Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
1986. október Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 3. oldal A FORRADALOM DOKUMENTUMAIBÓL „A VILÁG LEGTISZTÁBB FORRADALMA” Kiss Sándor tanúbeszámolója az ENSz-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1957. január 10-én különbizottságot állított fel a magyar forradalom és annak szovjet leverése kivizsgálására. Az ENSz-bizottság 111 tanút hallgatott ki a forradalom résztvevői közül. Kivizsgálásának eredményét 148 oldalas dokumentum-kötetben adta ki: „United Nations Report of the Special Committee on the Problem of Hungary, General Assembly, Official Records: Eleventh Session, Supplement No. 18 (A/3592), New York, 1957.” Kiss Sándor is egyike volt az ENSz által kihallgatott tanúknak. Kiss Sándor (1918—1982) a harmincas és negyvenes években egyike volt azoknak, akik egy demokratikus, szociális Magyarország építésén munkálkodtak. Részt vett a népi mozgalom falukutató, népfőiskolákat és faluszemináriumokat szervező ifjúsági szervezeteiben. Tagja volt a német megszállással szembeszálló ifjúsági csoportnak is. 1945 után a Magyar Parasztszövetség országos igazgatója lett, amely 1946 szeptemberében 500 ezer küldöttel tett hitet a fővárosban a valódi demokrácia mellett. 1945 előtt a nyilasok és a Gestapo, 1947-ben az ÁVÓ börtönözte be. Az 1956-os forradalomban aktívan vett részt, a forradalom leverése után családjával együtt érkezett az Egyesült Államokba, ahol New Yorkban, majd Washingtonban dolgozott. A magyar demokráciáért című posztumusz könyvét a Magyar Öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör adta ki 1983-ban (kapható a külföldi magyar könyvesboltokban). Az alábbiakban és következő számainkban folytatásokban közöljük Kiss Sándornak az ENSz különbizottsága számára összeállított tanúbeszámolóját, amelyet 1957. február 15- én olvasott fel az ENSz-ben. A dokumentumot Kiss Sándor örököse, Ibrányi Kiss Éva szíves hozzájárulásával adjuk közre. 1.) A forradalom kitörésének okai 1944- ben, a második világháború végén a szövetséges hatalmak fegyverszüneti szerződést kötöttek Magyarországgal, amelyben biztosították a demokraükus államélet kialakulását. A fasisztaellenes pártok megindították működésüket. 1945-ben szabadon választott a magyar nép. A szavazatok 83 százaléka esett három nem kommunista pártra, 17 százaléka a kommunistákra. 1945- tól 1949-ig a Kommunista Párt az orosz megszálló csapatokra támaszkodva rendőri terrormódszerekkel felszámolta a három nem-kommunista pártot, a Kisgazda, a Paraszt és a Szociáldemokrata Pártot, és megvalósította a kommunista pártdiktatúrát. A demokratikus államélet megszűnt. Kialakult a politikai rendőrségre támaszkodó rémuralom. Ezreket végeztek ki, százezreket vetettek börtönbe és küldtek kényszermunkatáborba. 99 kényszermunkatáborban minden formális ítélet nélkül mintegy 120- 150 ezer embert dolgoztattak politikai okok miatt. Saját soraikat sem kímélték. Csak a Rajk-per kapcsán kivégzettek száma 597 volt, akiknek listáját közvetlenül a forradalom előtt a per megmaradt emberei összeállították. Magyarországon alig volt család, amelyet nem érintett volna valamilyen formában a durva politikai önkény. A magyar nép soha nem nyugodott bele szabadsága és függetíensége elvesztésébe. Minden lehető eszközt megragadott, amit okosnak és célszerűnek tarthatott, hogy harcoljon ellene. A politikai rémuralom korszakában ez az ellenállás passzív volt, mégis rengeteg emberélet esett áldozatul. A durva önkény visszahatásaként a kommunizmus teljesen elvesztette talaját a magyar népben. A munkásság kommunista része is, bár a Pártból ki nem léphetett, hitét vesztve szembefordult. Csak az opportunisták és karrieristák maradtak meg a Pártban tevékeny elemekként és egy értelmiségi réteg, amely a Pártot ki akarta vezetni a szovjet Párthoz való szolgai függőségből, s 1953-tól 1956-ig a Párt és a pártvezetés demokratizálásának követelésével egy haladó, radikális, nemzeti és demokratikus forradalomnak előharcosa lett. A forradalom kitörése előtt közvetlenül a következő volt a társadalmi helyzet Magyarországon: egyik oldalon a nemzet túlnyomó többsége, mintegy 98 százaléka, passzívan, vagy szembehelyezkedve a rendszerrel, keresve minden rést és alkalmat, hogy visszanyerje szabadságát. Másik oldalon a Párt hatalmi felépítménye az ÁVÓ operatív karhatalmi alakulatával és a magasabb pártfunkcionáriusok rétegével, akik megbízhatóságának alapja egy nyugati értelemben vett magas életszínvonal. Fizetésük juttatásokkal együtt a magyar szakmunkás keresetének 10-15-szöröse volt. Ez a szovjet irányítást szolgaian kiszolgáló pártvezetés 1953-tól 1956-ig egyre elkeseredettebb harcban állott egy számban vékony, de súlyban jelentős, írókból, művészekből, intellektuelekból álló réteggel, amely egyre inkább Nagy Imre köré csoportosult, és amelynek küzdelmét a nemzet és az ifjúság egyre növekvő rokonszenve és támogatása kísérte. Ez az oka annak, hogy a forradalomban a magyar nép 98 százaléka teljesen egységesen foglalt állást a pártdiktatúra ellen, a többpártrendszerre alapozott demokratikus államélet kialakulásáért, a szabad, független és semleges Magyarország megvalósításáért 2. ) A forradalom jogossága A forradalom akkor jogos, ha egy népnek semmiféle törvényes, alkotmányos lehetőség nem áll birtokában, hogy levesse magáról zsarnokainak uralmát. Marx meghatározása szerint „a nép nem veszthet mást, mint láncait”. Á magyar forradalom ezideig a világ legtisztább forradalma volt, mert ilyen nagy számban, ilyen aránytalanul soha nem állottak egymással szemben elnyomottak és elnyomók. Világos, hogy a magyar forradalomban a szovjet fegyveres erejére támaszkodó régi sztálini-rákosi irányhoz tartozók, az ÁVO-sok képviselték és képviselik az ellenforradalmat 3. ) Kik vettek részt a forradalomban Elsősorban az ifjúság. A forradalom elindítója, hajtóereje az az ifjúság volt, amelyet 10 éven keresztül a kommunista rendszer nevelt. Az iskolákban és egyetemeken a kommunista ideológia volt a legfontosabb tantárgy. Más szellemi irányzat még titokban sem szólalhatott meg. Tudvalevő dolog, hogy Magyarországon már az alsófokú isko-On the 23rd of October 1956, workers, students and soldiers stormed the radio building in Budapest because they were fed up with the official lies and wished to hear the truth and to voice their demands. They destroyed Stalin’s statue and the credibility of the regime, which had called itself the dictatorship of the proletariat and the republic of the people. The struggle made it clear that what the Hungarian people really wanted was independence, democracy and neutrality. They wanted to live in peace, in a free and decent society. The Hungarian revolution as well as the uprising in East Berlin, the Prague spring Kiss Sándor Iákban is osztályhelyzetük és megbízhatóságuk szerint osztályozták a gyerekeket. Az osztályidegenek, tehát régi uralkodó osztályok vagy politikailag megbízhatatlanok gyerekei „X” jelzést kaptak. X-es gyerek bármilyen kiváló volt is, csak véletlenül vagy renegátként kerülhetett középiskolába, és egyetemre egyáltalán nem. Mégis a munkások és parasztok gyerekeiből lett egyetemisták egységesen, életre-halálra álltak a forradalom mellett. De átállt a forradalom oldalára a Zrínyi és Petőfi Katonai Akadémia legnagyobb része. Ezek a fiúk ÁVÓ-sok, magas rangú tisztviselők és gazdasági vezetők, pártfunkcionáriusok gyerekei voltak. Kivételes elbánásban részesültek 10 éves koruktól kezdve. Szociálisan el voltak látva, a legfényesebb intemátusokban tartották őket. Bennük a rendszer feltétlenül megbízható támaszait vélték. Ezért vezényelték ki őket a szabadságharcosok ellen, amikor a katonaság és a rendőrség csődöt mondott Mindhiába A Kiliánnál, Corvin-köznél, a Ludovika Akadémiánál átálltak a szabadságharcosokhoz. A munkásifjúság október 23-án kapcsolódott be a tüntetésbe a Parlament előtt. A diákok autókon hordozták szét a 16 pontot, a forradalom követeléseit Budapest nagy- és középüzemeibe. A munkásifjúság azonnal megmozdult és ettől kezdve nem volt and the social movement of the free trade union Solidarity in Poland were suppressed either by Soviet intervention or domestic military violence. Over the last 30 years life has become easier for many. Some people speak up without being thrown into jail, but the basic demands of the revolutionaries have not been realized. We declare our joint determination to struggle for political democracy in our countries, pluralism based on the principles of self-government, peaceful reunification of divided Europe and its democratic integration as well as the rights of all minorities. A Nyilatkozat 54 magyarországi aláírója közt szerepel Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Göncz Árpád, Kis János, Konrád György, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Rajk László, Rácz Sándor, Tamás Gáspár Miklós, V.arga Domokos és Vásárhelyi Miklós: a 28 lengyel aláíró közt szerepelnek a SZOLIDARITÁS mozgalom vezetői is, mint pl. Zbigniew Janas és Adam Michnik a 24 csehszlovák aláíró közt ott vannak a CHARTÁ 77 csoport vezetői is, mint pl. Jiri Hajek, Vaclav Havel és Peter UhL Kelet-Németországból 16- an írták alá a Nyilatkozatot. A New York Times így jellemzi a Nyilatkozat záró mondatait: „The document concluded with the signers from each of the four countries appealing for and pledging support for one another's efforts to develop greater independence and democracy." „A magyar forradalom közös örökségünk és ihletönk’ ’ Történelmi jelentőségű kelet-közép-európai közös nyilatkozat „The boldest document ever issued in the East bloc” (N.Y.T.) Október 18-án budapesti, kelet-berlini, prágai és varsói értelmiségi csoportok egyszerre hoztak nyilvánosságra egy közös nyilatkozatot a magyar forradalom 30. évfordulójára emlékeztetve. A nyilatkozatot négy ország 122 írója, költője, tudósa és emberi jogi vezetője írta alá. kijelentve, hogy „a magyar forradalom közös örökségünk és ihletőnk”. A New York Times október 19-i. vasárnapi száma terjedelmes cikkben részletezte a közös deklaráció tényét, történelmi jelentőségét és szövegét, amely szöveget az alábbiakban e cikk alapján közöljük angolul: Horváth Elemér: SZALAMANDER Október van megint tél elől dél felé úton a vándormadarak egyedül a főnix főnix idő lángol a nyári hamuból a kőfalon ahol a szalamander él a repkény zöld piros és fekete felhók torlódó barikádjain áttűz a jövő láger-lézere a feneketlen messzeség aztán vízbe borzad a horizont ahol kőbe szaladt a kard homályos szem maga elé tekint de emlékszik borotvaélesen amikor pandora szelencéje kidőlt gyerek voltam túltelt miniatűr hiány első fű első ég alatt lázban hazafelé megyek megteremteni halálomat különbség diák- és munkásifjú között. A katonaságot és rendőrséget még a politikai tisztek sem tudták harcra bírni. Rengeteg katona volt a Parlament előtt, már az október 23-i tüntetésnél is. Nemcsak közkatona, de a tisztképző akadémiák növendékei is. Sót, hogy a hatalmas teret elöntő nép hallgathassa a beszédet, ók hoztak hangszórós kocsit a laktanyákból. Október 23-án, este 10 óra körül gépkocsikon, páncél kocsikon egy zászlóalj katonaságot küldtek a Rádióhoz. Aliig felfegyverezve jöttek, páncélsisakkal. Az óriási tömeg a Rákóczi útnál elállta az útkereszteződést Egy idősebb munkás felállott egy tehergépkocsi tetejére és Várnai Zseni „Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek” című versét szavalta el. A tömeg utána a Himnuszt és a Szózatot énekelte. A katonák eleinte a tisztjeiket nézték, a Szózat végén leugráltak a gépkocsiról, átadták fegyvereiket, vagy a szabadságharcosok közé álltak. De közölték, hogy nincs töltényük, mert a lőszerraktárak Magyarországon külön ÁVÓ-s őrizet alá tartoztak és a katonák csak a minden alakulathoz beépített orosz politikai tisztek parancsára kaphattak töltényt. Ismeretes dolog Maiéter Pál átállása, aki pedig a második világháború alatt az orosz hadsereg tisztje volt. Az egész forradalom és szabadságharc alatt magyar katona nem lőtt szabadságharcosra. Október 24-én reggel a piliscsabai páncélosokat behozták a Margithídra. Ők felálltak a híd két végén, elzárták a járműforgalmat és még a szovjet páncélosokat sem engedték át, míg parancsot nem kaptak az elvonulásra. A rendőrség egyetlen tagja sem lőtt forradalmárra vagy szabadságharcosra. Ha kivezényelték, vagy átállt a harcosokhoz, vagy letéve fegyverét, elment. A rendszer egyetlen megbízható elemének az operatív politikai rendőrség, az ÁVÓ bizonyult. Megbízhatóságuk alapja ugyanaz volt, mint a magasabb pártfunkcionáriusoké. Fizetésük a magyar munkás fizetésének 10-15- szöröse. A forradalom győzelme után az ÁVÓ-sok elfogásánál találtak 9-10-12 ezer forintról szóló havi ületményutalványokat is. A magyar forradalomnak nem voltak kiemelt vezetői. Nem volt előre megszervezve. Nem volt központilag irányítva. A nép spontán szabadságvágya volt minden cselekedetnek rugója. A forradalom kezdetén a vezető szerepet jóformán teljes egészében kommunisták játszották. De nem volt különbség a forradalomban résztvevők között se pártállás, se származás tekintetében. Magyarországon a régi uralkodó osztályok vagy kivándoroltak, vagy súlytalanul eltűntek a társadalomban. Akik megmaradtak, azok nemhogy vezető szerepre, de még részvételre sem vállalkoztak félelmük miatt. A fegyveres harcosokat mindenki támogatta. Sorbaállásnál a nép azonnal engedte őket előre. Ők a mi fiaink! — volt a jelszó. A közhangulatot mindenki úgy mérte le, hogy nem volt a népnek 10 százaléka sem, aki félelemből közömbösen viselkedett volna Az ÁVÓ-sok gyűlöletében, a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonásában és a szabadság megvalósításának vágyában ezek is teljesen a forradalom oldalán állottak. (Folytatjuk) ŰJ CÍMÜNK VAN! 228-3400 EUendale Ave. Montreal, P.Q. Canada H3S 1W9 Tel.: (514) 731-4192
