Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-26 / 46. szám
{Trianon. 24.) 1944 február 26. Jfömrai* l; SZAbolcsi rtnalP wmm 7. oldal Horváth nia nem tudóit „szórakoztatni“ Moszkvával, a bunker láthatólag unatkozott is, annyira, hogy még a Kis ■Äergely is levélírásnak fogott, pedig amióta itt van a mocsárvidéken, vagy iélesztendeje, még nem írt meg ösz- awesen két levelet: — Megírom az igazságot erről a marhaságról. —< Az igazságot, Gergely? — szólt ró a fiatal zászlós parancsnok — ugyan ■ritnek? Az igazságot ma már mindenki tudja, az igazság az, amit a Fjedorow mondott! Az este már aludt odakiinn a mocsár lelett és leple alatt lassan elszenderült a bunker is. Szabó Sándor, haditudósító. Bércserzési elf árát« helyeit nyersbőrért készbert adeak ezután A bőranyaggazdálkodási kormány- biztos 143—1944. sz. rendeletével új eljárást vezetett be a bércserzési eljárás helyett. Az idevonatkozó rendele- az alábbiakban szószerint közöljük: 1. A bércserzési eljárás — körülményessége és hosszadalmas volta miatt —• a közellátás igényeit kellőképen már nem tudja kielégíteni. Ezért a 2S0—- 1944. M. E. sz. rendelet 1. szakaszában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem: a) A bércserzési eljárás edd’gi rendszerét megszüntetem, s helyette: b) az alábbi eljárás (vállórendszer) alkalmazását rendelem el azzal a megjegyzéssel, hogy az új eljárás bárány- birkái, juh és kecskebörre nem alkalmazható. 2. Jelen endelkezésem értelmében az a személy, aki saját tulajdonát képező elhullóit szarvasmarhának, bivalynak (ideértve ezeknél a borjút és a növendékállatot is), lónak (csikónak), öszvérnek, szamárnak, dögsertésnek, valamint a nyúzási kötelezettség alá nem eső sertésnek bőrét készpénzfizeiés mellett kijelöli nyersbőrkereskedőnek átadja, annak ellenében az alábbiakban feltüntetett (százalékos) kulcs szerinti mennyiségű készbőrt igényelheti:. a) 10—13 kg. (zöldsúlyú) nyers marhabőr után 8—111 négyzetláb, mindenféle borjúbőr 1 kg-ja után pedig 1 »égyzeiláb borjú, vagy növendékmar- fea boxbőrt, * b) 14—25 kg (zö’dsúlyú) nyers marhabén után r nyerbőrsúiy % árak •-negfr'elő mennyiségű felsőbőrt, c) 26—35 kg. (zöldsúlyú) nyers mar- -'.abr'r után a nyerbőrsúiy Y$ -ának megfelelő mennyiségű tenvDÖn, „agy feúzóbőrt, avagy lábbeli felsőbőrt. d) A 35 kg-on felüli nyers marhabőr után a nyerbőrsúiy K-ának megfelelő mennyiségű talpbőrt, vagy gépszíjbőrf, e) Ló-, szamár- és öszvérbőr után drb-ként 8-410 négyzetláb felsőbőrt, ha a beszolgáltatott nyersbőr 180 emuéi hosszabb, míg ha ennél rövidebb, 4—6 négyzetláb felsőbőrt. f) Sertésbőr után 1 kg. nyersbőr- aúlyra 0.250 kg, illetve 2 négyzerláb felsőbőrt, vagy ugyanilyen mennyiségű telpbélésbőrt. Dudás Miklós gör. kát. püspök: Sokat szenvedtünk, de mi őrködünk, hogy ne némuljon el a magyar szó soha Debrecenből írják: Harminc évvel ezelőtt, 1914. február 23-án robbant a világháború első bombája Debrecenben a hajdudorogi görögkatolikus püspökség székhelyén, s annak három egyházi férfiú esett áldozatául. | A bombarobbanás harminc éves évfordulóján a magyar görögkatolikusság és Debrecen társadalma kegyelete« gyászünnepségek keretében áldozott a debreceni vértanúk emlékének. Ez alkalomra dr. Dudás Miklós hajdudorogi görögkatolikus megyéspüspök is az emlékünnepre érkezett. DUDÁS MIKLÓS PÜSPÖK FOGADÁSA Dudás Miklós püspököt a debreceni állomáson a görögkatolikus egyházközség képviselőtestületének küldöttsége fogadta, élén Mitrovics Béla pénzügyi tanácsossal, az egyházközség világi el- nőkével. A megyés püspök Melles Géza j kanonok és Rajkovics István püspöki ' titkár társaságában a görögkatolikus paróchiára hajtatott, majd délelőtt 10 órakor a középiskolások kettős sorfala között díszes körmenetben vonult az A'tila-téri görögkatolikus templomba, melynek előcsarnokában Papp Gyula szentszéki tanácsos parochus fogadta. FŐPAPI GYÁSZMISE A gyönyörűen feldíszített templomot zsúfolásig megtöltötte a nagyszámú előkelőség, medynek soraiban ott voltak vitéz nemes kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, hadtestparancsnok, dr. Szobonya Béla, a kir. ítélőtábla elnöke, Szilassy László főispán, dr. Kölcsey Sándor polgármester, dr. Bánass László prépost plébános, Rásó István alispán, dr. Bozóky Ferenc protektor az egyetem képviseletében, dr. Jeney Sándor törvényszéki elnök, dr. Fábián Antal járásbírósági elnök és még sekan mások egyházi és világi életünk vezetőinek sorából. Az ünnepélyes gyásur.mét dr. Dudás Miklós püspök pontifikálta fényes segédlettel, a szentmise concelebránsa Véghseő Dániel tb. kanonok, hajdúböszörmény: parochus volt. A gyászmi- st i ^ooronulr'dört a Bccskay hajdu- ezrea zenekara ea az c—rr-“ú ’őr,.4 valamint Sashegyi Sándor mű^rrzl or- gonaiá*4!:kaI. A szentmise végén Dudás Miklós.ün- nepi szentbeszédet mondottÖrök a vértanúk emlékezete — kezdte beszédét, mert áldozatuk ismeretes Isten és ember előtt. Nem rokoni szálak fűznek a vértanúkhoz, de a közös cél, a közös eszme hozzájuk for. rasztott mindörökké. Mint a magyar nemzeti gondolat harcosai haltak nmg. Meg kellett halniok, mert a magyar ügy szolgáltában állottak, mert közreműködtek abban, hogy a magyar görögWn f ni í IniQQp er ct7a7P7rpe ____________ g yár nyelven fohászkodhassak Istenéhez. — Mi. magyarok rengeteget szenvedtünk a történelem folyamán, s amikkor Isten jóságos arcát fordította felénk, mi, magyar görögkatolikusok akkor is vérünkkel fizettünk magyarságunkért. Három ember kiömlött vérét adtuk cserébe egyházmegyénkért, három emberi szível zártuk le a pápai bullát, mely hosszú századok után végre ismét jogaiba helyeztt a magyar gö- rögkatolikusságot. Drága a mi egyházmegyénk, mert vérrel szereztük s a vér erősebb a tintánál. — A vértanúknak meg kellett halniok, mert sokaknak nem tetszett, hogy magyar nyelven dicsérjük az Urat. Ők elestek, de mártírhaláluk forrása lesz erőnknek a váltakozó évszázadok folyamán, ők elestek, de áll a hajdudorogi egyházmegye, élnek Ajtony és Gyula sírjai, élnek Bocskay hajdúinak és Rákóczi talpasainak unokái. Most már nem nyelvünkért és egyházmegyénkért küzdenek, hanem azért, hogy ebben a hazában minden magyar görögkatolikus, a Királyhágón túl élő testvéreink is, visszatérjenek hozzánk. — Sokat szenvedtünk, fejezte be drámai hafású beszédét Dudás püspök, templomaink százai pusztultak el századok folyamán, de mi állunk és őrködünk hogy ne némuljon el a magyar szó soia. A nagyhatású szentbeszéd után a vértanúk lelkiüdvéért panachidáf mutattak be. EMLÉKTÁBLA-KOSZORÚZÁS Az ünnepségek egyik része a Kereskedelmi és Iparkamara falán elhelyezi, t emle.öabia előtt folyt le. Dé ben ide k vonultak Puskás János igazgatótanító, Reményi József tanító és Mátyás Mária tanítónő vezetésével a görögka oJ.ikus elemisták és középiskolások. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Puster Tános igazgató elhelyezte az emlékezés nemcstszínű szorgos babéi koszorúját, melynek -zalagján ez a felírás volt: „Aegyele1;: 1 — Vértanúinknak“. FOGADÁS A GÖRÖGKÁ i OKIKUL PARC CélIÁ„Y Az ünnepélyes gyászmise után a gö- rögkatlikus parchián dr. Dudás Miklós püspök fogadást tartóit. A tisztelgő látogatáson megjelent vitéz nemes kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, hadtestparancsnok, Bánáss László dr. prépost plébános, SzÜassy László főispán, Kölcsey Sándor dr. polgármester, Rásó István alispán valamint számos társadalmi egyesület képviselője. A görögkaiolikus egyházközség, a MAGOSz helyi szervezetének és a különböző görögkatolikus egyesületek nevében Sárady Béla MÁV. főinjéző, az egyház főgondnoka mondott beszédet. Nagyméltóságod munkásságának eredménye mondotta Sárady Béla főgondnok meggyőz bennünket arról, A budapesti vásáron nspgv sikert «xatou V Kertész Antal !> kór gyárának „A F O N Y A“ llkérköiöniegeRSéga uj C8o?nasroi*«ban kapható minűentíit 1 A gvár: Debrecen?-o.. 2 Telefon: 24-QO hogy eddigi munkánk nem volt hiábavaló. Dudás püspök válaszában kijelentette, hogy nagy elfoglaltsága és zsúfolt programmja ellenére is ellátoga»- tott Debrecenbe, hogy együtt emlékezzen híveivel a harminc év előtti bombamerényletről. Kifejtette, hogy az évforduló tulajdonképpen nem gyásznap, mert a ntmzeti gondolatért életüket adó férfiak felmagasztosulnak s őke nem gyászolnunk, hanem ünnepelnünk kell. Beszédének további részében az egység, a békesség és öntudat szükségességéről szólott. Közös munkára van szükség a közös cél érdekében. Munkálkodnunk kell egyházunkért és rajt* kersztül az egyetemes magyarság érdekeiért. Az ünneplyes fogadást díszebéd követte. Az emlékünnepélyekett a városi zeneiskola hangversenytermében rendezett emlékest fejezte be. Dudás Bitlos püspök ücaspi beszéde Hatalmas tapsvihar fogadta a pódiumra lépő Dudás Miklós pü pököt, aki ünnepi szónoka volt az emlékestnek. — Harminc esztendő nem nagy idó tgy nemzet életében — kezdte beszédét de ma mégis különös gonddal ünnepeljük a három debreceni vértanút. .— Történelmi tény, hogy az orgyilkos bomba nem a három egyházi férfit akarta megölni, htnem a görögkatolikus íöpásztor személyén keresztül a görög- katolikus magyar egyházra akart halálos csapást mérni. — Tragikus magyar sors, hogy először idegenek vették észre a görogka- toiikus magyarság súlyát és jelentőségét s nemzetközi bonyodalmat kockáztatva, elküldték bombájukat Debrecenbe. — Évtizedeken keresztül folyt a doplomáciai harc, hogy ne születhessen meg a hajdudorogi magyar egyházmegye. Idehaza pedig a’udt a magyar társadalom. De robbant a bomba és felnyíltak az álmos magyar szemek és meg láttak háromszázezer magyar testvért az Árpádok véréből ,testet a magyarság testéből. Akkor egyszerre rádöbbent az egyetemes magyarság a görögkatolikusság súlyára: egyszerre kikerültünk az ismeretlenség homályából s a félreállí- lotíség lealáző helyzetéből. — Február 23. tehát több nekünk a gyásznapnál és visszaemlékezésnél. — 1914. február 23. nekünk íelindulás és elégtétel, mert a magyarság végre elismert bennünket testvérének. ,Egy térkép, melyen a cseh-román határ Debrecennél találkozik“ Dudás püspök a görögkatolikus magyarság történelmi mérlegének felállításáról szólva elmondotta, hogy a méh megszállás alatt látott egy térképet, melyen a cseh—román határ Debrecennél találkozik. Ha a magyarság még alszik húsz évet — jelentette ki emelt hangon —, akkor a haárok északról és keletről valóban Debrecenig nyúltak volna. — Végvár szerepet töltött be a görögkaiolikus magyarság évszázad:k óta. A huszonkétéves román megszállás alatt hetvenezer görögkatolikus vallotta magyarnak magát, vállalva ezzel a meg- vetetség és kitaszítottság szomorú sorsát. És ma, nincs ez a hetvenezer ember ... a végeken kidőllek a bástyák. Intisrási, vízvezetéket és lakatosmunkát Badoszta Béla *“* •31 ??-!)? %h
