a vivel írta szerző, és mely így „tipográfiai rím”- etnámi dzsungelt, amikor kábult tekintettel ként felelget a vers főrészében szintén há- virággyermekek lófráltak a nagyvárosokromszor megismételt „Nincs sehol” ke- ban, s hazánkban is pezsdült az ájer. ményhangúan kopogós, abszolút tagadásá- Nagy Gáspár 1968 óta ír és az elmúlt húsz ra. A vers formális elemzése tehát az íráskép év alatt öt verseskötete jelent meg. Ezek: Koismerete nélkül lehetetlen: tipográfia és tar- ronatűz (1975), Halántékdob (1978), Földi talom duális egységben teljesedik ki, ugyan- pörök (1982), Áron mondja (1986) és Kiúgy, mint ahogy az említett tizenhatodik szá- biztosított beszéd (1987). Életrajzi adataizadi históriás ének is csak a dallammal duális hoz tartozik még, hogy az írószövetség úgyegységben, tehát énekelve bontakozik ki a nevezett „belső” titkára volt 1985-ig, hatásmaga teljességében. körébe tartoztak a vidéki írócsoportok, fo-Ennyit várnék el a londoni egyetem vizs- lyóiratok és irodalmi körök. A Radnóti-díjas gázó hallgatójától ex abrupto, tehát rögtön- (1977) költő az alapítók felkérésére a Bethzött verselemzésként, ismereden szöveg len Gábor Alapítvány titkára, 1971 ótaBudamegközelítése kapcsán: a szerző nevének is- pesten él, kenyerét szabadúszóként keresi és méretét nem követelhetném meg. A londoni háromgyerekes családapa. Mindezeket az egyetem magyar szakos hallgatóinak sokat adatokat, persze, lexikonból is megtudhatkell olvasniok, de nem élnek a kortárs iroda- nánk, ha lenne olyan magyar irodalmi lexilom vonzásában, s rejtjelezett üzenetek kibo- kon, ami nem emberöltővel ezelőtt jelent gozásához csak véleüenül rendelkezhetnek meg. ismeretekkel. Budapesti egyetemi hallgató- Nagy Gáspár katolikus és dunántúli, szetól viszont nem is kellene kérdeznem, hogy mélyisége mégis protestáns és keleti akaratú; milyen megfejtést tudna javasolni a tipográ- pannon lágyság helyett szikár tartás jellemzi, fiailag kiemelt „NI” tisztázására: a hivatko- s a népi ihletettségű költőknek ahhoz a fiatal zási rendszer: a sír, a test, a csont, ami „nincs nemzedékéhez tartozik, amelyiknél a népiseitől” , azonnal nyilvánvalóvá tenné egy má- ség már nem el- és bezártság, hanem csupán sodéves Eötvös-kollégista előtt a mono- lojalitás és tartás. Formatív évei alatt a mindgramnak is olvasható „NI” jelentését, épp- nyájunk által megkedvelt „Kormos költőúgy, mint ahogy természetesnek vettem, vei” dolgozott együtt a Móra Ferenc kiadóhogy minden hallgatóm tudja, miért dátu- nál. „Kormos költő”, ahogy nekünk bemumoz Esterházy Péter több művében minden tatkozott Párizsban negyedszázaddal ezelőtt naplóbejegyzést június 16-ra monomániás a Latin Negyed kávéházaiban sakkozó, törendszerességgel. méntelén Gauloise cigarettát és tömény sze-Rejtjelezett irodalmi rébuszok megfejté- székét fogyasztó költő, hazatérte után, a hatsével nemcsak magyar szakos hallgatók fog- vanas évek végén fiatal tehetségek istápolója lalkoznak az egyetemen, hanem az államosí- lett. Nagy Gáspár szellemének is mentora, tott irodalom hatalmi apparátusának tisztvi- verseinek nyesegetője volt s a „Kormosselői is, s ezért a kis példányszámban megje- egyetemet”, ő nevezi így egy interjúban lenő tatabányai irodalmi lapban leközölt (Staféta, 1987/IV.), büszkén vállalta; s hálánegy ven szó országos üggyé vált: a szerkesz- ját azzal rótta le, hogy kiadta Kormos István tői eligazításon kipécézett Nagy Imre-em- prózai munkáit (A vasmozsár törője, 1982), lékvers híre futótűzként terjedt el. előzőleg pedig a Kormos Istvánról szóló és neki ajánlott verseket (Műhely, 1979). ______________ Ha Kormos István volt Nagy Gáspár mes•Részletek az Európai Protestáns Magyar tere- Na§y ^szl0> Jékely Zoltán és Illyés Szabadegyetem liebfrauenbergi konferenciáján. Gyula a példakép, a szintén dunántúli Nagy 1988. május 8-án, Nagy Gáspár szerzői estjén el- László hasonló alkat egy nemzedékkel kohangzbtt bevezetőből. *' / r, rabban, a sárkányölő „Szent György napján 1988. junius 16., budapesti Újköztemető, 301-es parcella: NAGY Gáspár versét mondja az 1956-os forradalom megtorlásául kivégzettek sírjainál tartott megemlékezésen. Mellette (jobbján) Fónay Jenő és (balján) Kőszeg Ferenc. (Fotó: Nagy Piroska) született” Jékely feszes formaiskola, és Ilylyés Gyula, nos, Illyés Gyula az alfa és az origó, mérce és hivatkozási rendszer. Ezeket a mestereket Nagy Gáspár deklaráltan vállalja a „Halálon túl” című versében (Tiszatáj, 1983/10), s költészete ezekkel a periméterekkel illeszkedik a hagyomány vonulatába. Költészetének másik meghatározója, az ősök és elődök mellett: hatvannyolc. Igen, hatvannyolc, amit már nem hétévesen, mint ötvenhatot, vagy kilencévesen élt meg; s hatvannyolc, Szabó Zoltán szavaival „a teljes emberi élet lehetőségeiért forrongó ember” küzdelmeinek az ötvenhat után következő állomása, s ennek jelentőségét csak most kezdjük megérteni, éppen napjainkban. Mert ötvenhat nem a vég volt, hanem akezdet. Irodalomtörténészhez méltó feladat lesz majd hatvannyolc politikai eseményeinek és az akkoriban lezajló művészeti tudattágulás és lépésváltás, a szexuális tabu feszegetésének, a kábítószeres kultúrának az egymásra hatását megvizsgálni a magyar irodalomban is. Mert az ma már kétségtelen, hogy ezek a világban keresztül-kasul áramló hatások megérintették azt a fiatal nemzedéket is, melyhez Nagy Gáspár is tartozik, bár ő maga csak most jutott el a Lajtán-túlra. A népi írók első nagy nemzedékében néhányan csak „hagyományaink belső udvarában” érezték otthon magukat, s úgy vélték, minden külső hatás befogadásáért a múlt, a hagyomány egy részével fizettek. Nagy Gáspár természetes magabiztonsággal írja le Sorén Kierkegaard nevét, s ha akarja, ugyanúgy nyaggatja, csavargatja vagy töri össze a szavak jelentéstartományát, mint neoavantgarde kortársai. Mindez csak azt jelzi, hogy a fiatal népi írók nem cammognak „lassacskán”, négyökrös szekérrel a koráramlatokat rafináltabban befogadó társaik mögött. Akadémikus igyekezettel megáldott kollégáim a fiatalabb népi írók szembesülését a koráramlatokkal „népi szürrealizmusnak” vélték sokáig. Amíg ez az elnevezés Tamási Áron esetében indokolt volt, már Nagy László esetében is kortévesztés: ne aggassunk mindenáron cifraszűrt vagy csikóbőrös kulacsot olyan költők nyakába, akik tudják magukról, hogy önmegvalósításuk forradalmiság. Ha mármost Nagy Gáspár toposzairól kellene szólnom, akkor elsősorban a nemzeti múlt egyes mozzanatainak konstans jelenlé- * téről beszélnék. Komor felhangjai ellenére is bizakodó, mert hiszi, hogy lehet „még egyszer ünnep a világon”. Pedig: „Megfogyva is törve is / mi már itt alig élünk / percek vagy napok kellenek csupán / s felmondják legré---Szeretettel köszöntjük az 1988. évi ITT-OTT konferencia vendégeit, a Nyugati Magyarság barátait és olvasóit! V_______________________J gibb vétkünk”. Helyzetjelentései precízek: „bokáig mindörökre a Donban állunk”; „az ország elefántfülekkel kabarét hallgat”. Ötvenhattoposza váratlan összefüggésekben is felbukkan: „míg bezümmög a Moszkva térre / a kitömött 56-os busz / várakozásunk menetrendjéhez tárgyilagosan is igazodva”. „Két nyárfa a hódoltság korában (Föllelt janicsámapló 1556—57-ből).” „Október vértanús lapjain veletek / vannak a megszakadt szívűek.” A kezdetektől fehér, fényes, hideg, kemény tárgyak uralják verseit, melyek azonban sohasem fémesek vagy törékenyek, mint József Attila tárgyai, „kikapcsolom az éjjelt / ne fogyasszon több sötétet” — írja már 1977-ben. „Istállófehér”, „üveghegy”, „fényes üveg”, ,'Jkórházi fehér”, .jégostyák” bukkannak elő minduntalan. A hang is kemény, szigorú, katonásan pattog, kérlelhetetlenül életre-halálra folyik a küzdelem: „A halántékon lőtt versek emlékműve mögött”, „nyelvem pallosával” folyik a versbeszéd, a szavak ölnek és megöletnek „falfehéren... / verssé gyilkolt szerelmeim mögött”. így jutunk el a „kibiztosított beszéd” csontig faragott egyszerűségéhez... (---------------------------------------------------------------^ A BETHLEN ALAPÍTVÁNY KÖZLEMÉNYE Március óta külföldről közvetlenül is támogatható a Bethlen Gábor Alapítványnak az összmagyarság érdekében végzett működése. A támogatásokat a következő címre és számlára lehet küldeni: BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNY Devizaszámlaszám: B054946/27 Országos Takarékpénztár Központi Deviza Fiók 1051 Budapest, Münnich F. u. 6. >JÍ J Jj j> ■, A.'hH*.li*«lli.i! JT
