Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-04 / 76. szám

c, JSÍYIRVTDÉK O^ABOjlcsi híE híRLAP S?es?,eiyV* április A hónapok közi ő rettenetes ki* isirjerhebetleW kölyök, hajdonfővel, sállal a nyakában. Ö a naptár réme, de benne van a legtöbb humor, a legszemtelenebb és a legvidámabb. Zsebredugott kézzel, fölényesen fü- työrészve érkezik, napfényt és me­leget ígér. Soha kalaplevéve nem köszön, vagy ha megteszi, annál rosszabbra elkészülhet az ember, hogy nyomban hátbavág érte. Még sem lehet komolyan haragudni rá, úgy kell elfogadni az embernek, amilyen, tréfáiért csak a nyárspol­gár őrről meg, aki következetesen sirt már a bölcsőben is. De egészen soha ne higyjünk ne­ki, megtanulhatjuk, hogy hajthatat­lan a szép szóra, soha egy percig ne vegyüli komolyan, így is marad még bosszankodni való. — Legyintsüak, mint a sztoikus bölcsek: szeszélyes április Bizonyára velünk is megtörént, hogy az utcán csatangolva a szem­közti járókelőről hirtelen nem tud­juk, hogy felénk jön, vagy éppen ellenkező irányba halad? Valahogy így vagyunk az áprilissal is. Néha szentül hisszük, hogy nyílegyenesen a nyárnak rohan, s a következő szempillantásban máris visszapártol a télhez, hideg szélvészeivel már- már ismét februárt jósol. Szeszélyes. Ha jól megnézzük, ennek az áp­rilisi égnek a kékje sem valódi kék, mezőinek a zöldje sem valódi zöld. A virágok már kinyíltak, de még maradt bennük valami félelem, tar­tásukban némi bátortalanság. Április! Valljuk meg egymásközt őszintén, hiszen emberek vagyunk, mindannyiunkat megtévesztett ár­tatlan, angyali ábrázatával. Nem egyszer megtörtént velünk, hogy mi­kor kirándulni mentünk a hegyek közé, vasárnap délelőtt, könyökig gyűrt ingben, nvitott gallérban, mi­kor megleckéztetett. Újra megtör­tént, mint annyi ápriliskor, hogy ké­sőn eszméltünk, késve menekültünk fedél alá. Hallottuk, amint nyo­munkban csörtet és fü1ünkbe kiált: te bölcs, már megint okosabb akar­tál lenni! Áprilisban alázatosak leszünk, — mint mindennel szemben, ami el­len tehetetlenek vagyunk. Alázatra nevel ő, bár maradéktalanul soha sem tudjuk elfogadni ördöngős ter­mészetét. jámbor falusiak mara­dunk. A polgár azonban nem azonosul­hat a költővel, ha mosolyog is, leg­feljebb a kabátja hajtókája mö­gött. Bölcsen mosolyog és észre sem veszi közben, hogy április már el is hagyta öt, hogy ismét kevesebb lett egy hónappal és gazdagabb egy örök, kifogyhatatlan tanulsággal. Orosz László. HonvéaesHüvö a öaaiUór&áxban A Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap megírta, hogy március 25-én az egyik hadikórházban Bodorovics Mária alszakácsnő és Tenczler Fe­renc seebsült honvéd házasságot kö­töttek. A két teljesen vagyontalan ember házasságkötését- a baj társak és a kórház személyzetének szeret et- megnyilatkozásaín kívül a Szociális Misszió Társulat Leányklubjának gondoskodása tette emberileg széo- r>é. A Leányklub tagjai önzetlen fá­radozással gyűjtötték össze az ifjú pár részére a kelengyét, a legszük­ségesebb bútordarabokat s mire el­érkezett az esküvő napja, együtt volt a mennyasszonyi ruhától kezd­ve a szoba-konyhás lakás utolsó bútordarabjáig minden, A Szociális Misszió Társulat Leányklubjának önzetlen, áldozat­kész cselekedete önmagát dicséri és minden dicséretnél szebben beszél az a hála, amelyet az ifjú pár érez azok iránt, akik számukra meleg családi otthont teremtettek. A röittönifélő bíráskodás kiterjesztése ~~ LOSCH—KULI (itatós-nyo- U Kuli-ragasztó tubusban kapha- ~ •’ ® k a'Papír üzletben. A kormány tagjai Sztójav Döme miniszterelnök elnöklésével hétfőn délután. 7 órakor minisztertanácsot tartottak. A miniszter fanács elha­tározta, hogy a rögtönílélő bírásko­dást kiterjeszti a gyilkosságra, szán­dékos emberölésre és a rablásra, abban az esetben is, ha a bűncselek­ményt nem lőfegyverrel, robbanó­szerrel, hanem más eszközzel haj­tották végre és abban az esetben is, ha a bűncselekmény nem elsötétífés vagy légiriadó alatt történt. Egy fiyirdävba j este faeíseg, üRiros aieg nem saüuuoii' Egyszerű gerendás szobában ál­lunk, szögletesra hajtott ka onaágy, gyér vliágot adó ablak, k.vülről ko­pófalka csaholása zavarja az ihle­tett csendet, mintha nem is műte­remben lennének. Csak a magas fes­tőállvány, a kifüggesztett kész, és nagy vonalakban vázolt képek mo­solyognak ránk naiv egyszerűség­gel. Csak ezek halk, de beszédes szava szól amellett, ho^y itt a fara­gatlan, tiszta, őserejű művészetnek 2gy értékes képviselője álmodja bele gazdag fantáziáját egyszerű oájt sugárzó képeibe. Molnár János ilhadnaggyal beszélgetünk . . . — „Minden napomból két órát izentelek a festészetnek“ — mondja Violnár János, — „de van úgy, hogy ;gy-két ihletettebb percemben é- izakáimat is szívesen áldozom. — 1918. óta foglalkozom festészettel, )ár az iskolában tanáraim is aján- ották, hogy szüleim adjanak vala- nelyik festőiskolába. Ez a felvetett •ondolat kísértett aztán egész 918 ig, mikor is Vörös Júliának a límeves magyar festőművésznőnek najd öccsének lettem tanítványa :gy évig. Csupán ennyi előképzett- éggel, de forró művészi vággyal in- lultam neki az életnek. Egy paletta, gy pár tubus olapfesték, s egy évi anulásból leszűrt művészi tapasz- alatok lett az utravalóm. S bár in- áb ba tájképfestészet felé hajlok, zívesen festek portrékat is.“ Itt an pl. egy! — mutat egy eltakart 'olcra, ahol a nyolcszázas évek egy uszártisztjének porlréia áll, akiban Hdík Andrásra, a világhíres gene­rálisra ismerünk. Ezt a tiszthelyet­tesi kar emlékszobája számára fes­tettem, Megletpetve állunk. Az egy évi festőiskolában eltöltő t idő emléke itt-ott csillan meg, ellenben az ősi feltörő népművészet naiv bája va­lami szokatlan művészi kellemmel hat a szemlélőre. Színeinek tiszta- : sága, ecsetkezelésnek egyszerű mes- I terkéletlen bátorsága egyéni hang ; az őstehetségek között is. Az „őszi j kép“, „Líbapásztor leány“, „Vadász ház“ stb. míndtnegannyi szép, erőt, tehetséget sugárzó munka. A kife­jezés őszinteségében, a mondanivaló előadására megtalált egyszerű hanggal különösen az őszi kép c. festmény szerzett meglepetést. És további tervei? — kérdezzük a népi művésztől. Mosolyog, s rá­mutat egy csomó megkezdett mun­kára. Némelvik csak álmaiban van meg. Mi nem is sokat látunk belőle, de ő lelkesedve magyaráz, rohanó felegekről, festői tájakról, leselkedő vadászról, álmodó szerelmespárról, me yek mind oft élnek, mozognék előtte, Aztán ismét visszas’k ik te­kintete a Hadik-képre és hosszan szeretettel nézi. Ezt ma fogják le­leplezni. És azután? . . . Gondol­kozva néz maga elé. — „Szívesen festek másnak is“ — mondja. De az igazi célomat talán nem is lehet szavakba foglalni. Va­lami sarkal már kis gyermekkorom óta arra, hogy amit megálmodrk, elképzelek, azt megörökítsem, kife­jezzem a vásznán is. Nekem kell festeni, akár akarok, akár nem! Igaza van! Alkosson, aki érzi az alkotás kénvszerét. Mindegy, hogy üvegfalú modern műteremben, vagy egyszerű gerendás laktanya szobá­ban dolgozik. Csak cselekedjen. Mert talán még soha nem volt olya nszüksége a hazának, a közös­ségnek cselekvő őstehetségekre, mint ma. értesítés. Bornagfykereskedésemet Kálvin Jár ~ szám alatt tne? wüo * <rn áron torolom., Sm,, Úrid Járó Gábor i t r> »r it, •ó Brplnm fii 3Q «SS7 HiskTOB 6? 8rBÍT! íj 35 — AMATŐR FANYKJtPAÍJtWM, zsebtórnyAépfübam linóm Mrvdw*i iparmtviuoi N»rás«Uvi k&phaté JÓBA H bez >ie:i szállítási igazolvány? Sok félreértésra és kellemetlen­ségre adott okot mar az a körül­mény, hogy sokan nem tudják, vas­úton és postán mit lehet szállítani szabadon, korlátozás, szállítási iga­zolvány nélkül és mit nem. Az alábbiakban röviden közöljük azokat a termenyféléket és jószágo­kat, melyek szállítási igazolvány nélkül szállíthatók: Alomszalma, angolperjemag, bal­tacím-mag és széna, bárány, bíbor- heremag, bika, bivaly és borjú, bur­gonyaszesz, cukorcirokmag, cukor­répa és cukorrépamag, édeskömény, fehérhere és fehér mustármag, fű- szerpaprika, különféle halféleségek, komló, sok, köménymag, lenkóró, ló, lóhereszéna, lucernaszéna, szarvas­mai ha, muhar mag, muharszéna, mustármag, napraforgóolaj, növen­dékjószág, olajlenszalma, őröltpap­rika, pannonbükkönymag, paprika­félék, 20 kg-on aluli sertés, szösiös- bükiíöny, szudáni fűmag, takar— mányrépamag, takarmányszalma, tökmagolaj, vágó jószág, zabosbük- könyszéna. Helyi hatóság ad ki szállítási iga­zolványt: gabona és terményfé.ék­nek »tehát; búza, árpa, rozs, bab, kukorica szállítására, ha egy gazda­ság területén belül vagy eladás oél- iából jogosított kereskedő raktárá­ba történik a szállítás. Hüvelyeseknél: bab, borsó, letb- cse, mák, tojás, ha a termelő saját termelésű áruját nyílt piacon való árusításra tengelyen szállítja. Burgonyánál, ha munkásrészről van szó, a munkás lakóhelyére való szállításához. Borsóiéi éknél: szegletes, express, viktóriaborsó, ha hán tolás cél j ff bál bántolóüzembe szállítják, homoki és ősziborsó, lucerna, lóheremagok­nak tisztítás céljából tisztítótelepre való szállításához, ha saját tennesä terményekről van szó. Lisztre abban az esetben, ha sa­ját jogszerűen szerzett gabonából vámőr lés útján származik s őrlésre jogosult. Sertésre 20—80 kg-ig a tulajdo­nos lakóhelye szerinti hatóság, ha a sertést jogosított kereskedőnek, bérhízlalónak, vagy tenyésztési cél- ra szállítja. Tej és tejtermékek szállításához abban az esetben, ha a termelő gaz­dasága és lakóhelye más-más köz­ségben van, de igazolni kell a lakó­hely szerinti községi elöljáróságnak, hogy ott tehenet nem tart, a gazda­sága szerint illetékes hatóságiak pedig azt, hogy a termelő saját gazadságában tehenet tart. Minden egyéb árunak szállítása« illet- áruforgalmi központ szállítási igazolványával, vagy szárazbélyeg­ző jével ellátott fuvarlevél útján tör­ténhet Kerékpárok Szakszerit javítása, alkat­részek raktáron Legújabb Gramafonl emezek villany és RÁDIÓ cikkek bapbptők. Hasznait és térölt grass«­ti'íiísmotKíet veszek OARAY ZOLTÁN )

Next

/
Thumbnails
Contents