Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-20 / 113. szám

6. oldal. NVikstdék ä SZABOLCS! KtRl^AF (Trianon 24.) 1944 május 20. a leginkább támogatásra szőrűm népréteg erkölcsi és szellemi fel­emelésére. Ez az ösztöndíj elsősor­ban azoknak a tancncctthoncknak - xámogatására szolgál, akik a meg­élhetésükben veszélyeztetett, sok- gyermekes családokból iszlá.rmaz- nak. Az ösztöndíj erre az évre havi 80 P. Bélyegmentes kérvényben a belügyminiszterhez címezve kell kérni s a kérvényt a törvényható­ság első tisztviselőjéhez, tehát me­gyében az alispánhoz, megyei vá­rosban pedig a polgármesterhez kell benyújtani. * A tanoncotthon felállítása to­vább menve magyarságvédelemi — kisembervédelem is. Eddig azt lát­tuk, hogy jutott itt kenyér bőven olyanoknak is, akik idegen szelle­miséget terjesztettek és sohasem tekintették hazájuknak ezt a föl­det. Olyan könnyű élet, kultúra, jólét jutott itt nekik, amilyenről még álmodni sem mertek a nincs­telen agyarok. De csak a mi hi­bánkból. Ha sikerül a magyar ifjú­ság gazdasági és ipari nevelését szélesebb alapokra belyeiztnüink, akkor a magyarság gazdasági és iüari kultúrájával a jövőben min­den külső és belső versennyel szemben ellenállóbb s teljesítőké- pe-isebb lesz. Az állam gondjaiba vette a te­hetséges falusi gyermekek egyré- szét s középiskolákban ingyen ta­níttatja. Nagy szükség van erre! De hány tehetséges magyar falusi gyermek érez magában vágyat, ké­pességet valamelyik iparág után? Hány falusi gyermek f úr-farag, szinte művészi munkát alkot, de mégis elkallódik az ismeretlen­ség homályában, mert a kis falusi műhely esetleg nem elégíti ki vá­gyait, vagy az a szakma csak vá­rosban van s így csak elérhetetlen álom marad számára. Mag) arra fordította : GAAL OLGA Mi, Nikolajevek, ma is azon a darab földön gazdálkodunk, ame­lyet annakidején dédnagyszüleink kaptak,. De annajk elldnére, hogy a talaj jó és az iöjárási viszonyok is kedvezőbbek, mint északon, — mégis teljes erőfeszítéssel 'jkelletft dolgoznia családunk minden fel­nőtt tagjának, hogy megélhessünk és néha még így sem futotta a szük­séges dolgokra. Már hajnali négy—öt órakor tal­pon voltunk. Atyám, Nikolajew Artjem, aki eredetileg kertész, négy hektár földjének egyrészét szőlővel ültette be, amiből nagyobb hasznot remélt. És mégis ... Örökre emlékezetemben él egy nap abból az időből. Jóval a bolse- vizmus kitörése előtt volt, úgy tíz­éves lehettem akkor. Atyám olyan családitanács-félét hivott össze. Ezen részletesen is­mertette velünk jövőbeni terveit. Elhatározása mindig megmásítha­tatlan volt. Miután apám a szoká­soknak megfelelően meghajlott az ikon előtt és háromszor keresztet vetett, leült a szent sarokba. Ezu­tán mi is helyet foglaltunk körü­lötte. Szabad óráit legkellemesebben a KISKORONA VENDÉGLŐBEN töltheti el. — Családias szórakozóhely ! — Olcsó menürendszer (2.90) Cigány zene i Uradalmi fajborok! Cegt : Járó Gábor vendéglősül ester. — Telefon: 25—35. Ha ilyen, tehetséges, sokgyerme­kes családból való falusi gyermeke­ket helyezünk el az otthonban, az Oncsa is készséggel fogja őket tá­mogatni. Jelenleg kb. 80 gyermek jár be mindennap 20—30—40 km-ről a Máv. és a Kisvasút vona­lain, kerékpáron. Van sok olyan iparostanuló és tanulóleány, aki reggel fél 4-kor kel fel s csak 11 óra után érkezik haza — egész nap a hazulról hozott kenyeren és túrón élve! Mennyi ideig bírja ezt a megerőltetést az a fiatal szerve­zet? Szívesen megfizetné az ott­honnak azt a 15—20 P-t, amit most vasúti bérletre fizet. Az ilyen ta- noncok az ipari munkát most ro­botnak és nem hivatásnak tekin­tik. Ezzel a legmélyebbről táplálko­zó életgyökérrel kell — a zsidóság heyett — felfrissíteni, megerősí­teni az iparosságot, hogy elfog­lalhassa az őt megillető helyét a társadalomban. A vidék ma is ván­A hivatalos lap szerdai számá­ban megjelent a fatermelés és a faellátás rendjének biztosítása ér­dekében kiadott kormányrendelet, továbbá az annak végrehajtásáról szóló földmívelésügyi miniszteri rendelet, amelyek értelmében a fa- ellátással kapcsolatos összes kér­dések a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe kerülnek. így a föld­művelésügyi miniszter hatásköré- 1 be fognak tartozni a faanyag és faszénszükségletek, a termelési és szállítási kötelezetségek és a mun­kabérek megállapítása, a készletek nyilvántartása, a behozatalra, ille­tőleg kivitelre szánt famennyiség megállapítása, a faanyag- és fa­szénkészletek szétosztásának irá­dorol a város felé, ahol azonban legnagyobbrészt csak mint tanu­latlan napszámosok és szolgák ke­reshetik meg szegényes kenyerü­ket. A tanoncotthonok színmagyar ifjúsága céltudatos irányítás mel­lett magasabbfokú ipari szakkép- i zettségükke! magasabb élet'színvo- | nalra emelik a magyar népi töme- ! fékét is. Ezek a tanoncotthonok is | hozzá fognak járulni, hogy többet j soha nem- fog egy fajta sem a ma- I gyarság mellé, vagy fölé emel­kedni. „E fiúkért valaki felelős.“ nyitása, valajmint forgalombahoza- talának szabályozása, továbbá a szállítási igazolványokkal kapcso­latos rendelkezések. A földműve­lésügyi miniszter a honvédelmi mi­niszterrel egyetértve intézkedik a munka és fuvarerő biztosításáról, a kersekedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a kereske­delmi forgalom részére jutó fa­anyagoknak és faszénnek a keres­kedők közötti szétosztásáról, végül a közellátásügyi miniszterrel egyet­értve a fuvardíjak megállapításáról és a termeléshez szükséges köz­szükségleti cikkek szétosztásáról. A rendeletek intézkednek egyúttal a fatermelők, fakitermelő vállala­tok, fafeldolgozó üzemek, valamint a kereskedők kijelölése ügyében is. A földmívelésügyi miniszter e feladatok ellátására Faforgalmi Központot szervez, amelynek ki­adásait az érdekeltekre kirovandó járulékból fogják fedezni. Ha az erdőbirtokos, vagy fatermelő a vá­gásterületét nem termelné ki, vagy a kitermelt faanyagot, fasze­net, cserzőkérget, guba csőt és fe­nyőgyantát az arra feljogosított vállaíkzóknak nem adná el, illetve nem bocsátaná rendelkezésre, az esetben a földmívelésügyi minisz­ter, illetve a Faforgalm Központ fog intézkedni az említett termékek értékesítése iránt. A rendeletek a kihirdetéssel egyidejűleg hatálybaJépnek és bün ­tetőrendelkezéseket is tartalmaz­nak és azok megszegőivel, vagy kijátszóival szemben nemcsak pénzbüntetést és elzárást lehet megállapítani, hanem azokra a fa­anyagokra, amelyekkel kapcsolat­ban a kihágást elkövették, az el­kobzást is el lehet rendelni. A Faforgalmi Központ elnökévé a földmívelésügyi miniszter vitéz Simonkay Gyula m. kír. gazdasági főtanácsost, alelnökévé pedig Vági Márton műszaki tanácsost nevezte ki. A Központ egyelőre Budapes­ten, V. Kossuth Laios-tér 11. sz. alatt működik. — GAZDASÁGOK RÉSZÉRE: Bit­iévé1, aratási szerződés, dohányos köny. veske, napi jelentés könyv, ruipsz&m- könyv stb. kapható JÓBA-papírüzlei­—BW--------WT-Wf a—..................■IMI. II V arga József. A íaeilátás ügyének egységes irányítá­sára Faforgalmi Központot állítanak lel — Kedves feleségem és gyerme­keim, — kezdte mondanivalóját, miközben egyenként végígsimoga- tott bennünket tekintetével —■ mindig csak a ti jövőtök lebeg sze­meim előtt. Hogy is éljünk, miből tartsuk fenn magunkat? Földünk­ből már nem lehet többet kisajtol­ni. A talaj ugyan jó, de túl kicsi. Ez nem mehet így tovább! Halotti csendben ültünk. Ta­nácskérőén szegete ránk szemeit jő apám. De mi csak lehajtottuk fe­jünket és hallgattunk. — Ez nem mehet így tovább, — ismételte. — Te Misa, — fordult legidő­sebb bátyámhoz — ősztől tavaszig a gyárba mész dolgozni, nektek, Natasa és Man ja, szintén a város­ban kell állást keresnetek. Te pe­dig Petja, — fordult aztán hozzám — befejezed iskoládat és akkor el­mégy irodai kifutónak. Ha ügyes leszel, még írnok is lehet végül be­lőled! * De egészen másként alakultak a dolgok. Hírek keltek szárnyra és jártak faluról-falura. Egyik rosz- szabb volt, mint a másik. A Kaukázusban állítólag háború folyik a bolsevisták és a kozákok között. Állítólag a vad hegyi né­pek is felkeltek, megrohanták a bolsevikieket és mind elpusztítot­ták őket. Egyik muzsik levelet ka­pott Moszkvából, amelyben megír­ják, hogy nemcsak a Kaukázusban, hajnem Szibériában és a Krim- félszigeten is harc folyik a bolse­vsták ellen. Egy másik muzsik bent járt a városban és amikor hazaér­kezett, újságolta, hogy ez volt az utolsó vonat, mert a vasút mától kezdve szünetel. És egyszerre csak megjelentek a bolsevisták. Azt* sem tudni, hogy mit akarnak és hogyan lógnak kor­mányozni. Itt-ott néhány gazdaember verő dött össze a faluban és suttogva el mondták egymásnak, ami újat hallottak. Amikor Íaztán Silkó, vagy Maikin feltűntek, hirtelen szétrebbentek, messze elkerülve azt a házat, amelyben a „kommunista központ“ székelt. Állandó nyugta­lanság ülte meg a falu életét. — Szörnyű volt ez a bizonytalan ér­zés, amely háztól-házig lopakodott. Nekem pedig újra és újra az jutott eszembe: mi lesz a Silkó által ki­hirdetett Bertalan-éjszakával? Tegnap váratlanul bezárták az iskolákat. A súlyosan sérült taní­tót a mi lovainkkal szállították a városi kórházba. Sok gyermek meg­siratta, mert Mihajlovics Alexej közkedveltségnek örvendett tanít­ványai körében. A doiog előzményei a követke­zők voltak: Mihaj lovics tanító — mind mindig — reggel nyolc óra­kor ismét megjelent az iskolában. Röviddel a második óra előtt hir­telen lármás lépteket hallottunk a folyosón és nemsokára már kemény ánggyal kopogtak az ajtón. A ta­rnte odament és kinyitotta. — Majd megtanítom rá, hegy engem, mint a falu hivatalos elöl­járóját miként kell illőképpen fo­gadni! — ordította Silkó, miköz­ben revolverével hadonászott. Megijedtünk és több gyarmek sírni kezdett. — Felül akorom vizsgálni az iskolai oktatást, — kiabálta tovább Silkó — mert meg akarom tudni, hegy a kommunista elvek szerint tanítánakVe?! Mihajlovics Alexander nyugod­tan válaszolta: — Nekünk megvan a magunk ! felettes iskolai hatóságunk és egye­dül ennek a hatóságnak van joga munkánkat felülvizsgálni. Iskola­ügyeinkbe való minden illetékte­len beavatkozást elutasítok! Silkót elöntötte a düh és tom­bolva ordította: — Majd megmutatom én neked, te kutya, hogy én ki vagyok! Ha nem folytatod azonnal a tanítást, lelőlek, mint egy veszett ebet. Mihajlovics tanító, anélkül, hogy egy szó ellenvetést tett volna, meg­kezdte a második órát, a történe­lemi-magyarázatot . — Tehát Nagy Péter reformjai­ról lesz most szó, — mondotta a tanító. — Péter egy közönséges kapi­talista volt, — ordította közbe Silkó — nehogy még egy szót merj róla beszélni! Mihajlovics tanácstalanul nézett rá, majd folytatta: — Nagy Péter etfvike volt a leg­nagyobb orosz cároknak. Zseniális államférfi .. . íFolvtatiuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents