Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-03 / 99. szám
4. oldal. c, JSfYTRVTDEK oíAbolcsi hie hiriaP (Trianon 24.) Május Mlájus gyönyörű virágszirmai bomlanak ki a fákon. Zöld selyem szőnyeg borítja a földet s a föld illata szinte megszépíti a lelkeket. Tavasz van, édes. szivet-lelket betöltő tavasz! Napsugár táncol a tájon, s hiába a tankok dübörgése, bombák siví- tása, a maga vándormadaraival újra itt van a természet évszakának legszebb koronája, a — tavasz Virágot és megtért szivet viszünk ma a Szent Szúz oltárára . . . s májusi hozsannában csak egy kérésünk van: Oh Mária, Magyarország patrónája, segítse meg harco ó hőseinket, s szövetségeseink fegyvereit! Vidd diadalra ügyünk igazságát, mert mi hittel és szent bizalommal hullatjuk vérünket: ni tünkért, hazánkért, kultúránkért, kereszténységünkért s Európa szebb és boldogabb jövőjéért. . . Május van, tavasz, édes orgona illat árad mindenfelé, s az én szívem mégis megreszket a múlt emlékétől ... Az Északi temető egyik díszsírját keresem fel, az áldott lelkű Kardos István sírját, amely egy kedves, aranyosszívü ember teteméi akarja. Éppen tizenöt éve pihen már azóta a szomorú május óta. Kardos István volt a „város szíve", a szegények megértője, nemes lélek, aki mindenütt segített, ahol tudott, akinek a lelke aranyból volt, aki szerelmese volt az irodalomnak a költészetnek, a szépnek, aki a Bessenyei-kultusznak mindig hűséges fáklyahordozói a volt. „Csak a teste" pihen a sírban . . . lelke itt él közönünk és tovább sarkal a jóra, a magasztosra, az eszményire ... Kardos István, Nyíregyháza kul- túrtanácsnoka, a cizellált szavak művészé nincs többe . . . de emléke a zsoltáros szerint: „ . .. nemzedék- ről-nemzedékre megmarad . .." Radványi Sándor. Az „Ordinea" a terrortámadásokról Bukarest (TP.) Az Ordinea utal a bukaresti Közgazdasági Intézet gyászjelentésére, amelyben azt közli, hogy a legutóbbi bombatámadás alkalmából 28 munkatársát veszítette el. A lap azt javasalja, hogy az amerikai hadifoglyokat oda kellene cipelni gaztettük színhelyére és a hadifoglyok otthonmaraáottait tájékoztatni kellene azokról a borzalmakról, amelyeke! fivérei és fiai hajtottak végre. Homo novas üj embernek nevezték, a még elméletben szociális francia demokraták azokat a embereket, kiket nem vagyonuk, nem őseik és összeköttetésük juttatott hatalmi pozícióhoz, hanem önmaguk és saját érdemeik. Jelenlegi kormány tagjai mind ilyen homo novus. Mostani törvényhozóinknak azonban nincs arra szüksége, hgy szellemet, megoldást külföldről importáljanak, csak éppen kézbe vették és magyar mederbe terelték az eddig kontárok kezében lévő magyar politikát. Felülről jött ez a radikális átállítás — és — az eddigitől eltérően — mégis népi politika leit Mintha hirtelen leomoltak volna a népi pasz- szivitások. Most tudja és érzi a nép, hogy új rezsimben jelentős és megbecsült része lett társadalmunk testének. „A nemzet te vagy" nemcsak azért — hogy „védelmezd azt", hanem, hogy a kiválasztottak és az emancipáltak helyét elfoglald. Mindannyiuan tudjuk, hogy kormányunk komoly és nehéz feladatok előtt áll. Azt viszont ]átjuk, hogy a legjobb úton halad, amikor kitagadja társadalmunkból a nem magyar emancipál takat. Amikor eltörli a kegyelmes és méltóságos megszólítást és reméljük majd az úrbéri törények fennmaradt foszlányait is. Amikor nem csak reform- terveket szerkeszt, ha azokat végre is hajtja. Amikor a „jó kérészié- nveket" ís megkérdezi. Hogyan és hol szerezted ezt a vagyont? Hogyan lettél méltóságos úr és hogy. n szolgáltad a — látszólag — népi magyar politikái? Semmi más nem fog történni, csak megállapítják magyarságod faj súlyát. És titeket, kik könnyű fajsúlyotokkal, a zsidó tömegekkel vállvetve mindenből kitöröltétek a magyar szellemet, félreállít. Pedig lehet, hogy szép hangzatos magyar nevet vettetek fel. Lehet, hogy büszkék voltatok nemes vagy lovag származástokra — ami jobban fedezett — de kétségen kívül leromboltatok itt mindent, ami magyar volt, vagy legalább is annak kellett volna lenni. A film, a sajtó,a színház, a tudomány, a művészet nem magyar irányítás alatt állott. A magyar kéz, a magyar szellem nem alkothatott. Külföld aedíg ezeken, rajtatok keresztül iá 1 lőtt rólunk és látott bennünket. • Nem állítjuk, hogy önző ambíciótok egészen értéktelen lett volna, csak íppen nem volt magyar. Lehet, icgy ezzel a nagytakarítással ko- mry muzeális értékek kerülnek a szemétbe, lehet hegy nagyrabecsült „L-vitamrnos professzorok" tűnnek el a közéletből, de nem baj. Jönnek — végre jöhetnek — az új emberek, a homo novus-ok, akik újra parcellázzák a magyar ugart, akik magyar lelket préselnek a tudományba, a művészetbe, a politikába és újra kiformálják azt az örök nemes magyar arcot, melyet avatatlan kezek eltorzítottak. Ne m könnyű feladat az egyszer más kitaposott útról egyszerre letérni, de a kitartó és magyaros lendület nem ismer nélkülözhetetleneket. A zökkenőnél lehet, hogy sokan megbotlanak, de az új ember tovább megy és visszaadja régi csillogását magyarságunknak, melyet letűnt specifikus tulajdonságokkal rendelkező műmagyarjaink elhalványítottak. Holper Jenő• A legkellemesebb ussonásó &ely a széo RacsiK cuKrásszda Luther palota. Sütemény különlegességek nagy választékban. Oazdátlan vagyonok termelési szerződést kőt a # r WAEK Konzervgyár TELEFOVSZÁM: 22—60. A magvar gazdasági élet sajnálatosan fő jellemvonását minden időben a tőkeszegénység, a tőkehiány jellemezte, amely miatt iparosodásunk és kereskedelmünk ki- fejlesztése csak nagyon lassú ütemben indulhatott meg. Két lehetőség állott a magyar gazdasági élet előtt: vagy megmarad ezer nehézséggel küzdő szegénynek, vagy elfogadja a külföldiek által felajánlott idegen anyagi és szellemi érdekek szolgá a- íában álló tőkét, amelyekkel új vállalatokat alapíthatott, vagy a meglévőket bővíthette. Sajnos, be kelf ismernünk azt is, hogy ezeknek az alapítású vagy érdekeltségű vállalkozóknak, vagy azok vezetőinek sokkal inkább a külföldi részvényesek érdekei, mint a magyar gazdasági élet felvirágoztatása lebegett a szemük előtt. Kapzsi kezeikkel kinyúltak minden után, ami pénzt jelenthetett a számukra és a „nagyszerű" liberális világ idejében megszámlálhatatlanul hordták ki azokat a milliókat az országból, amelyekért a magyar paraszt, a magyar munkás, a magyar tisztviselő és a magyar termelő rétegnek sek-sok ezer tagja véres verejtéket hullatva dolgozott. Éhbérért dolgoztatták a munKást, tisztviselőt üzemeikben, vállalataikban s csak azok, akik hozzájuk tartoztak, azok fürödtek a trianoni „boldog békeidők" áldásaiban és élvezték a pénz mindenható hatalmát. Az utóbbi évek eseményei következtéiben igen sokan a nagyságok közül elhagyák, vagy elhagyni kényszerültek Magyarország területét.^ Ámde ittmaradtak hűséges csatlósaik, az álmagyar jelmezbe öltöztetett, dróton rángatott szánalmas figurák és ezek hűségesen kiszolgálták a megfutottak érdekeit és^ a rölünk mindig csak hasznot húzni akarok vagyonú egyre csak gyarapodott, az osztalékszelvénye két sűrűn mutatták be a vállalatok pénztárainál. De nem jelentéktelen összegek maradiak ezeken a helyeken felvétetlenül ís, mivel a részvények birtokosai földrajzi akadályoztatás, vagy más ck miatt osztalékigényeiket érvényesíteni nem tud- •^zejí a lel nem vett osztalékok aztán évrőFévre ott szerepelnek a vállalatok mérlegeiben és hűségesen várnak arra az időre, amikor tulajdonosaik egyszer győztesen és büszkén megjelenhetnek és a felgyülemlett összegekkel megtömhe- iik pénztárcájukat. A magyar királyi kormány nehány nappal ezelőtt kiadott rendeletében szabályozta a zsidó vagyonok helyzetét ís. Ezzel kapcsolatban vetjük fel a kérdést, hogy nem volna-e helyes és igazságos kiegészíteni ezt a rendeletet a magyarországi vállalatok mérlegeiben fel nem vett osztalékok cím alatt kimutatott ösz- szegeknek a nemzet céljaira való lefoglalásával kiegészíteni. Több millió pengőre tehető —- hozzávetőleges becslés szerint — az az őszszeg, amely a vállalatok mérlegeiben évről-évre kimutatott összegekből adódik. Ezt a háborút, tudjuk ioi, ha tíz körmünkkel és fogunkkal is, de meg kell nyernünk. A háborúban való részvételünk kemény feladatokat és óriási teherpróbát zúdít reánk. A nap-nap után megismétlődő légitámadások, a pusztítás, amit ezek okoznak és ezek ellenére a termelés fokozása, a kíbem- bázotlak megsegítése és támogatása, mind-mind nagy pénzügyi követeléseket is támasztanak. Kézenfekvő tehát, hogy a kormányzat minden anyagi erőt mozgósít a cél elérésének érdekében és ez alól nem lehet kivétel a gazdátlan vagyonként heverő többmilliós fel nem vett osztalék sem. Köztudomású, hogy ezeknek a fel nem vett osztalékoknak szelvényei, kiknek, mely külföl dí áLamban tartózkodóknak birtokában vannak. Elenyészően csekély azoknak a rész vény túl aj dono- secknak a száma, akik a magyarsághoz artoznak és más elháríthatatlan akadályok miatt nem vették fel osztalékaikat. Nem történik tehát semmiféle jogcsorbítás, sem a maga ntul aj denba történő állami beavatkozás, amikor a kormányzat ezeket a magyarság érdekében és a magyarság javára birtokba veszi. Kelenváry László. TO"*sat‘Miy! — VITÉZSÉG, MUNKA. HELYTÁLLÁS GYŐZELEM. Asztali gyorsfúrógép, műhely satu, 5 tonnás -kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acélkalapács, gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egy eb szerszámok Dienes István Városháza épület. i eieíon. 28-64.
