Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-13 / 108. szám
6. ®ldal. „„ JNYIRITBWEK SZAbolcsi hiRLäP * *' » ; .f—..;«HHR .*^«9 {Trianon 24.) 1944 május 13Minél több közép-városnak kell alakulnia a magyar nyersanyag vidékeken A iiáfecesm utára® ipari d^ce»*rali&,ácSé kérdése Budapest közelében lelőtt angol repülőgép Magától értetődik, hogy a decentralizáció érdekében a vidéknek is segítséget kell adni, mert ezt a problémát nem: lehet csak felülről megoldani. Részben olcsó és részben ingyenes ingatlanokkal mozdítják elő gyárvállalatok letelepedését, Ugvancsák megkönnyíti a decentralizációt az energiatermelés helyi központjainak kialakulása, különösen pedig vízenergiánk minél teljesebb kihasználása. Hivatásos tttzoltáságot kap a magyar falu A városok tűzoltósága köteles segíteni a falvak tűzoltósága* tagjainál vásároljunk A kisközésgek és falvak tűzvédelmét hosszú évtizedeken keresztül a lakosságból alakított önkéntes tűzoltócsapat látta el. A mai kor és a háború megköveteli, hegy a községek és falvak is szakszerűen kiképzett tűzoltókat kapjanak. A terrortámadók bombái nem kímélik a magyar falvak nádfedeles kis lakóházait sem- A falvakban a „vörös kakas“ pusztításaival szemben úgyszólván tehetetlenül állt eddig a lakosság. A belügyminiszter újabb rendeletével most szabályozta ezt a kérdést. A tűzrendészet átszervezéséről, illetve újabb szabályozásáról szóló rendelet már a mai nappal életbelépett. Az a nagy- és kisközség, amely teljesen felszerelt motoros fecskendővel rendelkezik és a községben hivatásos tűzoltóság szervezve nincs, köteles saját költségén haladéktalanul községi fizetett tűzoltóságot szervezni. A tűzoltóság egy tűzoltó gépkezelőből és a szükséghez képest legalább két, de legfeljebb öt tűzoltóból áll. A llétszám megállapítása az alispán feladata, aki a vármegyei tűzrendészeti felügyelő meg hallgatása után dönt. A rendelet nem oszlatja fel természetesen az eddig is kiváló ered ménnyel működött önkéntes tűzoltócsapatokat, mert a községi fizetett tűzoltóság parancsnoka a községben működő önkéntes, illetőleg köteles tűzoltóság parancsnoka. — Szigorúan előírja a rendelet, hogy a kárelhárító tűzoltó- és mentőszerek, valamint felszerelések karbantartására nagy gondot kell fordítani A tűzoltó gépkezelőt az alispán nevezi ki. Illetményei azonosak az állami szakaltisztek részére megállapított illetményekkel. A rendelet messzemenő módon gondoskodik a falvakról. Most, miután a kis- és nagyközségek önálló hívatásos tűzoltóságot kapnak, még sem hagyják őket egészen magukra, mert a nagy- és kisközségek kötelesek egymásnak segítségére sietni, ezenkívül azonban a megyei városok hivatásos tűzoltósága is segítséget nyújt az esetleg bajbajutott falunak vagy községnek. nyíregyháza, Zrínyi Ilona b. alól ZRÍNYI ILONA utca 1 sz alá a Róm kát. palotába költözött. Könyv, papír, Írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-08 Épület lakatos, vasszerke*et, vízvezeték szerelési - | javítási munkálatokat és autó| génb.egesztést megbízhatóan és olcson vállal I»?asta»l8 láUS-lI. «5 TELEFON: 28-? 2 Kiss Gyula áz Ev. Leáiygímnazinn Igazgatóságnak ertesitese Magán-különbözeti vizsgákat május hó 15—16—17. napjain tartunk Jelentkezés 15-én reggel 8 órakor az igazgatói irodában. A javító vizsgálatokat június hó 2-án tartjuk, díja 35 P. Beiratásokat június hó 1—2—3. napjain tartunk. Az I. osztályba már most lehet jelentkezni az igazgatónál minden d. e. 10—11 óra között. 2x Igazgatóság. leghfvA A Nyíregyházi Cementárúipar Részvénytársaság 1944. május hó 22.-én délelőtt 11 órakor, — illetve ezen közgyűlés határozatképtelensége esetén 1944. május 30-án délelőtt 11 órakor — a Nyíregyházi Takarékpénztár-Egyesület üzlethelyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. Részvényeseket meghívjuk. Nyíregyháza, 1944 május 13. Az Igazgatóság- Tárgy: 1. Két igazgatósági tag választása. Az alapszabályok 16. §-a érteL- mében a közgyűlésen szavazati joga csak annak a részvényesnek van, aki részvényét a társaság pénztáránál, vagy a Nyíregyházi Takarékpénztár-Egyesületnél 3 nappal a közgyűlés előtt le nem járt szelvényeivel együtt letette. Metsző és hernyózó ollók, drótkefék, ágfürészek. Eke alkatrészek. Kaszák és kaszakövek Cséplőgéphez: dob sin. szíjviasz, gépzsir Kiutalásra gépszij és lemezek. Előnyösen beszerezhetők Zattfcari «tlrÉS mkeregHedönéi NYÍR EGYHAZA, Bessenyei tér 6. sz. Telefonszam : 3T42. A Magyar Közgazdaság írja: Az ipari decentralizáció kérdé sei a háborús események közepeit« is állandóan időszerűek maradtak ha bár ezeket a terveket a magul teljességében csak a háború utál lehet keresztül vinni. Már is foiyil a Magyar Városok Szövetsége é: az iparügyi minisztérium közöí adatfelvétele, amely tisztázni kívánja a legsürgősebb iparpolitikai valamint ezzel kapcsolatos szociális kérdéseket. A vidéki városok és községek iparosításához ugyanis nem elegendő a gyáripari üzemek odatelepítése, hanem gondoskodni kell a munkások és tisztviselők számára megfelelő lakásokról, a létesítményekhez tartozó közművekről is. Legnagyobb jelentősége van ebből a szempontból a munkaerő telepítésének, mert bár az ipari decentralizáció legfőbb célja, hogy a vidéki lakosságot is magasabb életszínvonalhoz segítse, mégis hosszú időn keresztül csak a meglevő ipari gócpontokról lehet szakmunkásokat az újonnan keletkező gyári üzemek mellé telepíteni. Nincs szó arról, hogy a fővárosnak és körnvékének döntő iparjellegét megszüntessük, de éppen a legutóbbi háborús események, a légitámadások veszélyének fokozódása hozta ezt a kérdést ismét napirendre. A német példa ebben a tekintetben lgyancsak tanulságos. Hatalmas ipari decentralizációs terv készült el még 1938- ban, amit azután a háború alatt meggyorsított ütemben valósítottak meg. természetesen a háborús lehetőségeknek megfelelően. A minden tekintetben átgondolt telephelypoA. Haross litika csak a háború után bontakozik ki, amikor minden természeti és gazdasági erőtényező gondos le- mérésével lehet csak a decentralizálás ügyét megoldani. Általában az a tapasztalat, hogy a lakosság lényegesen helyhez kötöttebb, mint az ipartelep, de amennyiben vidéken egészséges, napfényes, kertes lakások épülnek, a munkások szívesen költöznek el családostól oda a bérkaszárnyák fojtott levegőjéből. j Közép-városoknak kell alai kulnia minél nagyobb számban. ! főleg azokon a területeken, ahol megfelelő hazai nyersanyagok állnak rendelkezésére, vagy pedig az j iparinövények termelésére átállított mezőgazdaság tudja vállalni a fejlődő ipar anyagellátását. Kétségtelenül a fejlődés már is ebben az iránvban mutat, amit megvilágítanak a statisztikai adatok is. — 1930-ban Nagy-Budapest területén találjuk a gyáripari vállalatoknak 59.3 százalékát. 1941-ben részben a hazatért országrészek gyáriparának bekapcsolódása alapján, részben a decentralizációs törekvések hatásaképpen Nagy-Budapesten már csak a gyárüzemek 37.1 százalékát találjuk, viszont meg mindig a gyáripari munkások 53 százaléka találta meg itt a kenyerét.
