Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1985. október MISKA JÁNOS: Hungárika-gyűjtemények Kanadában STATISZTIKAI, TÁRGYI ÉS BIBLIOGRÁFIAI FELMÉRÉS Kanada magyarsága jövőre ünnepli bevándorlásának százéves évfordulóját. 1886-ban érkezett meg az első telepesek kis csoportja, s Saskatchewan tartomány déli részén, Estherházán, a mai Kipling vidékén telepedett le. A kezdeti nehézségeket túlélve, egy évszázad leforgása alatt közel 140 ezerre duzzadt az itteni magyarok száma, szellemi és nemzeti hagyományaikat magyar iskolák, felekezetek, társadalmi és kulturális csoportok őrzik. A centenáris évet az ünnepi megemlékezések mellett egy virágzásnak indult szellemi reneszánsz teszi még tartalmassabbá. Ebben az évben jelenik meg számos magyarságismereti munka kanadai egyetemi kiadók gondozásában, köztük Bisztray György hézagpótló könyve a kanadai magyar szépirodalomról, Hamrán Aurél interjú-gyűjteménye a Kanadában élő jeles magyar művészekről, s Miska János magyarságismereti bibliográfiája és a szerkesztésében megjelenő kanadai magyar írók angol nyelvű antológiája. Ez a szellemi megújhodás részben az itt élő magyarság nemzeti öntudatának és alkotói agilitásának tulajdonitható. E sorok írója kiadta a kanadai nemzetiségi irodalom bibliográfiáját, s a harminchárom nemzetiségi csoport között a magyarok harmadik helyen állnak — közel 400 citációval, beleértve 38 regényt, 32 elbeszélés-gyűjteményt és 42 verseskötetet Hasonló termékenység mutatkozik a tudományos és skolasztikus ágazatokban is. Egy évtized leforgása alatt több tucat monográfia, tanulmány-gyűjtemény, egyetemi tézis és bibliográfia látott napvilágot a magyarság bevándorlásáról, történetéről, szociográfiájáról, s általában kanadai életútjáról. De sokban hozzájárult a magyar szellem és hagyományok e termékeny kibontakozásához a kanadai össz-szövetségi kormány kedvező nemzetiségi politikája is. A hetvenes évek derekán hozott kormányhatározat biztosítja Kanada kétnyelvűségét és plurális kultúráját. E törvénycikk eredményeként magyar vonatkozásban az esti felnőtt és hétvégi magyar iskolák egész sora nyílt meg, hungárika-gyűjtemények születtek szerte a városi és országos könyvtárakban, a kanadai magyar írók és tudományos kutatók állami támogatást kapnak műveik kiadásához. A nemzetközi politikai helyzet kedvező alakulása is sokat segített a magyar szellemi élet kanadai fejlődésében. A kanadai és a magyar kormány intézkedései folytán megindult a két állam közötti kultúrcsere-program, amely lehetőséget biztosít a tudományos kutatás és az alkotó munka közérdekű kibontakozására. A múlt évben például hazai egyetemi tanár végzett kutatást az ottawai Carleton Egyetemen az angol nyelvű kanadai regényirodalom fejlődéséről. A jövő évben Kanadából avantgárd költők egy csoportja látogat Magyarországra műveik bemutatására. Ennek a beszámolónak az a célja, hogy felmérje a Kanadában lévő magyar könyv- és dokumentum-gyűjteményeket, hogy a küszöbön álló magyarságkutatás számára segítséget nyújtson a kanadai könyvtárhasználat módszeres igénybevételében. Az alábbiakban ismertetjük hungárikumaink számszerű felmérését, tárgyi áttekintését és bibliográfiai elérhetőségét. A könyvtárhasználat hagyományos rendszere mellett összefoglalót adunk az adatkeresés gépesített formájáról és e hatalmas hungárikum forrásmunkáiról. STATISZTIKAI FELMÉRÉS A kanadai hungárikumok számszerű felmérésére elsőnek Dabas Rezső vállalkozott 1976-ban, s a Kanadai Magyar Újság-ban megjelent cikkében arra a következtetésre jutott, hogy 18 közkönyvtárban 15.876 magyar nyelvű könyv áll az olvasók rendelkezésére. Gyűjtését megnehezítette az a tény, hogy a kanadai statisztikai hivatal nem tartja számon az idegen nyelvű könyvgyűjtemények adatait Felmérését az illető közkönyvtárak jelentései alapján végezte, az egyetemi, az országos könyvtárak és a kanadai magyar házak hungárikum-gyűjteményeinek figyelmen kivül hagyásával. Mint az alábbi táblázatból kitűnik, a torontói városi könyvtár magyar gyűjteménye messze kimagaslik a többi közül, míg a montreáli és vancouveri közkönyvtárak háttérbe szorulnak: Magyar származásúak az 1971-Magyar nyelvű 100 magyar lakosra es népszámlálás alapján könyvek száma eső magyar könyvek Montreal: 11.480 87 0,76 Ottawa: 1.965 600 30,50 Oshawa: 1.060 283 26,70 Toronto: 23.350 10.054 43,00 Kitchener: 1.830 230 12,50 Hamilton: 7.755 1.235 16,00 Welland: 2.975 330 11,10 Niagara Falls: 1.245 66 5,30 St Catharines: 6.885 12 1,30 London: 2.215 600 27,10 Windsor: 4.010 1.035 25,90 Winnipeg: 3.860 550 14,30 Edmonton: 3.230 270 8,30 Calgary: 5.520 200 3,60 Lethbridge: 1.670 100 6,00 Vancouver: 8.210 50 0,61 Victoria: 840 87 10,40 A fenti felmérés kiegészítéséül én is hasonló adatokat kértem az említett könyvtáraktól s az Országos Könyvtár nemzetiségi osztályától, valamint a nagyobb egyetemi és magyar házak könyvtáraitól. A városi könyvtárak jelen hungárika-gyűjteményei számban ma is hasonlóak az 1976- os adatokhoz, ami a könyvtárak befogadóképességével magyarázható. Kivételt képez a calgary-i Városi Könyvtár, amelynek magyar gyűjteménye ezerre nőtt egy évtized alatt A könyvállomány stagnálásának elkerülése végett a közkönyvtárak a kevésbé használt könyveket kiárusítják és újabbakat szereznek be, az olvasók kereslete alapján. A városi könyvtárak statikus állapotában az is szerepet játszik, hogy a National Library of Canada többnyelvű osztálya 4.000 magyar könyv 14.000 példányát „vándorkönyvtár” alapon elhelyezi a városi könyvtárakban. Az elmúlt évben például 12.000 magyar könyvet kölcsönöztek 16 közkönyvtárnak. Ezek az adatok s a könyvhasználat átlagos arányt mutatnak a hozzánk hasonló számú nemzetiségiekkel, a dánokkal, hollandokkal, lengyelekkel, csehszlovákokkal. A kanadai egyetemi könyvtárak közül a torontói, az albertai, a manitóbai és a reginai könyvtáraknak van jelentős hungárikum-gyűjteménye. A Torontói Egyetemi Kutatókönyvtár szakképzett magyar könyvtárost alkalmaz könyvállományának rendszeres kiépítésére, amely meghaladja a 18.000 kötetet. Ennek jelentőségét a magyarságkutató számára növeli Béky-Halász Iván bibliográfia-sorozata, amely tárgyi csoportosításban adatokat szolgáltat a meglévő magyar tárgyú könyvekről. Az ugyancsak Torontóban lévő Magyar Ház Halász Jánosról elnevezett könyvtárának állománya meghaladja a 30.000 kötetet, a torontói Magyar Tanszék pedig 3.000 kötetes gyűjteménnyel szolgálja növendékeit és a magyarságkutatókat. Külön felmérés tárgyát képezné az itt lévő magyar felekezetek, társadalmi és tudományos szervezetek könyvállománya és levéltára; valóságos kincsesbányát jelentenének történészeink, szociográfusaink, íróink számára. A kanadai könyvtárosokkal folytatott levelezés arról tanúskodik, hogy a magyar könyvállományok mérete a helyi hivatalos szervek nemzetiségi „hozzáállásától”, de mindenekelőtt a környékbeli magyarság szellemi és kulturális igényétől függ. Ezzel magyarázható, hogy a torontói városi könyvtár közel 20.000 kötettel rendelkezik, míg a montreáli könyvtár állománya a százat sem éri el. Azt el kell ismerni, hogy a montreáli magyarok évtizedeken át életképes magyar egyházakat, iskolákat, kultúrcsoportokat, újságokat tartottak fenn, s azt is megvallhatjuk, hogy a kanadai franciák — mint szintén nemzetiségi kisebbség — kevesebb gondot fordítottak etnikumaik anyanyelvi megőrzésére, amelyek egyébként is megkülönböztetett fogékonyságot mutatnak a domináns angol nyelv és kultúra iránt, de a montreáli könyvtáros leveléből könnyen kiérződnek az adott lehetőségek, amelyeket a helyi magyarok elmulasztottak kihasználni. Az itteni magyarság olvasási igényével kapcsolatban kedvező eredményekről szólhatunk. A Torontói Metro Könyvtár igazgatója azt írja, hogy könyvkölcsönzésben a magyarok élen járnak valamennyi nemzetiségi csoport között. „1979-ben 9.299 könyvet kölcsönöztek a helyi magyar olvasók. A múlt évben 11.305 könyvet. Nem számítva a hat fiókkönyvtárunk 7.000 magyar könyvének forgalmát. A Metro Könyvtár 3.353 könyve — írja J.T. Parkhill könyvtáros — csaknem háromszor fordult meg egy év alatt az olvasók kezén.” A calgary-i Városi Könyvtár a hetvenes évek közepén kezdte meg hungárikum-gyűjteményének kiépítését, s a kereslet voltaképpen fenomenális — írja Annemarie Meyer. Magyar könyvállományuk ma meghaladja az ezer kötetet Linda McElravt hasonló érdeklődésről számol be Lethbridge könyvtárából. Az ottani magyar olvasókat csupán a vietnámiak szárhyalják túl könyvtárhasználatban. A londoni Delüa Deane-Zairi is némi büszkeséggel közli, hogy a helyi könyvtárnak 900 magyar könyve van, s a város 1.200 magyar ajkú lakosából több száz rendszeres könyvtárlátogatójuk van. TEMATIKAI FELMÉRÉS A magyar könyvállomány Kanadában két kategóriába osztható: a humán és a reál tárgyak gyűjteményére. Az előbbi magába foglalja a szépirodalmat és a humán tárgyak tudományos kiadványait a történelem, irodalomtörténet szociográfia, földrajz, vallás, államtörténelem, filozófia, néprajz, közoktatás, politika, stb. területén. A reál tárgyak gyűjteményei kiterjednek a természettudományokra — biológia, kémia, biokémia, mezőgazdaság — és újabban a biotechnológiai, orvostani, állategészségügyi, valamint matematikai, mérnöki és építészeti kiadványokra, amely területeken a magyar tudósok élen járnak nemzetközi viszonylatban is. A humán tárgyak gyűjteményei viszonylag köny-; nyebben felmérhetők, hiszen ezeknél a nemzeti eredet, s főleg a nyelv megkülönböztető szerepet játszik, s külön csoportban kerülnek katalogizálásra és elhelyezésre. A reál tárgyak számbavétele azonban nehezebb, mivel ezek a gyűjtemények főleg tudományos értékük és módszertani újításaik révén kerülnek közhasználatra. Huszonegynéhány éves gyakorlatom alapján azonban arról számolhatok be, hogy a kanadai tudományos kutatók igénylik a magyarországi tudósok kutatási eredményeit Én magam is több! megbízást kaptam magyar orvosi, állategészségügyi és talajtani folyóiratokban megjelent tanulmányok, s főleg új kutatási módszerek angolra fordítására. A Canada Institute for Science and Technology, a Kanadai Országos Mezőgazdasági Könyvtár, a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium és az egyetemi könyvtárak polcain ott sorakoznak a magyar könyvek és folyóiratok. A hazai Szabolcs István és Várallyay György talajkutatók, a mezőgazdász Rajki Sándor világklasszisnak számítanak a maguk vonalán. A Kanadai Nemzeti Könyvtár országos katalógusában ott szerepel Biró Endre, Bárány Mihály, Hollán Zsuzsa, Keleti Tamás, Elódi Pál, Hári Pál, hogy a külföldön éló| kutatóinkról és Nobel-díjasainkról ne is szóljunk. (Befejező rész a köv. számban) A KITÁNTORGOTT EGYHÁZ Apám 1906-ban, tizenkilenc éves korában, Veszprém megyéből jött ki Amerikába Nem tekintette véglegesnek az ország elhagyását; ügynökség útján, szerződéssel vándorolt ki. Sokfelé dolgozott: Barbertonban, Daytonban, Chicagóban, végül Detroitban, a Studabaker autógyárban volt előmunkás. Magyar farmerlányt vett feleségül, akinek a szülei 1903-ban Zalából vándoroltak ki. Az apa nem sokkal az új hazába érkezésük után meghalt, s az özvegynek öt gyerekkel, sok gond és baj közepette kellett a kis gazdaságot fenntartania. Detroit magyar negyedében, Delrayban laktunk. A Jefferson, a West End és a Vanderbilt utcákon akkoriban jobbára magyar szót lehetett hallani, és a néger gyerekeknek, ha velünk akartak játszani, meg kellett tanulniuk magyarul. Apám tagja volt a Verhovay betegsegélyző egyletnek és a református egyháznak, amelynek Borsos István volt a lelkésze. Az első világháború után költöztünk Magyarországra, apám falujába. A hazavitt dollárokból apám vett tíz hold földet, ami az örökségével együtt középparaszti sorba emelte. Az amerikai éveit pénzszerzési alkalomnak tekintette, és ritkán beszélt róluk. Anyám családja — házasságok folytán — asszimilálódott. Ma már nincs kapcsolatuk a magyar csoportokkal, egyházzal. E személyes életrajzi adalék első pillantásra magánügynek tűnhet. Miféle apropó, képzettársítás mondatta el velem szüleim életének amerikai hátterét, amikor én Komjáthy Aladár „A kitántorgott egyház” c. könyvéről akarok írni? A könyv bevezető sorai megadják a választ: „Amikor a magyar paraszt a 19. század utolsó évtizedében, vagy a 20. század első évtizedében elhatározta azt, hogy Amerikában próbál szerencsét, esze ágában sem volt, hogy minden köteléket elszakítva, véglegesen Amerikában maradjon... Akik Amerikába mentek, mind azzal a szándékkal indultak neki a kockázatos útnak, hogy hazatérnek és falujukban jobb körülmények között folytatják paraszti életüket.” Komjáthy egyháztörténeti számadásának, vagy ha úgy tetszik, szemléletének alaptétele, hogy az amerikai magyar református egyházat a státusukban ipari munkások, származásuk és lelkiségük alapján azonban parasztnak megmaradt falusiak kezdeményezték. A nagyvilágba, az idegenségbe kiszakadt magyar — akárcsak a zsidó — gettóval védekezett a nyelvét, szívét kérő új világ ellen. Ösztönösen azt csinálta, amire otthon a századok tanították: falkában maradt és görcsösen ragaszkodott a falujának apáktól a fiakra átruházott hitéhez, erkölcséhez. A zsidót a tóra és £ hagyományai, a református magyart a zsoltároskönyve meg a hagyományai tartották össze. A munkahelyen, a gyárban csak a legszükségesebb angol szakkifejezéseket ta nulta meg. Otthonában, egymás közt, templomában csak magyar szót lehetett hallani. Megindítóan szép fejezetei Komjáthy könyvének, ahol az első gyülekezeti szervezésekről, templomépítésekről olvashatunk. Az ipari munkássá lett magyar parasztnak saját háza még nem volt, de istentiszteleti helynek illett, kellett lennie. A templom nemcsak az imádság háza volt ugyanis, hanem a nyelvének, múltjának, hovatartozásának jelképe és csomópontja is. S hogy az óhazát a saját kis közösségi, tájegységi miliőjében élte meg, tudta elképzelni, az egészen természetes. A szabolcsiak, szatmáriak, hajdúságiak és a többiek egymás társaságát keresték, és úgy érezték magukat otthon, hogy egy darabot a hazai világukból, életükből megjelenítettek. Nemcsak egy nyelvet beszéltek, ami a tájszólást illette, de egyik-másik templom a hazainak volt a mása, mint ahogyan olyan igehirdetőt kerestek maguknak, aki úgy beszélt, mint otthon a nagytiszteletű úr. Komjáthy igen pontos adatgazdálkodással építi fel a József Attila tűrés versszakával összecsendülő amerikai magyar kálvinizmust, úgyis, mint közösségi ügyet, és úgyis, mint emberi tartást Istenes és nagyonis emberi érzések, indulatok adták a keretét annak az építmény nek, amely mind méretében, mind hatásában egy a „magyar csodák” sorában. Komjáthy a magyar diaszpóra egy sajátos képletét fogalmazta meg, tette érzékelhetővé a közel és messze lakó magyar számára. Egyáltalán nem tekintem véletlennek, hogy „A kitántorgott egyház” bestseller lett Magyarországon, ahol kiadták. Itt ti. többről van szó, mint egy doktori disszertációról, mégha azt a princetoni egyetem fémjelezte is. Komjáthy könyve lépésról-lépésre, tényekkel alátámasztva, borotvaéles elemzéssel — és mindig azonosítva magát az Amerikába kitántorgott magyarral — arról ad jelentést, hogy távol a hazától, a szétszórtságban is meg lehet maradni magyarnak, fel lehet építeni a Templomot Hogy a könyv hézagpótló, hogy elképesztő mennyiségű kutatómunka van mögötte, hogy a történészt állandóan ellenőrzi a teológus, és hogy a szerző az egyházi frakciók harcát tárgyilagosan igyekszik felmérni — az mind igaz. De az egyháztörténeti értékén túlmenően abban látom „A kitántorgott egyház” hatásának okát, hogy a könyv „prófétai üzenet”. Helyén és idejében mondott szó. Ige. Isten Komjáthy könyvével elsősorban az óhazába üzen. Az a paradox helyzet állott elő, hogy Isten ma a szétszórtságban levő magyar egyházak példáját tartja a múltját, történelmét, közösségtudatát feledő, veszélyeztető otthoniak elé, hogy ime: lehet egy nép fiait belülről talpra állítani, és lehet iszapos földön is biztosan állni. Oka van annak, hogy felelős helyeken egyre több szó esik rólunk, a diaszpórában működő egyházak helytállásáról, hitbeli és erkölcsi eredményeiről. És tudom, hogy Komjáthy könyvét a népünk, a fajtájuk megmaradásáért égő, élő magyarok otthon úgy veszik a kezükbe, mint egy kézikönyvet, amit Isten látott el imprimáturral. Trombitás Dezső Megrendelhető 10.00 kan. $ vagy 7.50 US-$ beküldése ellenében az alábbi címeken: Ft. Bertalan Imre (Amerikai Magyar Ref. Egyesület elnöke), P.O.Box 34917, Bethesda, Maryland 20817, USA. Ft. Ábrahám Dezső püspök, 18700 Midway Ave., Allen Park, Mich. 48101, USA. Hungarian United Church, 50 Graham Blvd., Montreal, P.Q., Canada H3P 2C1.
