Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

{Trianon. 24.) 1944 február 26. Jfömrai* l; SZAbolcsi rtnalP wmm 7. oldal Horváth nia nem tudóit „szórakoz­tatni“ Moszkvával, a bunker láthatólag unatkozott is, annyira, hogy még a Kis ■Äergely is levélírásnak fogott, pedig amióta itt van a mocsárvidéken, vagy iélesztendeje, még nem írt meg ösz- awesen két levelet: — Megírom az igazságot erről a marhaságról. —< Az igazságot, Gergely? — szólt ró a fiatal zászlós parancsnok — ugyan ■ritnek? Az igazságot ma már mindenki tudja, az igazság az, amit a Fjedorow mondott! Az este már aludt odakiinn a mocsár lelett és leple alatt lassan elszenderült a bunker is. Szabó Sándor, haditudósító. Bércserzési elf árát« helyeit nyersbőrért készbert adeak ezután A bőranyaggazdálkodási kormány- biztos 143—1944. sz. rendeletével új eljárást vezetett be a bércserzési eljá­rás helyett. Az idevonatkozó rendele- az alábbiakban szószerint közöljük: 1. A bércserzési eljárás — körülmé­nyessége és hosszadalmas volta miatt —• a közellátás igényeit kellőképen már nem tudja kielégíteni. Ezért a 2S0—- 1944. M. E. sz. rendelet 1. szakaszában kapott felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem: a) A bércserzési eljárás edd’gi rendszerét megszüntetem, s helyette: b) az alábbi eljárás (vállórendszer) alkalmazását rendelem el azzal a meg­jegyzéssel, hogy az új eljárás bárány- birkái, juh és kecskebörre nem alkal­mazható. 2. Jelen endelkezésem értelmében az a személy, aki saját tulajdonát képező elhullóit szarvasmarhának, bivalynak (ideértve ezeknél a borjút és a növen­dékállatot is), lónak (csikónak), ösz­vérnek, szamárnak, dögsertésnek, va­lamint a nyúzási kötelezettség alá nem eső sertésnek bőrét készpénzfizeiés mellett kijelöli nyersbőrkereskedőnek átadja, annak ellenében az alábbiakban feltüntetett (százalékos) kulcs szerinti mennyiségű készbőrt igényelheti:. a) 10—13 kg. (zöldsúlyú) nyers mar­habőr után 8—111 négyzetláb, minden­féle borjúbőr 1 kg-ja után pedig 1 »égyzeiláb borjú, vagy növendékmar- fea boxbőrt, * b) 14—25 kg (zö’dsúlyú) nyers mar­habén után r nyerbőrsúiy % árak •-negfr'elő mennyiségű felsőbőrt, c) 26—35 kg. (zöldsúlyú) nyers mar- -'.abr'r után a nyerbőrsúiy Y$ -ának megfelelő mennyiségű tenvDÖn, „agy feúzóbőrt, avagy lábbeli felsőbőrt. d) A 35 kg-on felüli nyers marhabőr után a nyerbőrsúiy K-ának megfelelő mennyiségű talpbőrt, vagy gépszíjbőrf, e) Ló-, szamár- és öszvérbőr után drb-ként 8-410 négyzetláb felsőbőrt, ha a beszolgáltatott nyersbőr 180 em­uéi hosszabb, míg ha ennél rövidebb, 4—6 négyzetláb felsőbőrt. f) Sertésbőr után 1 kg. nyersbőr- aúlyra 0.250 kg, illetve 2 négyzerláb felsőbőrt, vagy ugyanilyen mennyiségű telpbélésbőrt. Dudás Miklós gör. kát. püspök: Sokat szenvedtünk, de mi őrködünk, hogy ne némuljon el a magyar szó soha Debrecenből írják: Harminc évvel ezelőtt, 1914. február 23-án robbant a világháború első bom­bája Debrecenben a hajdudorogi gö­rögkatolikus püspökség székhelyén, s annak három egyházi férfiú esett ál­dozatául. | A bombarobbanás harminc éves év­fordulóján a magyar görögkatolikusság és Debrecen társadalma kegyelete« gyászünnepségek keretében áldozott a debreceni vértanúk emlékének. Ez al­kalomra dr. Dudás Miklós hajdudorogi görögkatolikus megyéspüspök is az em­lékünnepre érkezett. DUDÁS MIKLÓS PÜSPÖK FOGADÁSA Dudás Miklós püspököt a debreceni állomáson a görögkatolikus egyházköz­ség képviselőtestületének küldöttsége fogadta, élén Mitrovics Béla pénzügyi tanácsossal, az egyházközség világi el- nőkével. A megyés püspök Melles Géza j kanonok és Rajkovics István püspöki ' titkár társaságában a görögkatolikus paróchiára hajtatott, majd délelőtt 10 órakor a középiskolások kettős sorfala között díszes körmenetben vonult az A'tila-téri görögkatolikus templomba, melynek előcsarnokában Papp Gyula szentszéki tanácsos parochus fogadta. FŐPAPI GYÁSZMISE A gyönyörűen feldíszített templomot zsúfolásig megtöltötte a nagyszámú előkelőség, medynek soraiban ott vol­tak vitéz nemes kisbarnaki Farkas Fe­renc altábornagy, hadtestparancsnok, dr. Szobonya Béla, a kir. ítélőtábla el­nöke, Szilassy László főispán, dr. Köl­csey Sándor polgármester, dr. Bánass László prépost plébános, Rásó István alispán, dr. Bozóky Ferenc protektor az egyetem képviseletében, dr. Jeney Sándor törvényszéki elnök, dr. Fábián Antal járásbírósági elnök és még sekan mások egyházi és világi életünk veze­tőinek sorából. Az ünnepélyes gyásur.mét dr. Dudás Miklós püspök pontifikálta fényes se­gédlettel, a szentmise concelebránsa Véghseő Dániel tb. kanonok, hajdúbö­szörmény: parochus volt. A gyászmi- st i ^ooronulr'dört a Bccskay hajdu- ezrea zenekara ea az c—rr-“ú ’őr,.4 valamint Sashegyi Sándor mű^rrzl or- gonaiá*4!:kaI. A szentmise végén Dudás Miklós.ün- nepi szentbeszédet mondott­Örök a vértanúk emlékezete — kezdte beszédét, mert áldozatuk is­meretes Isten és ember előtt. Nem ro­koni szálak fűznek a vértanúkhoz, de a közös cél, a közös eszme hozzájuk for. rasztott mindörökké. Mint a magyar nemzeti gondolat harcosai haltak nmg. Meg kellett halniok, mert a magyar ügy szolgáltában állottak, mert közre­működtek abban, hogy a magyar görög­Wn f ni í IniQQp er ct7a7P7rpe ____________ g yár nyelven fohászkodhassak Istené­hez. — Mi. magyarok rengeteget szenved­tünk a történelem folyamán, s amikkor Isten jóságos arcát fordította felénk, mi, magyar görögkatolikusok akkor is vérünkkel fizettünk magyarságunkért. Három ember kiömlött vérét adtuk cserébe egyházmegyénkért, három emberi szível zártuk le a pápai bullát, mely hosszú századok után vég­re ismét jogaiba helyeztt a magyar gö- rögkatolikusságot. Drága a mi egyház­megyénk, mert vérrel szereztük s a vér erősebb a tintánál. — A vértanúknak meg kellett hal­niok, mert sokaknak nem tetszett, hogy magyar nyelven dicsérjük az Urat. Ők elestek, de mártírhaláluk forrása lesz erőnknek a váltakozó évszázadok folyamán, ők elestek, de áll a hajdudo­rogi egyházmegye, élnek Ajtony és Gyula sírjai, élnek Bocskay hajdúinak és Rákóczi talpasainak unokái. Most már nem nyelvünkért és egyházme­gyénkért küzdenek, hanem azért, hogy ebben a hazában minden magyar gö­rögkatolikus, a Királyhágón túl élő testvéreink is, visszatérjenek hozzánk. — Sokat szenvedtünk, fejezte be drámai hafású beszédét Dudás püspök, templomaink százai pusztultak el szá­zadok folyamán, de mi állunk és őrkö­dünk hogy ne némuljon el a magyar szó soia. A nagyhatású szentbeszéd után a vér­tanúk lelkiüdvéért panachidáf mutat­tak be. EMLÉKTÁBLA-KOSZORÚZÁS Az ünnepségek egyik része a Keres­kedelmi és Iparkamara falán elhelye­zi, t emle.öabia előtt folyt le. Dé ben ide k vonultak Puskás János igazgató­tanító, Reményi József tanító és Má­tyás Mária tanítónő vezetésével a gö­rögka oJ.ikus elemisták és középiskolá­sok. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Puster Tános igazgató elhelyezte az emlékezés nemcstszínű szorgos ba­béi koszorúját, melynek -zalagján ez a felírás volt: „Aegyele1;: 1 — Vérta­núinknak“. FOGADÁS A GÖRÖG­KÁ i OKIKUL PARC CélIÁ„Y Az ünnepélyes gyászmise után a gö- rögkatlikus parchián dr. Dudás Miklós püspök fogadást tartóit. A tisztelgő lá­togatáson megjelent vitéz nemes kis­barnaki Farkas Ferenc altábornagy, hadtestparancsnok, Bánáss László dr. prépost plébános, SzÜassy László főis­pán, Kölcsey Sándor dr. polgármester, Rásó István alispán valamint számos társadalmi egyesület képviselője. A görögkaiolikus egyházközség, a MAGOSz helyi szervezetének és a kü­lönböző görögkatolikus egyesületek ne­vében Sárady Béla MÁV. főinjéző, az egyház főgondnoka mondott beszé­det. Nagyméltóságod munkásságának eredménye mondotta Sárady Béla főgondnok meggyőz bennünket arról, A budapesti vásáron nspgv sikert «xatou V Kertész Antal !> kór gyárának „A F O N Y A“ llkérköiönie­geRSéga uj C8o?nasroi*«ban kapható minűentíit 1 A gvár: Debrecen?-o.. 2 Telefon: 24-QO hogy eddigi munkánk nem volt hiába­való. Dudás püspök válaszában kijelen­tette, hogy nagy elfoglaltsága és zsú­folt programmja ellenére is ellátoga»- tott Debrecenbe, hogy együtt emlékez­zen híveivel a harminc év előtti bom­bamerényletről. Kifejtette, hogy az év­forduló tulajdonképpen nem gyásznap, mert a ntmzeti gondolatért életüket adó férfiak felmagasztosulnak s őke nem gyászolnunk, hanem ünnepelnünk kell. Beszédének további részében az egy­ség, a békesség és öntudat szükséges­ségéről szólott. Közös munkára van szükség a közös cél érdekében. Mun­kálkodnunk kell egyházunkért és rajt* kersztül az egyetemes magyarság érde­keiért. Az ünneplyes fogadást díszebéd kö­vette. Az emlékünnepélyekett a városi ze­neiskola hangversenytermében rende­zett emlékest fejezte be. Dudás Bitlos püspök ücaspi beszéde Hatalmas tapsvihar fogadta a pó­diumra lépő Dudás Miklós pü pököt, aki ünnepi szónoka volt az emlékest­nek. — Harminc esztendő nem nagy idó tgy nemzet életében — kezdte beszédét de ma mégis különös gonddal ünne­peljük a három debreceni vértanút. .— Történelmi tény, hogy az orgyilkos bomba nem a három egyházi férfit akarta megölni, htnem a görögkatolikus íöpásztor személyén keresztül a görög- katolikus magyar egyházra akart halá­los csapást mérni. — Tragikus magyar sors, hogy elő­ször idegenek vették észre a görogka- toiikus magyarság súlyát és jelentősé­gét s nemzetközi bonyodalmat kockáz­tatva, elküldték bombájukat Debre­cenbe. — Évtizedeken keresztül folyt a doplomáciai harc, hogy ne születhessen meg a hajdudorogi magyar egyházme­gye. Idehaza pedig a’udt a magyar tár­sadalom. De robbant a bomba és fel­nyíltak az álmos magyar szemek és meg láttak háromszázezer magyar testvért az Árpádok véréből ,testet a magyarság testéből. Akkor egyszerre rádöbbent az egyetemes magyarság a görögkatolikus­ság súlyára: egyszerre kikerültünk az ismeretlenség homályából s a félreállí- lotíség lealáző helyzetéből. — Február 23. tehát több nekünk a gyásznapnál és visszaemlékezésnél. — 1914. február 23. nekünk íelindulás és elégtétel, mert a magyarság végre elis­mert bennünket testvérének. ,Egy térkép, melyen a cseh-román határ Debrecennél találkozik“ Dudás püspök a görögkatolikus ma­gyarság történelmi mérlegének felállí­tásáról szólva elmondotta, hogy a méh megszállás alatt látott egy térképet, melyen a cseh—román határ Debrecen­nél találkozik. Ha a magyarság még alszik húsz évet — jelentette ki emelt hangon —, akkor a haárok északról és keletről valóban Debrecenig nyúltak volna. — Végvár szerepet töltött be a gö­rögkaiolikus magyarság évszázad:k óta. A huszonkétéves román megszállás alatt hetvenezer görögkatolikus vallotta ma­gyarnak magát, vállalva ezzel a meg- vetetség és kitaszítottság szomorú sor­sát. És ma, nincs ez a hetvenezer em­ber ... a végeken kidőllek a bástyák. Intisrási, vízvezetéket és lakatosmunkát Badoszta Béla *“* •31 ??-!)? %h

Next

/
Thumbnails
Contents