Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
1988. március Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal HACYARCRSZÄC Üdülés, tanulás, országjárás Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1988 nyarán is várja a külföldön élő magyar származású 7— 14 éves gyermekeket magyar nyelvi és magyarságismereti táboraiba. A gyermekek az üdülés, a szórakozás mellett korosztályuknak megfelelő játékos formában ismerkedhetnek meg a magyar nyelvvel és irodalommal, az ország történelmével, népművészetével és népzenéjével. DUNAKANYAR, MAGYARSÁGISMERETI TÁBOR Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége első alkalommal szervez nyári tábort a festői Dunakanyar „fővárosában”, Esztergomban. A táborozásra elsősorban 10—14 éves fiatalok (leányok, fiúk) jelentkezését várjuk, akik a nyelvtanulás mellett Esztergom, a Dunakanyar, a Pilis hegység történelmi, műem-JÁTÉKOS MAGYAR A balatonberényi gyermeküdülőben külföldről és Magyarországról érkező gyermekek együtt üdülnek. A külföldi résztvevőknek külön csoportokban egész napos játékos nyelvi foglalkozásokat szervezünk. léki és természeti szépségeivel ismerkedhetnek. A tanfolyam időpontja: 1988. július 7-től 20-ig. Helye: Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kollégiuma. A résztvevőket 8 ágyas szobákban helyezzük el. Részvételi díj: 165,— US-dollár. NYELVI TÁBOROK A gyermekeket közvetlenül a Balaton partján álló modern, jól felszerelt kőépületben, 12 ágyas hálótermekben helyezzük el. Az üdülőben leányokat és fiúkat is fogadunk. I. július 11—20-ig II. július 21—30-ig III. július 31—augusztus 13-ig 1. 10 napos turnus 2. 14 napos turnus Turnusok: (10 napos)) (10 napos) (14 napos) Részvételi díj: 120,— US-dollár 165,— US-dollár A fonyódligeti és balatonboglári gyermeküdülőkben a külföldről érkező és a magyarországi gyermekek ugyancsak közös csoportokban vannak. A külföldről jött gyermekek naponta négy órát töltenek játékos nyelvtanulással, és ismereteket sze reznek hazánk történelméről, iro dalmáról, népművészetéről, és nép zenéjéről. A gyermekeket 12—lösze mélyes faházakban szállásoljuk el. Turnusok: I. június 24—július 5-ig II. július 6—19-ig III. július 20—augusztus 2-ig IV. augusztus 3—16-ig Részvételi díj: 165,— US-dollár. Balatonboglár (fiúk és leányok) Fonyódliget (leányok) Fonyódliget (leányok) Fonyódliget (leányok) A jelentkezési lapokat 1988. május 15-ig, a részvételi díjat bankcsekken 1988. június 1-ig kell meg-SAROSPATAKI NYÁRI KOLLÉGIUM küldeni az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége címére. A Rákócziak ősi városa és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1988 július 17. és augusztus 15. között ismét magyar nyelvi és magyar„ágismereti nyári tanfolyamot szervez külföldön élő, magyar származású 15—18 éves fiatalok részére. A tanfolyam helye: Kossuth Lajos Középiskolai Kollégium, Sárospatak. Részvételi díj (tandíj, ellátás, szállás, kirándulás, útiköltség Budapest és Sárospatak között): 310,— US-dollár. A tanfolyam programja: Délelőttönként (hétfőtől péntekig) tanulás, délutánonként sport- és kulturális foglalkozások (sportversenyek, néptánc, népdal, szakkörök: hímzés, fafaragás, kerámia, főzés, népi hangszerek stb.). A délelőtti program során a résztvevők három órán át a magyar nyelvet tanulják — nyelvi ismereteiknek megfelelő (kezdő, középfokú, haladó) csoportokban. A jelentkezési lapokat 1988. április 30-ig, a részvételi dijat június 1-ig kérjük megküldeni az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének. BAJAI NYÁRI MAGYAR TABOR Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és Baja városa 1988. augusztus első három hetében ugyancsak 14—18 éves, kü'földön élő, magyar származású fiataloknak kínál üdülési és tanulási lehetőséget. A tanulmányi programot a hét öt napján (hétfőtől péntekig) délelőtt szervezzük. Magyarnyelv-tanulás (kezdő, középfokú és haladó szintű), történelmi, néprajzi, művészeti ismeretek oktatása, néptánc és népdal szerepel a programban. A szabadidőt a külföldről érkezett fiata lók az ugyancsak a táborban üdülő hazai középiskolásokkal együtt töltik: sporttal, kirándulással, különböző gyakorlati munkákkal (kerámia, tűzzománc, kézimunka, batikolás stb.). A tábor lakóit Baján, a Petőfiszigeten, a III. Béla Gimnázium kollégiumában szállásoljuk el. Részvételi díj (három hét teljes ellátással): 220,— US-dollár. Jelentkezési határidő: 1988. április 30. A részvételi díjat 1988. június 1-ig kérjük bankcsekken megküldeni. Az érdeklődők az anyanyelvi rendez vényekről további tájékoztatást és jelentkezési lapot az alábbi címen kérhetnek: ANYANYELVI KONFERENCIA VÉDNÖKSÉGÉ, BUDAPEST, BENCZÚR U. 15., H—1905. TELEFON: 225-405 A Szépirodalmi Könyvkiadó tervei nyugati magyar írók munkáinak kiadására Hasznos tudnivalók Szerkesztőségünkbe igen sok—rokonok kihozatalival, Magyarországon élő személlyel kötendő házassággal, peres eljárással, örökléssel, hazalátogatással, hazatelepüléssel, stb. kapcsolatos — kérdés érkezik be, amelyekre eddig csak részben tudtunk válaszolni. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy—a leggyakrabban előforduló kérdésekre válaszolandó—minden hónapban röviden összefoglaljuk a legszükségesebb tudnivalókat egy-egy témáról. Ehhez a Magyarok Világszövetsége által 1985-ben kiadott .Hasznos tudnivalók'*c. könyvecskét haszn áljuk. Esetleges, időközben bekövetkezett változások előfordulhatnak, ezért konkrét esetben mindenképpen ajánljuk amegfelelő külképviseleti szervvel való kapcsolatfelvételt. A peres eljárás A budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó a nyugat-európai és tengerentúli országokban élő magyar írók műveivel kívánja megismertetni a hazai közönséget, hogy — a Kiadó tájékozta tój a szerint—ezeket a külföldön született alkotásokat bekapcsolja az irodalom vérkeringésébe. A közeli években az alábbi kötetek kiadását tervezi: 1. Hegyi Béla interjúi, melyek a nyugateurópai és tengerentúli országokban élő magyar írókkal, költőkkel készített (Határ Győző, Faludy György, Czigány Lóránt, Cs. Szabó). 2. A Vándorének c. kötet folytatásaként új lírai kötet összeállítása. 3. A drámaírók terméséből egy reprezentatív válogatás. Továbbáa Kiadó Faludy György válogatott verseit is meg kívánja jelentetni a költő Magyarországra látogatása alkalmából. Tárgy al ás folyik Ferdinandy Mihály: Kun László siratása c. történelmi esszé-regényének és a spanyol témájú H> Fülöp c. regényes életrajzának kiadásáról. Az 1989-es kiadási tervekben szerepel a Londonban élő Gömöri György tanulmánykötetének kiadása, valamint Ferdinandy György valamelyik kötetének megjelentetése. 1988 Könyvnapjára kerül ki a nyomdából Határ Győző Anibel c. nagyregénye. Honfitársaink vissza-visszatérő gondja az, hogy mit kell tenniük, ha Magyarországon olyan vagyoni vagy egyéb természetű vitájuk támad, amit a másik féllel semmiképpen nem tudnak rendezni. Ilyenkor sajnos nem marad más hátra, mint a bíróság segítségét kérni, az igazság kiderítéséhez, azaz pert kell indítani. A perindítás és a pervitel tekintetében a külföldiek a belföldiekkel azonos jogokkal rendelkeznek. A bíróság azonos szabályok szerint jár el mindkét esetben. A bíróság független, csak a jogszabályok kötik. A jog Magyarországon és külföldön egyaránt kétféle peres eljárást ismer. A büntető és a polgári peres eljárást. A büntetőeljárásra akkor kerül sor, ha valaki a Büntető Törvénykönyvben lefektetett szabályokat megsérti, azaz bűncselekményt követ el. Az eljárást a bűnüldöző szervek általában hivatalból indítják meg. A polgári peres eljárásra akkor kerül sor, ha az érdekelt felek valamely vitás ügyben megegyezni nem tudnak és vitájukban mindketten, vagy csak egyikük a bíróság döntését kéri. Honfitársainkat az esetek döntő többségében apolgári peres eljárás érinti, így a továbbiakban ezen eljárások alapvető szabályaival foglalkozunk. Persze csak a legalapvetőbb szabályok ismertetésére szorítkozhatunk. A peres eljárás sokrétű, mint maga az élet. Az igazság kiderítése nem egyszerű. Ezért javasoljuk, hogy ha perben való részvételre kényszerülnek, gondoskodjanak jogvégzett képviselőről. Perindítás, a perben résztvevő felek A polgári pert a keresetlevél benyújtásával kell megindítani. A keresetlevelet benyújtó felet felperesnek, a másik felet, aki ellen a per indul, alperesnek nevezzük. A per akkor kezdődik, amikor a keresetlevél a bírósághoz megérkezik. Általános szabály szerint a pert az előtt a járásbíróság — jogszabályban meghatározott külön esetekben —, megyei bíróság előtt kell megindítani, amelyiknek működési területén az alperes lakik. Az sem baj, ha a perindító nem az illetékes bíróságnál nyújtja be a keresetlevelet, mivel az hivatalból megállapítja az illetékes bíróságot és a keresetlevelet oda átteszi. A keresetlevelet annyi példányban kell a bírósághoz benyújtani, ahány alperes ellen kívánnak pert indítani. Hiszen a bíróságnak mindegyikük részére egy példányt kézbesíteni kell, hogy védekezni tudjanak. A példányszám tehát ahány alperes van, plusz egy. Ezen utóbbi a bíróság példánya. A keresetlevélben le kell írni avitás ügyet, meg kell jelölni azokat azokiratokat és tanúkat, melyek tartalma, illetőleg tanúvallomása a felperes által állított tényeket bizonyítja. Az írásbeli bizonyítékokat a keresetlevélhez mellékelni kell, de azok újólag is becsatolhatok. A tanúkat teljes név és lakcím szerint kell megjelölni. Le kell írni azt is, hogy a tanúk milyen tényeket, eseményeket tudnak igazolni. Ezek után meg kell határozni, milyen döntést kér a felperes a bíróságtól. Mivel a per tárgya általában értékkel bíró vagyon, meg kell jelölni annak értékét is. Ez az úgynevezett perérték. A peres eljárás költsége (illetéke) ehhez igazodik. Természetesen az eljárás további szakaszaiban újabb bizonyítékokat is meg lehet jelölni, sőt a bíróság hivatalból — tehát anélkül, hogy a felek bármelyike kémé—is elrendelhet bizonyítást az igazság kiderítése érdekében. Hitelesítés Azokban a perekben, amelyekben valamelyik fél külföldi, gyakran előfordul, hogy bizonyítékként külföldön kiállított okiratot, vagy írásban felvett nyilatkozatot kell a bíróság elé terjeszteni. Ezeket a bíróság általában akkor fogadja el, ha az országban működő magyar külképviselet állította ki vagy hitelesítette. Az ismerten szabályok alól az államok közötti megállapodás kivételt tehet. Ezekből sok van és sokféle. Leghelyesebb az általános szabályok szerint eljárni, vagy az illető országban működő magyar külképviseleten érdeklődni az országra vonatkozó hitelesítési szabályokról. Perköltség A peres eljárás nem ingyenes. Az eljárás költségeit a vesztes fél fizeti. Ha nincs egyértelmű vesztes, mert egyes kérdésekben mind a két fél nyert és másokban mind a két fél veszített, a bíróság dönt a költségek viselésének arányáról. Jogunk figyelembe veszi azt, hogy egyes emberek anyagi lehetőségei nem egyformák. A jogok érvényesítésének lehetőségét nem kívánja elzárni azok elől sem, akiknek a perköltség viselése nagy terhet okozna. Ezért, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, költégmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot kérhetnek. A költségmentesség azt jelenti, hogy a fél helyett a perköltséget az állam fedezi. Az illetékfeljegyzési jog alapján pedig a jogosult a költségeket nem kell, hogy előlegezze. Azokat csak akkor kell megfizetnie, ha a pert elvesztette. A költségmentesség és az illetékfeljegyzési jog iránti kérelmet a perben eljáró bíróság elé kell terjeszteni és egyben igazolni kell az alacsony jövedelmet. Döntéséről a bíróság a kérelmezőt írásban értesíti. Az ismertetett kedvezmények a külföldieket is megilletik, amennyiben nemzetközi szerződés van erről az államok között. Szerződés hiányában a bíróságok a viszonosságot veszik alapul. így vizsgálják, hogy azon állam bíróságai, melynek a kérelmező állampolgára, hasonló esetekben a magyar állampolgároknak az említett kedvezményeket megadják, avagy sem. Ha a per megindítója külföldi, pervesztessége esetén a perköltségek és az ellenfél költségeinek behajtása nehézséget okozhat. Ezért a bíróság a külföldit perköltség-biztosíték adására kötelezheti. Ez azt jelenti, hogy a bíróság elrendelheti a várható perköltség, vagy egy részének előzetes átutalását és letétbe helyezését. Ha a külföldi a pert megnyeri, a pénzt részére visszautalják. Az átutalás csak a devizaszabályok szerint történhet. Ezekről a bíróság a felet a perköltség-biztosíték adásának elrendelésekor tájékoztatja. Tartásdíj iránti perek Mintmár említettük, azokban aperekben és ezek eredményeként létrejött ítéletek végrehajtásában, amelyekben külföldi vesz részt, a pert lefolytató bíróság államának joga mellett nagy szerepet játszanak az államok közötti, e tárgyban létrejött megállapodások. Ezen megállapodásokban az államok arra vállalnak kölcsönösen kötelezettséget, hogy egymás bíróságainak eljárásához — ha abban állampolgáruk érdekelt — segítséget nyújtanak és az ítéleteket kölcsönösen végrehajtják. E megállapodások közül legszélesebb körűek a családi jogviszonyon alapuló tartási perekkel kapcsolatos megállapodások. Ez érthető, hiszen ezen igények közül a legjelentősebbek a gyemektartás, szülőtartás és a házastársi tartás iránti igények. A gyermektartási határozatok tárgyában a Hágában 1958. március 15. napján, egyéb tartási igények vonatkozásában pedig a New Yorkban 1956. junius 20. napján kelt egyezmények rendelkeznek. Az egyezményeket aláíró országok vállalták, hogy az egyezmények rendelkezései szerint segítik az ilyen igények érvényesítését. Azt, hogy egy ország részese-e valamelyik nemzetközi egyezménynek, célszerű az illető ország igazságügyi minisztériumánál megérdeklődni. (Következik: Öröklés)
