Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
4. oldal Nyugati Magyarság - Hungarians of the West 1986. november A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL 2. rész 4. Ki robbantotta ki a forradalmat és miért 1956. október 23-a a forradalom kitörésének napja 10 órakor visszaérkezik a kormányküldöttség Gerő Ernő vezetésével Belgrádból. 12 óra 53 perckor a Kossuth Rádió jelenti: Piros László belügyminiszter visszautasítja az ifjúság kérését, hogy a Bem-szobomál és a lengyel követség előtt szimpátiatüntetést és gyűlést tartson. 13 óra 15 perckor a tilalmat a rádió megismétli. 14 óra 23 perckor engedélyezik a felvonulást és a tüntetést. 19 óra 30 perckor a kormány hivatalos szócsöve, a rádió a következőképpen ismerteti az eseményeket: — Nemzetiszínű lobogók, piros-fehérzöld kokárdás fiatalok, Kossuth-nóta, Marseillaise, Intemationalé — így jellemezhetjük színekben és címekben az októberi tavaszban új március 15-ét ünneplő Budapestet. Ma délután hatalmas ifjúsági demonstráció zajlott le fővárosunkban. — Ma délben ugyan a belügyminiszter betiltott mindenfajta felvonulást, de a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottsága megváltoztatta ezt a határozatot. Orvosok, műszaki egyetemisták, bölcsészek, jogászok, és a többi karok diákjai vonultak fel, élükön professzoraikkal és a Magyar Dolgozók Pártja egyetemi szervezeteinek vezetőivel. Először csak ezrek voltak, de hozzájuk csatlakoztak ifjú munkások, járókelők, katonák, öregek, középiskolások, kalauzok, tízezrekké nőtt a hatalmas emberfolyam. Jelszavaktól zengtek az utcák: „Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt, kéz a kézben!” „Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!” „Éljen a népi hadsereg!” — és így tovább. Zeng, zúg a kiáltás. Lobognak a háromszínű zászlók, kinyílnak a házak ablakai, Budapest utcáit új, szabadabb szellő járja át. Ebből a közleményből ki kell emelnem a következő lényeges mondatot „Ma délben ugyan a belügyminiszter betiltott mindenfajta felvonulást de a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottsága megváltoztatta ezt a határozatot” Ebből nyilvánvaló, hogy 13 óra és 14 óra 23 perc között a politikai bizottság ülésezett és engedélyezte a tüntetést Másfél óra múlva, délután 4 órakor a székesfehérvári és kecskeméti orosz csapatok megindultak a főváros felé. 20 órakor Gerő Ernő végzetes beszédét hangszalagról közvetítette a budapesti rádió, amelyben a budapesti ifjúságot sovinisztának, fasisztának és ellenforradalmámak bélyegzi. Beszédében szidalmazta Budapest népét amely ugyanakkor óriási lelkesedéssel tüntetett a Parlament előtti téren a nemzeti és demokratikus követelések teljesítéséért az ifjúság 16 pontjának elfogadásáért „A VILÁG LEGTISZTÁBB FORRADALMA” Kiss Sándor tanú beszámolója az ENSz-ben Egyidejűleg a legelszántabb, legmegbízhatóbb ÁVÓ-s alakulatot egy külön erre a célra szervezett különítményt bevitetett a rádióhoz. Mint szemtanú mondom el a következő órák eseménysorozatát, amely kimutatja, hogy ki a felelős a végbement eseményekért. A magyar nép nem gondolt még az ÁVÓ fegyverhasználatáig véres forradalomra és harcra. Gerő beszéde azonban olaj volt a tűzre. Gyerünk a Rádióhoz, olvassuk fel pontjainkat ugráltak fel a teherautókra. A rádió épületénél az ÁVÓ-s különítmény fogadta őket Az ifjúság zárt tömött sorokban, fegyvertelenül menetelt A rendőrök először könnyfakasztó bombát dobtak. Az ifjúság visszavonult majd újra nekilendült Az ÁVÓ-s tiszt tüzet vezényelt Az ÁVÓ-sok nem lőttek. Erre előkapta revolverét és belelőtt a legközelebb álló fegyveres ÁVÓ-sba. A többi leadta a sorozatot Jajveszékelés, majd halálhörgés, visszahatás. Kis idő múlva mennek a halottakért és sebesültekért 8 halott és 7 sebesült maradt ott, akiket bevittek az Egyetem Természettudományi Karának egyik előadótermébe, az ún. Gólyavárba Óriási a felháborodás és az elkeseredés. Felgyújtják az utcában parkolt ÁVÓ-s személy- és tehergépkocsikat Azután teherautóra kapnak, gyerünk ki Csepelre fegyverért lőszerért! Az ÁVÓ-sok gyilkolnak. Hívjuk be Csepelt Újpestet Katonák kiáltják, ók tudják, honnan kell fegyvert hozni. Az elvágtató teherautók közül másfél óra múlva háromnegyed tizenkettőkor, éjjel érkezik meg az első, amely a Soroksári úti fegyvergyárból hozott lőszert Szétosztják, s az időközben kivezényelt és átallott katonák fegyverével megkezdődik a tűzharc a Rádió elfoglalásáért. Műiden oldalról támadják a Rádiót Hajnali fél háromkor elfoglalják. Hajnali 2 óra körül már orosz páncélos csapatokat láttak Székesfehérvár felé jönni. A Kálvin téren nagy tömeg van. Hajnali 3 óra után a Rákóczi út felől páncélautók zöreje hallatszik. A tömeg a téren teljesen fegyvertelen. Főleg ifjakból áll. Mit félnénk, fegyvertelenek vagyunk, nem bánthatnak! A tömeg áll, s nem mozdul. Az első páncélos kocsi visszafordul, amikor meglátja a tömeget Majd 5 perc múlva visszatér, és már leadja a sorozatot Menekülés, jajgatás, halálhörgés. Egy villamoskocsivezető beugrik a villamosba, elindítja és leugrik róla. Nyomában a másikra is felugrik egy fiatal, 14 év körüli ipari tanuló, elindítja. A szembejövő tanknak nincs ideje letérni a sínekről. A villamosok vadul nekiütköznek, és összetörve az egyik feldőlt, a másik kisiklott, elállva a fél utat Az oroszok vadul lövöldöznek minden irányban. Lövik a környező házakat A Rádióból kitódulnak a forradalmárok, a Múzeumkertból viszonozzák a tüzet — és ekkor kitör a szabadságharc, megkezdődik a Szovjet első háborúja a második világháború óta a magyar nép ellen. A rendszer gyengesége ugyanis nyilván-KÖNYVELADÁS A következő könyvek megrendelhetők az alábbi ív kitöltésével: NffiGRENDELEM .. példányban Király Béla Honvédségből néphadsereg, személyes visszaemlékezések, 1944—1956 12 USA-dollár darabonként .. példányban Molnár Miklós és Nagy László Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy Imre? 6.00 USA-dollár darabonként Ossz. $. .........példányban Nagy Imre „A magyar nép védelmében” Vitairatok és beszédek, 1955—1956 8.00 USA-dollár darabonként Ossz. $......... összesen: USA-$.............. Postaköltség darabonként 1.00 USA-dollár $.............. VÉGÖSSZEG: $.............. Kérjük a kitöltött megrendelóívet a végösszeg csekken vagy pénzesutalványon való csatolásával elküldeni a következő címre: ATLANTIC RESEARCH AND PUBLICATIONS, INC. P.aBox 568 Highland Lakes, NJ. 07422, U.S.A A könyvek a helyi magyar könyvesboltokban is kaphatók! való. Az ÁVÓ-sokon kívül nincs fegyveres erő, amelyre támaszkodhatna Egyetlen éjszaka csődöt mondott a magyar katonaság és rendőrség a rendszer számára. Vagy átallott, vagy passzív maradt. A rádiót elfoglalták. Az ÁVÓ-s gócok felszámolása már csak órák kérdése lett volna ha az oroszok nem avatkoznak bele. Hajnali 4 órakor a Központi Egyetemen már együtt ül a megalakult egyetemi Forradalmi Bizottság. Ennek egyik vezetője felhívja telefonon Hegedűs András miniszterelnököt Kérdés a telefonban: „Az Istenért miért hívtátok be az oroszokat? Tudjátok, mit indítottatok meg ezzel?” Felelet „Az elvtársak nagyon idegesek. Itt egy óra múlva minden csendes lesz.” Peregnek az események, a Rádió körül és az Üllői útnál áll a harc. Reggel 8 óra 13 perckor a rádióban közlik az MDP központi vezetősége ülésének határozatát az új politikai bizottság létesítéséről és az Elnöki Tanácshoz szóló előterjesztést, hogy Nagy Imrét válasszák meg a Minisztertanács elnökévé, Hegedűs Andrást pedig első helyettesévé. Reggel 8 óra 45 perckor közleményt olvasnak fel a statáriális bíráskodás bevezetéséről, Nagy Imre miniszterelnök állítólagos aláírásával. Utána, 9 órakor, közleményt adnak a rádióban a szovjet csapatok behívásáról. Nagy Imre neve nem szerepel. 12 óra 10 perckor beszél először a nemzethez Nagy Imre. Fegyverletételre hívja fel a harcolókat és amnesztiát ígér. Hangja vontatott, és amikor beszédében megakad, halk hang hallatszik hátulról: tovább! 5. Ki hívta be az oroszokat? Volt-e joguk beavatkozni Magyarország belügyeibe? Október 24-én, déli 12 óra 10 perckor beszélt először Nagy Imre mint miniszterelnök a rádióban. Az orosz csapatok október 23- án, délután 4 órakor elindultak Budapest felé. Hajnali 3 órakor már be is avatkoztak. Nyilvánvaló, hogy csak Gerő vagy Hegedűs hívhatta be őket, minden minisztertanácsi határozat nélkül, mert idevonatkozólag semmiféle okmányt nem hoztak nyilvánosságra. A Parlament előtt tüntető tömeg követelésére kimentek Nagy Imréért Gödöllőre, behozták és este beszélt a tüntetőknek. Hajnali 3 órakor a Parlamentet és a közeléber lévő Pártközpontot erős szovjet tankgyűri vette körül, amely a Párt Központi Vezetőségét és politikai bizottságát védte. A kormány tulajdonképpen az oroszok foglya volt, akik nevében intézkedtek. Október 24-én a nép azt hitte, hogy Nagy Imre is részt vett az oroszok behívásában és ezért gyűlölettel fordult ellene. Október 31- én este Nagy Imre interjút adott a bécsi és a berlini RIAS rádióállomások számára. Az idevonatkozó rész így hangzik: Kérdés: „Néhány perccel ezelőtt azt mondotta, hogy nyomást gyakoroltak Önre, hogy hívja be az orosz csapatokat, s hogy nem ón volt az, aki behívta Budapestre a szovjet csapategységeket Ki hívta be őket?” Felelet „Nem én voltam — ezt mondhatom. Ekkor nem voltam miniszterelnök. Nem voltam a Párt Központi Vezetőségének tagja” Kérdés: „Hogyan alakult ki mégis az a vélemény, hogy ön hívta be a csapatokat?” Felelet „Nem tudom. Ekkor nem voltam a vezetőség tagja Valószínűleg a következőképpen történhetett először azt mondották, hogy a kormány volt az, később viszont két vagy három nap után, én lettem a miniszterelnök és a tömegek nem tudnak különbséget tenni. Két nappal ezelőtt, vagy most az számukra teljesen egyforma” Kérdés: „Nem hagyta jóvá később a szovjet csapatok behívását?” Felelet „Nem!” Kérdés: „Mondotta-e, vagy sem, hogy szükséges volt az a béke és a rend helyreállítása érdekében?" Felelet „Nem. Nem. Nem. Nem mondtam ilyesmit és meg kell mondanom, hogy ennek a megjelenése igen sok kárt okozott” A forradalom újságai már október 25-étól kezdődően szenvedélyesen teszik fel a kérdést ki a felelős az orosz csapatok behívásáért? A támadás általában a sztálinisták ellen Szalay Lajos irányul, de az első időkben felvetik Nagy Imre felelősségét is. De már október 26-án a Nagy Imrénél megjelenő küldöttségek hozzák a hírt hogy nem volt része az oroszok behívásában. Az Egyetemi Ifjúság c. lap október 29-én többek között a következőkéi írja Nagy Imréről: „Kedden több mim 100.000 ember gyülekezett a Parlament elé és követelte Nagy Imrét. Nemcsak ez a tömeg, hanem az egész magyar nép érezte hogy Nagy Imre egy olyan ember, aki a nép érdekeit képviseli. Ez a bizalom napról napra gyengébb lett Az emberek mintha csalódtak volna benne. Az bizonyos, hogy nem ő, hanem Hegedűs volt aki kedd este a szovjei csapatokat behívta. Nagy Imrét a hazaárulc Gerő-klikk megcsalta és becsapta, és az c nevében, de háta mögött parancsokat osztogatott. Nem tájékoztatták öt a forradalom valódi állásáról. Mikor az igazságot megtudta, elzárták és nem volt szabad tárgyalnia. Hogy ó miniszterelnök lett, először csak szerdán (október 24-én) reggel 6 óra körül tudta meg, amikor az írószövetség felhívta, hogy milyen rendelkezéseket kíván kiadni. Ebben az időpontban már az egész város tudta, amit ó még nem tudott. Mikor hivatalba lépett, már nem is hívhatta be az orosz csapatokat mert hisz mindenki tudta, hogy abban a2 órában már bevonultak Budapestre. A rádióban a nevében parancsokat és rendelkezéseket közöltek, amelyekről ó semmit sem sejtett Minket bolondnak tartottak. Mi magunk is csalódtunk volna, ha a hazaáruló Geröklikket nem likvidáljuk.” (Folytatjuk) OCCIDENTAL PRESS P.O.Box 1005 Washington, D.C. 20013 KÖLTŐK FORRADALMA, 2. kiadás, Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” — először teljés szövegével! US-$8 A MAGYAR FORRADALOM HANGJA — A magyar rádióállomások adásaiból, 1956. okt. 23-tól nov. 7-ig. Kazetta: US-$9.00. A FORRADALOM TANÚI BESZÉLNEK — Király Béla, Kiss Sándor, Nagy Imre, Kővágó József, Kopácsi Sándor és még kilenc résztvevő. Kazetta: US-$9.00. Postaköltség: US-S1 00. Az összeg előzetes beküldése után azonnal szállítunk!
