Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-06 / 102. szám

([Trianon 24.) 1944 május 6. NYIKYIDEK _ Szabolcsi hirLAP 5. oldal. Újabb széles rétegekre terjesztik ki a szociális gondoskodást Aratók, napszámosok, gazdasági altisztek a balosét* és nyugdíjbiztosításban A kormányrendelet kiterjeszti a baleseti biztosítási kötelezettséget — az OMBl-nál már eddig is kö­telezően biztosított munkavállaló­kon felül az aratómunkásókra, az ipari társadalombiztosítás körébe nem tartozó erdei munkásokra és napszámosokra, a legalább egy hó­napra leszerződött összes gazda­sági munkavállalókra és a gazdasá­gi gépek mellett nem bérmunkás­ként dolgozó összes személyekre, mint például az egymást kisegítő gazdákra is. Baleset bekövetkezése esetén az OMBl eddig csak akkor adhatott kártalanítást, ha a baleset időpont­jában érvényes biztosítás állott fenn. A biztosítottak szociális ér- dekv édelme érvényesül a kor­mányrendelet intézkedésében, mely szerint a baleset bekövetkezése után az OMBI a szolgáltatásokat ezentúl haladéktalanul nyújtja, te­kintet nélkül arra, hogy egyébként a biztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló biztosítva volt-e vagy sem. Ha a muankaadó a kötelező biztosítást elmulasztotta, akkor ter­mészetesen tartozik az OMBl-nnk megtéríteni a kártalanítás költsé­geit. A szociális gondoskodás kiter­jesztését szolgálják a kormányren­delet intézkedései, amelyeknek ér­telmében a mezőgazadsági törvé­nyes érdekképviseleteknél, a vizi- társulatoknál, a hegyközségeknél és egyéb kényszertársulatokná] alkal­mazott, de eddig nyugdíjbiztosítási kötelezettség alá nem esett mun­kaerőket bevonja a gazdatiszti nyugdí jbiztosótás körébe. Ugyan­csak belevonja a kormányrendelet a gazdatiszt! nyugdíjbiztosításba a gazdásági altiszteknek tekintendő személyeket, vagyis azokat, akik nem gazdatisztek ugyan, de az egyszerű gazdasági munkavállaló­kénál magasabbrendű vagy bizalmi jellegű gazdasági munkát végez­nek, mint például béresgazda, mag­táros gazda stb. Ezeket az utóbbiakat a rendelet kiemeli a gazdasági cselédek és munkások öregségi biztosításából és részükre megnyitja a gazdatiszti öregségi rokkantsági és haláleseti biztosítást. Emelik a szolgáltatások öszegét Eddig az egy hétnél rövídebb időre alkalmazott gazadsági mun­kavállaló (napszámos) maga veit köteles öregségi biztosításáról Gon­doskodni és mulasztása öreg korára nehéz helyzetbe hozhatta volna. A I rendelet gyakorlati újítást hoz, amennyiben intézkedik arról, hogy ezentúl minden esetben a munka­adó köteles az öregségi biztosítási í árulókból yegeknek a munkavállaló biztosítási könyvébe való beragasz­tásáról gondoskodni, de természe­tesen a bélyegek ellenértékét a munkavállaló béréből levonhatja. A rendelet szerint a gazdasági munkavállaló özvegye ezentúl ak­kor is részesül járadékban, ha férjének hosszas betegsége miatt a biztosítási járulék az előírt mér­tékben leróható nem. volt. Végül a (rendelet a részesmun­káknál az öregségi biztosítási járu­lék átalányszerű lerovását lehető­vé teszi. A másik kormányrendelet gon­doskodik a gazdasági munkaválla­lók kötelező öregségi biztosításában és a gazdatisztek öregségi, rokkant­sági és haláleseti kötelező biztosi­jában a szolgáltatások méltányos felemeléséről. Azoknál a szolgálta­tásoknál, amelyek a múlt évben 30 százalékkal felemeltettek, a rende­let az emelés mértékét visszamenő hatállyal múlt évi július hó 1-től számítva, megkétszerezi, a gazda­sági munkavállalók haláleseti segé­lyét pedig a rendelet hatálybalé- oésétől kezdve 5 Oszázalékos oót- lékkal kiegészíti. Ezzel kapcsolat­ban ez a rendetlet a bizosítási dí­jakat is újból szabályozza. így a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításában a munkavállalói he­tijárulék ezentúl nem 20, hanem 30 fillér, ezt új 30 filléres bélyegekben róják majd le. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közbelépésére lehetővé vált a vágómarha átvételeknél a 4 százalékos sulylevonás gyakorlati keresztülvitele A vágómarhaértékesítéssel kap­csolatban a legtöbb és legsúlyosabb panaszra az adott eddig okot, hogy a kereskedők olyan esetekben is 8 százalékot vontak le az állatok sú­lyából, amikor azokat 5 krn-nél nagyobb távolságról hajtották és sem útközben, sem az átadás előtt nem etették és nem itatták meg. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­marához sok ilyen természetű pa­nasz érkezett a gazdák részéről, amelyeknek alapján illetékeseket sorozatosan tett előterjesztésekben kérte fel a Kamara ennek az or­voslására. A Kamara előterjeszté­seinek és az Országos Mezőgazda- Sági Kamara közbelépésének most lett meg az eredménye, mert az flUlatforgalmi Központ kirendelt­ségeihez intézett 95. számú körren­deletének 3. pontja alábbiakat tar­talmazza: „Legutóbbi időben igen sok pa­nasz merült fel a gazdák részéről, hogy a jogosított kereskedők a vá­góállatok átvételénél abban az esetben, ha tulajdonosuk a vágó­állatokat 5 km-nél nagyobb távol­ságról hajtották fel, a legtöbbször 4 százalék helyett 8 százalék súly­levonást alkalmaznak. A 111.400—1943. K. M. számú rendelete 4. szakasza szerint, ha az igénybevett szarvasmarha át­vételének helyén, vagy az odaszál- lítás alatt megetetve és meggitatva nem lett és erről a kereskedő meg­győződést szerezhetett és a szál’ítás 5 koméi távolabbról történt, az élő­súlyból való levonás mértéke csak 4 százalék lehet Adott esetből kifolyólag a m. kir. Közellátási Hivatalnak f. évi feb­ruár hó 19-én kelt 352.275/XV. fő. 1944. sz. rendeletében foglaltak szerint 4 százalékos súlylevonásnak t van helye abban az esetben is, ha j az etetés és itatás mellőzééről a j kereskedő meggyőződést szerezhe- j tett függetlenül attól, hogy ezzel a j lehetőségével a valóságban is élt-e j vagy sem. Felhívjuk a kirendeltségeket, ; hogy a kereskedőket fenti értelem* • ben oktassák ki és nyomatékosan j figyelmeztessék, hogy a súlylevo- j ná9okat ennek értelmében végez- j zék, mert elenkező esetben a súly I különbözet alapján előálló érték- j különbözeiét meg kell téríteni.“ A Tiszántúli Mezőgazadsági Ka- j mara véleménye szerint ez a ren­delkezés úgy értelmezendő, hegy minden olyan esetben, amikor a kerskedő intézkedik a gazda felé,, hogy az állatot mikor és hova hajt­sák fel, módjában áll akár a saját személyében, akár megbízottja ál- j tál ellenőrizni, hogy a gazda útköz, j ben nem eteti és nem itatja-e meg 1 az állatot. Ezen az állásponton nemcsak a gazdaérdekeltség áll, hanem elismerte ennek a helytál­lóságát az Állatforgalmi Központ is. — Kétségtelen, hogy a Tiszán­túli Mezőgazadsági Kamara ered­ményes közbelépése a gazdaérdek­védelem terén nagy szolgálatot tett a gazdáknak, hiszen az újabb átvételi rendszer mellett jelentő­sen többet fognak kapni állataikért. nagy váSas^tékban SUHINESZ bútorcsarnokába! VAY ADAM UTCA 4 A kálók, afeédlőfe én «?*loaglir*ítltrá)&, árfe*». Jl statárium (Rögtönbíráskodés) rende’kezései ma is hatályban van nak. A zsidók elhelyezésével kap cso'atban lezárt lakásokra is vo­natkozik. Az onnan történő lopás stb. a legszigorúbb eljárás alá tartozik ! á Kisvasutak nj bébi menetrendje Értesítjük a 1. utazóközönséget, hogy folyó hó 7.-től Bessenyei-tér— Sóstógyógyfürdő között az alábbi új menerendet léptettük életbe: Indul Bessenyei-térről Sóstógyógy­fürdőre: 6.02, 6.50, 8.06, 9.00, 9.25, 9.49, 10.12, 10.58, 11.30, 12.00, 12.20, 12.55, 13.20, 13.42, 14.10, 14.30, 15.00, 15.30. 16.02, 16.23, 16.58, 17.38, 18.00, 18.40, 19.05, 19.29, 19.55, 20.30, 20.55. 21.32, 22.10, 23.15. Indul Sóstógyógyfürdőről Besse- nyei-térre: 6.26, 7.15, 8.30, 9.25, 9.50, 10.12, 10.58, 11.30, 12.00, 12.22, 12.55, 13.20, 13.42. 14.10, 14.30, 15.00, 15.30, 16.02, 16.25, 16.58, 17.38, 18.00, 18.40, 19.05, 19.29, 19.55, 20.30, 20.55, 21.30, 21.50, 22.35, 23.40. Indul Bessenyei-térről Erdei kité­rőbe: 8.30. Indul Erdei kitérőből Bessetryei térre: 8.16, 9.11. Megjegyzés,: Bessenyei térről 23.15 órakor Sóstóra induló, tovább bá Sóstóról 23.40 órakor a Besse- nyei-térre induló helyi vonatok csak május hó 28-tól szeptember Író 17-ig közlekednek. Nyíregyházavidéki Kisvasutak Üzletvezetősége. Töltő­tollak fy^átjmárkás) peroes fém heggyel, csavarirónok, 4 9zinü írónok bő választékban __________ Ó BA papirnzlet Nyíregyháza, Bethlen utca i. Asztali gyorsfurógáp, mühelysatu 5 tonnás kocsi, emelő hévér, csiszoló­korong, acálkalapács, gyalupad, gyalu/as, gyalufa és egyéb szerszámok Dienes István Városház« epület. ______________________ teietos .

Next

/
Thumbnails
Contents