Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-20 / 113. szám
(Trianon 24.) 1944 május 20. Csütörtökön este MEGNYÍLT Gyureskó István vendéglője Fővárosi szakács főz! A lenéi Sarkad! Elemér es kitűnő cigány- zenekara szolgáltatja MINDEN PÉNTEKEN ESTE HALVACSORA! Uitaüan utakon Ukrajnában Mint haditudósítók már ne- I hány napja együtt menetelünk a zászlóaljjal. Volt ugyan gépkocsink is, de az hamarosan lemaradt tőlünk. Oka volt ennek. Először is borzalmasak az utak és nem utolsó sorban az a tudat, hogy gyalogos bajtársaink teljesítményét csak akkor tudjuk kellő mér lékkel mérni, ha magunk is teljes egészében résztveszünk benne. Mint valami óriáskígyó kanyarog a zászlóalj a dimbes-dcmbos úton. Csak emberekből, kocsikból és ’övükből áll. Az élen kétoldalt néha-néha a biztosító részek tűnnek fel. Mindenütt, de itt különösképen elemi követelmény ez. De nicsak: megállt az él. Csak nincs valami baj? Hamarosan hallatszik hátra a kiáltás, amint adják hátra az emberek: — Árkászszakasz előre! Mindenapos eset. tárul :sz?münk elé: a hidat leégették a vörös orvlövészek. Az üszkös cölöpök egykedvűen meredeznek a vízben. Az árka szók hamarosan előre érnek, lerakják fegyverüket és máris csattognak a csákányok a kőkemény földben. Nem sietnek, nem is lankadnak, tempósan, hozzáértéssel kezelik szerszámukat. Nemsokára kész az új feljáró, a zászlóalj folytathatja menetét. Igen, az ellenség mindent megragad, hogy mozgásukat lassítsa : gödröket ás, erdőben fákat dönt le, hidakat éget fel. Ezzel nye" ugyan kvs ígőí, de a mozgást meg nem béníthatja. Ellenség az idő is. Egvík nap olvad, havas eső esik. Beleszívódik a ruhába, bakancsba. Még a kccsisoe is gyalog mennek, hogy kissé kimelegedjenek. Másnap reggelre azután tükörsimára fagy me* az út. Ember, állat félannyi út alatt is jobban kimerül, mint egyébként két,annyi alatt. Mindez, azonban nem okozhatja azt, hogy a kijelölt célt el ne érnénk. Menekül a lakosság . . . Faluhoz közeledünk, még talán két. kilométerre lehet. Dombok szegélyezik, s már messziről látszik, hogy ez is olyan nyomorúságos, mint amilyen százával található itt. A távcsövön most érdekes dolgot látok: Szekerek vágtatnak lóhalálban az erdő felé, van aki néhány tehenet terel szintén arra. Vájjon mi lehet ez? Hamarosan megoldódik a rejtély. Menekülnek a faluból, mert nem tudják, jóbarát, vagy ellenség közeledik-e. Pihenőt tartunk a faluban. Egyszer csak megjelennek a menekülők: a kocsik tele ágyneművel, bebugyolált aoróságok pirosra csípett arccal, kíváncsi madárszemekkel néznek ránk. A nagyobbak a kocsi mellett jönnek. Egy fiatal leány szemében könny csillog. — Mi bajod harisnya? — kérdi az egyik honvéd ukránul. Kiderül, hogy örömében sír. Nem kell kint tölteni az éjszakát az erdőben, s nem viszünk el semmijüket sem.* Erre még magyarokat nem is láttak s van is csodálkozás kellő értékben. Mikor pedig a fényképező és filmesgép is előkerül, már vetekednek, hogy ki legyen rajta a képen. Beszállásolás ■ . . Hamarosan megyünk tovább, a következő faluban éjszakázunk. Ez a beszállásolás bizony egy cseppet sem hasonlít a magyar filmeken látottakhoz ... A századparancsnokok a kijelölt falurészt szétosztják a szakaszoknak. Mi is bekerülünk az egyik házba. Egy asszony és három gyerek fogad bennünket. Földhözragadt szegények, de amijük van, azt szívesen osztják meg velünk. Mikor a gyerekeknek nehány szem cukrot adunk, barátkozni kezdenek. A külső szoba a miénk. A gerendát Valamikor arra tanítottak jó szüléink bennünket, hogy a ruha teszi az embert, ma azonban azt tapasztaljuk, hc:-y a dolgozót a ruhájáról lehet megismerni. A társadalomnak ugyanis nincsen olyan ré'.eg„, amelynek tagjai tetszésük szerint öltözhetnének, ha csak szem elől nem! tévesztik a foglalkozásukra nézve megállapított haszonkulcsot. A ruházat pádig magán viseli a használat nyomait, amellyel ugyan nem szabad kérkedni, hiszen a frontot megjárt katonák sem szoktak dicsekedni sebesülésük nyomaival Gondozzuk tehát a ruhánkat szeretettel, hogy sokáig tartson, mert az is része a nemzeti vagyonnak és az anyagokkal való takaré- kossátf erősíti országunk ellenállá- ! sát. Ezúttal egy pár ió tanácsot akarok adni olvasóinknak, még- oedíg a Természettudományi Tár- ' sulat kiadásában megjelent Kincses a kezemmel elérem, az ablak pedig akkora, mint egy ujságlap. Az éghajlat hatása ez. A fehérre meszelt falakon fenyőágak, nehány fakó fénykép, az egyik sarokban az elmaradhatatlan ikon. Kezdtem a kevés holmim szétcsomagclni, közben valai hazai melódiát fütyöl- gettem. Csodálkozva vettem észre, hogy a háziak ájtatosan vetik ilyenkor a keresztet. Kiderült, hogy az ukrán házakban nem szabad fütyülni, mert akkor megjelenik az ördög. Most már ezt is tudom. Zsúpot rakunk a földre, s hamarosan lehajtjuk fejünket a megérdemelt pihenőre. A honvédek egy részének azonban csak most kezdődik a legkomolyabb szolgálat: a falu békéjére és a bajtársak életére vigyázni. A falut körbeveszik ezek a kis biztosító egységek. A fél éjszakát kínt töltik, s négy-öt óra alvás után kezdődik újra a menet. Nagyon óvatosnak kell itt lenni, mert sohasem tudja az ember, mikor és honnan ront előre a garázdálkodó crvlövész. Kemény fáradalmak, állandó készenlét, lelkiismeretes kötelességteljesítés vár itt minden emberre egyaránt. Nap, mint nap lankadatlanul helyt állni! Ez jellemzi a gyalogságot. S az a teljesítmény, míg eljut odáig, hogy ellenfelét megsemmisítse, ez már egy győzelem: győzelem saját magán, a gyenge emberi testen . . . könyvben lefektetett elvekre való támaszkodással, amelyeket elfogadhatunk, hiszen az említett könyvet 1 egyetemi tanárok és más szakem- I berek írták, mindnyájunk okulására. A kalap, ügy a férfi, mint a női kalapot főleg az esőtől kell megvédeni, mert az nemcsak a formát teszi tönkre, hanem a színt is kifa- kítja a nap sütésével kapcsolatosan. Valamikor állandó témája volt a vicclapoknak az esernyőjét mindig magával hordó tanár, holott beigazolódott, hogv nekik volt igazuk, mert egy életen át tudták használni Ferencjózseí kabátjukat. Ők ugyanis nem csak tanították, de meg is jegyezték maguknak, hogy a fonó-szövő asszonyok úgy fehérítik a vásznat, hogy a nappal való siittetés közben több ízben meglocsolják. A nyakkendő. Lehetőleg hosszú szárút vásároljunk, mert az ha el- rongyolódik, a hibás részt a varrónők kivágják és a minta pászítása után az egyes darabokat úgy varrják össze, hogy a nyakkendő tovább is hordható. Harisnya. Ha tehetjük, két pár egyforma színű és minőségű harisnyát vásároljunk, ami lehetővé teszi, hogy ha valamelyik elrongyoíó- dik, az ép darab a másik pár hasonló darabjával együtt viselhető. Sok harisnyát spórolhatunk meg az által, ha cipőinkbe új talpbélést tétetünk. Hernyóselyemből készült árut ne vegyünk, mert annak anyagára az ejtőernyő készítésénél van szükség. Nem hisszük, hogy bárki is tudatosan veszélyeztetni kívánná hős katonáink életét. A műszálból készült harisnyák is tartósak, ha egy félszámmal nagyobbat vezünx a szükségesnél és ezen kívül arra is ügyelünk, hogy a felfelé való húzással se feszítsük meg túlságosan. Fehérnemű. Ezeknek a mosására kell a súlyt fektetni, amit egy társaságbeli asszony úgy oldott meg, h°gy egy olyan mosónőt hivatott el már több ízben, aki főzni s tud, s mialatt az az ebédet készítette, o a saját szakcsnőjével együtt a ruhát úgyszólván simogató mozdulatokká: tisztára mosta. A fehérneműt 70 fokosnál melegebb vízzel nemi szabad leönteni, hiszen a papírgyárakban szétfőzéssel teszik a rongyot pépessé. A vízibe ajánlatos pár csep terpentint vagy petróleumot adni, ami fokozza a szappan szennvoldó hatását. A mosóport hideg vízben kell szétmosni, mert ha darabosan kerül a ruha közzé, lyukat mar rajta. A kimosott ruhát többször vál- i tott vízben kell öblíteni, mert a mostani szappanok kevesebb zsírt tartalmaznak a szokásosnál és így j a nyomait sem szabad meghagyni a I fehérneműben. Az alsóruhákat ajánlatos napon szárítani, a színeseket pedig a padláson. A harisnyákat is az elmondottak szerint kell mosni. Semmit sem szabad keményre vasalni, mert akkor törékennyé válik az anyag. Cipő. A csaknem* beszerezhetet- len bőrtalú cipőket kíméljük s : ezért nyáron és száraz időben mű- j bőrtalpú cipőnek, hogy ha havon- S hetjük úgy a talpát, mint a fejét a bőrtalpú cipőnek, hogy ha havonta legalább egyszer üzletekben beszerezhető konzerváló olajjal kenjük be. Gumit nem szabad olajozni. Az olaj nem engedi a nedvességet a bőrbe beszivárogni és i így annak a duzzadása, majd száMetsző és hernyózó ollók, drótkefék, ágfürészek. Eke alkatrészek. Kaszák és kaszakövek. Cséplőgéphez: dobsin, szíj viasz, gépzsír. Kiutalásra gépszij és lemezek. Előnyösen beszerezhetők Zomborí András vasKereskedócél NYÍREGYHÁZA, Bessenyei tér 6. sz — Telefonszám: 31-42, A leőkellemesebi uxsonnászó szép Bocsilc cu Luther palota. Sütemény különleges ge >5- KeTósoky Elemér zls.----------t-------1 1 ni ír ■ i n i i mwmammmmmtm —— A mai ember és a ruhája
