Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-13 / 108. szám
flrianon 24.) 1944 május 1352 VtnUßP 7. oldal. wttímt Galambos Mária u nyíregyházi közönség kedvence, a gyönyörű hangú mag varnóta énekesnő Hernády Nelly a kitűnő fővárosi jazz énekesnő Minden este GyuresKó szerepelnek. Sarkady Elemér és cigaav^eiekira -<átszik. India Kapufa \ Szovjet meg akarja nyerni a csatorna részvény többségét Nemrégiben az egész világot bejárta a hír: De Gaulle elhatározta, hogy a szuezi csatorna francia kézben levő részvényeinek kétharmad- részét átengedte a Szovjetnek. Ba- dogiio pedig az olasz részvényeket már át is adta. Moszkva teKát kinyújtja kezét az Indiát s az egész Távoikeletet Európával összekötő legfontosabb hajóút híres kapuja, a világkereskedelem egyik legfonto- sab bütőere felé is. Évszázados mcszkovita hódítoáiamok megvalósításnak egyik legfontosabb állomásához értek el ezzel Sztalinék és az érték, amit ily módon kezükbe kaparintottak, semmiképpen sem lehet arányban az ellenszolgáltatással, vagyis azzal a támogatással, melyet De Gaulle hazaáruló mozgalma és Badoglio klikkje Moszkva urai részéről élvez. De Gaulle és Badoglio elhatározása a Szuezi-csatorna háromnegyed százados regényének merőben új keretét nyitja meg, — pedig a múltban is sok izgalmas fordulatot ért meg. A csatorna a kincses távolkelet, főleg India felé terjeszkedő gyarmatosító versengésből született meg. Megépítése előtt Európába, Indiába csak Afrika teljes megkerülésével juthattak el a hájók. Valamikor régen, az ókorban az egyiptomi fáraók építettek ugyan csatornát, amely a Nílustól , a Vörös-tengerig vezetett, de ezt ! betemette a századok homokja. — ! Napoleon vetette fel ismét a csa- j tcrn-a megépítésének gondolatát, de j bukása keresztülhúzta terveit. — : 1847-ben ismét felvetődött a gon- ; dolat, s tíz évvel később egy ősz- j trák mérnök Negrelli Alajos kidől- | gczta a csatorna tervét s hamarosan akadt olyan lángelméjű szervező és vasakaratú végrehajtó is, aki diadalra vitte a gondolatait. — Lesseps Ferdinánd francia mérnök vette kezébe az ügyet és rövid idő alatt megalapította a részvénytársaságot. amely az építéshez szükséges tőkét biztosította. Elsősorban franciák jegyezték le a részvényeket. de a világ többi nemzetei is hozzájárultak a tőke-jegyezéshez, az angolok kivételével, ők nem voltak hajlandók pénzt adni. sőt diplomáciai úton mindent elkövettek az egyiptomi kedivénél, hogy a csatorna létesítését megakadályozzák. De Lesseps gyyőzött, a kedive megadta az engedélyt, sőt átvette a le nem jegyzett részvényeket is, ami az alaptőkének több mint felét tette. 1859-ben megkezdődött a földmunka és túlnyomórészt egyiptomi munkások verejtékének árán 1869-ben elkészült a hatalmas mű, a 160 km. hosszú, átlagban 100 méter széles és 10 méter mélységű csatorna. A megnyitó ünnepségen a világ minden nemzete képviseltette magát, csak az angolok tüntettek távollétükkel, acsarkodtak, dühöngtek és az angol birodalom elleni merényletnek nevezték a csatornát. A csatorna óriási jelentőségét már az első évek megmutatták. A hajóforgalom egyre nőtt, a részvények osztaléka emelkedett és angol hajók is kezdték igénybe venni az Indiába vezető új, felével rövidebb útvonalat. A_ jelenlegi háború alatt az angol utánpótlás legfontosabb ütőere maradt, bár a németek az clasz árulás előtti időben forgalmát egyidőre szinte teljesen meggátolták és Kréta szigetének kézbentartásával ma is veszélyezteti. Az angol hegemóniát azonban De Gaulle és Badoglio megbocsáthatatlan lépése óta minden ellenséges fegyvernél nagyobb veszély környékezte meg Moszkva részéről. A részvények meglehetősen jelentős része ezzel Sztálin kezébe került, az pedig igen valószínű, hogy a vörös diktátor nem: elégszik meg ezzel a / első sikerrel, hanem mindent el fog követni, hogy a Szuez Társaság világhíres palotájára egyszer kitűzhesse a sarlókalapácsos vörös lobogót. Ennek megakadályozására adott esetben Angliának nem sok reménye lehet, -— a moszkvai hódító terveknek itt is egyedül a német fegyverek szeghetik szárnyát. Mi a rendeltetésük az ellenséges repülők által ledobott röpcéduláknak és fémszallagocskáknak? Több helyről jelentették, hogy az ellenséges repülők röpcédulákat és rejtélyes fémrudacskákat dobtak le- A röpcédulákról megállapították, hogy tífusz és vérhas bacil- lusokkal vannak fertőzve, de belső tartalmuk nem kevésbbé fertőzött- A román nyelven írott, román területre szánt otromba és kezdetleges papírok arra szólítják fel a románságot, hotfv a szovjet csapatokat országukon engedjék át, hogv a szovjet haderő Magyarország el- | len fordulhasson. A röpcédula ,, megnyugtat ja“ a román közvéleményt ,hogy a szovjet -^csupán katonai műveleteké: akar végrehajtani. Az ellenséges repülők egyes helységekre stanicl fémfonalakat is szórnak le. Ezeknek a staniol- fonalaknak az a céljuk, hogy megzavarják a földről működő úgynevezett lokátor készülékeket, amelyeken éjszakai sötétségben rövid- hullámú sugarakkal igyekeznek megállapítani, hogy milyen irányból és milyen magasságból közelednek az ellenséges repülőgépek. Ennek megfelelően ezután abba az irányba és magasságba küldik a magyar, illetve német vadászgépeket. A lokátor működésé az, hogy a ; kisugárzott rövidhullámú sugár, j amint a repülőgépbe ütközik, itt ! rögtön visszaverődik és visszatér a | lokátor kezelőjéhez. így tehát a sugár elndításának ! és visiszatérésének ideje és a kisu- ! gárzás szöge alapján meg lehet ál- , lapítani az ellenséges gép tartóz- j kodási helyét. Az ellenség ennek megzavarására kitalálta, hogy lehűlt nagy tömegben ilyen staniolcsíkGkat éppen azokon a helyeken, ahol nem szándékozik sem bombázni, sem tartózkodni. A staniol éppúgy visszaveri a lokátor sugarait, mintha azok egy repülögépbe ütköznének. így tehát oda akarják vonni az elhárító vadászgépeket, azokra a helyekre, ahol ök nem tartózkodnakA légelhárítás azonban már rájött ennek a trükknek az ellenszerére és megtalálták a módot az elhárításra. Sőt, mint egy német katona nevetve mondotta: — Nálunk odahaza ezeket a sztanícl fonalakat, vagy néha lapocskákat mind összegyűjtjük és beszolgáltatjuk, mert ez különböző gyárakban jól felhasználható fém. Nem szabad használni a beadványokban és a hivatalos ügyintézésben a címeket Ér teái lem az igen tisztelt helybeli é* vidéki vevőközön só temet, hogy konzervüzememben a gyűmölcM/. készítését megkezdtem 5 és 10 kg.-os ládákban gyümölcsízt bármely mennyiségben szállítok! Úgyszintén eper*, maina-, barack-, rib;?líe- és meggy finom gyümölcsízeket poharakban minden mennyiségben árusítok ELSŐ NYÍRVIDÉKI KONZERVÜZEM Selyem utca 17. szám BÁCSIK JÓZSEF méltóságod, méltóságod és nagyságod címzést sem. A belügyíníszteri rendelet értelmében a felterjesztés szövegében megszólításként annak a hivatali állását kell feltüntetni, akihez a felterjesztés, megkeresés, stb. szól, tehát: Miniszterelnök úr, miniszter úr, főispán úr, polgármester úr st . Kívánatosnak tartom — mondja a belügyminiszteri rendelet, — hogy a tisztviselők és alkalmazottak a hivatali életben a személyes érintkezés során is mellőzzék a Nagyméltóságod, Méltóságod stb. megszólítást, tehát a személyes érintkezésben is a Miniszter úr, Államtitkár úr, Főispán úr, Alispán úr, Polgármester úr stb. megszólítást használják. A belügyminiszter rendeletét megkapta Kárpátalja kormányzó« biztosa, a főváros főpolgármestere, valamennyi vármegye főispánja és alispánja, a közigazgatási kirendeltségek vezetői, a budapesti és vidéki rendőrfőkapitány, továbbá minden állami, vagy állami érdekeltségű intézmény, illetve hivatal vezetője. — UTAZÁSI igazolvány kiadása iránti kérelem nyomtatvány kapható a Jóba- papír üzletben, Bethlen utca 1. szám. , lOx / A belügyminiszter általános érvényű rendelettel intézkedett az- iriánt, hogy az ügyintézésnél az elintézés szövegének rövidnek, világosnak, szabatosnak és magyarosnak kell lennie. Minden felesleges udvariassági kifejezés alkalmazását mellőzni kell. Eltűnik tehát az aktákból a már megszokott „van szerencsém tisztelettel megküldeni“, továbbá „bátor vagyok felhívni nagybecsű figyelmét“ stb- kifejezés. De nem szabad használni beadványokban és hivatali ügyintézésben a nagy
