Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. október A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL FÜGGETLENSÉGET, SZABADSÁGOT ÉS DEMOKRÁCIÁT (Folytatás az 1. oldalról) 10.) Az 1-9. pontokba foglalt elvek sérthetetlenségét megfelelő alkotmányjogi biztosítékokkal kell alátámasztani olymódon, hogy a fenti elveket tartalmazó alkotmánytörvények 5 évig egyáltalán nem, s az után is csak a törvényhozásnak és ezt követően a népszavazásra jogosultaknak legalább kétharmados többségével lehessen módosítani. Nem működhetik olyan politikai párt, amely az e törvényekkel meghatározott állami, társadalmi és gazdasági rend megváltoztatását tűzi ki célul. Végül független alkotmánybíróságot kell létesíteni, melynek joga és kötelessége lesz az alkotmánytörvényekbe ütköző jogszabályokat érvénytelennek nyilvánítani, a politikai pártok működését engedélyezni, vagy működési engedélyüket megvonni. Az alulírottak a fenti elvek alapján állnak, tekintet nélkül arra, hogy a továbbiakban körvonalazott politikai kibontakozásban való részvételükre sor kerül-e, vagy sem. II. Az alulírottak, valamint az általuk képviselt demokratikus pártok és szakszervezetek készek részt venni a jelenlegi politikai helyzetből való kibontakozásban. Valamennyien egyetértünk abban, hogy e kibontakozáshoz és az annak alapján kialakuló szabad politikai élet egyensúlyához szükség van a magyar kommunisták pártjára. A forradalom bizonysága alapján nincs kétség afelől, hogy a magyar kommunisták tömegei az itt kifejtett alapelvekkel és az alábbi kibontakozási tervvel egyetértenek és hozzájárulásukat kellő időben hivatalos formában is megadják. A kibontakozás nézetünk szerint ilyen módon, éspedig az alábbiak szerint volna megvalósítható: 1. A demokratikus pártok és szervezetek országos tekintélyű személyekből 3-7 tagú ideiglenes Nemzeti Kormányzótanácsot alakítanak, amely átveszi az állami főhatalom gyakorlását. 2. A Nemzeti Kormányzótanács ideiglenes nemzeti kormányt nevez ki. A kormány elnökét és államminisztereit a demokratikus pártok és szervezetek jelöltjei közül kell kinevezni, a szakminisztériumok vezetésével pedig politikai pártállástól függetlenül, alkalmas szakembereket kell megbízni. 3. A demokratikus pártok és szervezetek a legrövidebb idő alatt létrehozzák a maguk országos és helyi kiküldötteiből a forradalmi nemzetgyűlést, amely meghozza a fenti alapelveket tartalmazó alkotmánytörvényeket, ellátja az országgyűlés összeüléséig a törvényhozás teendőit, igy többek között megalkotja a választójogi törvényt és rendezi az állami főhatalom gyakorlásának kérdését. 4. Az országgyűlési választásokat az 1957. év ószén kell megtartani. III. Annak, hogy a demokratikus pártok és szervezetek részt vehessenek a fenti alapelvek szerinti kibontakozásban, s e feladathoz biztosíthassák a magyar nép osztatlan bizalmát, valamint, hogy Magyarország az őszinte barátság és egyenjogúság alapján együttműködhessék a Szovjetunióval, csak abban az esetben van reális lehetősége, ha a Szovjetunió kormánya is bizalommal fordul a magyar nép demokratikus tényezőinek összessége és jelen kezdeményezésük felé. A mai súlyos helyzet kialakulásában ugyanis nagy része azoknak a félrevezető információknak és helyzetértékeléseknek, amelyek a magyar forradalom jellegét és céljait illetően a Szovjetunió vezető államférfiaihoz jutottak. E téves helyzetértékelés nem ismerte fel azt, hogy Magyarországon a forradalmi erők egységesen a szocializmus ügye mellett álltak és állnak, továbbá hogy képesek minden restaurációs kísérlettel szemben megvédeni a November 4-én gyújtsuk meg a kegyelet gyertyáit! A budapesti Demokratikus Ifjúság felhívása EMLÉKEZÜNK! szocializmus vívmányait és fenntartani az ország belső rendjét. Nyilván ebből következett a Szovjetunió kormányának az az elhatározása, hogy csak a belső rend teljes helyreállítása után hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Magyarországon lévő csapatainak kivonásáról és a magyar-szovjet viszony rendezéséről. A szovjet csapatok ittléte által teremtett mai helyzetben azonban lehetetlen a belső rendet megszilárdítani és a termelés normális menetét biztosítani. Vagyis az a feltétel, amelyhez a Szovjetunió kormánya a csapatok kivonását köti, éppen e csapatok ittléte miatt nem teljesíthető. Ebből a nehéz helyzetből csak az jelenthetne kivezető utat, ha a Szovjetunió kormánya felhatalmazná az alulírottakat annak a nyilvánosságra hozatalára, hogy a fentiek szerint megalakuló ideiglenes magyar kormánnyal milyen irányelvek alapján lesz hajlandó megállapodni a két ország közötti viszony rendezésére nézve, így a varsói szerződésben foglalt kötelezettségeknek a többi tagállamokkal egyetértésben való felülvizsgálása, az itt lévő szovjet fegyveres erők kivonásának módozatai és időpontja, végül az általuk letartóztatott magyar állampolgárok hazabocsátása, illetőleg magyar hatósági őrizetbe történő átadása tekintetében, továbbá olyan értelemben, hogy a magyar-szovjet gazdasági viszony rendezése elvileg a lengyel-szovjet gazdasági megállapodás szellemében fog megtörténni. Egy ilyen nyilatkozat birtokában a demokratikus pártok és szervezetek, illetőleg a közreműködésükkel megalakuló kormány minden külső segítség nélkül biztosítani tudja a belső rend helyreállítását és a szocialista vívmányok megóvását. IV. Amennyiben a Szovjetunió kormánya a jelen nyilatkozatban foglalt biztosítékokon túlmenően kívánatosnak látná, alkotmánytörvénnyel lehetne biztosítani azt is — amit egyébként az alulírottak, valamint az általuk képviselt demokratikus pártok és szervezetek a maguk részéről természetesnek tartanak —, hogy 1. Magyarország határain belül semmiféle idegen fegyveres alakulat nem tartózkodhatik és idegen katonai támaszpontok nem létesít-2. tilos hasadóanyagok katonai célra való felhasználása, az ilyen anyagok, illetőleg az előállításukra alkalmas nyersanyagok belföldön fel nem használt részét pedig kizárólag az atomenergia békés célú felhasználásának előmozdítására a folyó év nyarán az összes nagyhatalmak részvételével megalakult Nemzetközi Szervezetnek kell megfelelő ellenértékért rendelkezésre bocsátani, végül, hogy a Magyarországon termelt valamennyi ilyen anyag és termék előállítását, tárolását, forgalmát és felhasználását az említett Nemzetközi Szervezet jogosult ellenőrizni. Budapest, 1956. december hó 8-án. A harminc év előtti nemzeti felkelés napjaiban a kegyelet gyertyáit helyezték ablakaikba mindazok, akiknek ismerősük, barátjuk, rokonuk, testvérük pusztult el a véres utcai harcokban. Akkor, a sötét budapesti utcák ablakaiban, imbolygó lángok jelezték egy nemzet önérzetét, fájdalmát és összetartozását. Minden év novemberének első vasárnapján országunk megemlékezik halottairól. Most. a nemzeti önrendelkezés harcainak 30. évfordulóján azzal a kéréssel fordulunk hazánk lakosságához és a világ távoli pontjain élő magyarsághoz, valamint mindazokhoz, akik számára nem közömbös Kelet-Európa népeinek szabadsága és függetlensége, hogy kegyelete jeleként 1986. november 4-én este 8 órakor helyezzen egy szál égő gyertyát ablakába. Jelképezzen és emlékeztessen ez az egyszerű gesztus azon közös óhajunkra, amely 1956 vérbe tiport, de soha el nem felejtett eszméinek és hőseinek állít emléket. A világszerte fellobbanó apró fények tudassák együttérzésünket és szolidaritásunkat a véres megtorlás éveinek áldozataival, eltűntjeivel, megkínzottjaival, börtönbe vetettjeivel is. Ezen az estén ismét követeljük a kivégzett felkelők jeltelen sírjainak megjelölését és a titokban, becstelenül eltemetett mártírok azonnali rehabilitálását! Magyar Demokratikus Ifjúság Budapest. 1986. október-november. MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG — BESSENYEI GYÖRGY KÖR P.QBox 174, New Brunswick, NJ. 08903, U.S.A 1986 — ŐSZI ESEMÉNYNAPTÁR NOVEMBER 1. — Gömöri György költő, egyetemi tanár, Cambridge University, Angüa, irodalmi estje: „Költő a forradalomban — és ma” DECEMBER — Liska Tibor budapesti közgazdász, a magyarországi gazdasági reformprogram egyik tervezője előadása. Kiadásunkban megjelent forrásértékű könyvek: TANÜK KORUKRÓL Kopácsi Sándor: Az 1956-os magyar forradalom és a Nagy Imre-per (2 kiadás) Kovács Imre: A Márciusi Front Király Béla: Az első háború szocialista országok között. Személyes visszaemlékezések az 1956-os forradalomra. Nyeste Zoltán: Recsk. Emberek az embertelenségben. Kiss Sándor: A magyar demokráciáért. Ifjúsági mozgalmak, Magyar Parasztszövetség, 1932—1947. Király Béla: Honvédségből — Néphadsereg (közös kiadásban a párizsi Magyar Füzetekkel). Kaphatók minden nyugati magyar könyvesboltban! Csoóri Sándor; ÁTENGEDEM MAGAM Ország, országom, gazdátlan ország, tántorogsz csak a megtermékenyítő virágporban! Fölötted, fönt, a huzatos űrben halhatatlan, húsvéti szelek zúgnak, mintha magasvasúton sebzett lelkekkel megtömött vonatok robognának a semmibe, szerelvény szerelvény után. Félálomban és dadogva hazámnak is mondhatlak téged. Fecskéid itt rajcsúroznak feketén fölöttem a szórakoznivágyó város légterében s borotvaéles költeményeid, mint késes angyalok itt vigyázkodnak fejemnél világos délben is, hogy a romlás turistái legalább a bennem kinyíló egeket ne ránthassák sárba. Valakik a szófukar Holddal harmadszor üzenik nekem; hogy menthetetlenek vagyunk mindenestől és már siratnak is minket földalatt futó vizek. . . Isten éltesse a halált, országom! Nincs szavam hozzá! Az égből ecet csöpög kezemre, az se riaszt. Átengedem magam az orgonák s a dombra kiálló pünkösdirózsák ideiglenes hatalmának: e jóslatos naptól fogva ők kormányozzanak engem. (Tiszatáj, 1986. június) Értekezések az 1956-os magyar forradalomról a Duquesne Egyetem konferenciáján TWENTIETH ANNUAL HISTORY FORUM October 29, 30, and 31, 1986 THE WILLIAM PENN HOTEL PITTSBURGH. PENNSYLVANIA Friday, October 31, 1986 1956—1986: THE HUNGARIAN REVOLUTION, 30 YEARS LATER L30 p.m. — Allegheny Room Moderator: János Decsy. Greater Hartford Community College Károly Nagy, Middlesex County College and Rutgers University “THE 1956 REVOLU TION: ISTVÁN BIBÓ’S ANALYSIS” Thomas Szendrey, Gannon University “REMEMBERING 1956: THE HISTORICAL CONSCIOUSNESS OF A NEW GENERATION IN HUNGARY”
