Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1988. június Kivándorolhat-e kétmillió magyar? MIKÓ IMRE: Huszonkét év — Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig. Studium, Budapest, 1941, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bem, 1987,275 o. „...mit tehet az erdélyi magyar, ha annak ellenére, hogy ez az életforma lehetetlen, mégis kisebbségi sorsban kell élnie, mert közel kétmillió magyar mégsem vándorolhat ki Magyarországra! ” Ez a mondat—bár lehetne, hiszen tökéletesen illik napjainkra —nem a mai helyzet sommázása, hanem Mikó Imre: Huszonkét év című könyvéből való. A mű az erdélyi magyarság 22 éves, 1918— 40 közötti drámáját mutatja be. A szerzó, ami a hangnemet illeti, igyekszik tárgyilagos maradni, a történész hűvösségét is magára erőlteti, ami teljességgel az önfegyelem csúcsteljesítménye: a könyv ugyanis az események olyan sorozatáról számol be, amit végigolvasni is valóságos szén-Megjelent^ KOVÁCS ERNŐ: • című könyvének II. javított és bővített kiadása. Ára (szállítással együtt): $14.00 Megrendelhető magyar könyvterjesztőknél vagy a szerző címén: Dr. Ernest Kovács, 457 Longmore Ave., Willowdale. Ont. M2N 5C5, ^ Canada. védés, nemhogy mindazt átélni, majd leírni, dokumentálni. Lehetetlen nem észrevenni, hogy az ún. „királyi” Románia minő nagyszerű tanítómestere volt a jelenlegi elnyomó rendszernek. Az I. világháború győztes hatalmai abékeszerződés mellett — saját lelkiismeretük megnyugtatására^) — megalkották a párizsi kisebbségi szerződést Romániával — okmányba öntött, a helyzetet figyelembe nem vevő, jóhiszemű naívság: „A román kormány kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának születési, állampolgársági, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és a szabadság teljes védelmétbiztosítja.” (2. cikkely) A tárgyalt időszak minden román kormánya, mintha kihívásnak tekintette volna ezt a szerződést, mást sem csinált, mint az ellenkezőjét Mikó könyvéből láthatjuk, méghozzá kétséget kizáró dokumentációval alátámasztva, hogy a bukaresti törvényhozástól kezdve a regionális hatáskörben hozott intézkedéseken át az egyéni és csoportos túlkapásokig minden egy átfogó, egyöntetű áramlatnak: a magyargyűlöletnek a része volt. Szinte fájdalmas és a mai helyzetre aktualizálva tragikus, hogy Mikó Imre a 22 éves periódusban jóformán egyetlen emelkedett, tárgyilagos, „európai” hangot sem tudott regisztrálni román részről. Akkori erdélyi magyarjaink sok mindent megpróbáltak a túlélés, a felszínen maradás érdekében. Mikó bemutatja klasszikusnak nevezhető parlamenti küzdelmeiket, népfrontos jellegű szervezkedéseiket, a Spectator (Krenner Miklós) hídverési kísérleteit, más kisebbségi csoportokkal való együttműködési próbálkozásaikat. A sikerhez vajmi kevés esély volt. A román nacionalista hullám ugyanis túl jól paszszolt a világ-/európai politika akkori nagy vonulataihoz és ezt a románok nemcsak tudták és meglovagolták, hanem tevőlegesen is alakították. Az erdélyi magyarok nem számolhattak a háború után legyengített akkori Magyarország hathatós segítségére sem. Ma, fél évszázad távlatából könnyű lenne hibákat találnunk a tárgyalt időszak magyar kisebbségének taktikájában, stratégiájában. Valóban, nem mutatott nyugat-európai értelemben vett demokratikus-polgári látszatot, hogy /volt/ grófok-bárók (Jósika, Bethlen), főispánok (Grandpierre), földbirtokosok (Szentkereszty) voltak a magyarság vezetői. Ez a tisztikar egyrészt önmagát megtagadni nem tudta, másrészt könnyű támadási felületet nyújtott. Az sem volt kimondottan plebejus ízű, amikor a Magyar Pártban, 1922 végén „.. .egyelőre csak mint szavazó vett részt a pártéletben a magyar nép...”. Evvel együtt a románok semmit sem vethettek a szemünkre még ezen a téren sem, sőt Szabó Béni szűcsmester Brassóból „...mint a magyar kisiparosság követe, sokáig egyetlen kisiparos képviselője volt a román demokrácia parlamentjének. .. Ha demokratikusnak, populárisnak hangzott is a román kritika, miszerint a magyarság fő baja, hogy vezetői ugyanazok az arisztokraták, Monarchia-beli főtisztviselők, akik a háború előtt is voltak, a benne rejlő szofisztikát mi sem bizonyítja jobban, mint az 1945 utáni erdélyi történelem. A könyv elolvasását nemcsak melegen ajánlom, de megítélésem szerint a kérdéssel alaposabban foglalkozók—az Erdély magyarságáért napjainkban folyó küzdelem közepette — kötelező olvasmánynak is tekinthetik. Dr. Megyeri György------TŰZ TAMÁS: Jóslat helyett Felruházlak erővel hatalommal szólj nevemben ha egyszer meghalok add szájról szájra mind amit csak mondtam azt is amit a nyelvem csak dadog nem tudhatom persze nem is állítom melyikünk megy el innen majd előbb melyikünk lép át majd azon a hídon amin túl már az égi legelők füvén hal el szép lázadásunk mérge borzongunk kicsit még lidércesen s beleveszünk a mennyei fehérbe nem vesztjük egymást el soha sosem MARKÓ BÉLA (Marosvásárhely): talanítás a talanítás körzetét pontosan megjelölni a talam'tás időszakát kiválasztani kellő számú talamtót toborozni a talanítókat kiképezni a talanító szert szétosztani a talanítók biztonságáról gondoskodni hogy zavartalanul talanítsanak hogy eredményesen talanítsanak a körzet nyugalmát megőrizni fölösleges pánikot nem kelteni mértéktelen károkat nem okozni a legfontosabb tudnivalókat közzétenni talanítani! talanítani! talanítani! talam'tás! talanítás! talanítás! talam'tók! talanítók! talanítók! tál am tunk! tál anítunk! talanítunk! V__________________________________) KULCSÁR LAJOS: 9 A NAGY KÉRDÉS: MIKOR LESZ AZ EMBERBŐL EMBER? (ÉS RÖVID ELBESZÉLÉSEK) Ára (postaköltséggel együtt): $14.00. Megrendelhető a szerző címén: Mr. Louis Kulcsár, 601-1050Chilco St., Vancouver, B.C. V6G 2R8. Canada 1*1 1930 FUNERAL HOME LTD. CANADIAN LOCALLY OWNED 304-18 Ave., CALGARY CLARESHOLM AND OPERATED Phone 228-4422 Phone 625-3212 ,!■ V ■ ■ s •-*<£**; VWfVni Gyász esetén temetkezési vállalatunk együttérzéssel, a magyar hagyományok szerint nyújtja a kívánt szolgáltatást. Forduljon hozzánk bizalommal! Samuel R. fSam) Sorochan, President 228-4422 228-4422 Üj magyar ifjúsági klub Miamiban A templomban, a Baldwin-orgona közelében néhány „külföldi”, vagyis magyarországi magyar hallgatta Nitsch Gábor leírását a 40 esztendővel ezelőtti, több felekezeti összefogó megalakulásról, mindazokról az örömteli és viszontagságos eseményekről, amelyeket mint egykor itt működő lelkipásztor átélnie megadatott. Elbeszélését Bodor László lelkész egészítette ki a legfrissebb eseményekről szóló beszámolójával. Mindeközben odakünn kocsik sorjáztak a parkolóban, egyre többen érkeztek Florida minden részéből (s más tájakról is), sokan hosszú szünet után először, hogy ismét együtt legyenek a Kossuth Polgári Körben, amely tavaszi seregszemléjével a legszebb ünnepre készült a folytatásra. Új magyar ifjúsági klub alakul itt ma: a „J9AGYMIHÁLY GÁSPÁR IFJÚSÁGIKLUB”. Meglepő volt — alighanem bármely vendégnek, lettlégyen bárhonnan vagy bárhova szakad magyar —, hogy itt Miami szívében, milyen ereje van a megfelelő hangsúllyal és szándékkal kimondott, öszszefogásra buzdító magyar szónak: több száz magyar szorongott a sokat látott falak között. Az ünnepély, amelyet a leendő klub főszervezője, a rendezvénysorozatok fő mozgatója, összetartója, Lőrincz Kálmán celebrált, nem szűkölködött megható pillanatokban. Az amerikai, majd a magyar himnusz együtténeklése, a névadó Nagymihály Gáspár személyének felidézése (és a róla készült festmény bemutatása), a polgármester, Honorable Stephen P. Clark (Mayor, Metropolitan Dade County, Florida), elismerő szavai, SpéterErzsébetaszszony nagyhatású beszéde (nemkülönben az ,Jirzsébet Alapítvány’’díjkiosztó ünnepségének Budapesten készült videofelvétele) nagy hatással voltak a jelenlévőkre. A klubot hivatalosan beiktatták, leendő vezetője, Barták Sándor ízes magyarsággal számolt be terveikről, lehetőségeikről. A hivatalos ünnepséget követően Budapestről érkezett művészek adtak ízelítőt a mai magyar életérzés humoros oldalából. A sikeres műsort bál követte. Ennyi magyar... Iskolaalapító szándék (Faust Ilona), elszánt, önfeláldozó szervezőmunka (Lőrincz Kálmán), tekintélyes támogatók (Spéter Erzsébet), meghittegyházi háttér (Bodor László) nélkül lehet, hogy oldott kéve...? A Kossuth Polgári Kör, az új ifjúsági klub, a floridai magyarság 10.000 dollárral csatlakozott az Erzsébet Alapítványhoz, amellyel minden év Erzsébet napján a legjobb honi humoristát kívánják jutalmazni. Szeretnénk remélni, hogy ez a sok nemes szándék egy olyan alapítvány létrehozását is rövidesen lehetővé teszi, amely az Amerikában született gyermekek és ifjak magyarságának megtartását segíti—amíg nem késő... Dr. Bárdos Jenő nyelvtanár (Budapest, Rutgers egyetem, New Brunswick, N.J.)
