Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-25 / 92. szám
6. oldal. Nytkvidék ä SZABOLCSI HÍRLAP ■imu—i ■ up .... mmmmmmsBammammmm { Trianon 24.) 1944 április 25. aanagaah mhii—wtipmui A 22. tűzérosztály tisztjei, tiszthelyettesei, legénysége 1382 P-őt adományoztak a bombakárosultak javára A magyar honvédség helytállására jellemzők azok az adományok, amelyeket honvédeink egy-egy nemes, hazafias célú mozgalomra gyűjtenek. Most a 22. tűzérosztály 1382 pengő 72 fillért küldött a bombakárosultak javára. Az összegből 1000 pengőt a tűzérosztály állománvában szolgáló Mayer Ágoston textilnagykereskedő adott, a 382.72 P-t a tűzérosztály tisztjei, tiszthelyetesei, legénysége gyűjtötte a bomba károsultak felsegélyezésére. Az összeget a mozgalom csekkszámlájára fizették be derék tüzéreink. A semlegesekre kifejtett nyomás Genf. (TP.) A „The Economist*' cimű angol hetilap „A semlegesekre kifejtett nyomás“ című cikkében igen tanulságos adatokat közöl az- zal a gazdasági nyomással kapcsolatiban, amelyet az angol—amerikaiak a háború kitörése óta a semlegesekre kifejtenek. A folyóirat többek között azt írja, hogy Hullnak a semlegesekhez íntzett figyelmeztetése, továbbá a brit és amerikai tiltakozó jegyzék semmi újat sem jelentenek, hanem annak a gazdasági nyomást kifejtő egybevágó politikának a keretébe tartoznak, amel ya háború kitörésekor indult meg és azóta mindig erősebbé vált. Az Economist kijelenti hogy a Spanyolországba szóló olajszállításoknak februárban bekövetkezett megszüntetése volt az újabb megindulás hullámának a jele, mert míg eddig a semleges országokba szóló szállításokat állandóan korlátozták és a kcrmánvokra nagy nyomást fejtettek ki, erről a napisajtóban egyáltalán nem számoltak be. 1944- ben azonban forradalmasították ezt a módszert. A Spanyolországba szóló szállítások megszületését például már a sajtóban közölték a gcw ii i'Miwmwwmm»mammmmmmmmmmm nargyközönséggel. A folyóirat azután felteszi a kérdést, hogy a nyilvánosságra hozásnak ez a módszere eredményez-e olyan gyors és jó hatást, mint a régebbi, kevésbbé szenzációs módszerek. Ha nem, — kérdezi a lap, — akkor okos lenne az ily kísérletet megismételni és egy nyílt visszautasításnak kitenni magát? Az új módszernek ugyanis megvan az a nagy hátránya, hogy minden egyes esetben felveti a nemzeti önérzet kérdését. Egy kormány sem szereti, ha a dolognak az a látszata van, hogy engedett egy nyomásnak és igen hamar megtörténhetik, hogy de Valera kormányának a magatartása megismétlődik. Ahogy a dolgok most állanak, igenis lehetséges, hogy a szövetségesek fokozzák a kis államok félelmét, akik attól tartanak, hogy a háború utáni időkben a nagyhatalmak fogják politikájukat irányítani és ellenőrizni. Ez a módszer, amelyet most használnak, könnyen arra vezethet hogy a békében ezek a népek elutasító magatartása fognak tanúsítani a szövetségesekkel szemben és vonakodni fognak azokkal együtt működni. Aki segített felfedezni a Ferenc József földet . * . Az egyetlen nnagyar«öS2trák észahsarkí expedíció Mialatt a különböző nemzetek egyre-másra küldtek tengeri és szi- razföldí expedíciókat a világ minden tája felé, azalatt az Osztrákmagyar monarchia a csendes szemlélődő kényelmes álláspontjára helyezkedett és elmulasztotta a sokféle alkalmat, amikor gyarmafra tehetett volnaszert a világ valamely:k táján. Valahogy nem volt érdeklődés a vezető körökben a trópusi tájak vagy egyéb vidékek iránt és így a felfedező dicsőségét átengedték másoknak. A gyarmatokkal egvütt.. Mégis egyszer, egyetlen egyszer Bécsben is megmozdultak, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik úi területek felfedezésével akart k gazdagítani az emberiséget és a tudományt. Csak hegy most sem a praktikus oldaláról fogták meg • a dolgot: Nem hasznot hajtó tájra divatcikkek selvemujdonságok, gyapjuszö ve»ek, kötött áruk, Uhér neműek nagy választékban Mayer l^qosto! divatüzletében. Zrinvi Ilona úca to r ■ww—imw imiMiL iméiui m indították az expedíciót, hanem a legkietlenebb, a leghaszontalarabb vidékre, ahol még az élet is íoly o- nos veszedelemben forgott, a felfedezett területeknek pedig semmi gazdasági haszna nm volt. Az északi sarkra indított expedíciót az osziák-magyar haditengerészet, amelynek „Tegetthoíf“ nevű hajója vitte a magas északra az első osztrák-magyar expedíciót. 18 72- ben indult eía derék társaság, hogy felkutassa az északkeleti átjárót, megközelítse a északi sarkot, a N:- vaja Zemljától északkeletre eső tengerek vagy szárazföldek felkeresésével. A hajó, 1872. július közepén indult el Tromsőből, Norvégá északi partjáról. Utasa 24 elszánt tengerész és szakember volt, körtük az egyetlen magyar tiszt: Kepes Gyula hajóorvos. Kedvező körülmények között futott ki a hajó a kikötőből és egy hónaD-g utazott tiszta, jégmentes tengeren, de augusztus közepén már a mérhetetlen jég*ómenek közé jutott és kö ö tűk tehetetlenül vergődött. Két hét múlva pe- difí befagyott a sarki tenger és a hajó fogoly volt a maga keresne jégbör önben. Se előre, se hátra nem volt út. A jégmezőt, amelybe befagytak, észak felé sodorta a tenger áramlása, a zúgó, zajló óriási jégtáblákkal együtt. A hadihajó ropogott, nyögött, morzsolódott a hatalmas torlaszok között. De szerencsére jól állta a sarki tenger ezernyi veszedelmét és a gyilkos jeget. Szeptember közepén elérték sodródásukban Nova ja Zemplja partjait, de olyan messzire voltak tőle, hogy partraszállásra nem gondolhattak. Csak a jégborította bércek aranyszínű ragyogásában gyönyörködhettek, ahogy az éjféli nap beragyogta a jégsziklákat és jégpiramisokat. Az áramlás tovább vitte a hajót és mind messzebbre kerültek el a nagy szigettől. Egy hónapig haladtak most tovább keleti irányban, míg végre októberben egy hatalmas hóvihar kisodorta a hajót a partra, ahol felborult. A part természetesen végtelen jégmező volt, melyen kisebb-nagyobb hegyek és dombok váltogatták egymást. A „Tegetthoíf“ hajótöröttjei kiszálltak az ismeretlen veszedelmeket rejtegető jégmezőre, kuyhót építettek a jégen és noha tisztában voltak vele, hogy kalandjuknak fagyhalál lehet a vége, megkezdték tudományos munkájukat, amiért tulaj denképen útra keltek. így éltek, a téli, sötét hónapokban, míg csak ki nem tavaszodott. Akkor újabb veszedelem környékezte őket. Megjelentek a kiéhezett jegesmedvék és most napról-napra véres küzdelmet kellett velük foly- tatniok. Közben visszaállították a hajót eredeti helyzetébe és lassanként visszaköltöztek a fedélzetre. 1873. augusztusában a távolban földet pillantottak meg. Októberig hajóztak feléje, akkor elérték, de hirtelen beállt a hideg sarki tél és a szárazföld átkutatásáról szó sem lehetett. Éne csak a következő tavasszal került sor. Akkor azonban annál szorgalmasabban és lelkiismeretesebben végezték el ezt a munkát. A szárazföldet a király iránti tiszteletből Ferenc József földnek nevezték el. Az ismeretlen szigetet birtokba vették a monarchia nevében. A kutatások után visszaköltöztek a hajóra, amelyet a sok szenvedés miatt megint csak elhagytak. Ezúttal Kepes doktor biztatására valamennyien csónakba szálltak, hogy átvágják magukat a zajló jég között a legközelebbi szárazföldig. — Most három hónapi szörnyű kínlódás és szenvedés következeit a kis csónakban. Az embereket halálsejtelem kínozta. Irtózatos küzde’em és nélkülözések között vergődtek a ieges tenger nyugtalan, gyilkos jégtáblái között. Már-már azt hitték, hogy ottvesznek nyomorultul valamennyien a jégtáblák között. De egyszerre csak föld tűnt fel a közelben és az áramlat gyorsan röpítette feléjük őket. Elérték a partokat és nagy meglepetésére megállapították, hogy a — Novaja Zemlje sziget partjaihoz érkeztek... A sziget akkoriban teljesen lakatlat volt. Tehát az, hegy szárazra jutotta, életbiztonságuk szempontiából nem je’entett semmit. Szerencsére egv véletlenül arra vetődő t orosz halászexpedició két kis hajójával találkoztak. Az oroszok felvették őket és ezzel megmenekültek a biztos haláltól. Nem sok h ányzott — írta ezeknek a naooknak töríénetéről Kepes dr. — hogy nem nem őrültünk az örömtől, amikor 1874. augusztus 24-én este 6 órakor egy csónakot pillantottunk meg két emberrel... A két archangelski éhajó egyik csónakja volt, amelyről észrevették őket és pár perc múlva a végké- oen kimerült és elcsigázott expedíció tagjai az orosz halászok csónakjában voltak, nehány nap múlva pedig a norvégiai Vardőben. Az egyetlen osztrák-magyar sarki expedíció tagjai ezután egészségesen hazatértek kiindulási pontjukra. A magyar-osztrák tudományos expedíció sikertelensége ellenére is méltó helyet kapott a tudományos felfedezések történetében és Kepes Gyula nevét is számon tartják mindenütt, ahol a tudomány áldozatait értékelik és megbecsülik. : Minket, magyadokat, különös büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy a2 egyetlen magyar-osztrák északsarkí expedíció főbb vezetőinek egyike honfitársunk volt. Péchy-Horváth Rezső. Eél bnstfibáiai gyerek robbanó {lóoztarcat és babai talál! ÉteUesséiyes sérülésekkel ápoljak okét a kórházban Bustyaházáról két súlyosan sérült gyereket szállítottak be a má- ramarosszigeti közkórháziba. Mindketten az ellenség elvetemedett, gaz merényletének áldozatai: mártírjai egy olyan hitvány hadviselés embertelenségnek, amely az áltatta», gyermekek életét sem kíméli. Az egyik, körülbelül hároméves gyerek, pénztárcát talált az utcán, a másik valamivel idősebb. — egy rongybabát. Úgy a pénztárca, mint a rongybaba felrobbant a gyermekek kezében, akik életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Füleki vetögepek 12 soros 1929. 14 soros 2134. 16 soros 2339. öntvény beszolgál tat ássa! azonnal szál fi ható Hass Ms Dsssewííftér 17. saám TELEFON: 31—53. — Subakészités engedélyeié ét kérik a pásztorok. Köztudomású, hogy polgári célokra tilos a birkabőr feldolgozása. Ez az intézkedés súlyosan érinti a tanyai lakosság t és a Msztornépeket, miután ezek minden időben a szabadban való tartózkodásuk alkalmával báránybőr subát, birkabőr mellényt viselnek. Rendszerint maguk dolgozzák ki a báránybőrt és készítik belőle ezeket a ruházati cikkeket. A Mezőgazdasági Kamara most illetéke# helyen kérte, módosítsák a birkabőr feldolgozását tiltó re&dclelet i ----------- 1 'I. MM ÍP L • X © tt» i I tí. a> i
