Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

1988. június Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal Új menekültjog Ausztriában Bécs, 1988. május 12. — Ausztriai és magyarországi rádióhallgatók és tévéné­zők, valamint újságolvasók a legutóbbi he­tekben olykor naponta értesülhettek arról, hogy Ausztria megváltoztatja eddigi, be­vált menekültpolitikáját. A magyarországi és lengyelországi menedékjogot kérők számának rohamos emelkedése gyors cse­lekvésre késztette az osztrák hatóságokat. A híradások a menekültek soraiban a szálláshelyeken félelmet okoztak. A féle­lemhez az osztrák hatóságok részéről elbi­zonytalanodás, meg nem értés járult. En­nek kiváltója Kari Blecha belügyminiszter egyik intézkedése volt: engedélyt adott ar­ra és utasította Fischer traiskircheni tábor­parancsnokot, hogy fogadja a Magyar Rá­dió és Televízió, majd a magyar sajtó kép­viselőit, mutassa meg nekik a központi me­nekülttábort és engedélyezze a kapcsolat­felvételt A magyarországi sajtó képviselői a menekültek szálláshelyeire is ellátogat­tak. A magyarországi rádióadások — az objektív tudósítás mellett—a régi dogma­tikus szellemben közelítették meg ezt a kérdést, s hiányzott belőlük a nagyobb tár­sadalmi felelősségérzet az egyes eltávo­zottak irányában. Az új helyzet Kari Blecha belügyminiszter Martos Péternek, a Die Pressec. vezető bécsi napi­lap munkatársának 1987. november 23-án adott tájékoztatójában már megemlítette, hogy Ausztria — a menekültek számának állandó növekedése miatt — a közeljövő­ben megszigorítja a menedékjogi kérel­mek elbírálását. Erre a lépésre a lengyelor­szági és magyarországi politikai változá­sok késztetik, főleg azért, mert a/1988 ele­jétől kezdve Ausztria és Lengyelország kö­zött megszűnik a vízumkényszer, b/ azo­nos időponttal kezdődően minden magyar állampolgár külön kilépési engedély („ab­lak”) nélkül külföldre utazhat, s az eddigi 30 nap helyett ott 90 napig tartózkodhat. Ausztria ezektől az intézkedésektől a me­nedékjogot kérők számának emelkedését várja, s ezért ellene lépéseket kíván tenni. A szigorú intézkedések bevezetését ál­talában 1987. december 31-e után várták. A menedékjogot kérők számának emel­kedése 1988 első hónapjaiban — elsősor­ban a lengyelek részéről — be is követ­kezett Amíg 1987. április végéig 94, addig 1988-ban már 1.643 lengyel kért politikai menedékjogot, s első ízben megelőzték a nem annyira növekvő magyarországiakat (1.515). Blecha belügyminiszter szerint, amennyiben Ausztria nem védekezik az újabb menekültáradat ellen, a tavalyi 11.406 menedékjogot kérővel szemben 1988 végére 30.000 új menekültje is lehet az országnak. Ezt azonban szerinte az oszt­rák költségvetés nem bírja el. Gyorsított eljárás bevezetése Kari Blecha belügyminiszter egy 1988. április 26-án tartott sajtókonferencián be­jelentette, hogy „a menekültáradat vissza­szorítására bevezetik a gyorsított eljárást”, vagyis: 1988. május 9-én, 0.00 órától len­gyel és magyar állampolgárok számára Traiskirchenben elsőfokon három nap alatt döntenek. Elutasítás esetén az illető el­hagyhatja a menekülttábort és visszatérhet hazájába. Amennyiben él fellebbezési jo­gával, úgy a lengyel és magyar állampol­gárt visszatartják Traiskirchenben és ugyancsak gyorsított eljárással döntenek fellebbezési kérelméről. Elutasítás esetén, amennyiben az illető önként nem hajlandó visszatérni hazájába, kitoloncolásra is sor kerülhet. Egyelőre még kérdésesnek tűnik, hogy az elsőfokú elutasítási végzés kézhezvéte­le során milyen mértékben fogják a kérel­mezőket — természetesen az anyanyelvü­kön! — felvilágosítani a fellebbezési jo­gukról, s a 14 napos határidő során, a kére­lem átnyújtása előtt, elhagyhatják-e a tábor területét, igénybe vehetnek-e bármilyen menekültügyi tanácsadót, ügyvédet, lel­készt, menekültügyekkel foglalkozó szer­vezetet, stb. A másodfokú ügyintézés idejét 14 nap­ra kívánják korlátozni. Magyar és lengyel állampolgárokat ezentúl nem küldenek menekült-szálláshelyekre. Kérdésesnek tűnik az is, hogy mi törté­nik azokkal a magyar és lengyel állampol­gárokkal, akiknek családtagjai vagy roko­nai külföldön élnek, s kivándorlás esetén kezességet vállalnak értük. Kari Blecha szavaiból arra lehet követ­keztetni, hogy kivándorló, vagyis tranzit menedékjogot kérő személyeket ezentúl Ausztria nem fogad, hacsak az illető be­vándorlókat fogadó államok az általuk el­fogadott személyek ausztriai tartózkodá­sának költségeit maguk nem vállalják. (A kezesség kiterjesztése az ausztriai tartóz­kodás költségeire!) A belügyminiszter vé­leménye szerint erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a bevándorló országok közül pl. az USA 1987-ben 15.000 sze­mélyt fogadott el, ill. vándoroltatott ki. Ebből néhány száz híján 10.000 volt zsidó (8.000 a Szovjetunióból, 2.000 Iránból), a maradék fele pedig örmény. Vagyis össze­sen csak 2.500 személyes keret jutott az összes többi államokra. Blecha szerint hiá­ba fogadják el a magyarokat és a lengyele­ket, alig van eshetőségük a továbbvándor­lásra. Ez túl sokáig tart! Akikre a gyorsított eljárás nem vonatkozik Amiről az előbbiekben tudósítottunk, nem vonatkozik 1. azokra a menedékjogot kért szemé­lyekre, akik 1988. május 8-án 24.00 óráig kértek Ausztriában politikai menedékjo­got, vagyis akiket a megadott időpont előtt felvettek a központi menekülttáborba, avagy akiknek menedékjogi kérelmét szó­ban, távirati úton vagy levélben (a posta­­bélyegző kelte számít!) továbbították az il­letékes osztrák hatóságokhoz; 2. azokra a menedékjogot kérő magyar nemzetiségű személyekre (vagyis nem ma­gyar állampolgárokra), akik csehszlovák, román, jugoszláv vagy szovjet állampol­gárok, s 1988. május 9-e után kértek mene­dékjogot Bizonyos értelemben arra lehet számítani, hogy Ausztria a romániai ma­gyarok irányában a politikai menedékjog megadásánál nagyvonalúbb lesz. „Romá­nia a magyar nemzetiségű állampolgárokat valóban üldözi, ha tehát valaki például arra hivatkozik, hogy magyar mivolta miatt gá­tolva volt a szakmai előrehaladásban, az már szerintem kimenti a Genfi Konvenci­ót” (Blecha osztrák belügyminiszter sza­vai az osztrák TV „Club 2” adásában.) A Magyar Távirati Iroda jelen­tette „Az osztrák kormány megszigorítja a menedékjog kérelmének elbírálását. Ausztriában hétfőtől kezdve gyorsított el­járással bírálják el a magyar és lengyel ál­lampolgárok menedékjogi kérelmeit és az esetek túlnyomó többségében ezeket nem fogják elfogadni —jelentette be Kari Ble­cha osztrák belügyminiszter. Mint sajtóértekezletén utaltrá, Magyar­­ország és Lengyelország lakosai ma már szabadon utazhatnak külföldre, ezért in­dokolatlan, hogy a hazájukba visszatérni nem akarókat Ausztriában .politikai mene­kültekként’ kezeljék, és sokáig államkölt­ségen, az osztrák adófizetők pénzéből gon­doskodjanak ellátásukról. A tapasztalatok szerint a menedékjogért folyamodók zöme nem is szándékozik Ausztriában maradni, hanem ki akar vándorolni tengerentúli or­szágokba, amelyek viszont újabban egyre kevesebb bevándorlót fogadnak Kelet- Európából. Azok, akik nem tudják bizo­nyítani, hogy hazájukban politikailag ül­dözték őket, legfeljebb .gazdasági mene­külteknek’ tekinthetők, de az osztrák állam nem tudja őket eltartani addig, amíg más országokba szóló bevándorlási kérelmüket intézik. Az idei év első hónapjában a tava­lyi azonos időszakhoz képest a külföldről Ausztriába érkezett és menedékjogra szá­mot tartó személyek száma mintegy két és félszeresére nőtt, s ezzel arányosan növe­kedtek az országra emiatt nehezedő anyagi terhek. E probléma megoldására határo­zott el az osztrák kormányzat új intézkedé­seket. A terv szerint az Ausztriában mene­dékjogot kérelmező magyarokat és len­gyeleket mindjárt az országba érkezésük­kor anyanyelvükön írt tájékoztatóban fi­gyelmeztetik majd, hogy igen csekély esé­lyük van a .politikai menekült’ státusának elnyerésére. Kérésüket a jövő héttől kezd­ve első fokon 3 nap alatt elbírálják, az eset­leges fellebbezést pedig két hét alatt. A visszautasított jelentkezőket megpróbál­ják meggyőzni, hogy — ha más országok­ba való befogadásukra sincs kilátás — tér­jenek vissza hazájukba, végső esetben azonban kiutasításuk is szóba jöhet — kö­zölte a miniszter. (MTI)” — Népszabad­ság, Budapest, 1988. május 6. „Kit tekintenek politikai menekültnek az osztrák hatóságok? — kérdeztük Alex­ander Hirschfeldtől, a minisztérium sajtó­főnökétől. A szóban forgó konvenció alap­ján .egyebek között az tekinthető politikai menekültnek, akit hazájában politikai né­zetei, vallása, faji vagy nemzetiségi hova­tartozása miatt üldöznek’. Arra a kérdésre, minek alapján ítélik meg, hogy a kérelme­ző valóban üldözöttnek tekinthető-e, az osztrák belügyminiszter sajtófőnöke kije­lentette: Ezt a tényt a kérelmezőnek kell bi­zonyítania. Természetesen nem tekinthető politikai menekültnek a turista, továbbá az, aki a jobb megélhetés reményében kíván letelepedni, vagy aki más országba akar ki­vándorolni.. ., az ebbe a kategóriába tarto­zó személyeket szükség esetén kitoloncol­ják az országból.” — Népszabadság, Bu­dapest, 1988. május 7. Öntevékenység, tervezés B lecha belügyminiszter az osztrák tele­vízió (Club 2) vitájában említést tett az osztrák törvény értelmében fennálló tájé­kozódási lehetőségekről. Ezt a hatóság tá­jékoztató röplap formájában kívánja meg­oldani. Az osztrák menedékjog értelmében minden menedékjogot kérő a határátlépés­től számított 14 napon belül nyújthatja be kérelmét. A törvény a Genfi Konvenció vonatkozó előírásaira hivatkozva arról is tud, hogy a kérelem akkor is 14 nap lefor­gása alatt nyújtható be, ha valaki üldözte­téséről a későbbiek, vagyis már kint tartóz­kodása során szerez tudomást. Ezt a törvé­nyes lehetőséget kellene most minden ké­relmezőnek kihasználnia, s a hatóságoknál történő jelentkezés előtt érintkezésbe lép­nie menekültügyi szervekkel, jogvédő cso­portokkal (pl. Amnesty Intemaüonal, 1010 Wien, Esslinggasse 15/4, tel.: 66-34-94, 66-33-60), magyar lelkészi hivatalokkal, ügyvédekkel, törvényszéki tolmácsokkal, követségekkel. Felhívhatnák erre a figyel­met az ausztriai magyar intézmények, a régi menekültek, stb. Az állami, intézményes segítségnyúj­tásnak, úgy tűnik, magyarországiak szá­mára vége van. Marad az embertől emberig történő segítés lehetősége, amely elsősor­ban az ausztriai magyar egyházaknak és intézményeknek jelenthet kihívást! Adatok, számok — 1987-ben a magyarországi kérelme­zőknek 0.7%-a kapott politikai menedék­jogot (számokban: 4.689 közül 35); — 1987-ben a romániai magyaroknak 20-30%-a kapott politikai menedékjogot; — 1988. április 26-ig 1.515 magyaror­szági kért menedékjogot; —1988. április 26-án az US A által elfo­gadott, Ausztriában kivándorlásra váró magyarok számát az osztrák belügymi­niszter 1.700-ra becsülte; — Blecha belügyminiszter a menekült­szálláshelyeken 5.500 magyarországiról szólt (Club 2). Sajnos jóval többről van szó még a nemzetiségi magyarok nélkül is; — Magyarországról nem mehetett el „csak 3.200 személy az elmúlt évben” (Magyar Nemzet, 1988. április 26.), ha csupán Ausztriában4.689-en kértekmene­­dékjogot. A visszatérők száma nem lehet ilyen nagy. összeállította: Szépfalusi István lelkész (Ausztria) r—.-------------------.-------> ÁPOLJUK, TANULJUK, TANÍTSUK MAGYAR ANYANYELVŰNKET! Külföldi magyar gyermekek, iskolások, cserkészek, családok legjobban bevált tankönyvei az Anyanyelvi Konferencia kiadványai! Magyarországi és nyugati magyar tankönyvírók, gyakorló pedagógusok, szülők és tanulók közös munkájának, tapasztalatainak kipróbált eredménye e négy játszva tanító nyelvkönyv. A Nyugaton élő gyermekek, fiatalok és felnőttek adottságait figyelembe véve tanítják a magyar nyelvet és kultúrát TARKA LEPKE (6-8 éveseknek) Színes, rajzos, verses, népdalos, mondókás tankönyv az ABC-től olvasmá­nyokig és januártól karácsonyig. MAGYAR SZAVAK VILÁGA (8-12 éveseknek) Olvasmányok (Mátyás-mondák, Eger, a magyar Himnusz, Budapest Debrecen, Szeged), rajzok, mesék, versek (Mátyás anyja, A farkasok dala, Altató, Buba éneke, stb.), népdalok, feladatok. — Olvasást, írást, nyelvtant és történelmet tanít ötletesen, játékosan gyakoroltatva. BESZÉLJÜNK MAGYARUL (12-15 éveseknek) Irodalmi szemelvények a teljes magyar irodalomból, a klasszikusoktól (Balassi, Arany, Petőfi, Ady, József Attila, Móra, Móricz, stb.) a mai alkotókig (Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Sütő András, Faludy György, Dedinszky Erika, stb.). — Történelmi olvasmányok Árpádtól, Szent Istvántól és Körösi Csorna Sándortól Rákóczin, Kossuthon és Széchenyin keresztül Puskás Tivadarig, Bartók Béláig és Kodály Zoltánig. — Versek, nép­dalok, képek, feladatok. HOGY MONJUK HELYESEN (16-20 éveseknek) Harminc alapos leckében érdekes olvasmányok, nyelvtani gyakorlatok, felada­tok, népdalok, képek. Magyar városok, irodalmi szemelvények (Lúdas Matyi, János vitéz, Egri csillagok, Pál utcai fiúk, stb.), történelmi eseményekés szemé­lyek (Eger, kuruckor, 1848—49, Liszt Ferenc, Bartók Béla, stb.). Kaphatók: A NYUGATI MAGYAR KÖNYVESBOLTOKBAN Megrendelhetők: Anyanyelvi Konferencia, 1903 Budapest, P.O.Box 292.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents