Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-01 / 4. szám
NyUGATI Mr. István CSICSERY-ROÍÍ/ÍV P.O.Sox 1005 Washington. D.C. 20fo,y v U.S.A. HAC>A IV\Í- 11M AI I4NS Cr THE WEST -The monthly publication of the CORVIN PUBLISHING LTD. V. évfolyam, 4. szám 1986. április ELŐFIZETÉSI DÍJAK 1 ÉVRE: Kanada: $20.USA: US-S17.Egyéb országok: US-S25 (légipostával) KIADÓHIVATAL — EDITORIAL OFFICE: 42-330 Canterbury Dr. S.W. Calgary. Alberta. CANADA T2W IH6 Phone (403) 251-5408 „KANTUS” körútja A híres debreceni kollégium nemzetközileg is elismert énekkara, a Kántus, első észak-amerikai kőrútjára érkezett március 20-án. „A Kántus olyan, mint egy követ — mondotta egy német egyházzenei vezető. — Az evangélium követe, a magyar egyházzenéé, Magyarország bámulatos kóruskultúrájáé, az embereket eggyé tevő művészeté.” Az április 13-án végződött körút során 19 koncertet adtak az Egyesült Államok és Kanada főként magyarlakta vidékein. A fontosabb állomások: New York, Bridgeport, Montclair, New Brunswick, Perth Amboy, Princeton, Washington, Pittsburgh, Holland, Cleveland, Detroit (USA) és Hamilton, Toronto, Ottawa, Montreal (Kanada). A 40 válogatott énekes — nagyobb részük gimnáziumi tanuló vagy teológus diák — Berkesi Sándor ihletett karnagy vezetésével magyarul, angolul, németül és latinul énekel olyan darabokat, amelyek több éyszázad kincseit ragyogtatják meg. így Henrik Schutz, Henry Purcell, Scarlatti, Cesar Franck mellett szerepelnek Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Vass Lajos szerzeményei, nem szólva Liszt Ferencről, akire halála 100 éves évfordulója alkalmából különös tisztelettel néz fel a zenekedvelők világa. A debreceni kollégium több mint 450 éve a nemzet iskolája volt, amely olyan vezetőket nevelt, mint Csokonai, Kölcsey, Arany, Ady, hogy csak egy párat említsünk; falai közt olyan események játszódtak le, amelyek a legválságosabb időkben adtak a magyarságnak bátorítást és útmutatást. Magát a Kántust 1739-ben indította el Maróthi György, a klasszikus nyelvek és a matematika professzora. Először mint temető-quartett működött és majd 200 évig csak férfitagjai voltak; 1954 óta leány-fiú vegyeskarként működik. A Kántus léte csoda, hiszen tagjainak negyedrésze minden évben lecserélődik, mivel a végzősök elhagyják a kollégiumot Mégis a magyar kórusmozgalom versenyein, különböző minősítőin úgy vesznek részt, hogy a Magyarországon elérhető legmagsabb fokozatot a „Kiemelt Hangversenykórus" minősítést vívták ki a maguk számára. Nemzetközi elismeréseik között szerepel a Bartók Béla Kórusverseny első díja (1982), a Middlesborough-i Nemzetközi Kórusverseny első díja az ifjúsági kórusok kategóriájában (1984). Külföldi útjaik során jártak Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Jugoszláviában, Angliában, Hollandiában. Eddig egy lemezük jelent meg („Magyar Zsoltárok"), de két másik most van előkészületben. A Kántus észak-amerikai szereplése valóban követség, küldetés volt A magyarság — és a kórusművészetet kedvelő amerikai és kanadai közönség — mindenütt szeretettel és elismeréssel fogadta a kiváló magyar kórust LAKE HOPE Néhány nappal a veszprémi Anyanyelvi Konferencia után indultam Amerikába, hogy részt vegyek és előadásokat tartsak az Itt-Ott — Magyar Baráti Közösség augusztus harmadik hetében rendezett hagyományos konferenciáján. Az Itt-Ott-kör és a belőle kinövő Magyar Baráti Közösség még a hatvanas évek közepén jött létre Éltető Lajos és Ludányi András szervező munkájának eredményeként. Mindketten a lousianai egyetemen végezték tanulmányaikat s a forró déli égbolt alatt határozták el, hogy erejük javát az amerikai magyarság, elsősorban az ottani magyar értelmiség megszervezésének szentelik. Tudományos munkájuk során is a szórványokban élő kultúrák fennmaradásának lehetőségeivel foglalkoztak: Ludányi a nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgálta. Éltető pedig a régi ohioi német telepek történetét tárta fel. Már diákéveiket is Amerikában töltötték, és nem éppen kedvező tapasztalatokat szereztek az emigráció belső életét tekintve, e tapasztalatok hatására kerestek megbízhatóbb tájékozódási pontokat: jó amerikaiak akartak lenni, ugyanakkor jó magyarok. Minderről tanulságosan számolt be Éltető Lajos a Magyar Baráti Közösség 1984-es konferenciáján: „Magyarnak neveltek olyan szülők, akik nem is tehettek másként. Caelum, non animum mutant, qui trans maré currunt — mondták a régiek: eget, nem lelket cserélnek, kik a tengeren túlra futnak, s mi ezzel az öntudattal nőttünk fel. Ugyanakkor beláttuk azt is, hogy mi már nem vagyunk emigránsok abban az értelemben, ahogyan e szót általában használjuk, hogy az ég fölöttünk Amerika ege, hogy életünket alatta kell leélnünk, s gyermekeinknek is itt kell megalapozniuk a jövőt Más szóval: amerikai tartózkodásunkat nem tartottuk ideiglenesnek, a mindenkori magyarországi helyzet függvényének, mint annak idején még nagyon sokan, a fiatalabbak közül is.” Elutasították a teljes beolvadást, a terméketlen emigrációs politikát, és elfordultak a kisebbségi „gettók” minden távlatot nélkülöző életétől. „Mindebből — írja Éltető Lajos — azt szűrtük le, hogy a legmaradandóbb, sőt talán az egyetlen lehetséges építmény, amely ilyen körülmények közt megalapozható, olyan, amely nincs röghöz kötve: sem épülethez, sem helyi csoportosuláshoz, hanem egyénekből, családokból áll, akik remélhetőleg éppúgy barátaivá válnak majd egymásnak, mint mi ketten. Más szóval: hogy olyan baráti kapcsolatok hálózatát kell kiépítenünk, amely szétszóródottságunkat, a fizikai távolságokat áthidalja. A hálózat kiépítésének s fenntartásának eszközei pedig: a sokszorosítógép, a posta, a telefon, a gépkocsi, a repülőgép s ma már a számítógép is. Az ilyen ,haza a magasban' aztán kiterjeszthető, elméletileg legalább, az egész földgolyóra. S valóban: sokan közülünk az irtózatos távolságok dacára szorosabb törődő kapcsolatban vagyunk egymással, mint közveüen szomszédainkkal, s ha gyenge is még a hálózatunk, egyes szálai mégis elnyúlnak Sydneytől Sepsiszentgyörgyig.” E gondolatok jegyében alakult ki az Itt-Ottkör, amelynek elnevezését Ady Endre híres verse sugallta: „Itt valahol, ott valahol / Esett, szép, szomorú fejekkel / Négy-öt magyar összehajol...” A „négy-öt” magyarból hamarosan többszáz lett, közöttük az amerikai magyar értelmiség számos tudós képviselője, egyetemi tanárok, katolikus és református lelkészek, írók, orvosok, mérnökök. így Éltető Lajos portlandi, Ludányi András adai, Nagy Károly, Held József és Kolumbán Miklós New-Brunswicki, Várdy Béla és Várdy-Huszár Ágnes pittsburghi. Bíró Béla Los Angeles-i egyetemi tanárok. Boros Lajos, a Bolyai Kollégium egykori elnöke, Hamza András, a nemrég elhunyt református lelkész. Cseh Tibor, Értavy-Baráth József, Fekete Pál, Böjtös László, Lipták Béla, Mahics Csaba, Mózsi Ferenc, Sass Márton, Somogyi Balázs, Tamási Miklós, Venczel János és mások. Közel két évtized leforgása atatt az Itt-Ott című folyóiratnak tizennyolc évfolyama látott napvüágot, megjelent néhány magyar, illetve angol nyelvű kiadvány, megalakult a Magyar Baráti Közösség, és megszerveződtek az Ohio állambeli Lake Hope-nál — a Reménység Tavánál — rendezett Magyar Hetek, amelyeken hosszú évek óta magyarországi előadók és vendégek is részt vesznek, előttem például Csoóri Sándor, Czine Mihály, Salamon Konrád és Köteles Pál a többi között Nem kevés várakozással és érdeklődéssel utaztam tehát Amerikába, hiszen nemcsak az Egyesült Államok és Kanada nagyvárosait látogattam meg, s egy hatalmas ország életébe pillanthattam be, hanem az észak-amerikai magyarság szellemi életével és törekvéseivel is megismerkedhettem, részben a Reménység Tavánál rendezett egyhetes konferencia, részben az összejövetelt követő elóadókörút jóvoltából. A ’ Magyar Baráti Közösség konferenciája mindig igényes programot állít össze, s emellett a szervezőknek arra is gondja van, hogy az erdős dombok övezte szelíd tó mellett a résztvevők kellemes pihenéssel, baráti eszmecserével töltsék el a szabadon maradó időt A konferencia augusztus 17-től 24-ig tartott, napi két-három előadással, esténként irodalmi műsorral, filmvetítéssel, és mintegy százötven résztvevője volt Az előadások sorában Ludányi András (Ada) az Ohio-állambeli Toledo magyar negyedének szétszóródásáról, Király Béla (Highland Lakes) az emigráció feladatairól és lehetőségeiről, Hámos László (New York) a magyar kisebbségi jogok nemzetközi fórumokon történő védelméről, Held József (Camden) Hunyadi János korának magyar társadalmáról, Szőts István (Bécs) Mécs László költészetéről, Györgyey Klára (Orange) Örkény István drámáiról beszélt, magam a mai magyar irodalom irányzatairól és törekvéseiről, illetve az erdélyi magyar irodalomról tartottam előadást. Levetítették Szőts István klasszikus feketefehér filmjét a Nyíró József elbeszélése nyomán készült Emberek a havason-1, szerzői estet tartott Monoszlóy Dezső, szépen sikerült ifjúsági szavalóverseny adott számot a már Amerikában született magyar gyermekek versszeretetéról és anyanyelvi hűségéről, és igen értékesek voltak Nyeste Zoltán (Hopatcong), Éltető Lajos (Portland), illetve az akkor éppen Chicagóban tanuló budapesü Horváth Erzsébet „istenszolgálatai”, amelyek nemcsak az igehirdetés hagyományos feladatainak feleltek meg, hanem a Magyar Baráti Közösség távlatosabb céljait és közvetlen tennivatóit is megfogalmazták. Ezek között a célkitűzések között mindigis igen fontos szerepet töltött be a magyarság egyetemességével fenntartott kapcsolatok ápolása, annak a „lelki hazának" a megteremtése, amelynek történelmi hagyományok, kulturális és erkölcsi értékek által rajzolódnak ki a körvonalai, és amelyben éppen ezért mindenki otthonra találhat, aki magyarnak érzi magát, éljen bár Budapesten, Kolozsvárott, Pozsonyban, Újvidéken, Bécs ben, Párizsban, New Yorkban — bármely táján a nagyvilágnak. (Folytatás a 4. oldalon) E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Pomogáts Béla: Lake Hope (1. old.) Flórián Tibor búcsúztatása (2. old.) Nyilvános vitát, népszavazást! (2. old.) Király Béla: Rendórterror 1848 és 1956 szelleme ellen. — Miért? (3. old.) Borbándi Gyula: Érzelmes sorok Püski Sándorról (4. old.) Czigány Lóránt: Lépéskényszer (5. old.) Kabdebó Tamás: Benedek Marcell (5. old.) Michnay Gyula: Szökés a recski haláltáborból (6. old.) HHRF — CHRR HÍRADÓ (7. old.) Horváth Elemér, Bárány János, Hocman Gábor írásai (8. old.) Nyári programok gyermekeknek (8. old.) Megyeri György: Csűr ka István előadásáról (9. old.) Magyarország — rövid hírek (9. old.) Az Olvasó írja... (10. old.) Tóth Árpád, Tűz Tamás, Szócs Géza, Horváth Elemér, Bárány János versei. Tóth Árpád: LÉLEKTŐL LÉLEKIG Állok az ablak mellett éjszaka S a mérhetetlen messzeségen ál Szemembe gyűjtöm egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről fölt e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talál: s szememben célhoz ért S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristály műszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, Es csöndben és tűnődve figyelem. Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt mitljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Óh, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy. Mint egymástól itt a földi szivek! A Szinusz van tőlem távolabb, Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Oh, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Óh, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát S köztünk a roppant, jeges űr lakik! 1886-ban (száz éve) Aradon született, apja szobrászművész volt. Debrecenben és a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult, tanulmányait nem fejezte be. 1913-ban adta közre első, Hajnali szerenád című verseskötetét. Debreceni és budapesti lapoknál dolgozott, 1918-ban az Esztendő c. irodalmi folyóirat segédszerkesztője, majd 1921-ben az Est c. napilap munkatársa lett. 1928-ban halt meg Budapesten. Elégikus költészetét a magány fájdalma és a szerelmi érzés szőtte át. Kiváló műfordító volt, Babitscsal és Szabó Lőrinccel együtt tolmácsolta magyarul Baudelaire verseit. POMOGÁTS BÉLA:
