Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-20 / 113. szám
(Trianon 24.) 1944 május 20. lBOLCSI 5. oldal Gyári altiszt lett az Igaz^atA ur liábál ... Nemzeti munkára )el«utkeznek a budapesti diákok A napokban az egyik hatalmas budapesti gyár igazgatóságában volt dolgon:. A poriásná;, annak read.je és módja szerint be jel onto Item, hogy kit keresek. Rövid igazoliatás után liften feljutottam a IV. emeletre, ahol egyenruhába bujtatott kis diákképű fiúcska fogadott. — Kit tetszik keresni? — kérdezte komolyan. Megmondtam, mire nagy kész- séggel irányított a folyosó labirintusban az egyik szoba felé. Útközben megtudtam a kis öregtől, hogy „civlben“ gimnazista, pár héttel ezelőtt fejezte be a Piaristáknál a negyediket. — Édesapám aligazgató ennél a vállalatnál — mondotta — nála jelentkeztem munkára, amikor megtudtam, hogy a hatodik emeleti altiszt bevonult katonának. Megérkeztünk, a kis „altisztnek“ a kezébe nyomtam a borravalót, megköszönte, majd tisztelgett és sietett vissza a helyére, a liftajtó mellett levő asztalkához. Aki nyitott szemmel figyeli a mai életet, léptennyomon találkozhatok gyárakban, üzletekben, ipartelepeken és műhelyekben egészen kis diákokkal, akik mind-mind a vállalt munkához illő komolysággal és odaadással viselkednek. Az iskolaév hirtelen megállásával megkezdődött az iskolába járó ifjúság hosszú nyári vakációja. — Érmek az iskolai szünetnek az időtartama teljesen bizonytalan. Nagyon helyesen teszik tehát azok a diákok, akik ahelyett, hogy elfecsérelnék az időt a játékkal, vagy unatkozva töltenék el a hónapokat, felkeresik a munkahelyeket és két kiskezük munkáját is boldogan ajánlják fel a nemzet szolgálatára. Budapesten külön szerv, az úgynevezett Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet siet a felvilágosításra váró szülők segítségére és hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kikerült fiúk és leányok minél előbb munkához juthatnak. A magyar ipar és kereskedelem a legutóbbi évek során egyre inkább nélkülözte azokat a fiatal keresztény munkaerőket, akiknek kisegítő szolgálatára a nemzeti termelésnek és a kereskedelmi forgalomnak nagy szüksége van. Ezer és ezer ipari és kereskedelmi munkahely várja a magyar ifjúságot. A kis diák-altiszttel való találkozásomon felbuzdulva, felkerestem néhány ipari üzemet, mert kíváncsi voltam arra, hogy ezek a komoly hazafiaí meggyződésből munkába állt gyerekek, hogy vélekednek a munkakelyükről és munkájukról. Az egyik nagy nyomdavállalatnál egy 15 éves kis nycmdászinas került elő. — Két hete dolgozom — mondta — és csak úgy csillogott a szeme a boldogságtól. Az első napokban sepergetnem kellett és a pcrtala- nító szobában segítettem a szedőszekrények kitisztításánál. Ma reg_ gél nagy kitüntetés ért. A művezető úr rámbízta ennek a halom betűnek a kiválogatását. Több kilónyi összedobált ólombetűre mutatott. —- Most ísmerke íek meg velük. Sohasem hittem volna, amikor az iskolában tanultam, hegy milyen sok munkáskéz kel! a tankönyvek és egyéb nyomtatványok előállításához, — tette hozzá. —- Nyomdász leszel? — kérdeztem. Nyílt tekintettel nézett a szemembe: — Igen. Pedirt amikor idejöttem, csak azt hittem, hogy a nyári vakációt töltöm majd a nyomdában. — Megszerettem ezt a mesterséget és elhatároztam, hogy ittmaradok. — Hánfcan vagyunk testvérek, a legidősebb papnak készül, az öcsém meg tanító akar lenni Már én is megtaláltam a helyemet. Mind a hárman a betűt, az írást akarjuk szolgálni . .. I Nem minden diákgyerek választ | pályát is egyúttal, amikor nyári j munkába áll, sokan vannak, akik majd ősszel tovább folytatják tanulmányaikat, de addig is hasznosan töltik el a vakációt. Drogériákban, fűszer és csemegekereskedésekben, géplakatos műhelyekben, villanyszerelő üzletben, autószerelésnél és sok-sok más helyen láthatunk mostanában tevékenykedő díákembereket. Természetesen nemcsak a fiúk, hanem a leányok is örömmel vállalnak el nekik való könnyebb fizikai munkát. Nemzeti szempontból rendkívül értékes a magyar tanulóifjúságnak és a hasznos időtöltésnek is beillő nyári munkálkodás. A szünidők alatt elsajátított gyakorlati ipari és kereskedelmi szakismereteknek később, bármilyn pályára is menne, igen nagy hasznát veszik. A székesfőváros tanulóifjúsága megtalálta annak a módját, hogy miképen siethet a nemzeti termelés segítségére. Bizonyosak lehetünk abban, hegy a vidék: ifjúság sem marad tétlen és minden nagyobb ipari városban vagy községben akadnak olyan hivatali vagy társadalmi szervezetek, amelyek elősegítik a diákságnak a nyári vakációban való munkálkodását. Hortobágyi Jenő. wm um»* Sürgős szükség van a tanoncotfthonra Nyíregyházán Gondolatok az iparosutánpótlás kérdéséről A háború ütödik évében tartunk, még szerte a világban dörögnek az ágyuk, de lasasnként elérkezik a mindnyájunk által hőn óhajtott győzelmes béke boldog ideje. A háború után bekövetkező átmenet- gazdálkodásról azonban nem a háború végén, hanem már a háború alatt kell gondoskodnunk. Évek óta minden iparban — főleg az anyaghiány miatt — csökkent a termelő munka s emiatt az iparosság mindinkább nehezebb helyzetbe került. Az anyaghiánnyal, megélhetési nehézségekkel küzdő ipari pálya ma még nem vonzza a fiatalságot, hanem a négy középiskolát elvégezve, inkább „tisztviselői'’ pályára lépnek. j * A szegényebb népréteg gyer- I mekei viszont elmennek kifutónak, ! mert ott rögtön fizetést kapnak. De milyen jövő előtt állnak ezek a gyerekeink? A zsidóság megérezte, hogy a háború után az ipari szakmunkásokban nagy kereslet lesz, ezért már eddig is tömegesen helyezkedett el a különböző szakmákban. Csak Nyíregyházán több mint 150 tanonc volt zsidó, ami közel 25 százaléknak felel meg. Mindenki tudja már, naMMfcHniűKMNmMieTO m hogy jól étkezni a lehet. Bes3senyei-tér MENÜ RENDSZER! A LEGKITŰNŐBB FAJBOROK Hála Isten, ma már ott tartunk, hogy a magyar közvélemény a gyakorlati életpályák iránt előnyösen me g vál t ozott. Min d enk i tudja, hogy az ipari munka tiszteletet, megbecsülést érdemel a netnzet boldogabb jövője érdekében. Ezért elvárjuk, hogy az ipari pályákat a társadalom minden rétege örömmel és lelkesedéssel keresse fel, tudva azt, hogy intelligens, képzett iparosokra igen nagy szükség lesz a megújuló Magyarországnak. A háború után újra lesz anyag, az iparosságnak elegendő megrénd/elése, azonban szakmunkásban lesz nagy hiány. Az iparosság, a boldogabb magyar jövő ezért már most hívja soraiba a középosztály fiatalságát is. * A nyíregyházi iparosság égető problémája a tancncoíthon. Az iparostanonciskola Ha.tzel-térí épülete annak idején erre a célra épült s 1933-ig nagyon sok iparostanuló talált benne igaz otthonra. Sajnos, az akkori gazdasági válság miatt meg kellett szüntetni. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogv minden körülmények között ismét fel kell állítani. A lehetőség adva van: adjon a város egy 5—6 teremből álló zsidó lakást, a lezárt lakásokból — akármilyen címen —• adjon 30—40 ágyat, széket, 5—6 szekrényt, asztalt. Az élelmezést az Oncsa támogatásával részben a íanopcok szüleinek, részben pedig az érdekelt mesterek befizetéséből meg lehetne oldani. A vezetést, a felügyeletet a tanonciskola tanári kara látná el az erre a céira szervezett felü^velőfoizotságon keresztül. Van Budapesten olyan egyesületi tanoncctthon is, amelyet a tancncok fizetéséből tartanak fenn heti 15 P-ős hozzájárulásokból. —• Meg vagyok róla győződve, hogy az iparosság, intézmények és egyesületek is készséggel sietnének az intézmény támogatásira. A Baross öregcserkészek például már foglalkoztak ezzel a kérdéssel a múltban, ágyalanítványokra tett megajánlásokkal meg is oldották volna szerény keretek között, de nem volt lakás. Ma van! Természetesen ez csak szükségmegoldás lenne, amit egy hónapon belül be lehetne fejezni. Azonban, ha ezt a kérdést legalább így megoldanánk, akkor ezen a jogcímen fejlesztésére államsegélyt kérnénk abból az ötmillió pengőből, amely összeget a minisztérium a 620—1944. sz. rendelete értelmében 1944-ben tanoneotthonok felállítására és felszerelésére akar felhasználni. Ha késlekedünk, ezt az összeget más, élelmesebb városok szerzik meg maguknak. Nyíregyháza városát jogosan megilleti nagyszabású tanoncotőhcn. miért Szabolcs vármegyében és Nyíregyházán van a legtöbb sokgyermekes szegény család, akiket a föld nehezen tud eltartani. Az ipar fejlődésnek a lehetősége viszont elősegítené a szociális kiegyenlítődést. Mindezeken felül beszélhetünk még a tanoneotthonok lélekformáló, nevelő erejéről, az önképzésre való alkalom stb. * Ismeretes, hogy a belügyminiszter nép- és családvédelmi ősz*öndíjat létesített az Oncsa keretében Értesíti» ! Felhívjuk megrendelőink figyelmét arra, hogy közős megállapodásunk értelmében FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERMEINKET a jövőben minden PÉNTEKEN egyesz nap és állandóan ZÁRVA tartjük Gloviczkí József, Virányi Mihály, Ferenczy József, Károlyi István, Mentiek József, Orzovenszki János és György Jenő
