Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-06 / 102. szám

6. oldal. c, /íVtkvtdék _ JCABOLCSI HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 május 6. Galambos Mária a nyíregyházi közönség kedvence, a gyönyörű hangú magyarnóta énekesnő Mind«» este Gyureslcó étteremben Hernády Nelly a kitűnő fővárosi jazz énekesnő szerepelnek. Sarkady Elemér és ci^íivAnkara játszik. Benczúr cente Négy évvel a legendás magyar szabadságharc kitörése előtt. 1844- ben született Nyíregyházán, a Nyír séö színpompás, áldott levegőjében Benczúr Gyula, a nagy magyar festőtitán. Ugyanabban az eszten­dőben látta meg az Isten csodaszép világát, amikor egy másik híres ma­gyar is elsőket kurjongatott a fur­csa világban, az a kis magyar, aki bői néhány évtizeddel később a leg­nagyobb magyar festőművész vált: Munkácsy Mihály. Az 1844 eszten­dő tehát felette bőkezű volt a ma­gyar nemzethez: két olyan hatal­mas művésszel ajándékozta meg, amilyen egy-egy ezredév alatt is alig akad. Benczúr Gyula csodagyermek volt. akinek művészi hajlama már egészen kis korában megmutatko­zott. Sokan jósoltak neki ragyogó jövőt, töretlenül felfelé ívelő pályát és ezek nem tévedtek, nem csalód­tak benne. Benczúr maradéktalanul beváltotta a hozzáfűzött reménye­ket. Mint Munkácsy Mihály, Ben­czúr is eszmélő értelemmel, festő- szemmel szemlélte a szabadságharc zűrzavaros kavargását. Benczúr szemében is megragadtak a tarka­barka katonai egyenruhák, a külön­féle fegyverek, daliás hadvezérek, vonuló seregek mindenféle színei és formái és ezekből merített, amikor később alakokat, történelmi jelene­teket, históriai képeket festett meg. A 48-as idők lázas kavargásában látott színek, képek és formák mind halálig táplálták és inspirálták mű­vészetét. Már egészen kicsi gyermek ko­rában füzeteket rajzolt tele szülei­nek. hozzátartozóinak, ismerőseinek J-1 Baross Szövetség tagjainál vásároljunk Stíbi Cípöíiáz nyíregyháza, Zrínyi Ilona a. i j alól ZRÍNYI ILONA | utca 1 sz. alá a Róm ; kát. palotába költözött, j Oitaiarui, síijbbí as szetetsi vásároljunk Mayer Ágoston divatára üzletében. Tel. 28-88 — Külön nagybani osztály, ­Könyv, papír, Írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-0® arcképeivel. Három éves korában csodálatos kompozíciót rajzolt szo­bájuk padlójára. Az emberi élet 3 nevezetes eseményét rajzolta le: a keresztelőt, esküvőt és a temetése. Hatesztendős korában már ügyesen festegetett. Elemista. majd kassai középiskolás diák korában már sike rei is voltak. Ezeknek hatása alatt elhatározta, hogy festő lesz. Család­ja, de különösen a nagyapa hallani sem akart arról, ők valami „komoly reális“ pályát szántak neki. Nagy­apja mérnököt akart nevelni belőle, de ettől Benczúr Gyula irtózottal fordult el. Nem vozották a rideg, törvényszerű számek s az unalmas hivatali munka. Végül is győzött ki­tartása és állhatatossága. Nagyap­ja beleegyezett, hogy elutazzék Münchenbe. A bajor fővárosban a híres Piloty vette szárnyai alá. Amikor pedig elkészült első nagy képével, a „Vízbefult balatoni halász“-szal, a mester felfedezte benne a zsenit és legkedvesebb tanítványává fogad­ta. Piloty vezetése alatt fordult egész érdeklődésével a történeti festészet felé. Együtt festették meg müncheni Maximilianeunr történeti freskóit, majd utána Benczúr egy­másután festette meg hatalmas tör­ténelmi képeit. Ezek közül a legsi­kerültebb volt a „Hunyadi László bú­csúja' és a „Rákóczi Ferenc elfo- gatása ‘ Ezt az utóbbit az éppen Münchenben tartózkodó román ki­rályné, aki mint írónő Carmen Sylva néven volt ismert, azonnal megvásrolta és Bukarestbe szállít­tatta a királyi palota dísztermébe. A gyönyörű képet nemsokára újra megfestette Benczúr Gyula. Ennek pedig az a története, hogy egy amerikai milliomos is meg akarta vásárolni, de a királvné megelőzte. A milliomos most addig rimánkodett Benczúrnak, olyan magas honoráriumot ajánlott fel, hegy a művész végre is nem tudott tovább ellentállni és újra megfes­tette Rákóczi Ferenc elfogatását. A megoldásnál azonban egészen más formát választott, nehogy az azo­nos tárgyú két kép teljesen ha­sonló legyen. Carmen Sylva egyébként való­sággal rajongott a nagy magyar festőért, annak nagy művészetéért. Magyar Rubensnek nevezte el, verseket dedikált neki és ha Buda­pesten járt, soha nem mulasztotta el felkeresni műtermét. Müncheni sikerei egy-kettőre európai hírűvé emelték a kis ma­gyar piktor nevét. Egy ideig még itt élt a bajorok gyönyörű főváro­sában, ahol meg is nősült. 1873- ban feleségül vette Max Linát, Max Gabriel festőművész leányát. Ettől kezdve tomboló nagy siker és osz­tatlan szeretet vette körül a mind­jobban kiteljesedő nagy művészt. Maga II. Laj os bajor király is sze­mélyes barátjává fogadta és sok­szor látta vendégül nyaraló kasté­lyában a Starhembergi-tó mellett. A müncheni szép napok alatt egyik híres vászna a másik után készült el, a „Bacchánsnő", a „XVI. Lajos és családja“, a „Paj­kos Ámor", a „Forrás tündére", a „XV. Laj os Dubarry boudoirjában" és egy egész sereg más nagyszerű festmény. Az ezeréves fennállását ünneplő Magyarország azonban hazahívta ezt a káprázatosán nagy értékét. — * Benczúr Gyula Trefort Ágost nagy kultuszminiszterünk hívó szavára otthagyott külföldi sikereket, nagy jövedelmeket, királyi barátokat és hazajött, hogy művészetével szol­gálja hazája kultúráját. Ottha­gyott mindent amit szorgalommal felépített, hogy elvállalja a buda­pesti Mesteriskola tanári állását, amely után bizony csak gyengécs­ke javadalom járt ki. És otthagyta a hű feleség sírhantját is a müncheni temetőben. Egy év múlva már az iskola igaz­gatója volt Benczúr. Ekkor újra megnősült. Boldizsár Kata Piros­kát, a budapesti állami tanítóképző tanárnőjét vette feleségül, akivel ezután sokáig élt boldog, zavarta­lan házaséletet. Idehaza, Budapesten, egészen belemerült a milleneumi légkör té­ma világába. Egymásután festette meg a magyar történelem nagy alakjait és híres jeleneteit. „Vajk megkeresztelése", „Budavár vissza­foglalása" (24.000 forint tisztelet­díjat kapott érte!) a „Milleneumi hódolat" és más nagy festményei beszédes bizonyítékai voltak ro­bosztus tehetségének és nagy ma­gyar érzésének. I. Ferenc József királyt is több ízben megfestette a híres művész. Sorra megfestette a ferenejózsefi Magyarország egész arisztokráciá­ját, közöttük az Andrássyakat, a Tiszákat, a Szapáryakat, a Káro­lyiakat, Eötvös Józsefet, Trefort Ágostot és még számos politikai és közéleti kiválóságot. De a koronás fők közül is számosat festett meg Benczúr: Erzsébet királynét, Rezső trónörököst, Ferdinand bolgár cárt, stb. Némelyiket több ízben is, szá­mos alakban. A koronás főknél elért sikerei alapján egész Európa festővilága csak úgy ismerte Benczúrt, mint a „királyok és fejedelmek festőjét". A világsiker azonban nem kapat- ta el, nem tette elbizakodoítá a nagy művészt. Benczúr Gyula ez­után is zerény, egyszerű és jó ember maradt, aki maga volt a megtestesült jóság, derű és szere­tet, Nem hitt az emberek rosz- szaságában és csak a kommün bor­J zalmai ingatták meg ebben a hité­ben. — Úgy látszik — mondotta ek­kor fiának kiábrándultán — mégis neked van igazad: úgy látszik mégis több a rossz ember, mint a jó... A nagy festő mindhalálig se­rény munkása volt az ecsetnek, a vászonnak, a színeknek. Minden délelőtt vagy délután, naponta 4—5 órát dolgozott műtermében. Kötelességtudó, alapos, lelkiisme­retes munkás volt. Még halála előtt is öt nappal a műtermében dolgo­zott, míg csak ki nem esett az ecset a kezéből. A monarchia összeomlása neki, aka a ferenejózsefi világban gyöke­rezett, irtózatos csapás volt. Kassa elvesztése letörte: ott élte boldog gyermekkorának legszebb éveit — Most már érzékeny lett, visszavo­nult a világtól és félt minden hír­től, ami a külvilágból jött. Csak dolhánvi kúriájának négy fala kö­zött, vagy a kertben érezte jól ma­gát, felesége társaságában. Itt érte a halál, hogy elaltassa örökre 1920. év nyarán. Dolhányon — ma Benczúrfalva — temették el, szeretett kertjében, kedvenc fája tövében. Születésének századik évforduló­ján nagy tisztelettel és szeretettel tisztelgünk a legnagyobb magyar örténeti festő hatalmas alakja és halhatatlan életműve előtt Péchy-Horváth Rezső■ Viilanyszareiest, ggggyua megbízhatóan végez SZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. szám Telefon : 27 64 — LAKÁSIGÉNYLÉSHEZ szük­séges nyomtatvány kapható a Jóba- papir üzletben. ío* Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gramafonl e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama* fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-«. 8 Szabad óráit legkellemesebben a KISKORONA VENDÉGLŐBEN töltheti el. — Családias szórakozóhely! — Olcsó menürendszer (2 90) Cigányzene I Uradalmi fajborok! Cégi: Járó Gábor vendéglősmester. — Telefon: 25—35.

Next

/
Thumbnails
Contents