Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. február Csoóri Sándor: NYÁR, DICSFÉNNYEL Darázs röppen a szobámba, június angyala, megsárgul tőle a függöny, a szoba négy fala. S ahogy az ég üvegablaka előtt erdők sétálnak el és búzamezők: meztelen felsőtesttel a nyár sétálgat tükröm előtt. Feje körül agyagdomb ragyogása, madarak dicsfénye s arcodé, melyet a júniusi zápor mosdatott ki porból és halálból. Fa zümmög s motor odakint, másvilági repülő sípol — ó, a nagy utak elmaradnak, mint ahogy te is valahol, csak ez a sajgó körbeforgás, csak ez marad nyárral, darázzsal, ömlik körém s hűl ki az arany világi, tompa ragyogással. Horváth Elemér: ZSEBLÁMPÁVAL Hamsun Pound Celine már nem hiánycikk s fűből fából vaskarika szabad (nyitott kaput dönget a kirakat) A tévében bemutatták Karádyt Botticelli fölfedezte Csontváryt? Nem baj Az óra késik de halad S vajon mennyi idő a pillanat'! Nem a történelmi hanem a másik! Mit keres a vonatülés alatt aki zseblámpával bevilágít? Ennek a sovány félszeg fiúnak (bűnöző lenne?) vajon mi hiányzik? Nem tovább csak a határállomásig Fáradt vagyok S négy nyelven hallgatag Tűz Tamás: SZABADULÁS Ringó fedélzeten tűnődsz s elnézed, merre száll a furcsa szél. hogyan kereng a füst s a kék sirály, mely mint a labda fönt libeg s oly könnyű vagy te is akár a delfinek vagv mint a fürge hab fölött a kéklő messzeség lebegsz elúszva már. . . Ha mostan újra kezdenéd, felhő vagv ritka köd lennél talán, vagv könnyű hó és mint a ménta illata, egekbe illanó s elhagynád testedet egy violaszin esteien s a végtelen vizek fölött lebegnél testlelen .. . Magyar zenei rendezvény Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából a St. Catharines-i Brock egyetem 1986. jan. 22-25. között szimpóziumot rendezett a magyar zenéről és a zene kulturális hátteréről. A műsor kilépett az egyetem falai közül, betöltötte a Rotman Hall termeit, és a kiváló akusztikájú Concordi szeminárium kápolnájába is elérkezett Az 1985. évi Bach- és Schubert-rendezvények után az egyetem most 5 napon át mutatta be a nemzetközi zenei élet magyar állócsillagait és azt a kultúrát, amelyben megszülettek. Az egyetem elnöke, dr. Alan Earp, a két résztvevő kar vezetője, dr. Maurice Vascowar és dr. Jim Leach, valamint John Glofcheskie volt szervezője, rendezője a felejthetetlen ötnapos műsornak. Az élmény leírása meghaladná egy újságcikk kereteit Az angol újságcikkeket a meghívókat hirdetéseket és plakátokat magyar népi motívumokkal keretezték. A világhírű művészek közül hallottuk a brazíliai hárfaművészt, aki Párizsból jött hogy előadja Bartók és Ligeti műveit. Lantos Lóránt, az Izraeli Filharmonikusok koncertmestere hegedűjén — Patricia Parr és Jane Hayes zongora-, Robert Sheffield klarinét-kíséretében — mesterien érzékeltette Bartók szonátáit. A hallgatók gyakorlatait és szemináriumait Rónáid Tremain és Sátori István (Toronto) egyetemi tanárok vezették le. Ezeknek keretében beszéltek Erkel, Liszt, Dohnányi, Ligeti, Kurták György alkotásairól. Alan Walker, a legújabb háromkötetes Liszt-életrajz írója, „Liszt és a zongora" címmel olvasta fel értekezését. Prof. Domiana Bratuz a Bartók és Brancusi témakört értelmezte, és ő tartotta meg az ún. „Master Class” gyakorlatokat is. Lantos Edith Kodály tanítási módszerét ismertette és mutatta be. Hargittay Klára, az Ontario Art Centre munkatársa, és Roland Tremain témája a jelenkori magyar művészet és a jelenkori magyar kamarazene volt Külön említést érdemel Hollósi Klára előadása, aki Bartók Cantata Profana szövegi hátteréről szólt, felvázolva a szöveg interpretációs lehetőségeit. Nagyon érdekesen elemezte a különböző közép-európai népek eredetmondáinak motívumait. Szerinte a szarvassá vált fiúk román legendájának szövege azért is lehetett kedves Bartók számára, mert az a mi csodaszarvasunk egy másik ősi rokona A szimpózium három nagy zenei előadása közül — különösen a közönség szempontjából — a jan. 25-én, az egyetem színháztermében megtartott „Musical Panorama of Hungary” című műsornak volt a legnagyobb sikere, hatása társadalmi síkon alig felmérhető. Az előadás keresztmetszetét adta a múlt és a jelen jelentős és jellegzetes zenei alkotásainak: Bakfark Bálinttól (1507—1576) Erkel, Liszt, Kersh Ferenc, Kodály, Bartók, Bárdos Lajos, Lehár művei szólaltak meg a hangszerek és művészek hangjának sokszínű változatán. Amikor a barbadosi születésű tenor, Velmer Headly ajkán felhangzott magyarul Erkel Bánk bánjából a „Hazám, hazám", majd Lehártól a „Vágyom egy nő után”, a nem túlságosan nagy számban jelen lévő magyarok szeméből kicsordult a könny ... A hatás még fokozódik — s ezt az idegen nyelvű közönség is megérzi —, amikor Lantos Edith beinti az egyetem kamara-kórusát és újból felhangzik a magyar dal: Kodálytól az Esti dal és A páva, Bartóktól négy szlovák népdal és végül Bárdostól a Csillagvirágok, amelyek éppúgy elhangozhattak volna a budapesti Zeneakadémián vagy a Vigadóban is. Rose Spraggon ugyancsak magyarul énekelte Liszt és Lehár dalait. Érdekes módon nemcsak a műsorszámok voltak magyar vonatkozásúak, de a szereplő művészeket is szoros szálak fűzik a magyar zenéhez. Az egészen kiváló zongorista Jane Hayes — aki a szólisták kísérése mellett Liszt Paulai Szt. Ferenc legendáját játszotta nagyszerűen — egyik tanítómestere Siki Béla volt. Weber András, aki Bartók Első Cselló Szonátáját mesterien tolmácsolta, a budapesti Liszt Akadémia mellett Stroker Jánostól és Frater Lászlótól tanult Állandóan szerepel a mexikói, a CBC Montreál, a budapesti és a kanadai rádiók műsorában. John Earp, az egyetem klasszikus gitár tanára Bakfark két művét játszotta. Az egyetem meghívta a Szittya tánccsoportot is, elismerve ezáltal jelentős amerikai sikereit. A Kovács Pál és ifj. Csoli Simon vezette tánccsoport fergeteges táncszámai hatalmas közönségsikerrel zárták be ezt a felejthetetlen műsort. A program megkezdése előtt Cseterki Imre, az ottawai magyar követség kultúrtitkára röviden szólt az otthoni zenei életről, majd átadta a követség könyvadományát az egyetemnek. Bejelentette továbbá, hogy Kanada és Magyarország aláírta a kultúrcsere-egyezményt és a közeljövőben kerül sor a filmgyártási egyezmény aláírására is. A művészek, akiknek neve fogalom a nemzetközi zenei életben, a magyar zenét népszerűsítették öt napon keresztül. Magyar volt a zene, a hang és a szó. Az egyetem mindezt minden helyi vagy külső magyar segítség nélkül szervezte meg. A szervezőknek még csak „melldöngető magyarságtudatuk” sem volt! John Glofcheskie professzor az angol nyelvű újságoknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az előadások létrejöttét részben a Niagara-félszigeti magyarság régi közösségi munkájának általános megbecsülése segítette elő. K.K.B. MAGYAR LEMEZ A PANNÓNIA ÉNEKKAR (Niagara Félsziget, Ont., Kanada) 10 éves fennállását egy lemez kibocsátásával ünnepelte. E lemez a magyarságot szolgálja szétszóródottságában, hogy elszigetelten élő honfitársaink is érezzék — együtt dúdolva velünk — együvétartozásunkat, mind Kanadában, mind a világ más tájain. A lemez tartalmazza a Magyar és Kanadai Himnuszt, a Székely Himnuszt, a Hiszekegyet és más hazafias dalokat, valamint magyar népdalokat és ismert angol melódiákat. A lemez megrendelhető YOIanda VARGA DAVIS cimén: Box 901, Fonthill, Ont., Canada LOS 1E0 — postautalványon vagy igazolt csekken, $10.00 ellenében. A RÉGEN VÁRT MŰSOR KÖZKÍVÁNATRA! KONCZ ZSUZSA TURNÉJA Legenda — minden idők legnépszerűbb és legsikeresebb énekesnője! A műsorban örökzöld melódiák és új slágerek. BRÓDY JÁNOS az „István, a király” társszerzője, a FONOGRÁF együttes alapító tagja. Zenei részletek az „István, a király”-ból. Kísérők: Móricz Miklós, Bornai Tibor, Lengyelffy Miklós, Németh Oszkár. FELVILÁGOSÍTÁS: (212) 737-6431 Magyar klubok, egyházak vagy szervezetek, rendezők! Kitűnő pénzszerzési lehetőség helyből vagy Magyarországról hozott műsorok megszervezésével. Tanácsért, részletes felvilágosításért forduljanak bizalommal Zalaváry Attilához. Tel.: (212) 737-6431. FAUST ILONA: „Add, Uram ...!” Szomorúan figyelem egy évtizede a magyar emigrációs írásokat. Minden folyóirat, újság, heti- vagy havilap a saját igaza mellett kardoskodik, valóságos és vélt sérelmeket emleget, politikai harcot folytat. Egymást támadják, emésztik, a gúny tárgyává teszik. Tiltakoznak, bírálnak, vádolnak, elítélnek. Kinevetnek, kigúnyolnak, megköveznek. Felemelnek és eltaszítanak, befogadnak és kizárnak. Ezt a Hiúság Vásárá-t kívülről szemlélve, a magamfajta többgyermekes anya elgondolkodik: jó-e, ha gyermekeimet magyarnak nevelem? Milyen bűnt követtünk el mi, magyarok, hogy ilyen kemény a büntetésünk? Idézünk elmúlt idők nagy magyaljaitól bölcs, szép mondásokat, újságjaink mottójául választjuk, gyűléseken felolvassuk, nemzeti ünnepeinken elszavaljuk — de vajon mindennapjainkban éljük-e? Ismerjük-e még ezt a szép magyar szót: szeretet? Jelent-e még számunkra valamit a: megbocsátás, feloldozás, újrakezdés? Szavaink korbácsolnak: elvették az Istent tőlünk! Megaláztak, meggyaláztak, kifosztottak, anyagi-erkölcsi romlásba taszítottak! Ez mind igaz lehet. Csak kövessük végig az emberiség történetét, hogy beigazolódjanak öreg történelemtanárom szavai: „Fiaim, a történelem minden idők véres politikai és gazdasági harcainak története." Isten nyugosztalja a Tanár urat, milyen igaza volt. Az emberiség ma sem jobb, mint évszázadokkal ezelőtt, történelmünk régen sem volt különb, mint napjainkban. A XX. század embere elért az űrbe, felemelkedett a legmagasabb régiókba, de sajnos szellemi szabadságunk gúzsba köti lelkünket, érzéseinket. Mit keresünk? Hová igyekszünk? Mik az elképzeléseink, álmaink, vágyaink? Ha most hirtelen előttünk teremne a népmesék csodás aranyhala s feltenné a kérdést: „Mi a három kívánságod?” — vajon elhangzana-e a válasz: „Adj nekem szerető szívet... "? Érezzük-e, magyarok és nem magyarok, barátok és ellenségek, hogy életünk zsákutcába visz? Hogyan mutathatunk utat gyermeinknek, azon jó példával elöl járva, ha szívünkből hiányzik a hit, a szeretet? Vitáinkkal, támadásainkkal és ellentámadásainkkal kisebb-nagyobb tábort szerezhetünk magunknak, de elveszítjük a lelkünket, s elveszitjük gyermekeinket. A sok statisztikai adatból, amit évtizedek óta hallunk, olvashatunk, kitűnik a jó és a rossz, a fejlődés és a lemaradás, élet és halál. Vajon akad-e egyetlen szociológus, aki kimutatja: hány magyar gyermek, fiatal és öreg szenved lelki sérülést, látva és hallva, tapasztalva és átélve e kegyetlen viszályt? Egyetlen célunk lehet: Isten irgalmát fejünkre esdve — szeretni! Szeretni élőt és holtat, múltat és jelent, jelent és jövőt. Drága felnőttek, még nem késő kibékülni és megbékélni. Még nem késő egymásnak megbocsátani, még nem késő egymást szeretni! Kérjük a Magyarok Istenét, hogy tartsa meg nemzetünket! Elmondtuk-e ezt a kis fohászt valaha is?: „Köszönöm, Uram, a gyönyörű világot, a nap melegét, a virág illatát. Köszönöm az embereket, akik körülvesznek, hiszen mindenkiben van valami szép. Köszönöm a lehetőségeimet, a kihasználtakat és az elmulasztottakat. Köszönöm agyam frisseségét és két kezem fárasztó munkáját. Köszönöm az ellankadást és a megújuló hitemet. Köszönöm esti pihenésem, reggeli ébredésem; köszönöm, hogy ember vagyok, gyarló ugyan, de jószándékú. Köszönöm a meggörnyedt öregeket, akik békét áhitanak. és köszönöm a gyermekeket, akik nevetni szeretnének. Köszönöm, hogy annyi tenger nép között én magyarnak születhettem! Imádkozzunk: Add, Uram, hogy ne pusztuljon el Nemzetünk!” MAGYAR ISKOLA (San Diego) 10X5. október 26-án a szervezők áldozatos munkája révén — jelentős számú tanulóval indult be a magyar iskola. Köszönet illeti mindazokat. akik segítséget nyújtottak a karácsonyi ni íisor előkészítéséhez' A második félév január IX-án kezdődött, de még mindig nem késő bekapcsolódni. A havi egv alkalommal reggel ú-löl délután 4-ig tarló foglalkozások színesek, komolyak A tanítás helye: 2550 I airfield Sl , f irst Hungarian (Pioneer) United Church of Christ. Clairomont. kérjük a szülőket. írassak be gyermekeiket az ingyenes foglalkozásra! U| jelentkezések: Dvorszky (svánál 1452 X5601 és haust Ilonánál (5XI-26XX).
