Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-25 / 92. szám
2. oldal. e, ^NVikvidék ä Szabolcsi hirLAP (Trianon 24.) 1944 április 25. Leifiat almos és íz nj Aladárok Nyíregyházán is napról-napra szemtanúi vagyunk az új kormány radikális intézkedéseinek, melyet érdekesen vegyes közhangulat fogad- Pedig sokan el sem tudják képzelni, hogy mennyire az utolsó pillanatban jöttek Jarossék és End- réék. Ezt mindazok jól tudhatják, akik nem csukott szemmel kísérték a magyar politikát. Ezelőtt rádión, sajtón és a zsidó ezrek szócsövein keresztül —• tagadhatatlanul — desruálták a szent magyar hivatást és telebeszélték a sok langyos magyar lelket az áldásos demokrácia kétségen kívüli győzelmével. Azokat a magyar lelkeket fertőzték meg, melyeket nem a demokrácia nevelt, hanem a vérszerződés, a tatár, a török és Szeged szelleme. Nem tagadhatjuk, mert társadalmunk minden rétegében érezhető volt ez a politikai átvándlízás. A furcsa magyarságtól csepegő frázisoktól sakan megszédültek. — Kezdetben „Olyn mindegv“ kézlegyintéssel feleltek azoknak az érdeklődőknek, akikben a legsúlyosabb térveszteség és a leggyalázatosabb defenzíva sem tudta kioltani a végső győzelem reményét. Később aztán nem is tagadták orientációjukat. „Revideáltak“. Egyszerűen lenéztek bennünket. —■ Maradiaknak és rövidlátóknak tituláltak. A már letűnt baloldali sajtó tömítve volt hasonló kitétekkel — magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni. Semmi több, — ilven egyszerű és világos a magyar politika. A figyelmesebb olvasó azonban mindig megtalálta a nagy magyarságot hirdető sorok között Anglia felé való áhítozásaikat. Ami nem is volt annyira magyar és nem is volt annyira őszinte. Mindig ott lappangott a sorok között — ott vagyunk veletek a Fehér Házban, de meg kell, hogy értsetek bennünket. Csak az invázióval jönnétek már — félre magyar becsület — a mi politikánk semmi több, mint semleges magyar politika. Hogy mennyire nem volt magyar, azt csak azok látták, akik ismerték zsonglőr-p:Etikusaink varázsvesszőjét. Akik néha a politikai játékasztal alá tekintettek. Hókusz-pókusz és eltűnt — gond 1- ták ők — a demokrácia és Anglia felé való orientálódás. A sors aztán nyiit lapokkal akart játszani és jobban megfigyelte a varázsvesszőt. Felfedte az igazságot, megállította a hintát és kinevezett egy olyan kormányt ,mely valóban az ió'az magyar megújulásért harcolt már évek óta. A gettóba bevonuló szekéroszlopokat sokan olyan aggódó, humánus részvéttel szemlélik, oedíg ez az igaz magyar politika. A frontról hazatérő sebesült baj társaink nem éreznek annyi részvétet, mint a gettó új lakói. — Feltűnő éppen azoknak az uraknak aggodalma, akik pár héttel ezelőtt még ^ nem. titkolták revideáló álláspontjukat. Éppen ezek az urak féltik a zár alá helyezett zsidó va- gvont, hogy illetéktelenek kezébe jut. Ne aggódjatok ti jó magyarok, ez nem 1939. 4. szakasz és nem 1941. 15. szakasz. Most nem revideáló magyarok adják ki ezeket a hasznos rendeleteket. Itt nem lesz protekció és kivételezés. Akik ismerik vitéz Jaross Andort, azok tudják is. Hogy ne közéleti fontosabb szerepléséből idézzek, de ő volt az, aki a minisztériumokban személyesen futkosott az őt felkereső becsületes magyar parasztok és munkások ügyében, Ö volt az, aki szerkesztőségében a várakozók közül először a parasztot fogadta. Ne aggódjatok, kedves jó magyar barátaim! Én félek, hogy az „Egyedül vagyunk“ felszólítására majd éppen titeket jelentenek fel, titeket, legújabb Aladárokat. Azt is hidd el nekem, hogy gondja lesz az új kormánynak „A legújabb gazdagok“ . A Budapesti Közlöny mai száma közli a ni. kir. minisztérum rendeletét, amely szerint tisztviselőként, kereskedősegédként, vagy értelmiségi alkalmazottként zsidót semmiféle iparú vagy kereskedelmi vállalkozásban, mezőgazdasági üzemben, vagy bármilyen más kereső foglalkozást folytató személynek kereső foglalkozása körében alkalmazni, vagy foglalkoztatni nem lehet. A rendelet hatálybalépésének idején alkalmazásban levő ilyen zsidó alkalmazottak 25 százalékát április 30-ával, további 25 százalékát május 31-ével kell elbocsátani. A fentnevezett zsidó alkalmazottak foglalkoztatásának fokozatosan való megszüntetésére vonatkozólag a munkaadó április 30-ig személyenként részletesen indokolt javaslatot köteles előterjeszteni az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormány- biztosához, amely javaslatban a szeptember hó 30-nál későbbi elbocsátási napot javaslatba hozni nem lehet. A kormánybiztos, vagv az illetékes miniszter a munkaadó javaslatától eltérhet. Az a munkaadó, aki csak egyetlen zsidó alkalmazottat foglalkoztat, azt május 31-ig, aki két zsidót foglalkoztat, az egyiket május 31-ig, a másikat június 30-íg, végül aki három zsidót alkalmaz, az egyiket április 30-ig, a másikat május 31-ig, a harmadikat június 30-g köteles elbocsátani. A rendelet következtében elbocsátott, vagy általában minden olyan zsidó alkalmazott részére, akinek szolgálati viszonya 1944 január 1-e Az Országos Társadalombiztosító Intézet mindig kivette részét a szociális munkából. Most alig két éve töltötte be ez a hatalmas szociális intézménv fennállásának 50 éves évfordulóját, mikor az egész Európában a megújulás, a társadalmi átalakulás dinamikus munkája folyik. Az Intézet nemcsak az öregségi és betegségi biztosítás ellá^át tartotta mindig legfontosabb kötelességének, hanem a betegségek megelőzésére és a tagok kiegvensúlyozett testi állapotának megtartására, mely különösen a fiatal munkásoknál fonellenőrzésére“. Németországban a zár alá helyezett vagyonból a legcsekélyebb dolog kicsempészését is halállal büntették. Vigyázz, hoiy aggodalmaid mellett éppen téged ne érjen a szintén súlyos magyar szankció, melyet nem a bosszú, nem a leszámolás hoz, hanem az igaz, örök magyar politikát magáévátevő mostani kormány. után szűnt meg, csak a törvényes felmondási járandóságot, és ameny- nyiben nincs nyugdíja, a törvényes végkielégítést, — amenyiben pedig nyugdíjra igénye van, a nyugdíj szabályzat szerint járó nyugdijat szabad kifizetni. A rendelet következtében elbocsátott zsidó alkalmazottat ugyanis a vállalat nem értelmiségi munkakörű alkalmazottként sem foglalkoztathatja .. . Részvénytársaság és szövetkezet igazgatóságának, vagy felügyelőbizottságának tagja, korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője zsidó nem lehet. A rendelet a továbbiakban az eddigi rendeletekkel azonosan megállapítja a nem zsidó és zsidó fogalmi körét. A rendelet a nemzsidó személynek származási igazolására könnyítést tesz, így az 1895. október hó 1, napja előtt született személyek egyetlen okirattal, saját keresztleve lükkel igazolhatják nemzsidó származásukat, feltéve, hogy születésükkor szülei is keresztyének voltak. Az 1895 október elseje után született személy 3 okirattal, saját, szüleinek születési anyakönyvi kivonatával igazolhatja keresztyén származását, feltéve, hogy a szülők születésekor mind ők, mind pedig azok szülői is keresztvének voltak. Mindkét esetben a bűn tető :o;?i következmények terhével írásban kell kijelenteni, hogy ő nem zsidó. A rendelet ezután büntető rendelkezéseket tartalmaz. tos, minden évben gyógyüdültetése- ket redszeresít. A gyógyüdültetése- ken minden ipari munkavállaló résztvehet nemre való tekintet nélkül, ha még 18. életévét nem töltötte be. Jelenleg a következő telepek szol gálják a gyógyüdültetést: Balaton- lelle, Balatonkenese, Máriabesnyő, Visegrád—Horthy-telep, Leányfalu, Telkibánva, Fenyvesvölgy, Gyergyó- szentmíklós, Királyhágó és Szakály- högyész. A háború és a legutóbbi közlekedési megszorítások nem teszik a jelengeli évben lehetővé mindeze® felsorolt nyaralóhelyekre való beutalást, de az Intézet mindent megtesz, hogy a rendkívüli viszonyok se gátolják meg ezen nagyarányú szociális és egészségvédő akció lebonyolítását. Minden magyar munkásnak és munkaadónak legfontosabb érdeke, hogy résztvegyen ebben a nagyfontosságú üdültetési akcióban. És az egész nemzetnek érdeke, hogy testileg és lelkileg egészséges magyarok alkossák az ország lakosságát. A nyaraltatási akcióra jelentkezni lehet a Társadalombiztosító Intézet helyi pénztáránál, minden hétköznap 9—12-ig a 17. sz. szcbában. ——--nr in....nrnii— .............m i n F elhívás Felhivom mindazokat a 18. életévet már betöltött, de még 27. életévet be nem töltött nyíregyházi férfi lakosokat, akik hivatást éreznek magukban a vasúti szolgálatra, fedhetlen előéletüek, legalább négy elemi iskolai képzettséggel rendel- kznek, hogy alkalmaztatásuk céljából jelentkezzenek Nyíregyháza állomásfőnökségénél. Nyíregyháza, 1944 ájrilis hó 20. Dr. Szekeres, máv. főtanácsos, állomásfőnők. INGATLANOK adásvételének közvetítésével forduljon bizalommal NÁDUDVARI LAJOS íngatlanfo giimi irodájához Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 4. Telefon: 29—15. VonaibeMüDtetésefc Április hó 24-én 0 órától nyír- I egyházi vonatkozásban a következő vonatpárok közlekedését szüntette be a MÁV : Polgár felé reggel 6 óra 16 perckor induló és az onnan 16 óra 20 perckor érkező vonatpár közlekedése megszűnt. Ugyancsak megszüntették a Nyír- adony felé reggel 8 óra 41 perckor induló és onnan délután 13 óra 35 perckor érkező vonatokat is. Azt már korábban közöltük, hogy megszűnt a Mátészalka felé 14 óra 26 perckor induló és az onnan délután 14 órakor érkező vonatpár is. — Értesítés. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a mai naptól kezdődőleg további intézkedésig a Kossuth utca—Dob-utca sarkán levő megállóhelyet beszüntettük, tehát ott a helyi vonatok sem fel-, sem leszállás céljából nem fognak megállni. 3x FHIS7M& Április 25 26-27. C^ak 3 napig! Kedd szerda-csütörtök JOHANNES HEE3FERS ragyogó zenés vígjátéka! Nótás csavargók A mű/ászvilág é» az alvilág kacagtató vetélkedése FlőaHá«mi» kezd re ''»g o* l/*H fSru'for. Hol per Jenő• MKyr&X 1« on i ixwm m*m >* Ipari és kereskedelmi vállalkozásban, mezőgazdasági üzemben tisztviselő, segéd és értelmiségi alkalmazott zsidó nem lehet xawaag r; A Társadalombiztosító Intézet a munkásifjuságért
