Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. november POMOGÁTS BÉLA: Anyám könnyű álmot ígér Lehet-e könnyű annak az álma, akit mindig új tanúságra szólít a történelem? Aki nem teheti le a terhet, mondván, a munka elvégeztetett, jöhet az álom, megpihenhet az elme, megbékélhet a szív. Sütő András könnyű álmot remélt, de hiába: emésztő gondokkal kell viaskodnia. Az álmot elűzi a szorongás anyanyelvének jövendő sorsa miatt És azoknak sorsa miatt, akik e nyelv koréból, ha akarnának se tudnának szabadulni, mert általa kötődnek a családhoz és a barátokhoz, a múlthoz, és hitük szerint a jövőhöz. Benne találták meg emberségüket, hogy aztán emberségükben legyenek társai a más nyelvet beszélőknek. Nehéz gond ez: az anyanyelv sorsa fölött virrasztani. Sütő András gondja lenne csupán? A vásárhelyi író árva szavakkal népesíti be a magányos éjszakát, a gond, amelynek fekete ege alól a könnyű álom elröpül, mégsem pusztán az övé. Évszázadok gondja, költőké, prédikátoroké, szegénylegényeké. Ady Endre gondja és Tamási Ároné, Illyés Gyuláé és Fábry Zoltáné, Bartók Béláé és Gaál Gáboré. És hogy a mai estére utaljak. Tompa Lászlóé, aki nem csupán mások gondját tolmácsolja, a saját tapasztalatairól, felismeréseiről is beszél. Azok gondja, akik meglátják a történelem ijesztő arcát, és megrendülnek a látványon: a fátum miként szór szét néha egész népeket A magyar irodalom százados mélységeiből kiált ez a megrendülés. És kiált a nemzetiségi sorsban élő magyar írók szavában is; Ady Endre baljós félelmeire ók adnak feleletet, és ez a felelet nem lehet megnyugtató. Nem mintha a Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen éló magyar író zaklatni akarná a lelkeket, maga a lélek zaklatott. Mert lehet-e nyugtalanság nélkül nézni történelmi és művelődési értékek pusztulását, egy nép süllyedését és szétszóródását, tisztességgel dolgozó emberek közös és egyéni megpróbáltatásait? Adynak válaszolni maga is nehéz hivatás, nem ismeri a könnyű álmot. Nem elég tanúnak lenni, nem elég lefesteni a romlást és megvallani a gondokat Aki látja, hogy a történelem nagy földmozgásai nyomán miként omlanak össze egy régi műveltség otthonai és intézményei, miként hallgatnak el nagymúltú iskolák, miként cserélnek arcot falvak és temetők, az legalább orvosként próbáljon segíteni a tektonikus erők vétlen áldozatain. „Őrzők: vigyázzatok a strázsán” — figyelmeztetett Ady. Az „őrzőknek” nemcsak a veszedelemről kell számot adniok, a közös gondok oldozgatásában is szerepet kell vállalniok: tanúsággal, hitvallással, akár azzal, hogy kidolgozzák és meghirdetik a gyakorlati munka módozatait. Közös felelősség ez, közös tennivaló, nemcsak a politikusok és az írók dolga. Bölcsességet, belátást kíván, mások nemzeti egyéniségének és kultúrájának a tiszteletét, ennélfogva türelmet, állandó készenlétet a megegyezésre. Közös felelősség, amely nemcsak a budapesü, kolozsvári, pozsonyi és újvidéki magyar ügye, szomszédainkkal is közös, nekik is vállalniok kell a közös tennivalókat, már csak azért is, mert a többségi helyzet e tennivalók elvégzésében nagyobb lehetőséget jelent. A jogtalanság nemcsak a testvériség eszméjére vet árnyékot, hanem azoknak a szabadságára is, akiknek a nevében a korlátokat emelik. Ady „Fél-emberek, fél-nemzetecskék számára készült szégyenkalodának” nevezte a Duna-tájat. Pedig ez a táj közös hazánk kellene, hogy legyen. Ennek a közös hazának a majdani felépítésében nem nélkülözhetjük egyeüen románnak, szlováknak, szerbnek és horvátnak a segítségét sem, olyanok tevékeny támogatását, akik emberségesen gondolkodnak más népek és nemzetiségek, közöttük a velük egyazon országban élő magyarok jogai felől. Várjuk az ö megszólalásukat, mint ahogy annak idején Ady és Bartók is szót emelt a régi Magyarország nemmagyar népeinek nemzeti jogai mellett. Irodalmunk nemcsak tanú akar lenni tehát, hanem kinyújtott kezű barát is, aki várja a kézfogást. Ády Endre, Bartók Béla, József Attila, Fábry Zoltán — és Sütő András kézfogásra nyújtott kezéről is tanúságot tesz Tompa László műsora. E testvéri kéznyújtás, noha a vállat súlyos gondok terhelik, reménykedőn keresi a jövőt "Elhangzott a budapesti Egyetemi Színpadon 1986. október 19-én Tompa László Sütő András-estjének 500. előadásán. Ludvig Nándor: ATLANTISZ ROMJAI Én, aki a közösség vaspántját fejemről letéptem, a kormányt megtámadtam, az alkotmányt tűzbe vetettem, akinek egy vágya volt a lázadás metszőfogaival harapni a társadalom nyakába — most itt állok, hullámokkal borított parlamentek, szétmállt kaszárnyák között, látom, hogy rákok és kagylók ülnek a rendőrségek párkányain, medúzák úsznak be a paloták folyosóira, látom moszatba és polip-tetemekbe süllyedve a diadalíveket Hol vagytok, urak? Miért nem külditek parancsaitokat a karámok lakóira, mi történt hogy nem kutattok radarral a költők után? Hatalom, csak nem te fekszel itt lecsendesülve? Állam, csak nem a te romjaid hajladoznak itt, mint a tengeri füvek? Én hiú! Szánalmas sorsúakkal, a világ ripacsaival pöröltem, nem tudtam: óceánok végzik el rajtunk a jog munkáját, és szökőár elől futva kell észretémiúk! Hát vissza, gyors cetek, vigyétek megbékélt utasokat e halott várostól el, hadd térjen meg hazájába a megnyugvás szavaival. És segítsen neki Atlantisz utolsó éjszakájának képe, amikor a hallgatás óljába lökik, amikor megcsonkítva vezetik szerelme elé, amikor a megalázás vasát forgatják szivében. ..........--------------------------------■------ ■ ■ ----------«r-fr *• A CORVIN KIADÓ — Entreprise CORVIN (Montreal), Inc. — (a korábbi CORVIN Publishing Ltd. jogutódja) előnyös áron, rövid kivitelezési határidőre, teljes nyelvi lektorálással vállal KÖNYVKIADÁST. Montreálban mindenféle szedési-nyomtatási munkát vállalunk magyar, angol, francia nyelven! KARÁCSONYRA ajándék gyanánt az alábbi könyveket ajánljuk: KATYI ENDRE: Angels on Devil’s Island Kötve: $10.00 Az Ördögsziget angyalai 3.00 KÖTELES PÁL: Külön égbolt 8.00 WOJATSEK KÁROLY: From Trianon to the First Vienna Arbitral Award, 1918—1938 A felvidéki magyarság sorsa Fűzve: 6.00 a két világháború között Kötve: 8.00 (60 százalékos kiárusítási ár!) Az ajándéknak szánt könyveket közvetlenül is kipostázzuk a megjelölt címekre és készséggel elhelyezzük bennük az ajándékozó által írt — és a könyv árával együtt beküldött — név- vagy üdvözlő kártyát! (USA-ba 1 dollár, tengerentúlra 2 dollár postaköltséget szíveskedjenek hozzászámítani a megrendelt könyv árához.) ENTREPRISE CORVIN (MONTREAL), INC. 3400 Ellendale A ve., Ste. 228 Montreal, P.Q. H3S 1W9, Canada Telefon (24 órás szolgálat): (514) 731-4192 Koszorúzás Aradon Az 1848—49-es szabadságharc és forradalom hősei előtt fejet hajtva több ezren tisztelegtek október 6-án Aradon a 13 vértanú tábornok emlékművénél. Az aradiak, környékbeliek és Románia más településeiből érkezők, valamint a magyarországi turisták már a kora reggeü órákban elkezdték a megemlékezést A hideg, de verőfényes reggelen százan és százan indultak el az aradi vár, a kemping és a Maros jobb partján fekvő sportpálya között lévő emlékműhöz. Útkarbantartás miatt a hidat hajnalban lezárták, ezért legegyszerűbben gyalog vagy kerékpárral lehetett megközelíteni az ünnepség színhelyét. A 13 tábornok emlékoszlopa az idő előrehaladtával viráglepelbe borult Sorra jöttek a fiatalok, középkorúak és idősek. Egyesével, kettesével, ritkábban nagyobb csoportokban, letették virágjaikat az égbetöró oszlop tövéhez, vagy a hozzá vezető lépcsőhöz, és máris átadták helyüket a következőknek. A mellettem álló fiatalok például Brassóból jöttek. „Egy nap szabadságot vettünk ki, hogy eljöhessünk” — mondták, majd így folytatták: Tavaly is itt voltunk, és ha egészségünk engedi, jövőre is eljövünk. A beszélgetésnek egy kedves színfolt vetett véget A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem egyenruhába öltözött diákjai díszsort álltak a lépcső két oldalán, miközben két társuk helyet keresett csokruknak. A szentendrei Petőfi Sándor művelődési ház hagyományőrző körének tagjai ugyancsak emlékezetes pillanatokat szereztek a jelenlévőknek, de ők is csak rövid ideig időztek az emlékmű talapzatánál. S ha a magyarországiakról esik szó, találkoztunk csabaiakkal, gyulaiakkal és újkígyósiakkal is. A szokásos értelemben vett ünnepi megemlékezés nem volt, de a hagyományoknak megfelelően helyi idő szerint 11 órakor — magyar idő szerint 10 órakor —, akkor, amikor 1849. október 6-án befejeződött a kivégzés, Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és légügyi attasé koszorút helyezett el az emlékműnél. Korábban, a reggeli órákban az emlékművet megkoszorúzta Gheorge Burdán, az Arad városi néptanács első elnökhelyettese és Marian Dimulescu elnökhelyettes is. (...) Ezekben a percekben talán 1500- 2000-en lehettek az emlékmű körül. A legünnepélyesebb pillanatokban elénekelték a Himnuszt A megemlékezés a koszorúzásokkal nem fejeződött be, mert a következő órákban újabb és újabb emberek jöttek, letették virágaikat és indultak vissza a város felé. A Maros partja valóságos zarándokúttá vált a tábornokok — 13 kivégzett tábornok közül 11-nek — földi maradványait őrző emlékműhöz. Lovász Sándor (Békés Megyei Népújság, 1986. okt. 7.) Szöcs Géza: ŰRHAJÓ Csak most, mikor olvasom, hogy egy űrhajó, egy igen távoli útra (a Naprendszeren túlra) indult űrhajó pilótái közül néhányan ott szerettek álldogálni az űrhajónak abban a szögletében, amely legközelebb esett a Földhöz, ott álltak ezek a hétpróbás legények lehajtott fejjel a folyosó végében, a vasfaltól egy lépésre, arccal a Földnek, meg sem számolhatóan sok fényévnyire tőle, de mégis néhány méterrel közelebb hozzá. csak most jövök rá, hogy ismerem ezt az érzést: sokszor én is úgy helyezkedem el (íme most is így ültem le ide a tó partjára), bármily távol legyünk is egymástól, hogy arcom feléd nézzen, abba az irányba, ahol a távolban valahol városunk rejtőzködik. MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG — BESSENYEI GYÖRGY KÖR P.QBox 174, New Brunswick, NJ. 08903, U.S.A Kiadásunkban megjelent forrásértékű könyvek: TANÚK KORUKRÓL Kopácsi Sándor: Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre-per (2 kiadás) Kovács Imre: A Márciusi Front Király Béla: Az első háború szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-os forradalomra. Nyeste Zoltán: Recsk. Emberek az embertelenségben. Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Ifjúsági mozgalmak, Magyar Parasztszövetség, 1932—1947. Király Béla: Honvédségből — Néphadsereg (közös kiadásban a párizsi Magyar Füzetekkel). Kaphatók minden nyugati magyar könyvesboltban!
