Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1986-10-01 / 10. szám

4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. október A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL KIRÁLY BELA: POLITIKUSOK — ÉS TANKOK Találkozásaim politikai vezetőkkel a forradalom alatt — A harmincadik évfordulón éles kontúrok­kal rajzolódnak ki emlékezetünkben a forra­dalom eszméi és eseményei, még akkor is, ha egy emberöltő választ el bennünket újkori történelmünk e legfényesebb időszakától. Az évfordulón az a kötelességünk, hogy újra tisztázzuk a világnak, magyar honfitársaink­nak és magunknak is a forradalom elveit és eseményeit, és azokkal küzdjünk a két go­nosz: a feledés és a ferdítés ellen. Fontos, hogy a világ helyesen értékelje a forra­dalmat, úgy, ahogy Hannah Arendt már az események alatt látta:........ha valaha is léte­zett spontán forradalom — egy elnyomott nép hirtelen felkelése a szabadságért.... akkor (Magyarországon) ennek lehettünk ta­núi." A háború utáni rövid demokratikus kor­szak politikai pártjai újjászülettek a forra­dalomban. Hogy mi volt valóságos szerepük, az hosszabb elemzést érdemel. Itt csak arra akarok utalni, hogy a négy legszámottevőbb párt jelentős tényezőnek ítélte a szabadság­­harcos szervezeteket és ezért vezetőik velem is tanácskoztak a forradalom alatt. Ezekből a tanácskozásokból kívánok itt néhányat pilla­natfelvételekhez hasonlóan felidézni. állunk, tehát a korlátozásoknak vége. Nagy Imre nem volt hajlandó ilyen nyi­latkozatot kiadni, nekem pedig megtiltotta, hogy nyilatkozzam. Hitte, hogy nincs és nem is lehet háború a Szovjetunió és Magyaror­szág között Ezt sugallta egyre enyésző hite, ezt diktálta reménye és államférfiúi bölcses­sége is. A halványodó hite az volt, hogy a Szovjetunió nem támadhat meg egy volt szö­hogy „ha szovjet csapatok egyáltalán hasz­nálnak fegyvert, az csak válasz lehet magyar provokációra. A Szovjetuniónak nincs szán­déka megtámadni Magyarországot!” Csak amikor jelentettem a miniszterelnöknek, hogy a szovjet páncélosok már a Parlament felé közelednek, akkor halt ki a hit, sorvadt el a remény. Ekkorra már csak az államfér­fiúi bölcsesség maradt meg, immár meg­­szabadítottan minden irracionalitástól. Ez mondatta el vele utolsó kiáltványát a vi­lághoz és a nemzethez: „Ma hajnalban a szovjet csapatok táma­dást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyil­vánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt." Természetesen a Nagy Imrével folytatott megbeszélések voltak mind a forradalom szempontjából, mind pedig számomra, em­beri szempontból is a legjelentősebbek. Szabadulásom után, 1956. október 13-án, a tábornokok újratemetésén találkoztam elő­ször Nagy Imrével. Azt a kívánságát fejezte ott ki, hogy keressem fel, miután kiengedtek a kórházból. A szándék az volt, hogy mint katonai szakértő vegyek részt baráti körének munkájában: hosszú távú reformtervek kidolgozásában. Erre már nem került sor — kitört a forra­dalom. Amikor pedig mint a Forradalmi Karhatalmi Bizottság választott elnöke tár­gyaltam Nagy Imre miniszterelnökkel, a téma már nem hosszú távú reformterv, hanem sürgős gyakorlati feladatok megol­dása volt. A legdrámaibb beszélgetésünk november 3-án, éjféltájban zajlott le. Ekkor már több jelentést tettem Nagy Imrének az egyre szélesedő szovjet agresszióról. Aztán elérkezett a pillanat, amikor Budapest külső védelmi öve ellen indult meg a támadás. Ekkor kértem a miniszterelnököt, hogy a kormány nyilatkoztassa ki, hogy a Szovjet­unió háborút indított ellenünk. Ilyen nyilatkozatra azért volt — azt mond­hatnám, erkölcsi okokból is — szükség, mert a fegyveres erők híven követték korábbi uta­sításainkat, hogy a fegyverszünet alatt még önvédelemből is csak végsó szükség esetén lőjenek vissza. Biztosak akartunk lenni akkor abban, hogy ne vádolhassanak bennünket provokációval, és a fegyverszünetet is tisz­teletben kívántuk tartani. Ha pedig egyszer a csapatok végrehajtották utasításainkat a fegy­verszünet alatt, most a szovjet agresszió idején joguk volt tudni, hogy háborúban Naum Korzsavin* HALÁLOM BALLADÁJA Kinek sorsát-lelkét elorozták. Kit becsapott a viliódzó remény, Az elnyomó, pimasz hazugság ellen Budapesten föllázadtam én. Akkor értettem meg igazából A puffogó frázis mit is jelent; De erőm elszállt a vesztes csatában És vele együtt veszett életem. Ország-világ előtt gyilkolt le engem Sikolyok közt az önkény fegyvere, És az odvas lelkiismeretű Európa kibékült vele. Csak ostobaság, bánat és nehéz vas... Eltörölt emlék, megtiport remény, S ha fölkelni nincs is többé erőm, Budapestet meg nem tagadom én. Ott egykor rettentő hatalom ellen Támadtam föl, de harcom elbukott. Ott hulltam el, bár élek Oroszhonban, Hol örömtelen napjaim rabok. Moszkva, 1956. november Vitéz György fordítása *Naum Korzsavin, a tehetséges szovjet költő verse az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eltiprása után született. Szam­­izdat formában az orosz értelmiségiek ezreit érte el annak idején, szimpátiát és együttér­zést keltve a magyar nép hősies küzdelme iránt. A kiváló költőt később kiutasították a Szovjetunióból, jelenleg az Egyesült Álla­mokban él. A számunkra igen nagy értékkel bíró költemény — egy közeli, magyar szár­mazású barátja közreműködésével — ma­gyar fordításban most jelenik meg először. sokon az a határozat született, hogy a szovjet csapatok 1957. január 15-ével elhagyják az országot. Ezt elmondtam Bibónak, azzal, hogy a két bizottság este találkozik Csepelen, hogy az addigra kormányaik által is jóváhagyott szer­ződést aláírásukkal érvényesítsék. Ez volt a nemzetközi politikai helyzet no­vember 3-án, este 8 órakor. Ezzel szemben a katonai helyzet lényege az volt, hogy a hatal­mas, gépesített szovjet hadsereg készen állt a támadásra. Hogy lőni fognak-e, vagy sem, az nem katonai kérdés volt, hanem politikai. Ezt mindketten azonosan értelmeztük. A vá­laszt pár órán belül a szovjet ágyúk dörgése adta meg ... vetségest, amely akkor már semleges is volt; reménye azt diktálta, hogy végül is a józan ész győzedelmeskedik és békés megoldás szü­letik; az államférfiúi bölcsessége és nemze­téért való aggódása azt sugalmazta, hogy a háborúban a magyar nép reménytelenül elvéreznék, tehát nem szabad a háborút vál­lalnunk még agresszió esetén sem. Andropov nagykövet ott állt Nagy Imre mellett, amikor telefonon beszéltem a minisz­terelnökkel, erősítette a hitet és a reményt benne, és hazudott a valóságról. Azt mondta. KÖNYVELADÁS A következő könyvek megrendelhetők az alábbi ív kitöltésével: S/.ulav Lajos Tildy Zoltán volt a másik államférfi, aki­vel a legtöbbet beszéltem a forradalom alatt. A Kisgazdapártnak ez a vezető embere Nagy Imre mellett szürke eminenciásként műkö­dött. Minden Nagy Imrével való találkozá­somon jelen volt Csak egyszer kéretett magához négyszemközti megbeszélésre. Ez november 3-án, kora reggel történt. Azt közölte velem, hogy Maiéter Pált kívánják honvédelmi miniszterré kinevezni, és arra kért, fejtsem ki, mi lenne ebben az esetben a szabadságharcos alakulatok véleménye. Ez logikus, őszinte kérdés volt, különösen azért, mert számos szabadságharcos csoport — különösen a Corvin-köziek — súlyosan kifogásolta már Maiéter miniszterhelyettesi tisztségét is. Az nem tetszett nekem, hogy a hangsúly olyan volt, mintha Tildy azt is kér­dezte volna, nem kívánunk-e mi, szabadság­­harcosok, valamit ellenszolgáltatásképpen. Én, a politikai manővereknek soha nem lévén embere, lakonikus választ adtam. Kife­jeztem azt, hogy ha Nagy Imrének és közvet­len környezetének az az elhatározása, hogy Maiéter miniszter legyen, akkor annak meg kell történnie. MEGRENDELEM .........példányban Király Béla Honvédségből néphadsereg, személyes visszaemlékezések, 1944—1956 12 USA-dollár darabonként Ossz. $ ..., .........példányban Molnár Miklós és Nagy László Reformátor vagy forradalmár volt-e Nagy Imre? 6.00 USA-dollár darabonként Ossz. $ ..., Kéthly Annával a forradalom alatt nem ta­.........példányban Nagy Imre „A magyar nép védelmében” lálkoztam, csak az emigrációban bontakozott Vitairatok és beszédek, 1955—1956 ki őszinte együttműködésünk. A Szociál-8.00 USA-dollár darabonként Ossz. $......... demokrata Párt egy másik vezetője, Zentai Vilmos volt honvédelmi államtitkár keresett (feszesen: USA-$.............. fel a Deák téren. Mint később Bibó Istvánt, d i.xi, a a u i a * i nn i io * j • <c Zentait is az érdekelte: mi a véleményem a Postaköltség darabonként 1.00 USA-dollar $............... szovjetek szándékáról? VÉGÖSSZEG: $.............. ...................... Bibó Istvánnal november 3-án este talal-Kérjük a kitöltött megrendelőívet a végösszeg csekken vagy pénzesutalványon való csato- koztam, felesége, az Illyés-házaspár és Sár­­lásával elküldeni a következő címre: k°zV Marta tarsasagaban. Beszelgetesunk ideje alatt, este 8 orakor hangzott el Mind-ATLANT1C RESEARCH AND PUBLICATIONS, INC. szenty hercegprímás rádióbeszéde. Bibó PQBox 568 államminiszter azt kívánta tudm, hogy a Highland Lakes, N.J. 07422, U.S.A. szovjet csapatok vajon támadni fognak-e. Én akkor már tudtam azt, hogy a Parlamentben A könyvek a helyi magyar könyvesboltokban is kaphatók! reggel kezdődött szovjet-magyar tárgyalá-Hogy a magyar nemzet még abban a re­ménytelen harcban is ellenállt, azt már akkor is nagyra értékelték a Nyugat legjelentősebb gondolkodói is, köztük Albert Camus, aki ezt mondta: ........a magyar vér Európának és a sza­badság eszméjének olyan értéke lett, hogy minden cseppjét őriznünk kell... Magyaror­szág többet cselekedett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép az elmúlt húsz év alatt... A magyar munkások és ér­telmiségiek szenvedése a miénk is, s miénk a reménységük is. . . Megpróbáltatásaik, üldö­­zöttségük, láncravertségük ellenére egyetlen nap alatt a szabadság fejedelmi örökségét hagyták ránk. Legyünk méltók ehhez az örökséghez!...” OCCIDENTAL PRESS P.O.Box 1005 Washington, D.C. 20013 KÖLTÖK FORRADALMA, 2 kia dás, Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnok­ságról” — először teljes szövegével! US-$8 A MAGYAR FORRADALOM HANGJA - A magyar rádióállomások adásaiból. 1956. okt. 23-tól nov. 7-ig. Kazet­ta: US-S9.00. A FORRADALOM TANÚI BE­SZÉLNEK — Király Béla. Kiss Sándor. Nagy Imre. Kővágó József, Kopácsi Sándor és még kilenc résztvevő. Kazetta: US-S9.00. Postaköltség: US-SI.00. Az összeg előzetes beküldése után azonnal szállítunk! Szerkesztőségünk külön köszöni Szalay La­josnak, hogy az 1956-os magyar forradalom inspirálta rajzainak közlését lapunknak en­gedélyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents