Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

6. oldal

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West

198S. október

HHRF

CHRR HÍRADÓ

NEMZETKÖZI NYILVÁNOSSÁGOT KAP BUDAPESTEN A MAGYAR NEMZETI KISEBBSÉGEK HELYZETE

A Hungarian Human Rights Foundation munkatársai a budapesti Kulturális Fórumon

lehet, de föladni igen. Ezért fontos az iró szerepe: hogy ezt a föladást megakadályozza. Kötelessége, hogy azon dolgozzon, hogy legyen mindenkinek ilyen hazája: legyen ilyen román haza, magyar, kurd, palesztin, zsidó és baszk.

És akkor majd lehet szervezni egy másik találkozót, egy másik Fórumot, és azon majd én is ott leszek.

Két házkutatás között — üdvözlettel:

Szőcs Géza

Szőcs Géza üzenete nagy hatást váltott ki az összejövetel nemzetközi résztvevőiben. A Hungarian Human Rights Foundation továbbra is folytatja munkáját a budapesti Kulturális Fórumon, hogy eredményeket érjen el a magyar nemzeti kisebbségek elnyomott helyzete jobbításában.

A HUNGARIAN HUMAN RIGHTS FOUNDATION/CHRR — MAGYAR EMBERI JOGOK ALAPÍTVÁNY a vüág tizenhat milliónyi magyarsága emberi jogainak szabad gyakorlása érdekében munkálkodik. Rendszeres adatgyűjtő, -nyilvántartó, tájékoztató és konzultációs szolgálatot végez magyar és más nyelveken annak érdekében, hogy tudományos, társadalmi és kormányzati szerveket és a közvéleményt a magyar emberi jogok, elsősorban a magyar kisebbségek nemzeti jogainak védelmére késztesse a nemzetközileg elfogadott jogvédelmi szerződések értelmében. Az Alapítvány magyarságszolgálatát önkéntes támogatói segítségével folytatja.

Mint New Yorkban bejegyzett „Not For Profit Corporation”, az Alapítvány munkáját támogató adományok az adóalapból levonhatók. Cím: Hungarian Human Rights Foundation, P.O.Box “J”, Gracie Stn., New York, N.Y. 10028, USA. Telefon: 212-289-5488.

Már a budapesti Kulturális Fórum első napjaiban sikerült a HHRF néhány munkatársának nyilvánosságot biztosítani a magyar nemzeti kisebbségek ügye számára. Walter StoesseL amerikai külügyminiszter-helyettes, az Egyesült Államok delegációjának vezetője az okt. 15-tól nov. 25-ig tartó tanácskozások első napján nyitóbeszédében szóvá tette a nemzeti kisebbségek ügyét, külön kihangsúlyozva a kisebbségek nyelvén történő oktatás fontosságát.

A magyar kisebbségek elnyomott helyzetét konkrét és határozott formában is tárgyalta az a háromnapos „Alternatív Fórum”, amelyet a Nemzetközi Helsinki Federáció rendezett a hivatalos tárgyalásokkal egyidóben Budapesten. Mint azt a New York Times 1985. okt. 16-i száma is hirül adta: a hivatalos szervek okt. 15-én megpróbálták megakadályozni ezt az írótalálkozót, lemondva a Duna Intercontinentalban jóelóre erre a célra lefoglalt termet. Az összejövetelt aznap mégis megtartották egy magánlakásban mintegy 200 résztvevővel, sok nyugaü televízió-, rádió- és sajtótudósító jelenlétében. Ott volt többek közt Per Wastberg svéd író, a nemzetközi PEN elnöke, Hans Magnus Enzensberger nyugat-német költő, Pavel Kohut cseh író, Susan Sontag amerikai író és sok magyarországi író is, köztük Csoóri Sándor, Csurka István, Konrád György, Mészöly Miklós és Tamás Gáspár Miklós.

Hámos László, a HHRF egyik vezetője nagy hatást kiváltó üzenetet olvasott fel az összejövetelen Szőcs Géza erdélyi magyar költőtől. Ő az, aki verseivel, az ELLENPONTOK c. szamizdat folyóirat szerkesztésével és nemzetközi fórumokhoz intézett beadványokkal küzd a Romániában éló magyarság jogaiért, több ízben börtönt, bántalmazást, állandó rendőri üldözést szenvedve munkásságáért. Szőcs Géza többek közt ezt üzente írótársainak — Hámos László angol nyelvű közvetítésével — a Kulturális Fórumra:

Elkötelezettje vagyok egy olyan nemzetköziségnek, amely számára a kisebbségek nem gyötrő gondot jelentenek, hanem Ígéretes lehetőséget.

Az írónak írnia kell még a legfeszültebb társadalmi vákuumban is. írnia kell akkor is, ha már papírja sincs a sorozatos házkutatások után, még akkor is, ha naponta 8-10 órát tölt a vallató szobában. Akkor is, ha elvesztette állását, barátait, és már nem is publikálhat. Akkor is, ha egy percre sem lehet soha egyedül, mert mindig és mindenhol figyelik.

Minden ambícióm és elképzelésem egy olyan magyar kultúra, egy olyan nemzeti öntudat lehetősége és minősége, amely egyesítené lélekben a magyarokat akkor is, ha Magyarországot tizenhat más állam között felosztanák. Nem azt mondom, hogy mindegy, hogy felosztanák-e, hogy van-e ország, s hogy az mekkora, de bármekkora és bármilyen gazdag legyen egy ország, ez csak másodlagos kérdés ahhoz képest: mekkora és milyen gazdag a haza azok tudatában, akik hordozzák és alkotják.

A haza: „haza a magasban” — ennek meg kell maradnia. Elfoglalni e hazát nem

Az alábbi levelet a HHRF-fel való konzultálást kővetően írta alá három kongresszusi képviselő. Ők támogatják — 17 képviselőtársukkal együtt — azt a május 23-án beterjesztett törvényjavaslatot is, amely a román vámkedvezmények megadását ezentúl a romániai magyarság emberi jogainak bizonyított biztosításától tenné függővé.

MARK D SILJANOER

4TM DISTRICT MICHIGAN

COMMITTEES: FOREIGN AFFAIRS AGING

WASHINGTON OFFICE:

DISTRICT OFFICE:

ST JOSCFH MICHIGAN 49083 14141 441 OT1I 14*41 442 0722

BOO 272 3413

Congress of the länitcü States

ftooBt of 'Rtprutntatiou UDaBhington, ©.£. 20515

October 3, 198S

Editor

New York Tiir.es

Dear Editor:

As original cosponsors of the house Resolution on the human rights of the Hungarian minority in Rumania (H.Res. 56) we feel an

urge to set the record straight with res~ect to your correspondent’s misleading renort from Lucharest (September 29). It is surprising t.nat tne i»ev Yoric Ti^e^ would base an entire news article on the unsubstantiated and vn.challenjed allegations of an anonymous East Euroraan Co"ourist official.

Contrary to the assertions of the unnamed Rumanian official what is at issue before the U.3. Congress is not the territorial integrity of Rumania but tne brutal omoression of that country's 2.5 million Hungarian minority. Host of the minority lives in the region of Transylvania.

The resolution in question does mention the right of self-determination as one of the basic principles of international law. It is a fact, however, that existing international law does not apoly that right in its territorial implications to ethnic groups and national minorities. In the case of these grotips, self-determination means tiie right ana the actual opportunity to maintain the distinguishing characteristics of tne group# to nurture its own culture, to use its language, to educate its children in its own traditions and so on. These fundamental rights are all denied to Rumania's Hungarian minority, the largest national minority in Europe.

To claim that territorial changes in Eastern tlurooe appears to be American policy is, of course, utter nonsense and it surprises us that yonr correspondent did not ctaljenge ever this absvrdity. Raising the Fleeter cf territorial claims, however, serves a very transparent purdc.se for the Rumanian officials. It halos to divert attention from the syste-natic and brutal oppression of a minority with a long and distinguished cultural tradition. This, not terrotorial claims, is the great unretorted story from Transylvania, certainly by your newspaper.

gyárul egy szót sem értó orvosokat kapnak, viszont a marosvásárhelyi orvosi egyetem részben magyar végzősei nagy számban a Kárpátokon túlra, román vidékre kerülnek.

Itt említjük meg azt a tényt is, hogy egyes nemzetiségi iskolákban rendelet írja elő: hetente egy ún. román napot kell tartani, és ezen a napon a szolgálatos tanároknak tízperces szünetben csak románul szabad a tanulókhoz szólniuk. Számos szakiskolában — például a Könnyűipari Minisztériuméiban — rendelet tiltja meg, hogy magyar osztályfőnök magyarul tartson osztályfőnöki órát magyar diákjainak.

3. Véleményünk szerint a nemzetiségi kultúra fejlesztésével, valamint örökségének megbecsülésével — mint az RKP nemzetiségi politikájának meghatározó vonásával — nem áll összhangban számos olyan intézkedés, melyek közül néhányat felsorolunk:

— A román televízió, mely 1984 folyamán jelentősen korlátozta nemzetiségi műsorainak adásidejét (a magyar nyelvű műsort pl. heti egy órára), 1985-től kezdődően megszüntette magyar és német nyelvű adásait

— Ugyancsak ez év elején szűntek meg a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióadók, s ezzel együtt eme adók magyar, német és szerb nyelvű adásai. Ez érzékeny vesztesége a romániai nemzetiségi kultúrának, és súlyosbítása a helyzetnek, hogy bizonytalan a rádiók szalagtárának sorsa E szalagtárak megsemmisülésével a nemzetiségi kultúra felmérhetetlen értékű dokumentumai pusztulnának el.

— Tiltott szerzővé lett Kós Károly, nemcsak a Romániában éló magyarság, hanem az egész magyar irodalom és kultúra számontartott kiválósága, a különböző nemzetiségiek békés egymás mellett élésének jelentős harcosa. Színműveit nem adják elő, nevét említeni sem lehet az új tankönyvekből személye és életműve kimarad.

— Mind erősebb a hazai magyar színházak műsorpolitikájára nehezedő nyomás, fokozatosan felszámolják a táncház-mozgalmat és mind gyakrabban hurcolnak meg egyes magyar írókat

4. Az utóbbi időben a köztereken felállított emlékműveknek és szobroknak, amenynyiben van nemzetiségi vonatkozásuk, ezek a vonatkozások főként a bizalmatlanság, nem pedig a testvériség légkörének kialakítására alkalmasak.

Emlékeztetünk arra is, hogy 1920-tól kezdődően eltűnt az erdélyi közterekről számos olyan személyiség szobra, mely történelmi személyiségek — pl. II. Rákóczi Ferenc vagy Bem József — semmilyen módon nem sérthetik a román nemzeti érzelmeket

Úgy gondoljuk, időszerű volna ezeknek az egykori szobroknak megújított formában való visszaállítása, ezenkívül a nemzetiségi kultúra kiemelkedő személyiségeinek és a román-magyar közeledés harcosainak, továbbá az illegalitásban küzdő magyar kommunistáknak a megbecsülését szolgáló szobrok fölállítása. Méltó megemlékezést kiváltnak véleményünk szerint mindazok az ártatlan áldozatok is, akik az ország történelmének tragikus korszakaiban kizárólag nemzetiségi és vallási hovatartozásuk miatt veszítették életüket

5. Megítélésünk szerint a mai romániai nemzetiségi helyzet lehetővé teszi, hogy eddig még nem tanulmányozott, de ezt igénylő

(Folytatás a következő oldalon)

„MIND ERŐSEBB A MAGYAROKRA NEHEZEDŐ NYOMÁS”

BEADVÁNY AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK

Alulírott Szőcs Géza a következőkkel egészítem ki a Központi Bizottsághoz 1984 novemberében elküldött beadványomat, melyre egyelőre még nem érkezett válasz, s mely némely tekintetben, az újabb fejlemények tükrében, elvesztette időszerűségét.

Bár egy nemzetiségi politika sikere nyilvánvalóan nem csak és nem elsősorban az alábbiakban tárgyalt kérdéseinek kedvező megoldásán múlik, ezek természetéből fakad azonban, hogy megoldatlanságuk könnyen értetlenséget ébreszthet bel- és külföldön egyaránt, ily módon kedvezőtlenül befolyásolva az ország érdekeit.

1. Az RKP XIII., 1984. novemberi kongresszusán megválasztott vezetőségének, valamint az 1985 márciusában a Nagy Nemzetgyűlésbe és a helyi néptanácsokba választott képviselői testületnek, továbbá az egyetemek és főiskolák 1984 őszén kinevezett új vezetőségnek személyi összetétele nemzetiségi szempontból nincs összhangban a magyar, valamint a német lakosság országos számarányával. így pl. a Központi Bizottság Politikai Végrehajtó Bizottságának 23 tagja közül egyetlen magyar (4,34 %), a Központi Bizottság Titkárságának egyáltalán nincs nemzetiségi származású tagja, magának a Központi Bizottságnak pedig alig 5,28 %-a magyar anyanyelvű, és a németek száma az 1 %-ot sem éri el. A Központi Revíziós Bizottság 75 tagjából 2, azaz 2,66 % magyar nemzetiségű. A magyarok által is lakott megyék helyi pártszervezeteinek vezetőségi összetételére megemlítjük mint példát a mintegy felerészben magyar lakosságú Maros megyét, ahol a megyei és városi pártbizottság összesen 11 titkára között csak egyeüen magyart találunk. A nagynemzetgyűlési képviselők közt 5 % körül mozog a magyar nemzeüségűek aránya, Románia Szocialista Köztársaság kormányában pedig még a 3,5 %-ot sem érik el a magyar származásúak. A nemzetiségi képviselők nem egy esetben színromán vidékek küldöttei — pl. Nagy Ferdinánd Giurgiu megye, Winter Richard Vaslui megye küldötte, stb. — s ily módon nem mindig képviselhetik a nemzetiségi vidékek sajátos és általuk is jobban ismert problémáit E képviselők közül hiányoznak olyan nemzetközileg ismert személyiségek, mint pl. Sütő András vagy Domokos Géza, és nincs többé Romániában magyar vagy német származású rektor.

2. Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánya biztosítja a jogot az anyanyelven való tanuláshoz. E jogot azonban sok esetben kedvezőtlenül érintheti az a tény, hogy a román felsőoktatásban minimálisra csökkent a magyar nyelvű előadások száma, ez évtől pedig sem németül, sem egyéb nemzetiségi nyelven nem lehet a felsőoktatásba való vizsgára jelentkezni, s magyarul is csak azokra a fentebb említett, igen korlátozott számú szakokra, ahol még folyik magyar nyelvű oktatás. Olyan rendelkezése ez a tanügyminisztériumnak, amely károsan hathat ki a nemzetiségi anyanyelvi oktatásra, hiszen a szülők ügy ítélhetik majd meg: gyermekünk érdekét nem szolgálja, hogy olyan nyelven sajátítsák el a tananyagot mely nyelven nem lehet egyetemi felvételi vizsgára jelentkezni.

Idéntől a magyar irodalom szakra jelentkező diákoknak román nyelvből is felvételi vizsgát kell tenniük. Az orvosi egyetemek végzettjeit pedig legújabban olyan területi elv szerint helyezik ki, melynek eredményeképp színmagyar falvak Bukarestben végzett, ma-