Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
pgTVHW APPRgsg: 5582 Gatineau Ave., #11 Montréal, gué. H3T 1X7 Canada NYIJ6ATI MAOAlSÁi Hungarians cf the West - Hcngrois d’Cccident VII. évfolyam, 7-8. szám 1988. július-augusztus A DEMOKRATIKUS ÉS NEMZETI SZELLEMŰ NYUGATI MAGYARSÁG LAPJA Ara: Kan. $2.50, US-$2.00 TILTAKOZUNK! Etnocídium Romániában — már bulldózerrel is Szolidaritás a magyar nemzeti kisebbség védelmére Romániában jelenleg 13 ezer falu van. A Román Kommunista Párt főtitkára 1988 tavaszi hónapjaiban egyre sürgetőbb direktívákkal jelentette be több ízben, hogy ez év őszétől kezdve 2000-ig mintegy 8000 falut felszámolnak. A program eddig ismertté vált hírei szerint a falvak lakóházait, középületeit, iskoláit, templomait, temetőit bulldózerekkel lerombolják, helyüket szántófölddé alakítják, lakosságát agrár-ipari központok lakótelepeire kényszerítik költözni. Sok ezer emberi közösség szándékos kiirtása, történelmi hagyományainak, egyedi értékű kultúrájának, nyelvének, szokásainak, népművészetének, műemlékeinek, házainak, iskoláinak, sírjainak erőszakos elpusztítása az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény. Az emberellenes cselekményeknek abba a kategóriájába tartozik, amelynek legvégletesebb, életeket kioltó formája modem történelmünkben a hitleri zsidógyilkolás, Hirosima és Nagaszaki atombombával való lerombolása és a sok milliós sztálini emberirtás volt. A romániai falupusztító program terve nyolcezer emberi közösséget fenyeget. Román, magyar, német, ukrán, szlovák, délszláv, zsidó, cigány és egyéb kultúrájú gyermekek, nők, férfiak millióit, akiknek zsarnoki hatalom tervezi megsemmisíteni, a földdel egyenlővé tenni eddigi hagyományos életét, nemzedékek vérrel védett, verejtékkel épített otthonát. Minket, magyarokat végzetesen sújtana e pusztítás. Hiszen a magyar nyelv és kultúra ma is eleven bölcsőhelyeinek százait ítélte halálra az embertelen hatalom, olyan évezredes „tiszta forrásokat”, amelyeknek kincses életvizétől is virágzik magyar nemzeti kultúránk mind a mai napig. Hargita megye 236, Fehér megye 658, Maros megye 487, Bihar megye 435, Kolozs megye420, Szatmár megye 226 és Kovászna megye 122 falujából sok százat tervez lerombolni a román kommunista diktatúra. Az utóbbi években egyre vadabb etnocídium pusztítja a magyarság kultúráját Romániában. A politikai rendőrség gyilkosságai, atrocitásai és börtönei, az egyetemek, iskolák, templomok bezárása, a sajtó, könyvkiadás, színház, rádió, művelődési társaságok hatósági betiltása, a magyar nyelv használatának büntetése emberi és magyar nemzeti jogaitól fosztja meg nap mint nap a magyar nemzet több mint kétmilliónyi tagját Az új falupusztító program terve ránk, magyarokra nézve kulturális tömeggyilkosság tervével egyenlő. Tiltakozunk mint emberek a sokkultúrájú romániai embertársainkat fenyegető falupusztítás és tömeges deportálás ellen! Tiltakozunk mint magyarok a több mint kétmilliónyi magyar testvérünket nyomorító etnocídium ellen és ennek egyik legembertelenebb formája: falvaik lerombolása, közösségeik elpusztítása ellen! Felhívjuk a Nyugat magyarságának minden egyénét, egyházát, egyesületét, szervezetét, hogy minden lehető módon, fórumon és nyelven tájékoztasson mindenkit e készülő falupusztító akcióról és tiltakozásával segítsen veszélyeztetett magyar testvéreink védelmére késztetni a világ közvéleményét! Május óta világszerte tiltakozó megmozdulásokat rendeznek a romániai faluromboló terv ellen magyarok és nem magyarok egyaránt. Elítélő cikkek jelennek meg a világsajtóban — még Csehszlovákiában és Jugoszláviában is! —, hivatalos, szervezeti és egyéni tiltakozások, beadványok sürgetik a pusztítás megakadályozását. Washingtonban a képviselőház és a szenátus a Hungarian Human Rights Foundation kezdeményezésére törvényjavaslatot tárgyal ebben az ügyben, amely az amerikai kormányzatot határozott lépések megtételére sürgeti. Tüntetéseket rendeztek Nyugat-Európában több helyen is, Torontóban és Ottawában június 20-án, Washingtonban június 23-án, Bécsben július 7-én. A legnagyobb tüntetést Budapesten rendezték június 27-én, este 7 órai kezdettel. A Hősök terén a hivatalos becslések szerint 30-50 ezer ember volt jelen, más szemtanúk szerint a résztvevők száma elérte a 200 ezret is. A tömeg elénekelte a Himnuszt és a Székely Himnuszt, majd Csurka István beszéde után — amelyet Bubik István színművész olvasott fel — transzparensein több száz veszélyeztetett magyar falu nevével a Thököly útra vonult. A fáklyás felvonulók memorandumát a román követség zárt ajtókkal fogadta. Visszatérve a Hősök terére, megkoszorúzták Szent István és Szent László szobrait, majd az Ismeretlen Katona emlékművénél Csurka István rövid beszéde és a Szózat zárta a végig békés, méltóságteljes, de elszánt tüntetést. Több transzparens ezt követelte: „El a kezekkel a faluktól!”, „El a kezekkel a történelemtől!” A tüntetést Lech Walesa táviratban üdvözölte. Egyes hírek szerint ugyanabban az időben Lengyelországban, Jugoszláviában és Németországban is tüntettek a romániai falvak védelméért. Június 28-án Ceausescu egy központi bizottsági ülésen mondott beszédében soviniszta, nacionalista, antiromán és antiszocialista akciónak nevezte a budapesti tüntetést és elrendelte a kolozsvári magyar főkonzulátus azonnali bezárását, diplomáciai testületé és személyzete 48 órán belül kellett elhagyja Romániát. Elrendelte továbbá —és híreink szerint el is kezdték — a magyar-román határvonal aknásítását, a határátkelők lezárását is. Július 1-én a magyar Országgyűlés tiltakozó állásfoglalást szavazott meg, mely kimondja: „A településszerkezet ilyen jellegű átszervezése... (és) a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye.” A lerombolásra kijelölt romániai falvak első listáin eddig négy vármegye 39 magyar közössége szerepel, éspedig: KOVÁSZNA MEGYE: Almás, Bölön, Csomortán, Élőpatak, Esztelnek, Illyefalva, Kisbacon, Kisborosnyó, Lécfalva, Magyarhermány, Miklósfalva, Miklósvár, Pólyán, Szárazajta, Zalán, Zalánpatak. HARCITA MEGYE: Andrásfalva, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Orotva, Pálpataka, Székelyderzs, Székelyzsombor, Szentábrahám. TEMES MEGYE: Bodó, Bogva, Józsefszállás, Kisberekszó, Magyarszentmárton, Sándorháza, Szapáryfalva, Ótelek. ARAD MEGYE: Ágya, Bélzerind, Feketegyarmat, Simonyifalva, Szapáryliget, Székudvar, Vadászi. r E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Szolidaritás a magyar nemzeti kisebbség védelmére (1) Grósz Károly Amerikában (1 és 2) Lezárult a Kádár-korszak (3) Budapesti megemlékezés az 56-os mártírokról (4) Fodor Sándor: Jegyzetek egy moszkvai tanulmányúiról (5) Csurka István: A méltó emberi élet biztosításáért (6 és 11) IRODALMI MELLÉKLETÜNK: Bisztray György, Czigány Lóránt, Görömbei András, Györgyey Klára, Pomogáts Béla, Vitéz György írásai, Gömöri György, Nagy Gáspár, Nagy László versei (7-11) Für Lajos: Méltó helyet az áldozatoknak! (12) Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének 13. konferenciájáról (13) Erdélyi menekültek Magyarországon — az otthoni sajtó tükrében (14) Megyesi Gusztáv: Felszabadulás vagy „okkupácija”? (15) FÓRUM - hírek, események (16) Kiss Dénes, Megyeri György, Vitéz György versei. Nagy Piroska magyarországi dokumentum-felvételei r 1 Grész lárcly Amerikában Elhagyják Magyarországot a szovjet csapatok? k j A New York Times 1988. július 9-i száma első vezércikkének ez volt a címe: „U.S. Says Soviets May Pull Troops Out of Hungary”—magyarul: „Az USA szerint lehetséges, hogy a Szovjetunió visszavonja csapatait Magyarországról”. A július 8-i keltezésű cikk többek között a következőket tartalmazza: „Egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata jelentéseket kapott, melyek szerint lehetséges, hogy a Szovjetunió katonai csapatokat fog kivonni Magyarországról.” A Külügyminisztériumban ez ügyben tartott sajtóértekezlet tájékoztatója a következőket tartalmazza:,.Növekvő számban mutatnak jelek arra, hogy a Szovjetunió a közeljövőben készül dönteni csapatainak Magyarországról való kivonásáról. Mi örömmel üdvözölnénk ezt a döntést” A New York Times cikke a továbbiakban arról tájékoztat hogy amerikai hivatalos körök következtetései szerint vagy a Varsói Szerződés tagállamainak Lengyelországban rendezendő csúcskonferenciáján — amelyen Gorbacsov is részt vesz — jelentik be ezt a döntést, vagy pedig Grósz Károly július végi amerikai látogatása során. Magyarországon az 1956-os forradalom óta 65.000 főnyi szovjet haderő tartózkodik: páncélos és gyalogos hadosztályok, valamint légierő — írja a cikk. A Newsweek július 18-i számának „Moving out of Hungary?” című cikke Magyarországról erősíti meg ugyanezt a hírt „Egy magas beosztású magyar tisztségviselő azt mondotta, hogy szovjet katonai források közölték vele: a Kreml illetékesei .elvileg jóváhagyták’ mind a 65.000 szovjet katona viszszavonását Magyarországról.” (Folytatás a 2. oldalon) Budapest, 1988. június 27., Hősök tere. —Tüntetés a romániai magyar és más nemzetiségű falvak védelméért. (Nagy Piroska felvétele)
