Nyugati Magyarság, 1983 (2. évfolyam, 4. szám)

1983-04-01 / 4. szám

2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West + 1983. április NYUGATI MAGYARSAG - HUNGARIANS OF THE WEST A CORVIN Publishing Ltd. havonta megjelenő lapja Published monthly by the CORVIN Publishing Ltd. Kiadóhivatal: Editorial Office: 2, 1745 - 13 St. S.W. Calgary, Alberta CANADA T2T 3P5 Tel.: (403) 245-8577 Felelős kiadó és szerkesztő: MIKLÓSSI István Társszerkesztó: MISKA János Fómunkatársak. HARASZTI Endre és BRAUN Károly Előfizetési díj: Kanada területén: $17.-, Kanadán kivül: $20.­Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza A szükséges javítás jogát fenntartjuk Az újságban megjelent írások nem feltéüenül képviselik a szerkesztőbizottság álláspontját. A teljes, valódi névvel aláírt cikkekért a mindenkori cikkíró felelős Szerkesztőséé! zárás a hónap utolsó napján TELEKI GÉZA HALÁLÁRA FELHÍVÁS (MHBK Megint kevesebben lettünk Nyugaton egy „kiművelt emberfővel”, egy lelkes magyar világporgárral! Teleki Géza professzor, az egykori miniszterelnök, gróf Teleki Pál fia hunyt el január 5-én tragikus körülmények között, Nyugat-Virginiában. 72 éves volt Pálya­futása Kolozsváron kezdődött, ahol a háború alatt az ottani egyetem földrajz­tudósa volt A „nagy politika” 1944-ben lépett be életébe. Ekkor már német megszállás alatt volt az ország. A szovjet hadsereg a keleti határok közelében állt. Romániában augusztus 23-án a király irá­nyításával megtörtént a háborúból való kiválás, ill. a német szövetség felmondása. Az erdélyi magyarok szinte bőrükön érezték végzetes jövőjük gyors közeledését. Hogy mentsék a menthetőt az Erdélyi Tanács Teleki Gézát kérte fel, menjen Budapestre hogy a kormányzónál megfelelő nyoma­túkkal képviselje az erdélyi magyarság ügyéi és sürgesse a már-már a határokon álló szovjetekkel való mielőbbi fegyverszünet megkötését! Teleki, családi kapcsolatai révén, hamar Horthy elé került Látva a kormányzóságon a jövővel kapcsolatban való tétovázást, szokatlanul éles hangon állt ki az erdélyiek Memoranduma mellett. In­tervenciója olyannyira sikeres volt, hogy a 32 éves egyetemi tanár tagja lett annak a háromtagú küldöttségnek, amely szeptem­ber végén Szlovákián keresztül, nagy titok­ban Moszkvába utazott — a kormányzó fegyverszüneti kérelmét tolmácsolni Sztálin­nak. A moszkvai tárgyalások lezajlásáról, a problémákról, a bonyodalmakról a hatvanas és hetvenes években Teleki Géza e sorok írójának hosszan beszélt Sőt egyedülálló dokumentumokat adott át későbbi közlésre. Olyan okmányokat és jegyzőkönyveket, amelyek az e korszakkal foglalkozó hazai kutatók előtt is ismeretlenek. Legutóbbi és sajnos utolsó személyes találkozásunkkor — 1981 áprilisában — az egész este azzal telt el, hogy Teleki hangszalagra mondotta 1944—45-ös élményeit, amelyek olyan­nyira érdekesek és drámaiak, hogy az „Ady-Records” kiváló tulajdonosa, dr. Csi­­csery-Rónay István elhatározta, ezeket még ez esztendőben kommerciális kiadásban a nagyközönség rendelkezésére bocsátja. Kiadásra vár Teleki Géza naplójának egy része is. Itt nemcsak a moszkvai élmé-Hirdetéseket készséggel veszünk fel bárhonnan. Egy egységnyi (fekvő vagy álló) hirdetés egyszeri közlésének ára: $30.-. 6 hónapra előre fizetve 10 százalékos, 1 évre előre fizetve 15 százalékos kedvezményt adunk. — Helyi jellegű közlemé­nyeket — sajnos! — csak hirdetés gyanánt vagy adomány fejében áll módunkban közölni. Kérjük megértésüket! nyékről van szó, hanem az ún. debreceni korszakról is, azaz arról az időszakról, amikor szovjet segítséggel a Hajdúság fővá­rosában megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Ennek, Molotov szovjet külügy­miniszter óhajára, Teleki Géza is tagja lett, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter. Teleki jól tudta, hogy miniszteri kinevezése nem személyének szól. A szovjet kormány egy taktikai „húzása” volt ez, gesztus a nyugati nagyhatalmak felé. Sztálin — nem is ügyetlenül! — Teleki Pál fiának miniszteri szerepeltetésével kívánta volt Londonnak és Washingtonnak „bizonyítani” — dehogy is kívánja a szovjet Magyarország bolsevizálá­­sát...! Teleki Géza, ha nem is örült a kineve­zésnek, de nem tért ki a feladat elől. Majd egy évig tartó minisztersége alatt mentette, amit menthetett Igyekezett ott, ahol lehetett, a magyar nép érdekében, az ország függet­lenségének mielőbbi visszaállításában segéd­kezni. Később, visszavonulva a politikai élettől, a Közgazdasági Egyetemen intézeti tanári állást fogadott el — mind kevesebb illúziókkal. Akkor már beszélhetett a Moszkvából magyar követként komoran visszatérő Szekfű Gyulával, a nagy történet­tudóssal, aki az ót felkereső polgári politikusok, a csodavárók előtt könyör­telenül feltárta: még a párizsi békekötések raüfikálása után sem fog a Szovjetunió Kelet-Európából visszahúzódni! Magyar­­országra új hódoltsági korszak vár, amelynek időtartama kiszámíthatatlan... Szekfű reálisan mérte fel a helyzetet És Teleki Géza is azt tette, amikor 1947—48 telén elhatározta: nem várja meg ölhetett kezekkel, amíg érte is eljönnek Rákosi kék­­parolis fogdmegjei, hogy éppúgy börtönbe záiják ót mint tették később az Ideiglenes Nemzeti Kormány majd minden nem kommunista tagjával. Titokban kelt át a nyugati határon és Amerikába távozott, ahol rövid idő alatt tudományos karriert futott be. Hosszú évtizedekig tanított többek között Washington egyik egyetemén és részt vállalt a tengerentúli magyarság politikai és társadalmi életében. Teleki Géza az 1944-es debreceni Ideig­lenes Nemzeti Kormány ezideig utolsó élő tagja volt Elvárható lett volna, hogy halá­láról magyarországi hivatalos szervek is megemlékezzenek. A hazai közvélemény azonban eddig csak egy, a Magyar Nemzet­ben közzétett olvasólevélból értesülhetett Teleki Géza professzor tragikus haláláról. . . Gosztonyi Péter Gróf Teleki Géza washingtoni otthonában először agyonlőtte súlyos beteg feleségéi, majd saját maga ellen fordította a fegyvert — A szerk. megjegyzése. Az otthon megjelent hadtörténelmi munkák célzatosan hamis képet adnak min­denről, de különösen a 2. világháború eseményeiről. A tárgyilagos történetírás alapja az, hogy minél több befolyásmentes szakleírás jelenjen meg a ma még élő részt­vevők tollából. Egy ilyen résztvevő kéziratáról szerzett tudomást az MHBK központja és azonnal bekérte a kéziratot Szerzője Dr. Koltai Jenő ny. egyetemi tanár az Egyesült Államokban, volt vezérkari őrnagy, aki a Ludovikát 1932-ben, a Hadiakadémiát pedig 1939-ben végezte. A szerző saját élményein keresztül mutatja be a m.kir. honvédség békebeli tisztképzését, vezet végig a háborún és bon­colja a háborúvesztés okait. Külön bírálat tárgyát képezi Hitler háborúvesztése. A kézirat gépelve kereken 900 oldalt tesz ki, ezen felül számos kép teszi változatossá. Lebilincselő olvasmány nemcsak a katonának, hanem annak is, aki nem volt katona, de nyitott szemmel élte át a háborút. Maga Koltai a kéziratot — nagyon bölcsen — „Egy honvédtiszt visszaemlékezései”­­nek nevezi. A lektorálok véleménye szerint azonban komoly hadtörténelmi munkáról van szó akkor is, ha személyes élményeken keresztül peregnek az események. Mint minden könyv, úgy ez is csak akkor adható ki, ha a kiadás költségei együtt van­nak. Jelenlegi becslés szerint, kedvező árajánlattal, a nyomtatás és a kötés költsége, 1000 példánnyal számolva $15.000 volna Ennek előteremtésére két mód kínálkozik: 1.) egyéni adományok útján és 2.) elővétellel. 1. )-hez: Csak Calgary-ban számolunk 1-2 ezer dollár adománnyal. Remélhetőleg másutt is lesznek önzetlen adományozók. 2. )-höz: Aki a könyvnek (haszon nélkül számított) elővételi árát beküldi, annak egy-Bécs (Reuter). — Rudolf koronaherceg és szeretője, Vetsera bárónő, 1889-ben a mayerllngi vadászházban — az eddigi feltevésektől eltérően — nem öngyil­kosságot követtek el, hanem politikai gyil­kosságnak estek áldozatul — jelentette ki az egykori osztrák császárnő, Zita a bécsi „Kronen-Zeitung”-nak adott interjújában. Az 1922-ben elhalt Károly császár kilenc­venéves özvegye nem szolgált részletesebb adatokkal a tettről, az értelmi szerzőkről és az indítékokról, de kijelentette, hogy egy későbbi időpontban dokumentumokat fog feltárni az eseményekkel kapcsolatban. A 30 éves koronaherceget, aki egy belga hercegnővel volt házas, és a 17 éves Vet­­serát 1889-ben, a mayerlingi vadászházban (Bécs közelében) holtan találták. A tragédia, amelynek háttere sohasem tisztázódott, mélyen megrendítette akkoriban a katolikus monarchiát; az esemény az azt követő Központ) egy könyv ára $15.-. Aki azonban a könyv megvételét annak megjelenése utánra halasztja, számoljon avval, hogy a könyv kb. $30-ba fog kerülni a postaköltségen felül. Minden, az 1.) pont szerint befizetett adományról az MHBK által létrehozott Szé­chenyi Társaság (Széchenyi Society, Inc.) fog „charitable donation” nyugtát adni. Ezeket a nyugtákat a jövedelmi adó mérsék­lésére lehet felhasználni, eddigi tapasztalat szerint Kanadában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában, az illető országban érvé­nyes, törvényszabta kereteken belül. — Elő­vételre természetesen nincs módunk adomány-nyugtát adni. Mind a megajánlott adományokat, mind az elővételi árakat kérem inkább „ma” postázni, mert holnap már feledésbe mehet. Igen nagy kár volna, ha a könyvkiadás eltolódna 1984-re, mert az idő és az infláció ellenünk dolgoznak. Kívánatos volna, hogy a „Visszaemlékezések” már 1983-ban szét­postázható legyen. A pénzküldés módja: Az Egyesült Álla­mokból és Kanadából csekket lehet küldeni, minden más országból bank-utalvány (draft vagy money-order) a pénzkúldés legbiz­tosabb módja Pénzt nem ajánlatos boríték­ban postázni, mert elveszhet, de az átváltási érték is kevesebb. Csekkek, utalványok és borítékok cím­zettje: Széchenyi Society, Inc. 710 - 52 Ave. S.W. Calgary, Alta, Canada T2V 0B5 A bajtársakat külön is és ezúton is felkérem, hogy jelen felhívásomat juttassák el mindazoknak, akikről feltehető, hogy a „Visszaemlékezések" érdekelni fogják. vitéz Duska László időszakban számos könyvhöz, színdarabhoz és fűmhez szolgáltatott anyagot A szövetségi Zizers-ben élő Zita kijelen­tette a „Kronen-Zetung"-nak, hogy a császári család annak idején esküvel fogadta meg II. Ferenc József császárnak, hogy hall­gat a Mayerlingben történtekről. Zita most fel kívánja függeszteni esküjét és megtörni hallgatását, hogy véget vessen az akkori eseményekkel kapcsolatos számos spekulá­ciónak. Rudolf, II. Ferenc József császár és — a később Genfben egy anarchista által meggyilkolt — Erzsébet császámó fia, liberális eszmékkel rendelkező, idealisztikus rebellisnek számított. Halálával kapcsolat­ban igen sok találgatás járja. Azon felte­vések, miszerint része lett volna magyar a­­risztokratáknak a császár ellen tervezett összeesküvésében és ezért gyilkolták meg, eddig még nem nyertek bizonyítást. ''V'.'i'fl -’i’l'. . . . ..... ..... P. Trudeau miniszterelnök és J. Fleming multikuiturális államminiszter Torontóban, március 29-én a nemzetiségi sajtó képviselőinek fogadásán Politikai gyilkosság?

Next

/
Thumbnails
Contents