Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-25 / 92. szám
(Trianon 24.) 1944 április 25. NViwttdék „ Szabolcsi hirLAP oldal. Az iparteslületimpozánB böz|trjü- léeie ragaszhodó hőséggel távira- ban üdvözölte Szász Lajos dr. iparötfji minisztert A debreceni Kamara Mkft'dötte, Borok Imre dr. a Kamara legmelegebb elismeréséi tolmácsolta Lakner Béla elnök és as elöljáróság példás munkásságáért Vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Lakner Béla elnök összefogó erejű, bizalommal áthatott elnökségével mintaszerűen tevékenykedő nyíregyházi ipartestület. A közgyűlésen, amelyet az impozáns egységben felvonuló iparostársadalom felelősségérzése, komoly, öntudatos alkotó erejű magyarsága hatott át, ott láttuk a Székház nagytermében a felhívást: Segítsünk a bombakárosultakon. A tisztikart és a hazafias kötelességtisztikart és a hazafias köttlesség- tudással áthatott iparosságot most a nagy magyar élet-halál küzdelem, hős honvédeinkre, a támadások súlya alatt szenvedő magyar testvérekre való gondolás hat itt is át. — Lakner Béla elnök a Hiszekegy imája után meleg szavakkal köszönti az iparhatóság képviselőjét, dr. Tóth László főjegyzőt, a Kamara küldötteként megjelent dr. Borok A kereszténység és az otthon vé- j delmére megindult háború ö'.ödik esztendejében állunk a közgyűlés elé. mondja a jelentés, hegy az elmúlt évi munkásságunkról tartsuk meg beszámolónkat. Hogy ezt a mostani vérzivataros időkben megtehetjük, azt a jó Isten különös gondviselésének, valamint kormányunk bölcs vezetésének köszönhetjük. Hiszen ha végig nézünk Európa térképén, egyetlen egy országot sem találunk hazánkon kívül, melyet a háború szele a maga borzalmaival végig nem szántott. Mi csak a háborús gazdálkodás okozta korlátozásokat érezzük, de otthonunk és műhelyünk épségben van s így megdolgozhatunk a mindennapi kenyérért, mely talán kisebb is, mint amilyen békevilágban volt. A jelenlegi háború borzalmas méretű küzdelmeiben a magyar hon- ! véd is részt vesz és bebizonyítja a nagy világnak hősies vitézségét. — Imrét, a testület volt jegyzőjét, aki értékes munkásságát most a kamarai tisztikarban fejti ki. A közgyűlés tagjai állva, tiszteletadással hallgatják az elnök szavait, amikor a keleti harctéren küzdő hős honvédekről emlékezik meg, akik most minden idők legnagyobb csatáit vívják nagy szövetségesünkkel bajtársi együttérzéssel, a végső győzelem törhetetlen hitével. Majd a bombatámadásokról emlékezik meg Lakner Béla elnök, a műemlékeket,, kórházakat pusztító,, gyermekeket, nőket gyilkoló rombolásokról. Lelkes szavainak hatása alatt az iparosság megfogadja, hogy erejéhez képest adakozik a bombakárcsultak javára. A hazafias kötelességvállalást kifejező megnyitó után Lyachovits Sándor titkár előterjeszti az elnökségnek az elmúlt évről szóló jelentését. Ezekben a harcokban új hősök születnek, de új hősi hantok is keletkeznek, s e hantok alatt megpihenő hősök említésénél álljunk meg egy percre és emlékezésünk zászlaját hajtsuk meg a sok ismeretlen hősi halott emléke előtt, akik közölt az iparosság fiai is a nemzeti hagyományokhoz híven küzdenek egy nyugodtabb, egy igazságosabb, egy boldogabb magyar jövendőért. Át- érezzük, hogy ez a tény bűnünket, itthoniakat kettős irányban kötelez. Meg kell őriznünk acélos lelki rugalmasságunkat a reánk háruló kötelezettségek hordozásában a méhcsalád összes működésének csodálatos példáját követve, minden erőnkkel fenn kell tartanunk az élet és termelés' redjét. Tudjuk, horfy ha a háborús viszonyok a rendk'vü i intézkedések hosszú sorát hozták is számunkra, azokat az önfeláldozó magyar katonás szellem öntevékeny fegyelmezetségével kell fogadnunk és soha egy pillanatra sem szabad, hogy engedjük az önérzetes és bizakodó közhangulatot kebelünkben megzavarni. A fokozódó nehézségek közepette is fenn kell tartanunk a kézműves műhelyek teljesítő- képességét. Nem az egyéni sikerek kéresésé- ére, annak most nem szabad érvényesülnie, hanem az egyetemes magyar nemzeti célokért. Lelkünk egyik felével a harctéren küzdő hőseinknél vagyunk mindig, hogy el ne feledjük, hegy az itthoni munka és nélkülözés áldozata csak egy parányi része annak az emberfölötti nagynak, amit nekik a magyarság jövőjéért meg kell hozmok. Magának az ipartestületnek az a feadata ebben a kemény, férfiaknak ualó időben az őrtállás, a ré- senlevés, az oktatás és figyelmeztetés. mit szabad és mit. nem szabad tenni, hogyan és mikor. A hatóságoknál rámutatni a bajokra és szükségekre. Segélyt és orvoslást szorgalmazni és a lehetőség szerint könnyíteni az iparos helyzetén. Évi jelentésünk elsősorban erről kíván számot adni. A jelentés ezután kiváló valóságlátással és szakavatottsággal tárta fel az iparosság általános helyzetét, Az iparosságra nehezedő terheket, a testület érdekképviseleti működését, a gazdasági érdekvédelem terén az anyagellátás biztosítása érdekében kifejtett hatalmas munkát. A kontárokat, a visszaéléseket a jelentés ostorozó szavakkal illette. Le kell itt ismételten szögezni, mondotta a jelentés, hotfy mindaddig, míg a kereskedelem képesítéshez kötése be nem következik, addig komoly eredményeket nem lehet várni, örvendetes, hogy e tekintetben ma már a kereskedelmi érdekképviseletek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák is a képesítés bevezetése mellett állanak s így kívánatos lenne az átmeneti nehézségek mielőbbi áthidalásával ezt a kérdést is nyugvópontra juttatni. Mindenesetre a kötött gazdálkodásnak a kontárkérdéssel kapcsolatosan az a nemvárt előnye származott a kézművesiparosság részére, hogy az anyagkiutaláscknál csak olyan iparosok jöhetnek számításba, akiknek önálló ipar jogosítványát az ipartestület záradékkal igazolta és az ipartestületi kiosztásban is természetszerűleg csak önálló iparos részesülhet. Ezáltal sok kontár esik el a jogtalan anyagbeszerzési lehetőségektől. A jelentés ezután a kulturális és szociális tevékenységet, a kisipari hitel, a továbbképzés, a vagyoni helyzet kérdéseivel foglalkozott, majd a belső ügyvitelt, a hatósági működést ismertette. Az ipartesü- letí tarfok száma 1942. végén 1351 volt s ez a szám 1943-ban 1466-ra emelkedett. Köszönetét mondott a jelentés a kamara megértő, kiváló iparosbarát vezetőségének, lísztika- nak, a tanonciskola vezetőségének, maid a munkásügyeket, a mester- vizsgák tanulságait ismertette. Végül foglalkozott az elnöki értekezlet, az elöljáróság, az egyes bizottságok, a szakosztályok működésével, majd a következő lelkesítő szavakkal zárult: Nehéz év volt az elmúlt év s mint a jelek mutatják.a ránk következő sem lesz könyebb. Az előltmmm » nngárta Flmsiciiihásc Uránia Fftlanssfnliéjnu MA UT< A magyar filmek A LÁTSZ Mula'ságos Ab fordulatos vígjáték, mely- ben Simor Erzsi hármas szerepében brit Uroz a valóságos divatbemutatót rendez. Főszereplői: Simor Erzsi, Hajmisey Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri ÁLJÁRA! egyik legjobbika I AT CSAL Csapa ötlet, derű, és szellemesség ez a film, tele fiatalsággal, szerelemmel. Játszók a magyar filmszínészek legkedveltebb színészei Főszerepben: Simor Erzsi, Hajmisay Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri Előadások kezdete: hétköznap V*4,7*6, V»8. vasárnap nap */•?, */*4 */«8 Ara. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor Mi csak a háborús gazdálkodás okozta korlátozásokat érezzük, de otthonnak, műhelyünk épségben van I járcság, illetve az elnökség miként eddig is tette, igyekezni fog a reá háruló feladatoknak teljes mérték irf megfelelni és szolgálni az érdekeikben erősebben testületi kötelékre utalt kisiparosságot. Hosszú és nehéz utat kell megjárnunk, amíg szövetségeseink oldalán mi magyarok is megérjük a győzelmes béke hőn szeretett nagy | napját. ; De azt is tudjuk, hegy a háborút I követő újjáépítés nagy lehetősége- I kei biztosít szorgalmas kisiparosaink részére. És azt is tudjuk mindnyájan, hogy a jövő kimenetele felől kételyeink nem lehetnek, mert a budai vár jelenlegi lakója a legelső magyar ember, hőn szeretett Kormányzó Urunk Ö Főméltósága őrködik felettünk, aki nem egy nehéz válságos helyzetből vezette ki bölcs irányításával országunk sorsát és vitte biztos talajra. Annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy rövidesen újra békés kalapácsütésektől lesznek hangosak a kisiparosok elcsendesedett műhelyei, de addig kéz a kézben magyaros hittel és lelkesedéssel viseljünk minden lemondást és megpróbáltatást, mert tudjuk, hogy a szenvedések tüzében megacéloso- dott erővel annál biztosabban tudjuk elérni célunkat, az integer Magyarország visszaállítását. Hosszantartó lelkes taps hangzott fel a jelentés után. Kelemen Imre az iparosszívek őszinte hálájával és - elismerésével méltatta Laka er Béla elnök és tiszttársainak működését, amely mindenben méltó a mai helytállást parancsoló idő komolyságához, eszmei tartalmához. Majd Borok Imre dr. a Kamara küldötte szólalt fel. Kifejezésre juttatta a Kamara elnökének, vezetőségének elismerő köszönetét Lakner Béla elnök, Cigler János, Kovácíh Dezső alelnökök, Bálint István dr. ügyész, s a testület minden tisztviselője iránt. Olyan elnöki vezetést lát itt, hogy elmondhatja: Lakner Béla szavában az össziparcsság lelke szólal meg. A nyíregyházi ipartestület példaszerű tevékenységet fejt ki. Lakner Béla elnökségében annak a tradíciószeretetnek átélését érzi meg, amely nemzedékeken át az ipar szolgálatába állítja a családok erőit. Ezt látja a Lakner családban is, amikor ífj. Lakner Ödön felsőbb tanulmányait elvégezve édesatyja nyomdokait, az ipari hivatást vállalja. Lakner Béla névünnepének alkalmát is a nagyrabecsülés, értékelés kifejezésére használja fel. Borók Imre dr. szakfelvilágosításo- kat is adott az anyagellátás újabb problémáiról. Felszólalását lelkes taps fogadta. A kczgvűlés a jelentést tudomásul véve, meghallgatta és hozzászólás nélkül e’fogadta a zárszámadás és a költségvetés előterjesztését teljes bizalommal a vezetőség iránt, Kitűnő zamatu asz ali BO lilerenk'nt 4*80 P liléz lornay István fűszer* és csemegeözletében. Zrínyi Ilona n, 9 n. Telefon : 26—00 wmmmmmmmmmmmmammmmmmmKt-
