Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-03 / 99. szám
(Trianon 24.J 1944 május 3. 3 oldal. A hiradónők nagysíkcrii műsoros dél utánt és vendéglátást rendeztek a honvédek és a német bajtársak tiszteletére A m. kir. légvédelmi központ és a 'honvéd állomásparancsnokság híradónői gárdája április 29-én jól sikerült műsoros délutánt és vendégséget rendezett az Iparosszékházban sebesült katonáink, a Nyíregyházán tartózkodó német katona baj társak és a légvédelmi központ szolgálatmentes legénysége részére. A katonák részére rendezett műsoros délutánon megjelent vitéz Vattay Antal altábornagy és vitéz Makkay István vezérőrnagy is, akiket a bejáratnál Feketehalmy Dezső alezredes fogadott. A műsoros délután a Himnusz, maid a német nemzeti imádság hangjai nyitják meg, amelyeket a gyalogezred zenekara játszott. A két nemzeti imádság elhangzása után Feketehalmy Dezsőné engedélyt kért vitéz Vattay Antal altábornagytól a műsor megkezdésire. Az engedély megadása után Bagi Lajosné áhitatos csendben küldött imát az Egek Urához a nemzetért, honvédeinkért. A szórakoztató műsor csak ezután kezdődött meg. A műsort a gyalogezred zenekarának játéka vezeti be Kéler Béla vigjáték nyitányával. Feketehalmy Dezsőné köszöntötte ezután közvetlen és meleg sza^ vakkal a délután katona résztvevőit. Üdvözlő szavaiban a nők nem- zetmentő hivatásáról beszélt s arról a lelkes munkáról, amelyet a híradós nők ennek a műsoros délutánnak a megteremtése érdekében végeztek. Majd szavai végén a német baj társak felé fordult és német nyelvű üdvözlő szavaiban köszöntötte őket is, éltetve a német—magyar fegyverbaráságot. A kövekező műsorszámokat Lengyel Jolán híradónő verses összekötő szavai vezették be. Az összekötő verseket Feketehalmy Dezsőné írta. A műsorszámokban táncok, dalok, szavalatok s tréfás jelenetek váltogatják egymást és teszik kedvessé, derűsség a katonák számára a délutánt. Meg kell emlékeznünk a szereplőkről. Sok sikert aratott Lengyel Jolán, Pecsenye Klára, Sipos Ilona Bálint Júlia, Bagi Lajosné, Jóna Éva, Honfi Mária, Hernádi Mária magyar tánc jelenete. Versesí tréfás tánc jelenetet adnak elő Papp Anna, Jakab Júlia és Szalay Mária egy tiroli tánc betanításával. Táncszámmal gyönyörködtetik a nézőket Sipos Ilona és Honfi Maria is. Egy keleti tánc jelenetben Múlik Iren, Acs Ilona, Harmati Aranka, Márton Lidia és Jakab Júlia szerepelnek sok sikerrel. Nagyon kedves volt a Strausz János: Déli rózsák tánckeringőjé- nek bemutatása, amelyet Szabó Julika, Márton Lidia, Harmati Aranka, Szalay Mária táncoltak el könnyedséggel, sikerrel. Egy kis bídermayer jelenteben tánccal és énekkel szórakoztatják a nézőket Jóna Éva és Békési Mária. Az énekszámokban Szatmáry Margit és Barna Erzsébet magyar dalokkal, operettrésjzleíttel, majd német és magyar katonadalokkal aratnak nagy sikert s fokozzák magasra az amúgy is izzó hangulatot. Költemények elmondásával Ma- tolcsi Viola, Dunay Béláné, Szabó Júlia aratnak sok sikert. Kis jelenetekben Remák Erzsébet, Kovács Erzsébet, Budaházy Ilona, Mike Jolán és Kántor Irén szerepelnek jó hangulatot teremtve egy falusi életkép hűséges megjelenítésével, Zilahy Lajos „Előkelő utas“ című komédiájában pedig Ambrus Jánosné. Bagi Lajosné, Paop Jolán, Szabó Julika, Honfy Mária, Sallay Erzsébet, Egervári Irén, Múlik Irén szereztek vidám perceket a nézőknek. A műsor első részében a zenekar Weber: Bűvös vadászának megnyitóját játszotta, majd ugyancsak a zenekar fejezte is be a jól sikerült műsoros délutánt. A vidámság és derű félórái után magyaros vendégszeretettel invitálták meg a gyorsan megterített asztalok mellé a katonavendégeket a híradónők, hogy még emlékezetesebbé tegyék a délutánt. A bajtársi összetartozásnak szép jele volt a német katonák vezető főhadnagyának felszólalása, aki me leg szavakkal mondott köszönetét az irántuk megnyilvánult figyelemért. A vendégséget a zenekar játéka festette alá s egy-egy keringő felhangzásakor a német katonák szívesen vitték táncba a magyar híradónőket, majd a csárdás hangjaira a Hnngárla ripwfnháir Uránia Fllmnlnliái. Május 3 4 Szerda-csütörtök Az igaz emberi érzések filmje! i Könnyelmű fiatalság A való életből merített lebiiin- j cselő történet, melyben a tiszta szerelem menti meg a bűn rabságából a család reménységét Izgalom. Feszültség. Szenvedély. Május 3 4 Szerda-csütörtök Pompás humorú filmcsemege 1 MUZSIKUS LELKEK Pazar kiállítású francia film remek a párisi színészvilág életéről, küzdelméről és szerelméről Ezer ötletü mulatságos vígjáték Jókedv ! Humor ! Kacagás ! Előadások kezdete ; hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, */*6, 7*8 óra. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 é* 7 órakor magyar leányok tanítgatták a német fiúkat a mi táncunkra. A nagyon sok kedvességet magá- bafoglaló műscros délután és vendéglátás este 8 órakor ért véget. Az előadás megrendezésében nagy szerepe volt Feketehalmy De- zsőnének, aki lelke és mozgatója volt kezdettől fogva a híradónők tettrekészségének. Az előadás egyes részeinek előkészítésében Dobayné Soós Lilly és Szendeczky János tánctanító végzett elismerésre méáltó munkát. — Osztályosa volt a szép délutánnak az Ipartestület elnöksége készséges támagotásában és Vesszős László vendéglős a vendéglátás megrendezésében, anyagi támogatásában. — Meg kell említenünk azt is, hogy a megjelent német és magyar katonákat a híradósnők áldozatkészségéből sikerült nagyon szépen megvendégelni, akik amellett, hogy szabadidejükben a műsor előkészítésében és betanulásában is elegendő áldozatot hoztak, nem riadtak visz- sza attól sem, hogy éléskamrájuknak értékeiből is nyújtsanak jóÍ szívvel mindent, amivel kedvessé és kellemessé tehették és tették is a katonák délutánját. különlegességek nagy választékban SUHINESZ butwcsarnokábai VAY ADAM UTCA 4. A Utfsnbh kálók, «kédlók ét izalomjaraltarák olc*ó árka*. Zsidók Szellemi térhódítása Még 1943. őszén jelent meg dr. Vácz Elemér megyei főlevéltáros kis füzete a Bessenyei Társaság kiadványában „A zsidók számaránya a nyíregyházi középiskolákban“ címmel. Az akkori idők szellemének megfelelően a döbbenetes számokat kimutató statisztikai műnek alig volt visszhangja, pedig a kiváló fajvédő író világosan mutatott rá néhány sorban a szellemi el- zsidósodás veszélyére. — „Ha arra gondolunk, hogy az egész nemzeti életet irányító réteg a közép és felső iskolát végzettekből kerül ki, akkor nem lepődhetünk meg azon, hogy a zsidóság a gazdasági élet bástyáinak elfoglalása után a kulturális élet meghódítását tartotta legfontosabbnak.“ S hogy erre való törekvésük Nyíregyházán milyen rohamléptekben indult el, azért jó emlékünkbe vésni nehány számadatot Vácz Vácz Elemér írásából. Tudjuk azt, hogy Nyíregyháza elzsídósodása meglehetős későn kezdődött, hiszen 1841-ben vándorolt be az első zsidó Nagykállóból s mivel Nyíregyháza iskolaváros jellege az első világháború után alakult ki, előretörésüket ez irányban legjobban az 1920—1940. évek közti iskolastatisztikából láthatjuk. — így 1920—21-ik tanévben két nyíregyházi gimnáziumban, polgári iskolában s felsőkereskedelmi iskolában 1063 keresztény (és kikeresztelkedett tanuló mellett 651 zsidó tanuló iratkozott be. A keresztény tanulók számarányához mérve 58 százaléka zsidó. Volt azonban keresztény hitfelekezetű középiskola is, hol 1922—23. tanévben az érettségizettek közül háromszor annyi volt a zsidó, mint a keresztény. Nem elírás, kérem, 11-en érettségiztek és ebbő) 8 fajtiszta zsidó volt. Még 1940-ben is minden szörnyű zsidótörvény ellenére a nyíregyházi középiskolákban 349 zsidó vallású tanuló akadt. A nyíregyházi két gimnáziumban és a felsőkereskedelmi iskolákban 1920-- 1940. között, 20 év alatt, 2035 kereszténnyel szemben 680 zsidó nyert érettségi bizonyítványt. — Zsidó számarány itt 38 százalékot ért «1. A zsidóság ily»n nagy számarányban való kulturális előretörése természetesen megmutatkozott Nyíregyháza város intelligenciájának, másrészt kulturális életének jelentős elzsidósodásában. Mert az is természtes, hogy olyan iskolákban és oszályokban, hol 30—40, sőt 50 százalékos a zsidók arányszáma, ott a kerseztény tanulók erős szellemi és erkölcsi fertőzésnek voltak kitéve, mely fertőzés későbbi életükben, felfogásukban sokaknál megmutatkozott. Igen szomorú tény az is, hogy a kultúrfertőzést a később pozíciókat elfoglaló városi in- telingeciánk már a középiskoláinkból hozhatták magukkal és így nem tudjuk ma pontosan lemérni, hogy a zsidó fertőzés, a zsidó szellem közvetve, vagy. közvetlenül végzett-e nagyobb rombolást szellemi és erkölcsi életünk síkján. Még azokban az országokban, hol a zsidóság számaránya nagyobb volt mint nálunk, ott sem tudtak annyira betörni a középiskolákba, a kulturális életbe, mint hazánkban. Ez a szellemi térhódítás koronája a zsidó élettér biztosításának a gazdasági és irodalmi elsőbbségük érdekében. Egy kis helyi képet adtunk a zsidóság szellemi térhódításáról, amiben azonban a mi bűnünk is benne sajog. Kellett tehát ennek a szellemnek erős kézzel való kiirtása, mert halálos méregként szívódott már föl a magyar életbe, a keresztény erkölcsbe. —y —n. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramafonl e m & z e k villany és RÁDIÖ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- íoniemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzleté best, Luther-«. 8 — Lopásért félévi börtön. Ankszi Mihály 30 éves, ercsi lakos özv. gróf Zichy Róbertné orosi lakostól két lóra való szerszámot lopott, melyet eladott és az árát elköltötte. A nyíregyházi kir. törvényszék a megtartott tárgyaláson Ankszit, aki tettét beismerte, jogerősen hathó- napí börtönre ítélt®.
