Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1987-06-01 / 6. szám
Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. június 4. oldal Bárány János: Akik Sass Magdinak sorsom ketrecét rázzák, álmodjanak bennem! szívemhez nem sötétlik sírás. a nyál: Bambák Keresztje és mégis KIHÍVÁS vásári Jézusok forradalma. * * * nekik tartozom; ingyen. De Hóvirágrozsda! a létből nincs erkély halálomra és nincs zártabb képzelet a tettnél — ha magyarnak születtél. * * * és mégis: a gyönyörűek majd otthon nyílnak! (hűek kalandja: csalni a vágyat.) ITT minden mozdulat: magyarázat, de szeressetek! mert szükség az emberi szó. A könyv ára $30.00 plusz 2 dollár postaköltség, kizárólagos terjesztője: Rákóczi Foundation, P.O.Box 67, Stn. “L”, Toronto, Ont., Canada M6E 4Y4. .. . teljesítette a maga kötelességét... Szabó T. Attila emlékezete „Ahol én születtem, ott két csapás érte a magyar nemzetet az egyik Petőfi Sándor halála, a másikat szerénységem tiltja megmondani” — gyakori szavajárása volt ez édesapámnak, Szabó T. Attilának. 1906. január 12-én született a Nagy-Küküllő vármegyei Fehéregyházán (Albesti). Másfél éves korában elvesztette édesapját; öt félárva fölnevelése hárult özvegy édesanyjára, Bartók Idára, egyetlen felekezeti tanitónői fizetéséből. Édesapám családja Désről (Dej) és környékéről, az egykori Szolnok-Doboka megyéből való, pontosabban Szekerestörpényre. Erre utal a „T” betű a család- és a keresztnév között, a teljes név: Szabó Törpényi Attila. E település már az Árpád-korban megjelenik okiratainkban. Ma Turpin néven román nyelvű falu. A húszas években már Angliában és Skóciában tanul teológiát. Az út egyik legnagyobb élménye Nelson tengernagy egyeüen mondata londoni emlékművén. Emlékezetem szerint szabad fordításban: ,,Anglia elvárja fiaitól, hogy mindegyik teljesítse a maga kötelességét. ” A kötelesség teljesítése kitűzött célokat követel és e célok érdekében járható utat kell törnünk önmagunknak. Szerencsés körülmények között intézményesen kezdődik e munka. Szabó T. Attila nem vár intézményekre. Önmaga teremti meg azokat 19 éves korában egyedül kezdi meg levéltári kutatásait, s 80. születésnapján tizenöt fiatal magyar kutatónak ad szellemi kenyeret: ötmillió nyelvi adat hirdeti az Árpád-kortól a millenniumig az erdélyi magyar szó életképességét. A munkából négy kötetet (egy-egy kb. 1200- 1300 lapnyi) jelentet meg a Kriterion kiadó (Kolozsvár/ Bukarest) a hetvenes évek közepétől napjainkig. Talán jelképes az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár eddig megjelent négy kötetének utolsó címszava: Házsongdrd, annak a kolozsvári temetőnek a neve, ahol Misztótfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Heltai Gáspár, Kós Károly, Reményik Sándor és immár a Tár gyűjtője és főszerkesztője maga is nyugszik. A Szótörténeti Tárat 12 kötetre tervezte főszerkesztője, s a 7. kötet közepéig kéziratban elkészült Ha valaha megírják a 70-es és 80-as évek romániai magyar kulturális történetét, ebben Szabó T. Attila válogatott tanulmányainak hat és a Tár fent említett négy vaskos kötete szerepel. Miről szólnak tanulmányai? A legkülönbözőbb történeti és mindennapi gyakorlati nyelvművelő tennivalókról. Arról, hogyan romlik a magyar kiejtés, s mit tehetünk ellene. Arról, hogy idegen szavak, kifejezések, szerkezetek özöne árasztja el mindennapi nyelvünket, s nem másoknál kell kezdenünk a nyelvművelést, hanem önnön nyelvünk épsége a legfontosabb. Hatalmas, mintegy 800.000 erdélyi dűlő, szántó, kert, legelő, utca, kaszáló, hegy, folyó, völgy, város, falu nevei — saját, levéltárakban gyűjtött — anyagában szemelget, ezeket történeti kialakulásukban magyarázza. A tanulmányok között néprajzi, irodalomtörténeti, román, német, finn és angol vonatkozású írások egész sora mutatja, hogy a szerző több nemzet ismerője, többkultúrájú és sokágú tudományos érdeklődéssel rendelkezik. Szépen élt és szépen halt meg. 1987. március 3-án, kedden délután, szokásos heti szótárszerkesztői megbeszélésre igyekezett munkatársai körébe, a hídelvi egykori Marianum épületében lévő magyar tanszék felé. Az Attila út és a Heltai utca sarkán, az egykori Kispiac felé vezető úton hirtelen halt meg. Szívszélhűdés érte. Két nappal korábban még a Bükk hegyeit-völgyeit járta (20-25 km-t vasárnaponként). Temetése március 7-én összefogja (s nemcsak jelképesen) Erdély népeit: több ezer ember kíséri utolsó útjára a Farkas utcai református templomból a Házsongárdba. S nemcsak református magyarok. Ott vannak a katolikus, lutheránus, unitárius és izraelita testvéregyházak képviselői: a kolozsvári rabbi közelében a Szent Mihály templom plébánosa is. De ott vannak a legkülönbözőbb nézetű és nyelvű emberek: finnek, románok, németek. Szinte-szinte jelképes: három fia három különböző ország honpolgára Attila Romániában él, Áron Budapesten, magam pedig finn útlevéllel járom a világot. Folytatjuk munkáját. Szabó T. Ádám Szabó T. Attila Gyarmathi Sámuel, az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója sírjánál Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben. (Szabó T. Ádám felvétele) Erdély és szomszédai Megjelenőben egy német, francia és angol nyelvű emlékkönyv Szabó T. Attila (1906—1987) és Jakó Zsigmond (1916—) tiszteletére két kötetben: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. Herausgegeben von Kálmán Benda, Thomas von Bogyay, Horst Glass!, Zsolt K. Lengyel. /-//. (Studia Hungarica 31-32. Schriften des Ungarischen Instituts München) A szerzők és témáik: Balassa Iván: A magyar fejfák eredetéről; Benda Kálmán: Egy kihalt Dnyeszter-menti magyar faluról; Benkő Loránd: Védöszentek a középkori magyar helynévadásban; Boba Imre: Erdély és Magyarország Álmostól István királyig; Bogyay Tamás: Egy délvidéki székely műemlékről; Borsa Iván: Hiteleshelyek a középkori Magyarországon; Borsi-Kálmán Béla: Román-magyar közeledési kísérletek, 1868—1869; Décsy Gyula: A Szabó és a Jakó névtípusról; Entz Géza: Középkori udvarházak Erdélyben; Entz Géza Antal: A brassói Fekete-templom stílusáról; Fodor István: „II- 19”, „21-29" — szláv kölcsönzések-é?; Fttgedi Erik: Erzsébet királynő Pozsegában, 1385; Gunda Béla: A moldvai magyarok eredete; Gustav GUndisch: Az erdélyi szász templomok patrónusairól; Konrad G. GUndisch: Kolozsvár vezető rétege, 1439——1526; Györffy György: A királyi kancellária Magyarországon, 13-14. század; Imre Samu: Szabó T. Attila köszöntése; Kálmán Béla: Néhány magyar igekötő története; Klaniczay Tibor: Vitéz János „akadémiája”; Michael Kroner: Stephan Ludwig Roth és Erdély nemzetei; László Gyula: A Szent László-legendáról; K. Lengyel Zsolt: A Cultura transzilvanizmusáról; Könyvészeti útmutató a két ünnepelt munkásságához; Makkai László: Erdély politikai története, 10. század; Miskolczy Ambrus: Fogaras megye társadalma, 19. század; Kari Negring: A császári követjelentések forrásértéke, 16-17. század; Péter Katalin: Jakó Zsigmond köszöntése; Pomogáts Béla: Autonóm ia-törekvések az erdélyi magyaroknál, 1918—1921; Solymosi László: Az egyházi mortuarium a középkori Magyarországon; Spira György: loan Dragosésl848; Szabó T. Ádám: Egy német-román-magyar helynévtörténetí tár tervezete; Szűcs Jenó: Szlavóniai dénárok Erdélyben, ,1318—1336; Tócsányi Zsolt: Erdély rendi mozgalma, 1741—1742; Vajay Szabolcs: Erdély társadalma a Libri Regii tükrében, 1691—1848; Várkonyi R. Ágnes: Bethlen Gábor és a Rákócziak béketárgyalásai, 1648—1714; Ernst Wagner: A tízed és a juhötvened forrásként Erdély történeti demográfiájában; Cornelius R. Zách: Kolostorok élete Moldvában és Havasalföldön, Kellemes pihenést, jó nyaralást 17 század; Krista Zach: A natio fogalma Erdélyben, 13-16, sz. kívánunk Olvasóinknak! A Szabó-Jakó Emlékkönyv első kötete 1987 őszén, a második 1988 tavaszán lát napvilágot. Megrendelhető a szerkesztőség címén: Ungarisches Institut, Clemensstrasse 2, 8000 München 40, W-Germany. Köszöntjük Kanadát „KANADA ” alkalmából! LA BRASSERIE O’KEEFE --------1 LIMITÉE
