Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-25 / 92. szám

frriancm 24.) 1944 Április 25. e, NViKvroEK Ä SZAbolcsi HÍRLAP 3. oldal. Harminckét fiatal tanitó került ki a nyíregyházi áll. tanítóképzőből Az állami tanítóképző-intézetben most fejeződtek be az idei képesítő vizsgálatok, amelyeken dr. Ortay József, a tankerületi kir. főigazga­tó helyettese elnökölt. A vizsgála­tok befejezése után Ortay József dr elnök kihirdette a bizottság határo­zatát, amely szerint mind a 32 je­lölt tanítói oklevelet nyert, Ortay József dr. nemzetnevelői öntudatot erősítő beszédet intézett a fiatal ta­nítósághoz. Rámutatott a tanítói hi­vatás szépségére, a tanítóságra ma váró feladatokra, az erős, tiszta szellemiség kialakítására, és a nép leikébe való sugároztatására. Egy nagy bölcselőt idézett, a matemati­kus—filozófus francia Poíncare-t : „A tények felhalmozása éppoly ke­véssé bölcselet, mint ahogy egy kő­rakás még nem ház“. A fiatal tanító továbbképzéssel és elmélyedéssel biztosítja a tanulmányok részered­ményeit egy magasabbrendű, tisz- tultabb szintézisbe való összefogá­sát a magyarság erőinek fokozása érdekében. A vizsga elnökének mély hatást keltő szavai után Dohanics János igazgató szólt a vezetése alatt álló intézetből kikerült tanítókhoz, aki­ket valláserkölcsi és nemzeti eszméi­nek bátor megvallására és követé­sére lelkesített. A fiatal tanítók nevében Benczúr Sándor köszönte meg a vizsgálati bizottság lelkeket erősítő szellemű elnökének és a tanári testületnek fáradozását, atyai jóságát. A régi közmondást Beöthy Zsolt szavaival helyesbítve mondotta: Akiket az Isten szeret, azt nevelőnek teremti. A fiatal tanítóság tudja, hogy har­cai, nehézségei, akadályai lesznek, de idealizmussal vállalja a küzdel­met, mert a jelszava Mécs László vallomása: A vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld. A tanítók ezután elénekelték a Himnuszt. Az új tanítók névsora a követ­kező: Ács László, Baracsi Gyula, Báto- ri Barnak, Benczúr Sándor, Bogár János, Csikós Mihály, Divinyi Sán­dor, Dobicz János, Figula György, Hagymássy Árpád, Ignácz Gyula, Kákóczí Gyula, Kilián József, Kiss Elek, Kovács Gyula, Kovács Mi­hály, Kovács Sándor, Kövesdi Jó­zsef, Küblik László, Levelekí Mik­lós, Majoros Zoltán, vitéz Márkus János, Nagy Zoltán, Nehéz János, Pintér János, Réthelyiy László, Rippel Gyula, Seszták Miklós, S7ő- ke Miklós, Szűcs Ferenc, Zeke Ár­pád, Zsirkó Zoltán. Kántorképesí­tést is szereztek: Figula György, Kákóczi Gyula, Kilián József, Kiss Elek. Kövesdi József, Levelekí Mik­lós, Majoros Zoltán, Nehéz János, Pintér János, Réthelyi László. Az első világháború francia vezérének jóslata a mai háborúról Már a békekötés után újabb pusztítást helyezett kilátásba foszforral és hatálsusrarakkal Az újabb háború fokozottabb borzalmait jövendölte Foch marsall Az első világháború ismert és jellegzetes alakja volt Foch Ferdí- nánd francia tábornagy, aki még 1914-ben ismeretlen volt, de a há­ború vége felé — pontosan 1918. április 24-től az ántánt csapatok fő­vezére, majd a legfőbb haditanács elnöke lett. Ö erőszakolta ki a ke­mény fegyverszüneti feltételeket és döntő szava volt a Versailles! kény­szerbékénél is. Népe nemzeti hős­ként ünnepelte és tisztelte, noha ez ünneplésekkel kapcsolatban egy al­kalommal érdekes jelenet játszódott le a párizsi operában. A háború titán már mint „győztes' hadvezér, egy este az operába ment el elfog­lalta helyét páholyában. Egyszerre csak á közönség felállott, a páholy felé fordult és tapsolva ünnepelt. De amikor jobban odafigyelt a kö­zönség üdvrivalgására, akkor de- rült ki a fatális tévedés, hogy a tömeg tulajdonképpen nem a világháború győztes hadvezérét, hanem Carpentier boxvilágbaj- nokot ünnepelte. aki a marsall melletti páholyból nézte az előadást és mosolyogva kö­szönte meg az ünneplést s a tapso­kat, míg Foch marsall kénytelen volt szerényen visszahúzódni. Igaz, hogy egy híres hadvezér se kutya, de egv boxbajnok — már mégis csak valami. Nos, hát Foch Ferdinánd marsall mint nyugalmazott tábornok és volt fővezér nem nyugodott babéraín, és figyelemreméltó jövendölést mondott a jövő háborújára vonatko­zólag, amely élénken bizonyítja azt, hogy már az első világháború befe­jezése után foglalkozott az újabb háború gondolatával és egy külföldi közlés szerint, az akkori hamis bé­kepróféták nagy megrökönyödésé­re, halála előtt egy évvel, 16 évvel ezelőtt, a jövő háborúját a követkéz.kép rajzolta le: — Legfeljebb tizenöt—'húsz év múlva egy új világháború fog ki­tömi, melyből nemcsak a férfiak, hanem a nők és gyermekek is ki­veszik részüket. Megszámlálhatatlan tüzérségi löveg fogja millió meg j millió bombáját ontani olyan bor- | zalmas hatással, amely eddig isme- j rétién volt, mérges gázok néhány : perc alatt halált okoznak, olthitat- I lan foszforral étöltenek bombákat, í hogy azok egy félperc alatt a húson I át a csontig hatoljanak. Százszámra j vonulnak fel a tankok, hogy percen- 1 ként ezerszámra szórják a halálos golyót. Könnyű automatikus gép­fegyverek millió és millió katona kezében. (Gondoljunk a géppisz­tolyra.) A levegő elsötétedik az ezerszámra megjelenő repülőgépek­től, amelyek halálos harmatot hul­latnak a földre. Távol a front mö­gött tüzérségi tűz alatt városok és falvak dőlnek romba és a repülőgé- Dek bombái oly szörnyű erejűek lesznek, hogy egyszeri találattal egész háznegyedeket pusztítanak el és a tűzbombák hatásától úgy tűnik fel, mintha az egész föld lángban ál­lana. Sömyű meglepetésekre ébred­het a világ, amikor a szelek szár­nyán és a levegő hullámain át lát­hatatlan elektromos sugarak némí- tanak el óriási területeket. Eddig a francia generális ezelőtt tizenöt évvel óceánontúli lapban megjelent jóslata. Aki a Jelenések Könyve kilencedik részét figyelme­sen elolvassa, elváltaiéban nem ta­lál Foch tábornagy jóslatában sem­mi lehetetlent és meglepőt. Hiszen nagyrésze valóban beteljesedett. Csak az a szomorú, hogy ez a jóslat abban az időben látott nap­világot, amikor a győztes hatalmak azt ígérték hogy a „boldog“ békét biztosítják és amint látjuk, már ak­kor foglalkoztak újabb háború gon­dolatával és új háború magvát hin­tették el, amely aztán kikelt, hogy megteremje a maga szomorú gyü­mölcsét, de végül is helyet adjon a mindennél erősebb, hatalmasabb, győzedelmesebb szeretetnek s igaz­ságnak. Foch marsall 1929. tavaszán halt meg 77 éves korában. Temetésé» Dcmargue elnök és Poincare mi­niszterelnökkel az élén az egész kormány megjelent és százezrek szorongtak a Notre Dame előtt, mi­alatt a templomban csendes misét celebráltak, mielőtt a temetési me­net elindult volna, melynek élén két bíbornok és nyolc püspök haladt. Impozás emetés voít. Csak az a kérdés, hogy az örökkévalóságban is ily fényes fogadtatásban része­sült-e az, aki hatalmának tetőpont­ján azzal a tudattal kötött „békét", hogy az a béke, amit diktál, a saját jövendölése szerint egy még ember­telenebb háború csiráját hordja ma­gában és semmit sem tett azért, hogy a béke valóban béke és nyuga­lom legyen a nemzetek életében és az emberek szívében. Liebstöckl. A hatósági árnál magasabb ár kiírása már árdrágítás A kúria érdekes döntése Az árdrágító viszaélésekről szóló törvény szerint ártúllépést követ el az, aki közszükségleti cikkért a ha­tóságilag megszabott árnál maga­sabb árat követel, köt ki, vagy fo­gad el. Ezen az alapon a kúria ártúllé­pésért elítélt egy hentesmestert, aki az üzletben levő ártáblára a 2 P egységes sertéshúsár helyett a ser­téshúst részletezve, az oldalast 1 P 80 fillér, a tarját és combot 2 P, a karait 2 P 20 fillér árb^n írta ki. Ezenkívül az üzletben aznap az árak ellenőrzése céljából megjelent csendőr járőr kérdésére, hogy meny­nyiért adja a sertéshúst, az ártáblá­ra feljegyzett árakat jelölte meg olyanok gyanánt,, amelyeken az árusítás történik. Megállapított tény, hogy az illető hentes aznap, miután hústalan nap nap volt, húst sem az ártáblára ki­írt, sem más áron senkinek el nem adott. A kúria ennek ellenére az ái drágítás bűncselekményét megál­lapította a következő indokolással: „Nem zárja ki a felelősségre vonást az sem, hogy ő a kürt árakon senkinek nem adott ki árut, mert az, hogy a meg nem engedett árakat az üzletben nyilvános he­lyen kifüggesztette, a követelés fo­galmát kimeríti, ez pedig az ártúllé­pés tényálladékához elegendő s nem szükséges, hogy a meg nem engedett áron ügyletkötés is létesüljön.“ A kúria döntése szerint tehát az a kersekedő, aki üzletében a ható­sági árnál magasabb árat ír ki, ez­zel már elköveti az árdrágítást, mert az árdrágításhoz elegendő a magasabb ár követelése és nem ját­szik szerepet az, hogy ezen az áron tényleg adott is el a kereskedő árut vagy sem. Üzenet a frontról Füzessy Ferenc őrmester, Táb. posta C. 427. üzeni: Üzenem fele­ségemnek, kisleányaimnak, jól va­gyok, nincs semmi bajom. Szeretet­tel köszöntőm özv. Papp Miklósnét, a D am jani eh-lakanyában lévő baj- társaimnak üdvözletemet küldöm. Mohácsi András tart. tizedes, Táb. posta F. 848.: Üzenem szü­leimnek, menyasszonyomnak, ked­ves szüleinek és minden ismerősömé­nek: jól vagyok, nincs semmi bajom, meleg szeretettel gondolok rajok. Többet írjanak, mert itt nagyon sokat jelent egy hazai tábori leve­lezőlap. A viszontlátás reményében szeretet-csókjaim, kézcsókj aim, üdvözletemet küldöm. ERTE8ITEI. Bornagykereskedésemet Kálvia-tér 2 szám alatt megnyitottam. Uradalmi tajoorokat mérsékelt áron ho'.ok forgalom-»*. S-ű/es oírtbgáü kér bornagvkereskedő. Telefaxszám : . Bo'pinc! 31 39. Kislprina Éberem 25 35 Járó Gábor Kerékpár Szakszerű javítása, a részek raktáron Légi Gramafonleme; villany és RADIÖ cí kaphatók­Használt és törött grt fontemesebet vés: GARAY ZOLTj I u*h.-

Next

/
Thumbnails
Contents