Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1987-06-01 / 6. szám

1987. június

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West

3. oldal

HAZÁNK

IRÁNTI KÖTELESSÉGÉRZET

(Folytatás az 1. oldalról)

hagyjuk el azzal, hogy átlépünk ország- vagy akár kontinenshatárokat, úgy érzem, hogy a hazánk iránti kötelességérzetünket is ilyen módon, csak még fokozottabb felelősséggel kell, hogy hordjuk magunkban. Mert Kölcsey szavai arra tanítanak, hogy a hazának joga van tőlünk elvenni a legszentebbet is, ha a szükség úgy hozza, akár az életünket is.

A félelemtudat az ember természetes tulajdonsága, de állandóan nem lehet félelemben élni, mert akadályozhatja emberi cselekvéseinket, és nagy baj,

ha a haza iránti kötelességünk teljesítésében akadályoz. Számoljatok fel ti is minden akadályt, mely magyar hazánk hűséges szolgálatát akadályozza! Emelkedjetek felül az apró, a múltban gyökerező emberi gyengeségeken és fogjatok össze hazánk, a magyar nép megmentésére! Mert a pusztulás jelei már szabad szemmel is láthatók. Senki nem mondhatja, hogy nem vette észre. Magyarnak lenni mindig nehéz volt — most is az. Legyünk hát egyek ebben a gondolatban, hazánk, az egész magyarság sorsa jobbításában! Az Úristen pedig segítse munkánkat!

Szakszervezeti fogadás

Rácz Sándor tiszteletére május 8-án adott fogadást az AFL-CIO. A mintegy 30 amerikai munkásszakszervezeti vezetőnek az AFL-CIO elnöke, Lane Kirkland mutatta be Rácz Sándort. Bemutatóját eredeti angol változatában az alábbiakban teljes egészében közöljük.

Rácz Sándort Washingtonban üdvözli az AFL-CIO elnöke, Lane Kirkland

We are most gratified to have as our honored guest Brother Sándor Rácz, a prominent leader of the independent workers’ movement in Hungary.

Brother Rácz has been referred to by human rights activists in Hungary as “our Lech Walesa.” This observation accurately conveys the singular importance of Brother Rácz’s role in the struggle for workers rights and human dignity in Hungary.

In 1956, as the Hungarian Revolution blossomed into a massive movement for workers’ rights and democracy, Brother Rácz — then 23 years old — was elected president of the Central Workers’ Council of Greater Budapest. After hundreds of thousands of Soviet troops and thousands upon thousands of tanks and personnel carriers rolled into Hungary in a ruthless invasion, Brother Rácz led a general strike which paralyzed the country and demonstrated the full support of Hungarian workers for their democratic revolution.

As with Solidarnosc in 1980, the Hungarian Revolution was led by the younger generation. These young workers and intellectuals rejected the coercion of Communist tyranny and the blandishments of Marxist-Leninist ideology. They recognized the gap between rhetoric and practice: between the workers’ paradise and the forced labor camp.

For his contribution to the defense of workers’ rights and democracy, Brother Rácz was arrested as he arrived for negotiations with the occupying forces and theft quislings. Sentenced to life imprisonment in 1958, Brother Rácz was freed in 1963 by an amnesty. In the last 23 years he has worked as a precision tool maker, for which he earns a base pay of 80 cents an hour.

Harassed and imprisoned, an outcast in the eyes of the Regime, Brother Rácz commands the respect

of hundreds of thousands, indeed millions of his fellow workers. It is he and not Sándor Gáspár, the leader of the SZOT labor federation, who is fit to lead Hungary’s working people.

In recent years Brother Rácz has worked actively in behalf of human rights and workers’ rights in his own country, issuing major public documents with eastern bloc dissidents and writing in the uncensored underground press.

Sándor Rácz remains, unbowed and unbroken, a forceful advocate for the principles that animated the Hungarian struggle for freedom in 1956 and which blossomed more recentty with equal fervor in the Polish workers movement, Solidarnosc.

That Brother Rácz is with us is a tribute to a protracted campaign waged by the AFL—CIO, human rights groups, the State Department and Mark Palmer, the U S. Ambassador to Hungary. For the first time in his life Brother Rácz has been given a passport and allowed to travel briefly outside his country.

For some thirty years he had been denied the right to travel because, as the Interior Ministry informed him on January 21st, “he has a criminal record and has not been exempted from the deprivation of certain civü liberties.”

That “criminal record” was his role in the struggle for workers’ rights.

We are pleased to welcome Brother Rácz as our guest in the United States. We are pleased to well come him as a fellow trade unionist whose life has embodied the highest commitment to the principles of freedom, democracy, free trade unionism, and workers’ rights.

In short, we are pleased to welcome him as the embodiment of the principles of the Hungarian Revolution.

Zbigniew Brzezinski Rácz Sándort— Taraszovics Sándor és Várallyay Gyula társaságában — beszélgetésre hívta meg Washingtonban, május 29-én. (Z. Brzezinski: 1977—1981 Assistant to the President for National Security Affairs; Professor of Government, Columbia University; Senior Adviser to the Center for Strategic and International Studies, Georgetown University.)

TÁJÉKOZTATÓ a Bethlen Gábor Alapítványnak felajánlott külföldi ösztöndíjakról

Joe Clark

kanadai külügyminiszter látogatása Magyarországra

Hivatalos magyar-kanadai külügyminiszteri tárgyalásokat tartottak Budapesten. A két külügyminiszter — Joe Clark és Várkonyi Péter — a két ország kapcsolatait nagyon jónak értékelte, megállapítva, hogy az eltérő társadalmi berendezkedés ellenére a kétoldalú együttműködésben nincsenek zavaró tényezők.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is fogadta a kanadai külügyminisztert. Losonczi Pál és Joe Clark a találkozón megállapították, hogy a Magyarország és Kanada közötti kapcsolatok jó példáját jelenthetik az eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más elkötelezettségű országok együttműködésének, s kapcsolataik további fejlesztésének nincs akadálya.

Joe Clark május 8-án a Hilton Szállodában találkozott a magyar és a kanadai sajtó képviselőivel.

A sajtóértekezleten egyebek között elmondta: Magyarország és Kanada kapcsolataiban az eddigi, fejlődő gazdasági együttműködés jó alapja lehet a két ország sokrétűbb politikai érintkezésének is. Kifejtette, véleménye szerint van lehetőség magyarkanadai közös termelési, kereskedelmi vállalkozások létrehozására. Reményét fejezte ki, hogy a kíséretében Budapestre érkezett kanadai üzletemberek élni fognak a lehetőségekkel, ugyanúgy, mint ahogyan a magyar gazdaság is késznek mutatkozik a kétoldalú kapcsolatok bővítésére kanadai cégekkel.

A Magyar Hírlap munkatársa, utalva arra, hogy a bécsi utótalálkozón Kanada javaslatot terjesztett elő a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan, s ahhoz Magyarország is csatlakozott, azt kérdezte, milyen szerepet játszik a Kanadában éló magyar nemzetiség a két ország kapcsolatainak erősítésében.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy hazája, keletkezésénél fogva, soknemzetiségű, s méltatta a letelepedése jubileumát ünneplő kanadai magyar közösség hasznos és aktív szerepvállalását az ország gazdasági, kulturális, tudományos és művészeti életében. Utalt arra is, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező kanadai üzletemberek milyen jelentős helyet foglalnak el a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok építésében. Mind Magyarország, mind Kanada meg lehet elégedve az ott élő magyarok szerepvállalásával — mondotta.

(Összeállítás a magyarországi sajtóból)

Alapítványunk képviselőihez az utóbbi időben több megkeresés érkezett arról, hogy külföldi támogatók miképpen segíthetnék a Bethlen Gábor Alapítvány célkitűzéseit ösztöndíjak felajánlásával. Ezért célszerűnek láttuk röviden összefoglalni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat

Az ösztöndíj felajánlásának szándékáról minden esetben írásos formában kérjük értesíteni Alapítványunk Titkárságát. Az ösztöndíj külföldi tanulmányút támogatását jelenti, vagyis annak lehetővé tételét, hogy az Alapítvány alapító okiratában lefektetett célkitűzések szellemében magyar állampolgárok végezhessenek kulturális, illetőleg tudományos tevékenységet külföldön.

Lehetőség szerint arra kérjük a felajánlást tevőket — külföldi magyar személyeket egyesületeket, egyéb szervezeteket, a közép-európai együttműködés iránt érdeklődő nem-magyarokat —, hogy a felajánlás tartalmazza: 1.) milyen ország területén kívánnak ösztöndíjat felajánlani, 2.) egyszeri vagy több alkalomra, 3.) milyen időtartamra, 4.) hány főnek, 5.) milyen juttatásokat tartalmazna az ösztöndíj (tehát: szállás, ellátási költségek, zsebpénz, útiköltség, esetleg a kiutazás és hazautazás költsége).

Az írásos megkeresésnek célszerű azt is tartalmaznia, hogy az ösztöndíj-felajánlás a Bethlen Gábor Alapítvány javára történik, hogy magyar állampolgárságú ösztöndíjast a felajánló (k) csakis az Alapítvány Kuratóriumának döntése alapján fogad (nak).

A Bethlen Gábor Alapítvány ezekkel a külföldi ösztöndíjakkal elsősorban a magyarságtudományi kutatások és a tájékozódás színvonalának javításához kiván hozzájárulni. Lehetővé tenni, hogy a megfelelő nyelvismerettel rendelkező fiatal értelmiségiek, szakemberek szakterületükről külföldön is tájékozódhassanak, személyes kapcsolatokat építhessenek ki egy-egy tudományág, kulturális, művészeti szakterület külföldi képviselőivel. A kiutazó ösztöndíjasok erősítenék természetesen a felajánlók és az Alapítvány közötti kapcsolatot is.

Az ösztöndíjasok a Bethlen Gábor Alapítvány Titkárságára nyújthatják majd be pályázatukat, a pályázatról lehetőség szerint tájékoztatni fog a magyarországi tömegtájékoztatás. A pályázók kiválasztását megfelelő szakemberek bevonásával Alapítványunk Titkársága fogja végezni, az ösztöndíjasok kijelöléséről a végső döntést minden esetben az Alapítvány Kuratóriuma hozza.

A Bethlen Gábor Alapítvány Titkársága