Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-07-01 / 7-8. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. július-augusztus NYUGATI MAGYARSÁG HUNGARIANS OF THE WEST Published monthly by the TRANSATLANTIC PUBLICATIONS, INC. 3400 Ellendale Ave., Ste. 228 Montreal, P.Q., Canada H3S 1W9 Phone (514) 731-4192 Kiadó-főszerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN H. főszerkesztő: NAGY KÁROLY A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, P.O.Box 15126 Portland, Ore. 97215-0126, USA. Hámos László, P.O.Box “J”, Grade Stn. New York, N.Y. 10028, USA. Miska János, 1402, 71 Somerset St W. Ottawa, Ont, Can. K2P 2G2. Előfizetési díjak 1 évre: Kanada: $20, USA: US-$17, egyéb országok: US-$25 (légi) kéziratokat nem órzunk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Híreink, cikkeink utánközölhetők lapunk nevének feltüntetésével! MI VÁRHATÓ MAGYARORSZÁGON? Az alábbiakban — minden változtatás és kommentár nélkül, csupán a magyarországi történésekre odafigyelő olvasóink tájékoztatása céljából — részleteket közlünk az MSzMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalásából a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. — Meggyőződésünk, hogy a határozat döntő jelentőséggel bír a közismerten súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő ország jövőjét illetően. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszeritett eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a Új független szám izdat-kiadványok Magyarországon Titkos magyar dokumentumok Nyugaton Március 9-én jelent meg Budapesten a Beszélő c. szamizdat-folyóirat 19. száma. Több mint 100 példányt elkobzott a rendőrség a március 11-én ellenzéki értelmiségeiknél tartott házkutatásokon. A folyóirat új száma főleg az 1956-os forradalommal kapcsolatos írásokat tartalmaz: A kivégzett győri színházi rendező, Földes Gábor ügyében 1957-ben készült vádiratot, a Nagybudapesti Központi Munkástanács jegyzőkönyveit, Eörsi István, Haraszti Miklós, Kőszeg Ferenc, Krassó György és Szilágyi Sándor írásait 1956-ról, valamint egy tanulmányt, amely a forradalom utáni megtorlás mértékét igyekszik számba venni. A vezércikk a Kádár-rendszer mérlegét próbálja felállítani létrejöttétől a konszolidáción keresztül az egyensúly mai felbillenéséig. Az elmúlt hónapokban igen sok független szamizdat-kiadvány jelent meg Magyarországon, ezek nagy része az 1956-os forradalommal kapcsolatos, így Bill Lomax: Magyarország 1956 („AB”), Király Béla: Az első háború szocialista országok között (a New Brunswick-i Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör TANÚK KORUKRÓL sorozatában megjelent könyv hasonmás kiadásai: „AB” és „ABC”), magnetofon-kazetta a forradalom történetével és eredeti rádióadásokkal („M.O.” reprint), a forradalomról 1986. dec. 5-én és 6-án egy magánlakáson tartott referátumok szövege, Forradalmi olvasókönyv 1956-os újságcikk-szemelvényekből, Aczél Tamás — Méray Tibor: Tisztító vihar (a müncheni Griff kiadásában megjelent könyv hasonmás kiadásai: „Áramlat” és „AB”), N.Sz. Hruscsov titkos beszédei a XX. szovjet pártkongresszuson („M.O.”). Megjelent A Hírmondó 1987. évi 1. száma, a Demokrata 1987. évi 2. száma „Márciusi üzenet” címmel, az Égtájak között „Fagyöngy” elnevezésű száma és az Inconnu Press 5. száma. A Vízjel c. környezetvédelmi szamizdat-folyóirat is új számmal jelentkezett Kijutott Nyugatra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. júl. 1-i ülésén beterjesztett „Jelentés az ellenzéki-ellenséges csoportok tevékenységével összefüggő politikai feladatokról” és a Politikai Bizottság e tárgyban hozott határozatának teljes szövege is. Ezek a dokumentumok a magyarországi demokratikus ellenzék korlátozására és felszámolására tervezett intézkedésekkel foglalkoznak. Az angol sajtóban Schöpflin György egyetemi tanár ismertette a határozatot A londoni Financial Times “East European Markets” c. kiadványának 1987. febr. 20-i száma egy másik titkos iratot ismertet. „Fordulat és reform” címmel harmincöt magyar közgazdász készített az elmúlt hónapokban közös jelentést, s ebben radikális gazdasági és politikai reformokat javasolnak. A Pozsgay Imre vezette Hazafias Népfront megvitatta a közgazdászok javaslatait, a pártvezetés azonban nem engedte a jelentés nyilvánosságra hozatalát. Az angol folyóirat a 80 oldalas jelentésvázlat teljes bevezetőjét közli angol fordításban. (M.O. Tájékoztató, London) felhalmozódott nehézségek felszámolása, a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mértékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó. Tudomásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a támogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár. A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kialakítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a keresleti-kínálati viszonyokat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető létfenntartási cikkek és szolgáltatások meghatározott körében továbbra is hatósági árellenórzésre és befolyásolásra van szükség. Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. A kisegitö-kiegészitó gazdaság, valamint a magántevékenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelőmunkára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszellem javítására. A hatékony termeléshez, a szerkezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal megalapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szükség. A szociális biztonság fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vagyonnyilatkozat és -elszámoltatás egészítse ki. Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségrevonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni — a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más — a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézményrendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. The Benefits of Tax Reform 1987 Lower Rates, Fairer System Call with Questions Call for Booklets 1*800*267*6638 1*800*267*6620' Ask about Tax Reform and you. Get detailed information about Tax Reform. TELECOMMUNICATIONS DEVICE FOR THE DEAF 1-800-267-6650* *8 a.m.-8 p.m. EDT, weekdays, except holidays. ■ Department of Finance Ministére des Finances ■ ^ Canada Canada Canada A nemzetiségi jogokról Szűrös Mátyás, az MSzMP KB külügyekért felelős titkára a Magyar Rádióban, a hallgatók kérdéseire válaszolva, a következőket mondotta többek között a nemzetiségek jogairól: A XX. század végén nem tarthat igényt az államok közösségének megbecsülésére az az ország, amelyik nem biztosítja a nemzetiségeknek az őket megillető jogokat. A demokrácia, az emberiesség egyik fő ismérve, hogy müyen a többségnek a viszonya a kisebbséghez, és milyen az iránta tanúsított türelem és tapintat. Továbbá abból indulunk ki. hogy a más országokban élő magyarok és a nálunk élő nemzetiségek összekötő kapcsot, hidat jelentenek. Tudjuk azonban azt is, hogy ennek érvényesülése elsősorban politikai akarat kérdése. Mi szavatoljuk a nem magyar nemzetiségű honfitársaink kollektiv és egyéni nemzetiségi jogait. Az utóbbi években a magyar külpolitika egyik jellemző vonásává vált, hogy elvi alapon, de határozottan fellép a magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért. Eszközeink döntően a kétoldalú baráti megbeszélések. Jugoszláviával például jó. korrekt, kiegyensúlyozott a viszonyunk. Csehszlovákiával szót tudunk érteni, így ha bizonyos gondok felmerülnek, azok kezelhetők. Sajnos Romániával nem sikerült még megfelelő megértésre vagy egyetértésre jutni. A magyar külpolitika törekvései összhangban vannak a nemzetközi viszonyok általános normáival, a helsinki záróokmány alapelveivel. És a jövőben is következetesen fellépünk a középeurópai, a Duna-völgyi népek barátságának és érdemi együttműködésének fejlesztéséért.
