Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. október A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL KIRÁLY BELA: POLITIKUSOK — ÉS TANKOK Találkozásaim politikai vezetőkkel a forradalom alatt — A harmincadik évfordulón éles kontúrokkal rajzolódnak ki emlékezetünkben a forradalom eszméi és eseményei, még akkor is, ha egy emberöltő választ el bennünket újkori történelmünk e legfényesebb időszakától. Az évfordulón az a kötelességünk, hogy újra tisztázzuk a világnak, magyar honfitársainknak és magunknak is a forradalom elveit és eseményeit, és azokkal küzdjünk a két gonosz: a feledés és a ferdítés ellen. Fontos, hogy a világ helyesen értékelje a forradalmat, úgy, ahogy Hannah Arendt már az események alatt látta:........ha valaha is létezett spontán forradalom — egy elnyomott nép hirtelen felkelése a szabadságért.... akkor (Magyarországon) ennek lehettünk tanúi." A háború utáni rövid demokratikus korszak politikai pártjai újjászülettek a forradalomban. Hogy mi volt valóságos szerepük, az hosszabb elemzést érdemel. Itt csak arra akarok utalni, hogy a négy legszámottevőbb párt jelentős tényezőnek ítélte a szabadságharcos szervezeteket és ezért vezetőik velem is tanácskoztak a forradalom alatt. Ezekből a tanácskozásokból kívánok itt néhányat pillanatfelvételekhez hasonlóan felidézni. állunk, tehát a korlátozásoknak vége. Nagy Imre nem volt hajlandó ilyen nyilatkozatot kiadni, nekem pedig megtiltotta, hogy nyilatkozzam. Hitte, hogy nincs és nem is lehet háború a Szovjetunió és Magyarország között Ezt sugallta egyre enyésző hite, ezt diktálta reménye és államférfiúi bölcsessége is. A halványodó hite az volt, hogy a Szovjetunió nem támadhat meg egy volt szöhogy „ha szovjet csapatok egyáltalán használnak fegyvert, az csak válasz lehet magyar provokációra. A Szovjetuniónak nincs szándéka megtámadni Magyarországot!” Csak amikor jelentettem a miniszterelnöknek, hogy a szovjet páncélosok már a Parlament felé közelednek, akkor halt ki a hit, sorvadt el a remény. Ekkorra már csak az államférfiúi bölcsesség maradt meg, immár megszabadítottan minden irracionalitástól. Ez mondatta el vele utolsó kiáltványát a világhoz és a nemzethez: „Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt." Természetesen a Nagy Imrével folytatott megbeszélések voltak mind a forradalom szempontjából, mind pedig számomra, emberi szempontból is a legjelentősebbek. Szabadulásom után, 1956. október 13-án, a tábornokok újratemetésén találkoztam először Nagy Imrével. Azt a kívánságát fejezte ott ki, hogy keressem fel, miután kiengedtek a kórházból. A szándék az volt, hogy mint katonai szakértő vegyek részt baráti körének munkájában: hosszú távú reformtervek kidolgozásában. Erre már nem került sor — kitört a forradalom. Amikor pedig mint a Forradalmi Karhatalmi Bizottság választott elnöke tárgyaltam Nagy Imre miniszterelnökkel, a téma már nem hosszú távú reformterv, hanem sürgős gyakorlati feladatok megoldása volt. A legdrámaibb beszélgetésünk november 3-án, éjféltájban zajlott le. Ekkor már több jelentést tettem Nagy Imrének az egyre szélesedő szovjet agresszióról. Aztán elérkezett a pillanat, amikor Budapest külső védelmi öve ellen indult meg a támadás. Ekkor kértem a miniszterelnököt, hogy a kormány nyilatkoztassa ki, hogy a Szovjetunió háborút indított ellenünk. Ilyen nyilatkozatra azért volt — azt mondhatnám, erkölcsi okokból is — szükség, mert a fegyveres erők híven követték korábbi utasításainkat, hogy a fegyverszünet alatt még önvédelemből is csak végsó szükség esetén lőjenek vissza. Biztosak akartunk lenni akkor abban, hogy ne vádolhassanak bennünket provokációval, és a fegyverszünetet is tiszteletben kívántuk tartani. Ha pedig egyszer a csapatok végrehajtották utasításainkat a fegyverszünet alatt, most a szovjet agresszió idején joguk volt tudni, hogy háborúban Naum Korzsavin* HALÁLOM BALLADÁJA Kinek sorsát-lelkét elorozták. Kit becsapott a viliódzó remény, Az elnyomó, pimasz hazugság ellen Budapesten föllázadtam én. Akkor értettem meg igazából A puffogó frázis mit is jelent; De erőm elszállt a vesztes csatában És vele együtt veszett életem. Ország-világ előtt gyilkolt le engem Sikolyok közt az önkény fegyvere, És az odvas lelkiismeretű Európa kibékült vele. Csak ostobaság, bánat és nehéz vas... Eltörölt emlék, megtiport remény, S ha fölkelni nincs is többé erőm, Budapestet meg nem tagadom én. Ott egykor rettentő hatalom ellen Támadtam föl, de harcom elbukott. Ott hulltam el, bár élek Oroszhonban, Hol örömtelen napjaim rabok. Moszkva, 1956. november Vitéz György fordítása *Naum Korzsavin, a tehetséges szovjet költő verse az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eltiprása után született. Szamizdat formában az orosz értelmiségiek ezreit érte el annak idején, szimpátiát és együttérzést keltve a magyar nép hősies küzdelme iránt. A kiváló költőt később kiutasították a Szovjetunióból, jelenleg az Egyesült Államokban él. A számunkra igen nagy értékkel bíró költemény — egy közeli, magyar származású barátja közreműködésével — magyar fordításban most jelenik meg először. sokon az a határozat született, hogy a szovjet csapatok 1957. január 15-ével elhagyják az országot. Ezt elmondtam Bibónak, azzal, hogy a két bizottság este találkozik Csepelen, hogy az addigra kormányaik által is jóváhagyott szerződést aláírásukkal érvényesítsék. Ez volt a nemzetközi politikai helyzet november 3-án, este 8 órakor. Ezzel szemben a katonai helyzet lényege az volt, hogy a hatalmas, gépesített szovjet hadsereg készen állt a támadásra. Hogy lőni fognak-e, vagy sem, az nem katonai kérdés volt, hanem politikai. Ezt mindketten azonosan értelmeztük. A választ pár órán belül a szovjet ágyúk dörgése adta meg ... vetségest, amely akkor már semleges is volt; reménye azt diktálta, hogy végül is a józan ész győzedelmeskedik és békés megoldás születik; az államférfiúi bölcsessége és nemzetéért való aggódása azt sugalmazta, hogy a háborúban a magyar nép reménytelenül elvéreznék, tehát nem szabad a háborút vállalnunk még agresszió esetén sem. Andropov nagykövet ott állt Nagy Imre mellett, amikor telefonon beszéltem a miniszterelnökkel, erősítette a hitet és a reményt benne, és hazudott a valóságról. Azt mondta. KÖNYVELADÁS A következő könyvek megrendelhetők az alábbi ív kitöltésével: S/.ulav Lajos Tildy Zoltán volt a másik államférfi, akivel a legtöbbet beszéltem a forradalom alatt. A Kisgazdapártnak ez a vezető embere Nagy Imre mellett szürke eminenciásként működött. Minden Nagy Imrével való találkozásomon jelen volt Csak egyszer kéretett magához négyszemközti megbeszélésre. Ez november 3-án, kora reggel történt. Azt közölte velem, hogy Maiéter Pált kívánják honvédelmi miniszterré kinevezni, és arra kért, fejtsem ki, mi lenne ebben az esetben a szabadságharcos alakulatok véleménye. Ez logikus, őszinte kérdés volt, különösen azért, mert számos szabadságharcos csoport — különösen a Corvin-köziek — súlyosan kifogásolta már Maiéter miniszterhelyettesi tisztségét is. Az nem tetszett nekem, hogy a hangsúly olyan volt, mintha Tildy azt is kérdezte volna, nem kívánunk-e mi, szabadságharcosok, valamit ellenszolgáltatásképpen. Én, a politikai manővereknek soha nem lévén embere, lakonikus választ adtam. Kifejeztem azt, hogy ha Nagy Imrének és közvetlen környezetének az az elhatározása, hogy Maiéter miniszter legyen, akkor annak meg kell történnie. MEGRENDELEM .........példányban Király Béla Honvédségből néphadsereg, személyes visszaemlékezések, 1944—1956 12 USA-dollár darabonként Ossz. $ ..., .........példányban Molnár Miklós és Nagy László Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy Imre? 6.00 USA-dollár darabonként Ossz. $ ..., Kéthly Annával a forradalom alatt nem ta.........példányban Nagy Imre „A magyar nép védelmében” lálkoztam, csak az emigrációban bontakozott Vitairatok és beszédek, 1955—1956 ki őszinte együttműködésünk. A Szociál-8.00 USA-dollár darabonként Ossz. $......... demokrata Párt egy másik vezetője, Zentai Vilmos volt honvédelmi államtitkár keresett (feszesen: USA-$.............. fel a Deák téren. Mint később Bibó Istvánt, d i.xi, a a u i a * i nn i io * j • <c Zentait is az érdekelte: mi a véleményem a Postaköltség darabonként 1.00 USA-dollar $............... szovjetek szándékáról? VÉGÖSSZEG: $.............. ...................... Bibó Istvánnal november 3-án este talal-Kérjük a kitöltött megrendelőívet a végösszeg csekken vagy pénzesutalványon való csato- koztam, felesége, az Illyés-házaspár és Sárlásával elküldeni a következő címre: k°zV Marta tarsasagaban. Beszelgetesunk ideje alatt, este 8 orakor hangzott el Mind-ATLANT1C RESEARCH AND PUBLICATIONS, INC. szenty hercegprímás rádióbeszéde. Bibó PQBox 568 államminiszter azt kívánta tudm, hogy a Highland Lakes, N.J. 07422, U.S.A. szovjet csapatok vajon támadni fognak-e. Én akkor már tudtam azt, hogy a Parlamentben A könyvek a helyi magyar könyvesboltokban is kaphatók! reggel kezdődött szovjet-magyar tárgyalá-Hogy a magyar nemzet még abban a reménytelen harcban is ellenállt, azt már akkor is nagyra értékelték a Nyugat legjelentősebb gondolkodói is, köztük Albert Camus, aki ezt mondta: ........a magyar vér Európának és a szabadság eszméjének olyan értéke lett, hogy minden cseppjét őriznünk kell... Magyarország többet cselekedett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép az elmúlt húsz év alatt... A magyar munkások és értelmiségiek szenvedése a miénk is, s miénk a reménységük is. . . Megpróbáltatásaik, üldözöttségük, láncravertségük ellenére egyetlen nap alatt a szabadság fejedelmi örökségét hagyták ránk. Legyünk méltók ehhez az örökséghez!...” OCCIDENTAL PRESS P.O.Box 1005 Washington, D.C. 20013 KÖLTÖK FORRADALMA, 2 kia dás, Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” — először teljes szövegével! US-$8 A MAGYAR FORRADALOM HANGJA - A magyar rádióállomások adásaiból. 1956. okt. 23-tól nov. 7-ig. Kazetta: US-S9.00. A FORRADALOM TANÚI BESZÉLNEK — Király Béla. Kiss Sándor. Nagy Imre. Kővágó József, Kopácsi Sándor és még kilenc résztvevő. Kazetta: US-S9.00. Postaköltség: US-SI.00. Az összeg előzetes beküldése után azonnal szállítunk! Szerkesztőségünk külön köszöni Szalay Lajosnak, hogy az 1956-os magyar forradalom inspirálta rajzainak közlését lapunknak engedélyezte.
