Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-25 / 92. szám

6. oldal. Nytkvidék ä SZABOLCSI HÍRLAP ■imu—i ■ up .... mmmmmmsBammammmm { Trianon 24.) 1944 április 25. aanagaah mhii—wtipmui A 22. tűzérosztály tisztjei, tiszthelyet­tesei, legénysége 1382 P-őt adományoz­tak a bombakárosultak javára A magyar honvédség helytállásá­ra jellemzők azok az adományok, amelyeket honvédeink egy-egy ne­mes, hazafias célú mozgalomra gyűjtenek. Most a 22. tűzérosztály 1382 pengő 72 fillért küldött a bombakárosultak javára. Az összeg­ből 1000 pengőt a tűzérosztály ál­lománvában szolgáló Mayer Ágos­ton textilnagykereskedő adott, a 382.72 P-t a tűzérosztály tisztjei, tiszthelyetesei, legénysége gyűjtötte a bomba károsultak felsegélyezésére. Az összeget a mozgalom csekkszám­lájára fizették be derék tüzéreink. A semlegesekre kifejtett nyomás Genf. (TP.) A „The Economist*' cimű angol hetilap „A semlegesek­re kifejtett nyomás“ című cikkében igen tanulságos adatokat közöl az- zal a gazdasági nyomással kapcso­latiban, amelyet az angol—ameri­kaiak a háború kitörése óta a sem­legesekre kifejtenek. A folyóirat többek között azt írja, hogy Hull­nak a semlegesekhez íntzett figyel­meztetése, továbbá a brit és ameri­kai tiltakozó jegyzék semmi újat sem jelentenek, hanem annak a gazdasági nyomást kifejtő egybevá­gó politikának a keretébe tartoz­nak, amel ya háború kitörésekor in­dult meg és azóta mindig erősebbé vált. Az Economist kijelenti hogy a Spanyolországba szóló olajszállí­tásoknak februárban bekövetkezett megszüntetése volt az újabb megin­dulás hullámának a jele, mert míg eddig a semleges országokba szóló szállításokat állandóan korlátozták és a kcrmánvokra nagy nyomást fejtettek ki, erről a napisajtóban egyáltalán nem számoltak be. 1944- ben azonban forradalmasították ezt a módszert. A Spanyolországba szóló szállítások megszületését például már a sajtóban közölték a gcw ii i'Miwmwwmm»mammmmmmmmmmm nargyközönséggel. A folyóirat azu­tán felteszi a kérdést, hogy a nyil­vánosságra hozásnak ez a módszere eredményez-e olyan gyors és jó ha­tást, mint a régebbi, kevésbbé szen­zációs módszerek. Ha nem, — kér­dezi a lap, — akkor okos lenne az ily kísérletet megismételni és egy nyílt visszautasításnak kitenni ma­gát? Az új módszernek ugyanis megvan az a nagy hátránya, hogy minden egyes esetben felveti a nem­zeti önérzet kérdését. Egy kormány sem szereti, ha a dolognak az a lát­szata van, hogy engedett egy nyo­másnak és igen hamar megtörténhe­tik, hogy de Valera kormányának a magatartása megismétlődik. Ahogy a dolgok most állanak, igenis lehetséges, hogy a szövetsé­gesek fokozzák a kis államok félel­mét, akik attól tartanak, hogy a há­ború utáni időkben a nagyhatalmak fogják politikájukat irányítani és ellenőrizni. Ez a módszer, amelyet most használnak, könnyen arra ve­zethet hogy a békében ezek a népek elutasító magatartása fognak tanú­sítani a szövetségesekkel szemben és vonakodni fognak azokkal együtt működni. Aki segített felfedezni a Ferenc József földet . * . Az egyetlen nnagyar«öS2trák észahsarkí expedíció Mialatt a különböző nemzetek egyre-másra küldtek tengeri és szi- razföldí expedíciókat a világ min­den tája felé, azalatt az Osztrák­magyar monarchia a csendes szem­lélődő kényelmes álláspontjára he­lyezkedett és elmulasztotta a sok­féle alkalmat, amikor gyarmafra te­hetett volnaszert a világ valamely:k táján. Valahogy nem volt érdeklő­dés a vezető körökben a trópusi tá­jak vagy egyéb vidékek iránt és így a felfedező dicsőségét átengedték másoknak. A gyarmatokkal egvütt.. Mégis egyszer, egyetlen egyszer Bécsben is megmozdultak, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik úi területek felfedezésével akart k gazdagítani az emberiséget és a tu­dományt. Csak hegy most sem a praktikus oldaláról fogták meg • a dolgot: Nem hasznot hajtó tájra divatcikkek selvemujdonságok, gyapjuszö ve»ek, kötött áruk, Uhér neműek nagy választékban Mayer l^qosto! divatüzletében. Zrinvi Ilona úca to r ■ww—imw imiMiL iméiui m indították az expedíciót, hanem a legkietlenebb, a leghaszontalarabb vidékre, ahol még az élet is íoly o- nos veszedelemben forgott, a felfe­dezett területeknek pedig semmi gazdasági haszna nm volt. Az északi sarkra indított expedí­ciót az osziák-magyar haditengeré­szet, amelynek „Tegetthoíf“ nevű hajója vitte a magas északra az első osztrák-magyar expedíciót. 18 72- ben indult eía derék társaság, hogy felkutassa az északkeleti átjárót, megközelítse a északi sarkot, a N:- vaja Zemljától északkeletre eső tengerek vagy szárazföldek felkere­sésével. A hajó, 1872. július közepén in­dult el Tromsőből, Norvégá északi partjáról. Utasa 24 elszánt tenge­rész és szakember volt, körtük az egyetlen magyar tiszt: Kepes Gyula hajóorvos. Kedvező körülmények között futott ki a hajó a kikötőből és egy hónaD-g utazott tiszta, jég­mentes tengeren, de augusztus kö­zepén már a mérhetetlen jég*óme­nek közé jutott és kö ö tűk tehetet­lenül vergődött. Két hét múlva pe- difí befagyott a sarki tenger és a hajó fogoly volt a maga keresne jégbör önben. Se előre, se hátra nem volt út. A jégmezőt, amelybe befagytak, észak felé sodorta a tenger áramlása, a zúgó, zajló óriási jégtáblákkal együtt. A hadihajó ro­pogott, nyögött, morzsolódott a ha­talmas torlaszok között. De szeren­csére jól állta a sarki tenger ezernyi veszedelmét és a gyilkos jeget. Szeptember közepén elérték sod­ródásukban Nova ja Zemplja part­jait, de olyan messzire voltak tőle, hogy partraszállásra nem gondol­hattak. Csak a jégborította bércek aranyszínű ragyogásában gyönyör­ködhettek, ahogy az éjféli nap bera­gyogta a jégsziklákat és jégpirami­sokat. Az áramlás tovább vitte a hajót és mind messzebbre kerültek el a nagy szigettől. Egy hónapig haladtak most tovább keleti irány­ban, míg végre októberben egy hatalmas hóvihar kisodorta a hajót a partra, ahol felborult. A part ter­mészetesen végtelen jégmező volt, melyen kisebb-nagyobb hegyek és dombok váltogatták egymást. A „Tegetthoíf“ hajótöröttjei kiszáll­tak az ismeretlen veszedelmeket rejtegető jégmezőre, kuyhót építet­tek a jégen és noha tisztában vol­tak vele, hogy kalandjuknak fagy­halál lehet a vége, megkezdték tu­dományos munkájukat, amiért tu­laj denképen útra keltek. így éltek, a téli, sötét hónapok­ban, míg csak ki nem tavaszodott. Akkor újabb veszedelem környé­kezte őket. Megjelentek a kiéhezett jegesmedvék és most napról-napra véres küzdelmet kellett velük foly- tatniok. Közben visszaállították a hajót eredeti helyzetébe és lassan­ként visszaköltöztek a fedélzetre. 1873. augusztusában a távolban földet pillantottak meg. Októberig hajóztak feléje, akkor elérték, de hirtelen beállt a hideg sarki tél és a szárazföld átkutatásáról szó sem lehetett. Éne csak a következő ta­vasszal került sor. Akkor azonban annál szorgalmasabban és lelkiisme­retesebben végezték el ezt a mun­kát. A szárazföldet a király iránti tiszteletből Ferenc József földnek nevezték el. Az ismeretlen szigetet birtokba vették a monarchia nevé­ben. A kutatások után visszaköltöztek a hajóra, amelyet a sok szenvedés miatt megint csak elhagytak. Ezút­tal Kepes doktor biztatására vala­mennyien csónakba szálltak, hogy átvágják magukat a zajló jég kö­zött a legközelebbi szárazföldig. — Most három hónapi szörnyű kínló­dás és szenvedés következeit a kis csónakban. Az embereket halálsej­telem kínozta. Irtózatos küzde’em és nélkülözések között vergődtek a ieges tenger nyugtalan, gyilkos jég­táblái között. Már-már azt hitték, hogy ottvesznek nyomorultul vala­mennyien a jégtáblák között. De egyszerre csak föld tűnt fel a kö­zelben és az áramlat gyorsan röpí­tette feléjük őket. Elérték a parto­kat és nagy meglepetésére megálla­pították, hogy a — Novaja Zemlje sziget partjaihoz érkeztek... A sziget akkoriban teljesen la­katlat volt. Tehát az, hegy szárazra jutotta, életbiztonságuk szempont­iából nem je’entett semmit. Szeren­csére egv véletlenül arra vetődő t orosz halászexpedició két kis hajó­jával találkoztak. Az oroszok fel­vették őket és ezzel megmenekültek a biztos haláltól. Nem sok h ányzott — írta ezek­nek a naooknak töríénetéről Kepes dr. — hogy nem nem őrültünk az örömtől, amikor 1874. augusztus 24-én este 6 órakor egy csónakot pillantottunk meg két emberrel... A két archangelski éhajó egyik csónakja volt, amelyről észrevet­ték őket és pár perc múlva a végké- oen kimerült és elcsigázott expedí­ció tagjai az orosz halászok csó­nakjában voltak, nehány nap múl­va pedig a norvégiai Vardőben. Az egyetlen osztrák-magyar sarki expedíció tagjai ezután egészsége­sen hazatértek kiindulási pontjukra. A magyar-osztrák tudományos expedíció sikertelensége ellenére is méltó helyet kapott a tudomá­nyos felfedezések történetében és Kepes Gyula nevét is számon tart­ják mindenütt, ahol a tudomány ál­dozatait értékelik és megbecsülik. : Minket, magyadokat, különös büsz­keséggel tölt el az a tudat, hogy a2 egyetlen magyar-osztrák északsarkí expedíció főbb vezetőinek egyike honfitársunk volt. Péchy-Horváth Rezső. Eél bnstfibáiai gyerek robbanó {lóoztarcat és babai talál! ÉteUesséiyes sérülésekkel ápoljak okét a kórházban Bustyaházáról két súlyosan sé­rült gyereket szállítottak be a má- ramarosszigeti közkórháziba. Mind­ketten az ellenség elvetemedett, gaz merényletének áldozatai: már­tírjai egy olyan hitvány hadviselés embertelenségnek, amely az áltatta», gyermekek életét sem kíméli. Az egyik, körülbelül hároméves gyerek, pénztárcát talált az utcán, a másik valamivel idősebb. — egy rongybabát. Úgy a pénztárca, mint a rongy­baba felrobbant a gyermekek kezé­ben, akik életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Füleki vetögepek 12 soros 1929. 14 soros 2134. 16 soros 2339. öntvény beszolgál tat ássa! azonnal szál fi ható Hass Ms Dsssewííftér 17. saám TELEFON: 31—53. — Subakészités engedélyeié ét kérik a pásztorok. Köztudomású, hogy polgári célokra tilos a birka­bőr feldolgozása. Ez az intézkedés súlyosan érinti a tanyai lakosság t és a Msztornépeket, miután ezek minden időben a szabadban való tartózkodásuk alkalmával bárány­bőr subát, birkabőr mellényt visel­nek. Rendszerint maguk dolgozzák ki a báránybőrt és készítik belőle ezeket a ruházati cikkeket. A Me­zőgazdasági Kamara most illetéke# helyen kérte, módosítsák a birka­bőr feldolgozását tiltó re&dclelet i ­-------­---- 1 'I. MM ÍP L • X © tt» i I tí. a> i

Next

/
Thumbnails
Contents