Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-23 / 115. szám
2. oldai. Színház KAMÉLIÁS HÖLGY. Talán az idők szele hozta magával, hogy az ember szeret visszanézni a múltba és feleleveníteni régi idők emlékeit. Klaszikusok írás- művészetéhez fordulunk, belőle merítünk erőt, szépséget. A színházak is, Pesten és vidéken, előszeretettel hozzák újból színre a már klasszikus értékűvé vált színműveket. Ezek között a Kaméliás hölgy is az első vonalba került. És hogy a színigazgatók nem tévesztik el ezt a lelki igénykielégítést, azt az a nagyszámú és komoly irodalmi értékeket kereső közönség is igazolja, amely tegnap a színházat megtöltötte. Meg kell vallanunk, hogy prózai művek előadásánál Nyíregyházán eddig nem tapasztalt nagy volt az érdeklődés ezúttal. Lehet ezt a lelkiigények számlájára is írni, de kétségtelenül nagyrésze volt az érdeklődésben annak a ténynek, hogy igazi műélvezetet tud nyújtani a társulat. Ez pedig áll elsősorban arra a kiváló színésznőre, Komlós Jucira, akinek minden vitán felül állóan rendkívül sokoldalú színes és az emberi lelket megejtő képessége van. Szavainak varázsos ereje megfog. Játékának nemesen egyszerűsége megejt s nem lehet szabadulni egyéniségének hatása alól. Magávalragad, visz, szemléltet, gyönyörködtet és élményszerűvé teszi az író mondanivalóit. A tegnap esti előadás során is szinte ugrásszerűen kiemelkedő volt egyébként igen komoly igyekezettel szereplő társai közül is. Ezt forró tapsokban ismerte el a közönség és sokszor hívta a függöny elé. Armand szerepében Nagy Béla nyújtott jó játékot. Bár kissé melegebb is lehetett volna. Erőt sugárzó volt a kártyateremben játszott jelenete. — Bessenyi Ferenc az öreg Duval szerepében végső jeleneteiben volt igen jó. Bartók Juci könnyedséggel oldotta meg szerepét. Fekete Alajos, Kassai László és Váradi Anci nyújtottak még igen jó alakítást. A rendezés, díszletezés igen jó volt, csupán egy kis illúziót rontó jelenségre kell felhívni a figyeImiét. A kártyaterem jelenete során szétszórt bankjegyek nem heverhetnek a színen Marguerite szobájában. — Bizony egy párszor bosszantóan erre kellett gondolnunk a legszebb je lenetek során is jíabolcsi j-rmLA**■ (Trianon 24.) 1944 május 23. j árakkal, 50 fillértől 2 pengőig. ; Az „Iglóí diákok“ kedves diáktörténetet mutatja be a színtársulat. Szerdán és csütörtökön este 7 órai kezdettel ,,Debrecenbe kéne menni“ kedves, mulattató operettet mutatja be a társulat, a legjobb szereposztásban. * Pénteken este Földessy Géza felléptével Zilahy Lajos színműve : „Tűzmadár“ kerül bemutatásra. Szombaton délután 4 órakor tisztviselő-előadás, mérsékelt helyárakkal. Színre kerül „Egy nap a világ" Szombaton este 7 órakor „Vad- virágos Maros partján“ operett. * Pünkösd vasárnapján délután fél 4 órakor „Debrecenbe kéne menni“ operettet játssza a színtársulat. Pünköd vasárnapján este 7 órakor, hétfőn délután fél 4 órakor és hétfőn este 7 órakor „Vadvirágos Maros partján“ operett kerül színre. . Magyarok táborba ! Keleti Arcvonal Bajtársak Fi|g:yeä*e«sa I Színházi iroda hirei Ma, kedden este 7 órakor a tegnap este nagy sikert aratott, Dumas halhatatlan színművét, a Kaméliás hölgy-et adja a társulat. Az előadás pontosan 7 órakor kezdődik. * Ifjúsági előadást rendez 24-én, szerdán délután fél 4 órai kezdettel a színház igazgatósága. Ez lesz az első ifjúsági előadás, olcsó helys Az élet örök harc, küzdelem, 1 fejlődés, az átalakulásoknak, a re- | formoknak szakadatlan sorsa. — A | migyar nemzet történelmében két j hatalmas, gyökeres átalakulás kö- ’ vetkezett be idáig. Az egyik volt í Szent István reformja, a másik az | 1848-as átalakulás. Az előbbinél az | volt a tét, hogy a magyarság vagy i elpusztul az új környezetben, vagy j pedig az egész életrendszerét ah- | hoz idomítja. A magyarság az éle- ! tét, az átalakulást, az alkalmazko- I dást választotta.. A másiknál arról : volt szó, hogy Magyarország vagy j elsülyed a már elkorcsosult közép- j kori rendiség ingoványában s átengedi életterét a körülötte ébredező feltörekvő új kis népeknek, vagy pedig kezébe ragadja a népi szabadság, a jogegyenlőség, a g?zd^sá- gí szabad verseny fáklyáját s élére áll Kőzép-Európa népeinek. A magyarság csalhatatlan életösztönével ismét megérezte az idők parancsát, hősi elszántsággal máról-holnapra ki tárta az új élet kapuját s friss levegőt árasztott be Közéo-Európa ros- j katag, dohos, középkori falai közé. Minden rendszer azonban kiéli magát egyszer. Az új idők parancsokat szülnek. Az erősek, az életre valók megértik és végrehajtják a parancsokat, a gyengék, a korcsok tehetetlenül pusztulásba zuhannak. A múlt iszázad uralkodó eszméivel, az egyéni és népi szabadság, a jogegyenlőség s a gazdasági szabad verseny egyébként ideális gondolatával rútul visszaélt az eszmét megnyer geílő zsidó—-angolszász li- berál-kapitalizmus. A szabadság az ő kezükben kíméletlen és korlátlan kizsákmányolássá fajult, mely az egész világot a maga bénító hálójába fonta, a többi népeknek pedig a szabadságból és az egyenlőségből csak a kamatrabszolgaság testet- lelket sorvasztó, szégyenteljes meg- alázottsága jutott osztályrészül. Ez ellen a minden népeket kizsákmányoló zsidó—angolszász plutokrá- cia ellen indult harcba a szocializmus forardalmí eszméje. A maga világuralmi terveit féltő zsidóság azonban ezt az eszmét is megnyergelte. Az eleinte tisztán ideális cé- . lókat követő szociális mozgalmat elárasztotta a saját fajtájából való vezetőkkel, azt külsőleg nemzeíközi síkra terelte, a valójában pedig teljesen a saját rejtett faji céljai s ol- gálatába állította. I<5y jutott el zsi- d óvezetés alatt a nemzetközivé tett szocializmus a forradalmi, vérgőzcs, minden más nemzeti értéket kö- nvörtelenül. elpusztító oroszországi bolsevizmusig. A pokolian kiagyalt kör bezárult. A két nagy ellentét: az angolszász plutokrácia és a nec- oánszláv bolsevízmus egyugyanazon zsidó vezetés alatt észtvesztettem rohamra indult minden nemzsidó nemzeti érték elpusztítására és a teljes zsidó világuralom kivívására, melyben a győzelmet kivívó buta tömegeknek osak a becstelenül alá- zatcskodó, hajbókoló rabszolgasors lenne nyomorult ^udás jutalma. Ez ellen a kettős ,de lényegében egy- ugyanazonos zsidó világcsalás ellen indul élet-halálharcra a XX. század legmagasabb rendű eszméje, a nemzeti szocalizmus gondolata. Ez az eszme a liberálkapítalizmus és marxista-bolsevizmus zsidó világcsalásával szemben minden nép számára az igazi népi szabadság minden nép fiai számára az az igazi jogegyenlőség és a gyakorlatban is érvényesülő, a belső emberi értékkel, a munkaerővel arányban álló, tehát szükségképpen államilag irányított tisztességes gazdasági szaabdság gondolatát írta a zászlajára. A nemzeti szocializmus azonban éppen azért, mert nemzeti, minden népnek a szívéből, a leikéből fakad s nem lehet a másik nép rendszerének szolgai utánzata. — Magyar nemzeti szocializmus tehát csak az lehet, ami a magyarság történelmi múltjából, a magyarság szívéből, leikéből, egész egyéniségéből faakd. De az is világos, hogy ennek az ellenállhatatlan koreszmének az érvényesülése neim függhet a szavak, a kifejezések, az elnevezések felett való vitatkozástól, de legkevésbbé füphet a pártok és pártvezérek hatalom utáni versengésétől. Kétségtelen, hogy a nemzeti szocializmusnak számunkra magyar újjászületést, magyar megújhodást kell hozia, de az is bizonyos, hogy ez , a megújhodás nem képzelhető el ! csak a nemzeti szocializmus koreszméje jegyében. Az is bizonyos, ncgy a em.zeti szocializmust nevezhetjük magyaros meghatározássá^ hungarizmusnak, de mivel ez latin szó, tulajdonképpen leghelyesebb, ha valóban magyar szóvá! illetjük a fogalmat ás a koreszméhez való kapcsolatot is kifejezésre juttatjuk: a magyar szocializmus meg határozással. Ezt a kifejezést nem kisebb ember, mint éppen Mester Miklós kulltuszállamtitkár tette immár határozottan magáévá. Magyarok, ne veszekedjünk szavak és személyek miatt! Itt az egész magyarság egységéről, lelki újjászületéséről s az örök magyar élet biztosításáról van szó, ami mindenképpen több szavak és személyek múló történelmi értékénél. Magyarok egy táborba ! Keleti Arcvonalbaj társak ! Figyelem! ! Ti, akik kint a .lövészárkok, a gránátesők, a golyózáporok póklábán lelkileg 'eggyéfcrrottatok pártkülönbség nélkül, fogjátok meg egymás kezét, vonuljatok fel zárt csatarendben, mutassátok az egységben követendő példát az egész nemzet számára! Keleti Arcvonalba j társak, legyetek Ti a nemzet egységének, a magyar szocialista nemzet szervezetnek az erjesztő ko- vészai! Keleti Arcvonalbajtársak ! Sorakozzatok fel egységesen, párt- különbség nélkül — a frontélmények lelki egységével — a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség zászlaja alá a külső és belső front szilárdságának minden poklokon keresztül való megteremtésére, a végső győzelem kivívására s az új magyar ezer év, az örök magyar élet [ biztosítására. Jelszavunk: győzelem, vagy halál! Keleti Bajtárs. Máius 23-24-25 Csak 3 napig I Kedd-szerda-csütörtök Budapasttel egyidőben! Nyíregyházán először! A legizgalmasabb sportfim Fllaszíníiaz Tsieíin 25-? GÓL UFA világhíradó (DAS GROSSE SPIL) _______________ UFA világhiradó e lőadások kezdete hétköznap l/»4. 'A6 é« V«8, Vasárnap 1/2?. Va4, L26 és V28 óra Ifj. Kállai Gyula karp. őrmester, a tiszaberceli főgépész fia május hó 11-én a partizánokkal vívott harcokban hősi halált halt. Temetése május 15-én volt a tiszaberceli hősi emlékmű elől, ahonnan a tiszaberceli temetőbe vitték és itt a ref. egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra. A temetésen vitéz Mikó Bertalan főszolgabíró vezetésével megjelent a járás tisztikara, a községi elöljáróság, a kéviselőtestület, a község mély részvéttel áthatott közönsége a főjegyző vezetésével. A fiatal, élete virágjában a hazáért és a keresztény Európáért vívott harcokban dicsőséges halállt1 halt bajtársat Haraszty A. hadnagy búcsúztatta. hősies helytállásra lelkesítő, hazafias érzéssel áthatott megható beszédben és az ifjú hős sírjára a honvédség nevében koszorút helyezett el. Hős élete és halála világító fáklyaként lobog a magyar ifjúság előtt. — VITÉZSÉG, MUNKA, HELYTÁLLÁS GYŐZELEM.
